Hargita, 1986. március (19. évfolyam, 50-75. szám)
1986-03-01 / 50. szám
XIX. évt. 50. (5051.) szám 1986. március 1., szombat 4 oldal Ara Sóbani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I . DG !m AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs hazaérkezett Moszkvából Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke miután a Román Kommunista Párt küldöttségének élén Moszkvában részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának munkálatain, péntek este visszatért a fővárosba. Az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadására megjelent az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a párt Központi Bizottságának több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, valamint központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői és más hivatalos személyek. Ott volt V. G. Pozdnyakov, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Pionírok virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceauşescu elvtársnak és Elena Ceauşescu elvtársnőnek. * A moszkvai Vnukovo repülőtéren Nicolae Ceauşescu elvtársat D. A. Kunajev elvtárs, az SZKP KB Politbürójának tagja és más szovjet hivatalos személyek búcsúztatták. Párt- és államvezetőnket a repülőtérre kikisérte Constantin Dăscălescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, valamint a Román Kommunista Párt küldöttségének többi tagjai, akik folytatólagosan részt vesznek az SZKP XXVI. kongresszusának munkálatain. Jelen volt E. Tyazselnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. Baráti találkozó 1986. február 28-án baráti találkozóra került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő román pártküldöttség vezetője és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára között. A Román Kommunista Párt főtitkára nagy elismeréssel szólt az SZKP XXVII. kongresszusánakmunkálatairól, a Mihail Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB főtitkára által előterjesztett politikai jelentésről és ez alkalommal is teljes sikert kívánt a kongresszushoz, amelynek nagy jelentősége van a Szovjetunióban folyó szocialista és kommunista építésre vonatkozó programnak megvalósítása, a szocializmus és a béke általános ügye szempontjából. A találkozón kifejezték kölcsönös megelégedésüket a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti együttműködés lendületes fejlődése fölött, és megvizsgálták a gazdasági együttműködési kapcsolatok bővítési perspektíváit a tudományos-műszaki fejlesztés kiemelt irányaiban, valamint a KGST-tagállamok komplex programja alapján. Megállapodtak, hogy a két ország illetékes szervei folytassák tevékenységüket újabb lehetőségek feltárásáért a gazdasági együttműködés és a termelési kooperáció további bővítésére. A román és a szovjet vezetők megerősítették, hogy a két párt a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvi alapján következetesen tovább halad a románszovjet kapcsolatok minden területen való mélyítésének vonalán. Kifejezésre juttatták egyöntetű véleményüket, miszerint a nemzetközi helyzet alakulása megköveteli a szocialista országok egységének és kohéziójának állandó erősítését, a Varsói Szerződésben részt vevő államok egyeztetett, intenzív akcióit, az összes békeszerető erők kitartó erőfeszítéseit, valamint a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti teremékeny politikai dialógus fejlesztését. Véleménycserét folytattak annak a programnak a megvalósítási útjairól, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő a nukleáris fegyvereknek az ezredfordulóig történő felszámolására. A Román Kommunista Párt főtitkára megerősítette, hogy Románia teljes mértékben támogatja ezt a programot és hangsúlyozta a leszerelés megvalósítására, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irányuló erőfeszítések fokozásának szükségességét. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Európa és a világ különböző térségeit, inkluzíve a Balkánt nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetté alakítsák, hogy megszabadítsák az emberiséget e rendkívül veszélyes tömegpusztító fegyverek fenyegetésétől. A találkozón kölcsönös megértés nyílt, baráti légkörében zajlott le. Látogatás A Szovjetunió 50. évfordulója nevet viselő moszkvai nagyüzemben - Román-szovjet barátsági nagygyűlés - Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Constantin Dascalescu elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával, a román kormány első miniszterével és az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő román pártküldöttség többi tagjával együtt pénteken Moszkvában A Szovjetunió 50. évfordulója nevet viselő automata gépsorokat gyártó üzem munkaközösségének vendége volt. A gazdag forradalmi hagyományokra visszatekintő nagy ipari egységben Nicolae Ceauşescu elvtársat Nyikolaj Panyicsev, a Szovjetunió szerszámgépipari miniszterének első helyettese üdvözölte. A fogadásra kisereglett munkások tapsa közepette az üzemben dolgozó fiatal lányok virágcsokrokat nyújtottak át a magas rangú vendégnek. Pártunk főtitkárának először a vállalat múzeumát mutatták be, amely fényképekkel, makettákkal, grafikonokkal érzékletesen szemlélteti milyen utat tett meg ez az egység a múlt század végi szerény kis műhelytől