Hargita, 1985. december (18. évfolyam, 284-309. szám)
1985-12-01 / 284. szám
Rendfenntartó fiatalok A megyei KISZ-bizottság által évente szervezett, szimpozionnal kezdődő tanácskozáson, szerdán és csütörtökön a megyei pártbizottság, ügyészség, milícia, a sajtó és az ifjúsági szervezet képviselői terjesztettek elő vitaindító előadásokat az ifjúság erkölcsi és állampolgári nevelésének témájával, amelyek összegezték a jó tapasztalatokat és kijelölték az ifjúság rend és fegyelem erősítő csoportjainak jövőbeni feladatait. Amint kitűnt a vita során, a megye több mint 60 ezer KISZ- tagjának borsadalomépítő erőfeszítéséről a vállalatok, mezőgazdasági egységek, iskolák, intézmények munkaközösségei elismerően beszélnek. Városaink, községeink fiataljainak jelentős hányada a munkában, a tanulásban elért eredményeivel nap mint nap bizonyítja a munka, a termelés iránti szenvedélyét és szeretete. Az ifjúsági szervezetek, a nevelési intézmények számos nevelési formát, munkamódszert alkalmaznak azért, hogy az ifjúság körében kifejlesszék a szocialista tudatot, hogy az ifjú nemzedék minden tagja elsajátítsa a kommunista munka- és életvitelt, a szocialista etika és méltányosság szabályait A nevelési tényezők közös munkájának eredményeként megyénk fiataljai a rájuk jellemző forradalmi lendülettel aktívan részt vesznek nemcsak a termelő, alkotó munkában, hanem a tásadalmi, művelődési tevékenységben is. Örvendetes jelenség az idei évben a törvényt, az együttélés szabályait megsértő fiatalok számának csökkenése. A szimpózium részvevői, a KISZ-szervezetek illetékes vezetőségi tagjai és a rendfenntartó csoportok tagjai kérdéseikkel, hozzászólásaikkal érdekesebbé, hasznosabbá tették a két napos eszmecsere munkálatait. A tanácskozás résztvevői elismeréssel beszéltek a termelőegységek, iskolák fiataljainak, tanulóinak legjobbjaiból megalakuló rend és fegyelmet erősítő csoportok tevékenységéről Csíkszeredában, Vlahicán, Székelykeresztúron és Toplicón. Hangsúlyozták : ezen csoportok tevékenysége is segítette a nevelő intézmények munkáját és hozzájárult a fiatalkori bűnözés számának csökkenéséhez megyénkben. A csoportok eddigi tevékenysége garancia arra, hogy a jövőben még jobban csökkenjen a fegyelmezetlen, rendbontó fiatalok száma mind városon, mind falun. FÜSTÖS JENŐ Üzemel a Székelyudvarhelyett gyártott biogáz-berendezés (Folytatás az 1. oldalról)zőgazdasági-élelmiszeripari líceum farmján. A berendezés 20 számosállatra „méretezett", az előszámítások szerint a termelt biogáz napi 15 liter nyersolajat „helyettesít". A farmon 160 sertést tartanak, s a biogáz-mennyiség elegendő kell hogy legyen a táplálék előállításához szükséges üzemanyagfogyasztás fedezésére. De számításba jöhet az ugyancsak itt lévő gombatenyészet, melegház ... — mondja Kovács Sándor, aki igazi szakértőjévé vált a biogáznak. És mondja tovább : „A kétfázisos berendezésekben a lebontás két szakaszban történik, az elsőben a savképző baktériumok hatnak, a másodikban pedig a metánképző baktériumok. A kétfázisos berendezés hatásfoka jobb. 1 kg trágyából 300—500 liter biogáz nyerhető. Ez mindenképp gazdaságos. De számolni kell egy másik nagy előnnyel is: a fermentált folyékony trágya, ami a berendezésből kikerül, környezetvédelmi szempontból kifogástalan, gyom mag mentjes, talajerő utánpótló értéke felülmúlja a más trágyákét. Biztosított a folyékony trágyaszállító és -szóró berendezés is (hazai viszonylatban régóta gyártják). Tehát a biogáz-ügyet rendszerszerűen kell elképzelni és úgy is kell foglalkozni azzal. S ha továbblépünk, akkor akár üzemszerűen is el lehet képzelni a berendezést, amely a termelt biogáz egy részét esetleg a folyékony, fermentált trágya, szárítására, őrlésére fordítaná, s ilyen formában jutna el a földekre ...