Hargita, 1986. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

AZ ANYAG-ÉS ENER­GIAFOGYASZTÁS­ ban növekedési tendenciájára hívta fel a figyelmet pártunk fő­titkára, Nicolae Ceauşescu elv­­társ az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának legutóbbi ülésén. Egyszersmind a kedvezőt­len jelenség mielőbbi felszámo­lása érdekében határozott in­tézkedéseket szorgalmazott. A pártfőtitkári utasítások értel­mében az ülésen jóváhagyott intézkedési program az anyag­fogyasztás, illetve a termelési költségek vonatkozásában szi­lárdabb szabályozásokat szö­gez le. Ezek arra hivatottak, hogy elősegítsék a gazdasági hatékonyság további fokozódá­sát. Ismeretes, hogy az intenzív fejlesztési feladatok sikeres tel­jesítése feltételezi az egész gazdasági tevékenység maga­sabb minőségi és hatékonysági szintre emelését. Ebbe a keret­be tartozik az anyag- és ener­giafogyasztás ügye is. Igen, mert az idei terv értelmében a köz­­társasági érdekeltségű iparban az 1000 lej értékű árutermelés­re jutó anyagi költségeket át­lagosan 48,4 lejjel kell csök­kenteni. De túl ezen, minden e­­gyes munkaközösség számára világos kell, hogy legyen: a ter­mékek versenyképességének döntő jelentőségű tényezője a bennük megtestesülő anyag- és energiafogyasztás, s ha ez meg­haladja a világszintet természe­tesen csökken az értékesítés ha­tékonysága. Továbbá: az idei, tudományosan megalapozott, fogyasztási normák bárminemű túllépése gondokat okozhat a műszaki anyagi ellátásban. Úgy­szintén az is nyilvánvaló, hogy az előirányzott fejlesztési ütem elérése elképzelhetetlen az ez­előtt 10-15 évi fogyasztási szin­tek közepette. Ez több millió ton­na tüzelőanyag és különböző nyersanyag pluszfogyasztását feltételezné, amihez nincsenek adva az erőforrások. Csupán néhány követelmé­nyét, „érvét" vázoltuk a taka­rékosabb, az ésszerűbb anyag­fogyasztásnak­, illetve gazdál­kodásnak. De említsünk meg egy konkrét példát is: a fém­es a fémfeldolgozó-iparban csu­pán a technológiai veszteségek 10 százalékos csökkentése révén a termelés több mint 1 millió tonna fémet kaphatna, nyers­anyagként Az ilyen és az ehhez hasonló megtakarítások eléré­sére majd mindenütt adottak a lehetőségek, a feltételek ! örvények, rendelkezések­­ alkalmazása, a különfé­le határozatok gyakor­latba ültetése rendszerint az államhatalom helyi szerveire, vagyis a néptanácsok hatás­körébe tartozik. Nos, az idén sem panaszkodhatnak az ott dolgozó tisztviselők, hogy nin­csen mivel foglalkozniuk. Ki­váltképpen most, az év eleji hónapokban, amikor számos rendelkezést, utasítást kell végrehajtaniuk, s közvetlenül a lakosság tudomására hoz­niuk. Igen ám, de hogy ezek megvalósuljanak, a legrövi­debb úton kell a lakossághoz eljussanak. Persze, az alkal­mazott módszerek különböző­ek, kezdve a honpolgári gyű­lésektől egészen az egyéni beszélgetésekig, függően az intézkedés jellegétől. Így tör­tént ez például a múlt év vé­gén megjelent 1-es számú törvény esetében is, amely a lakosság pénzbeli és munká­val való hozzájárulását szabá­lyozza a helyi jellegű akciók kivitelezéséhez. A néptanácsi­ 4 Ur­ ak az előzetes számításokat gyorsan elvégezték, és azokat a honpolgári gyűlések részt­vevői elé terjesztették. Gya­korlati kivitelezése azonban most történik. De hogyan? Nos, jó példa erre Csíksze­reda municipium néptanácsá­nak módszere, ahol a végre­hajtó bizottság nagy körülte­kintéssel, minden lehetőségét figyelembe véve több mint 12 ezer családnak állapította meg anyagi hozzájárulási kö­telezettségét a tervezett mun­kálatok kivitelezéséhez. Ezt pedig a néptanácsi képvise­lők segítségével hozzák a la­kosok tudomására, akik még bővebb felvilágosítással is szolgálnak az elvégzendő fel­adatokkal kapcsolatban. Per­sze, itt más akciókat is ha­sonlóképpen szerveznek meg, a néptanácsi képviselők tény­legesen és közvetlenül segítik a végrehajtó bizottság mun­káját sokrétű feladataik el­végzésében. Jó lenne, ha más helysé­gekben is a néptanácsi kép­viselők hasonlóan cselekedné­nek. NÉMETH SZILVESZTER Világ proletárjai, egyesüljetek !