a mai, automata gépsorokat és programvezérlésű esztergákat gyártó ipari komplexumig s lett a csúcstechnika éllen járója. A múzeumlátogatás után felkereseték az automata gépsorok szerelő részlegét, majd a számjegyvezérlésű esztergák kísérleti osztályát. Nicolae Ceauşescu elvtárs több esztergánál és automata gépsornál megállva érdeklődött azok műszaki jellemzői és teljesítménye iránt. Az üzem tanácskozó termében találkozóra került sor a vezető káderekkel, a szakemberekkel és az élenjáró munkásokkal. A találkozón a szakminisztérium és az ipari fővállalat képviselői a kutató- és a termelőmunka jobb egyeztetésével kapcsolatos törekvéseiket vázolták. Ilyen összefüggésben érdeklődtek hazánknak a tudomány, oktatás és termelés integrációja terén szerzett tapasztalatairól, a munkásdemokrácia szerveinek rendszeréről, amely biztosítani hivatott a dolgozók közvetlen részvételét az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében. Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézve szavait N. N. Panyicsev elvtárs a következőket mondotta: Szívből köszönöm a pártunk kongresszusán tartott beszédét. Nagy érdeklődéssel hall(Folytatás a 2. oldalon} SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Csíkszereda, November 7 utca 45 szám ; telefon : 13633; délutáni telefonszolgálat : 11606 (belső 223). Nyomda : November 7 utca 43 szám ; telefon : 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej. Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani. A megyei pártbizottság bővített plenáris ülése Február 27-én és 28-án zajlott le a megyei pártbizottság bővített plenáris ülése, amelynek munkálatain részt vettek a megyei pártbizottság tagjai és póttagjai, meghívottként jelen voltak a megyei pártbizottság revíziós bizottságának tagjai, a megyei pártkollégium tagjai, a megyei pártbizottság aktivistái, a városi és községi pártbizottságok titkárai, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Megyei Tanács tagjai, a nem szövetkezetesített helységek néptanácsainak alelnökei, az AGRIT-ok elnökei és főállattenyésztői, az mtszek elnökei és főmérnökei, a szövetkezetközi gazdasági társulások igazgatói, körzeti állatorvosok, valamint a mezőgazdasági egységekkel együttműködő szervek és intézmények vezetői. A plenáris ülés napirendjén a következők szerepeltek : 1. Intézkedések azoknak a kiemelt programokban foglalt előírásoknak a gyakorlatba ültetésével kapcsolatban, amelyek pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács ez év február 13- 14-én lezajlott bővített plenáris ülésén elhangzott beszédében foglalt útmutatások szellemében megyénkre hárulnak. 2. Intézkedéseik az állatlétszám gyarapításával, a mezőgazdasági termelés fellendítésével és az állami alap jó körülmények közötti létrehozásával kapcsolatos feladatok teljesítésére. 3. — A Hargita megyei ipari, építőipari, a szállításban, az áruforgalmazási tevékenységben és a mezőgazdaságban dolgozók vállalása válaszként az RKP Bukarest municípiumi bizottságának és a Temes megyei pártbizottságnak a mezőgazdaság terén kezdeményezett felhívására. 4. Szervezési kérdések. A bővített plenáris ülés az első napon csoportokban fejtette ki munkálatait, ahol megvitatták a kiemelt programok végrehajtásának módozatait, mindazokat a tennivalókat, amelyek a mezőgazdasági termelőegységek és helységek előtt állanak az állatállomány számbeli gyarapítására és a termelés növelésére vonatkozóan. A második napon a tanácskozás plenáris ülés keretében folytatta munkálatait, ahol a következő elvtársak szólaltak fel: Vitás László, Tudorán Constantin, Mihók János, Csillag Géza, Mureşan Andrei, Antal Ion, Lőrincz Lukács, Tiboldi István, Keszegh Mihály, Antal Attila, Csergő Lajos, Ţăran Vasile, Voroncs Ferenc, Vécsey László, Szabó Erzsébet, Bodó Géza, Ladó László, Bedő Imre, Adorjáni Károly, Micu Ion. A tanácskozás mindkét napján igényes elemzésnek vetették alá az 1985-ös év tevékenységét, a kritika és önkritika szellemében taglalták a napirenden szereplő témaköröket; mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés és a gazda (Folytatás a 2. oldalon) Megyei turisztikánk ékessége Ha jól emlékszem, több mint tizenhárom esztendő telt el azóta, hogy nagy izgalommal jártuk végig a Csíkszeredai Fenyő szállodát és éttermi láncolatot. Izgalommal jártuk emeleteit, néztük a szobák berendezését, az éttermekét, s mértük a különbséget a megye addig meglévő szállodáinak komfortjához. Mert akkoriban építészetében, belsejében és küllemében a Fenyő jelentette a csúcsot. Mert addig fungált a Hargita-szálló, Székelyudvarhelyen megkopott épület fogadta a vendégeket, Gyergyószentmiklóson úgyszintén, Toplicán nem is volt, mint ahogy nem voltak még sehol, csupán az álmokban, a tusnádfürdői nagyszállók sem. Aztán teltek az évek, a városaink rendre új szállodát kaptak, ami, persze, nem csorbította a megyeszékhely Fenyőjének rangját... Mondom, akkoriban izgalommal jártuk be a szálloda-komplexumot, mint ahogyan örömtől csillogó szemmel nézzük az új Hargita szálloda hatalmas előcsarnokát, folyosóit, éttermeit, fehér csempéktől rikító konyháit, raktárait, s csak úgy magamban mondom, hogy az eltelt évek során milyen nagyot is téptünk előre a szálló (Folytatás a 2. oldalon) BAUNT ANDRÁS