“ Ami tény : a berendezés a maga nemében korszerű, automatizált, s ez egyrészt lehetővé teszi a paraméterek szigorú betartását, másrészt pedig kiszolgálása nem igényel többet, mint egy ember napi félórás munkáját A komplex berendezést Péter Attila és Farkas Árpád mérnökök, valamint Kovács Domokos technikus és Kovács Sándor mester tervezték, s ugyancsak ők „bábáskodnak" felette. Egyelőre gazdasági számítások még nem készültek, de számolva a biogázon túl azzal is, amit jelent (jelenthetne) a fermentált folyékony trágya, mindenképpen gazdaságosnak ígérkezik a berendezés. Megrendelést máris elfogadnak.. Láng, még a „technósok“ berendezése termelte Kész a biogázzal működtetett hűtőszekrény mint a biogáz darabja Kevés az az ember — aki csak valamelyest is járatos az ország mezőgazdasági térképén —, hogy pityókáról hallva ne idéződne fel Hargita megye (is) tudatában. De talán túl meszsziről indul a cikk, amikor tulajdonképpen egy örökzöld témáról szólna: a pityókás, krumplis, burgonyás (mondja ki-ki, ahogy tetszik) gyorsétkezdékről. Persze, írtunk már róla, jómagam egy használatos szakácskönyvből félszáz burgonyás ételreceptet számoltam össze: egyik esztendőben a Hargita Kalendárium közölt hasonlókat, majd százat... Szóval, itt vagyunk a pityóka hazájában, de nincs egy pityókával csalogató étkezde-láncolatunk. Láncolatot merészelek leírni, mert lehetne a különféle burgonyás ételeket kínáló vendéglátóipari egység majd mindenik városunkban : a megyeszékhelyen éppúgy, mint Gyergyószentmiklóson, Toplicán, Székelyudvarhelyen stb. Ugyanaz lenne a cégér, a személyzet öltözete stb.... De ne fusson annyira előre a gondolat, amikor még egyetlen ilyen kiskonyhánk sincs. Minap felidéződött a megyeszékhely törvényszéki palotájának környéke, önkiszolgáló étterme van a Bulevardnak (ritkán láttam tele), mellette a termelő, felvásárló, áruforgalmazó szövetkezet önkiszolgáló étkezdéje, egy-két lépés, s ott a patikár (végre egy szakosított egység). De folytassuk a sétát: a Petőfi utcában szintén önkiszolgáló étterem (ez a legrégibb s legkeresettebb), a Virág utcában önkiszolgáló étkezdéje van a Flórának. A kérdés, ami megfogalmazódik: vajon vagyunk mi akkora város, mármint a megyeszékhely, hogy ennyi hasonló profilú, szinte ugyanazt az ételféleséget kínáló egységet eltartsunk ? ! Még tovább menve : ha már születnek az új egységek, nem lehetett volna bár egyet „pityókássa" kikiáltani ? Nem lenne gazdaságos egy ilyen vállalkozás ? Kötve hiszem, hisz pl. Kolozsvár. Napocán a káposztás és paszulyos másfél évtizede a legkeresettebb kifőzdéje a nagyvárosnak (igaz, ez más lopra, illetve babra tartozik). De lehetne Pityókás és fuszulykás cégérrel, erre a két ételre alapuló étrendet nyitam stb. Mondom, nem, először esik szó erről, Csík-Gyergyóban tudják, a pityóka hazájában élünk, de próbáljon csak valaki burgonyás fánkot vagy hasábburgonyát sülve tasakban vásárolni. Vagy ne soroljuk, mert úgy sem fér el ide 100 recept. Mégis, remélem hamarosan eljön az ideje egy pityókás egységnek, ahol a homoródi ponty szelet mellé krumplisalátát vagy majonézes pityókát kínálnak. 5 ínycsiklandozó burgonya ételek csalogatják be a vendéget; azt is, aki tudja, hogy egy üveg Hargita sör mellé egy tál szalmakrumplit is hoznak. Jól megsózva, hogy menjen az üzlet, s mégsem borsos árakon. Szóval, egy jó pityókás étkezdétől, ha megérem, hogy megnyílik, biztos pityókás kedvem kerekedne. S nem lennék egyedül. BÁLINT ANDRÁS PITYÓKOSAN A PITYÓKÁSBÓL Jó indulás után jó folytatást November hatodikán tartották az első, november huszonnyolcadikén az utolsó szimpóziumát annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság, valamint a művelődési, tudományos és műszaki ismereteket terjesztő komiszszió a falusi tudományos művelődési egyetemek megnyitása alkalmából szervezett. A tanácskozások színhelyei Bögöztől Kápolnásfalun, Tölgyesen, Csíkszentkirályon, Gyergyóalfalun, Gyergyóvárhegyen és Tusnádon keresztül egészen Csíkszeredáig terjedtek, és hogy miért kerül szóba a megyeszékhely neve a falusi tudományos-művelődési egyetemek megnyitásánál, az is magyarázható : egy-egy nagy érdeklődésre számottartó előadássorozatra (burgonyatermesztés, állategészségügy) a megye legtöbb falusi környezetben dolgozó szakemberét ide hívták. Föltétlenül észre kell vennünk azt is, hogy körültekintő, megelőző szervező munkával olyan szaktekintélyeket sikerült a megyébe hívni, akiknek véleményére sokat adnak a megyei szakemberek, és az sem lényegtelen, hogy néhány szimpózium alkalmával igazi országos eszmecsere alakult ki bukaresti (funduleoi), kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói, vatradornei-i és más kutatók között, természetesen valamennyi részvevő tanulságára, okulására. A korszerű információszolgáltatást a megyét is érintő mezőgazdasági kérdések több irányú megközelítése szempontjából is igen fontosak voltak ezek a tanácskozások, bizonyítva, hogy az ismeretterjesztés ilyen „erőltetett menetének“ is megvan a maga szerepe, ha jó előre kialakított koncepcióba ágyazódik be. Az ismeretterjesztés általában úgy halad, mint a láncreakció : szintről szintre tevődik át, úgy szélesedik sodrása, bővül talapzata. A falusi tudományos-művelődési egyetemek megnyitóin a hallgatóság általában azokból állt, akiknek majd kötelességük az ismereteket továbbadni az említett felnőttnevelési forma, valamint a hamarosan megkezdődő agrozootechnikai oktatás keretében. A szimpóziumok egy részén tehát - ne féljünk a fordulattól — tanították a tanítókat. Az ismeretek megszerzése és hatékony felhasználása ugyanis csak így, folyamatként képzelhető el, a tudós felhalmozásában nincs és nem is lehet megállás. Kétségtelen tehát, hogy azoknak az erőfeszítéseknek az igazi haszna, amelyek eredményeként az említett szerv az idén sokkal jobban megszervezte a tanévmegnyitókat, hosszú távon érvényesül majd. S ha néhány tanácskozás — majd az azt követő ismeretterjesztés — csak az önképzés igényét, egy-egy újabb szalókönyv közbevételének óhaját ébreszti fel a hallgatóban, ha csak az emberi szellemnek azokat a rejtett tartalékait, a tudásvágynak azokat a mélységes emberi mozgatórugóit mozgatja meg, amelyekről mindennapjainkban néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni, már akkor is sikerről beszélhetünk. A falusi tudományos-művelődési egyetemek tehát megnyíltak. Ne feledkezzünk meg, jó indulás után, erről a felkínált lehetőségről. SZÉKEDI FERENC Pillanatfelvétel az egyik tanácskozásról VILLANÁSOK DISZNÓTOR Most van ideje a disznóvágásoknak, így derül fény arra is, hogy hány városi ember gazdálkodott, tartott sertést az idén. Számuk évről évre nő. Az idén már jóval többen vannak, mint a tavaly. Egyre több olyan anekdota kering mostanság, amely a disznóvágások hangulatát idézi. Mind több ismerősömnek egyre sietősebb a dolga. Alig tudok szót váltani velük, mert egyiket disznótogni hívták, a másikat meg éppenséggel disznótoros vacsorára várják. Még ráadásul meg is lepődnek azon, hogy én egyáltalán nem rohanok. Ej, ráérek arra még — mondom. Minek szaporítani a szót, hiszen én is disznótoros vacsorára vagyok hivatalos. Az előttem lévő falragasz „invitál" a város egyik vendéglőjébe. S hogy részt veszek-e azon, az már teljesen rám tartozik. (Kristó Tibor) A GYALOGOSOK VÉDELMÉBEN Reggel, délután, este bizonyos órákban ugyanaz a látvány a Csíkszeredai vasútállomás körül: az ingázók hullámzó tömege, akik sietnek vagy a vonatokra, vagy a vonatokról, s közben keresztül-kasul szelik az utakat, ott, ahol érik. Sok-sok figyelmeztetés, zebrafestés után az illetékesek megunták a figyelmeztetést, az ilyesféle forgalmi nevelést, és most kerítéseket szerelnek fel a tiltott helyekre. Olyan kerítéseket, amelyek nem rontják az állomástér építészeti összhangját, és jó szolgálatot is tesznek. Így van ez egyébként más nagyvárosok állomásai körül is. Ahol már az ingázók azt is megtanulták — ezeken a kerítéseken nem ildomos sem átmászni, sem átugrani. Mert minden bizonnyal nem gátfutó versenyt készítenek elő, hanem gyalogos védelmet elősegítő közlekedést... (Székedi Ferenc) HALLOTTA ? — ezzel a kérdéssel állít meg legtöbbször a szomszédasszony, s ha netán nem hallottam volna, hát sorolja a legújabb pletykákat. Képtelen, kósza hírek, kitalált mesék. Ő még csak hallotta, de akinek elmondja, az felkerekíti, már látta is, s a következő láncszem már meg is esküszik vakuljak meg, ha nem így vagy. A minap egy kósza hírnek jártam a végére. A legavatottabbtól érdeklődtem meg, mi a valóság. Aztán sorra visszakérdeztem a hír terjesztőit, és itt jött a meglepetés : egyikük sem emlékezett, kitől hallotta, de biztosan hallotta, mert beszélték. Azt hiszem, ha a hírtovábbítást a pletykaterjesztőkre bíznák, nem lenne az a hírügynökség, amely az operativitás, gyorsaság tekintetében lépést tudna tartani velük .(Rebendics József) FOKOZNI AZ IGÉNYESSÉGET! Régebbi tapasztalat, hogy jól esik az embernek végigsétálni a székelyudvarhelyi Bethlen-negyed Virág sétányán és környékén, mert rend és tisztaság fogadja az arra járót. A járda, az út, a játszótér stb. azt igazolja, hogy a 2-es számú lakóbizottsághoz tartozó harminc lépcsőház lakói igyekeznek hozzájárulni ahhoz az állandó tisztasági tevékenységhez, amelyet a municipiumi tanács vezetősége kezdeményezett. Céltudatos munkát végeznek, nem csupán a szervezett („kötelező“) akciókban vesznek részt. A lakók igénylik a tiszta környezetet és a lakóbizottság vezetői fokozni kívánják ezt az igényességet. A sok szorgalmas lakó közül ezúttal a Gidó Bálint, Gyarmathy Dezső és Németh Ferenc nevét említem meg, azzal a megjegyzéssel, hogy elképzelésük és munkájuk hosszú távon érvényesüljön, és követőkre találjon. (Komoróczy György) 1., VASÁRNAP 1985. DECEMB 2