­ ­Deim AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam 76. (5077.) szám 1986. ÁPRILIS 1­, KEDD Ara 50 bani Felelősségteljes törődést ! Románia Szocialista Köztár­saság 1986. évi egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési terve elfogadásáról szóló Törvény 20. szakasza az anyagi alapok biztosítása kap­csán leszögezi, hogy igénybe kell venni „nagyobb mértékben az újrafelhasználható anyago­kat a nemzetgazdaság anyag­­szükségleteinek fedezése terén, fokozva azok visszanyerését." Az ésszerű erőforrás-gazdálkodás, a hatékonyság általános foko­zásának egyik alapvető köve­telménye ez, s egyre felelősség­teljesebb törődésre, foglalatos­ságra kell késztesse vállalataink munkaközösségeit. Kétségtelen, hogy a visszaköröztetésben meg­különböztetett szerep hárul a másodlagos nyersanyagokat értékesítő vállalatokra, ám té­ves és helytelen lenne kizáró­lag az ő „számlájukra írni" a vonatkozó feladatokat. A má­sodlagos nyersanyagokat ott kell összegyűjteni, ahol azok ke­letkeznek. De nemcsak a gyűj­tés törvényszabta feladat, ha­nem az úgynevezett elsődleges feldolgozás is, neveztesen az osztályozás, a kiválogatás, az idegen elemek eltávolítása a fémforgácsolás esetében pedig az őrlés és a préselés is. Ha már erről esett szó, hadd utal­junk arra, hogy az illetékes szervek utasítása értelmében ez évtől kötelezővé tették a fém­forgács őrlés utáni szállítását, így lehetővé válik a szállítóesz­közök (a vagonok) kapacitásá­nak a kihasználása, de így i­­génylik a felhasználók is. A for­gács szállítása ilyen körülmé­nyek között kettős bonyodalom­mal járhat: nem lesz elegendő vagon, továbbá megtörténhetik, hogy a felhasználók megtagad­ják az átvételt. Mindezt azért (is) tartottuk szükségesnek vá­zolni, mert sajnos megyénk vál­lalatai esetében évek óta húzó­dik a fémforgács feldolgozó be­rendezések ügye. A Csíkszeredai Traktorgyárnál, a székelyudvar­helyi Vegyipari Pótalkatrész-és Matricagyárnál, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Gépgyárnál bár rendelkez­nek őrlő-brikettáló gépcsopor­tokkal, azok működtetése kö­rülményes. Tehát alapvető kö­vetelmény ezen berendezések ü­­zembehelyezése, illetve beszer­zése. Ami az osztályozást illeti, az végső soron a vállalatok ér­deke is, hisz a felvásárlási ár differenciált. A visszaköröztetés gyarapodó jelentőségét sugallja az a tény is, hogy 1986-ban megyei vi­szonylatban 18 százalékkal na­gyobb mennyiségű fémanyagot kell felvásárolni, és 15 száza­lékkal több papír­hulladékot. Szerfelett mozgósító ez a fela­dat, s az eddigieknél jóval na­gyobb erőfeszítésekre kötelezi VISSZANYERÉS, VISSZAKÖRÖZTETÉS majd mindenik vállalatunkat. Nem a felvásárló állapította meg a mennyiségeket (nyomatékol­nánk ezt, némi félremagyarázá­sok elkerülése végett), hanem a minisztériumok, fővállalatok ! Feltételezzük, hogy a penzum kiszabása bizonyos számításo­kon, felméréseken alapszik. Hogy teljesítésük nem könnyű, és nem egyszerű, azt nem is vitatjuk, ám nem mindig és nem mindenütt élnek a lehető­séggel. (A minap is a székely­­udvarhelyi új faipari létesítmé­nyek környékén jelentős meny­­nyiségű fémhulladékot láttunk, ami lassanként „eltűnik" a sár­ban. És ez csak egyetlen pél­da. . . )Az is igaz, hogy ott ahol kellő komolysággal és igényes­séggel foglalkoznak a visszakö­­röztetéssel, ott a vonatkozó terv­feladatok is kedvezően alakul­tak. Például a Csíkszeredai Vas­úti Építőanyag-kitermelő Vál­lalatnál, ahol valóságos rend­(Folytatás a 2 oldalon) HECSER ZOLTÁN Gyergyószentmiklós város néptanácsának VERSENYFELHÍVÁSA a megye municipiumi és városi néptanácsaihoz Lapunk 2. oldalán Hősi forradalmi helytállás a szocialista eszmék győzelméért A bebörtönzött kom­munisták és antifa­siszták politikai re­zsinkének 48 évvel ezelőtti kivívása Hazánk dolgozói jól ismerik és igen nagyra értékelik azt a minden nehézséget vállaló, ál­dozatos küzdelmet, amelyet a kommunisták folytattak az ille­galitás legnehezebb körülmé­nyei között az elnyomás és ki­zsákmányolás ellen, a dolgozók érdekeinek és jogainak védelmé­ért, a szocializmus eszméinek győzelméért Románia földjén. Most, amikor dicső kommunista pártunk megalakulása 65. év­fordulójának méltó megünnep­lésére készülünk, ismét számba vesszük e forradalmi hagyomá­nyokban gazdag harci múlt e­­seményeit, hogy tanulságaikból erőt merítve eredményesebben és magabiztosabban haladjunk előre a párt által kitűzött nagy­szerű céljaink felé. Ezen kima­gasló események sorában je­lentős helyet foglal el a bebör­tönzött kommunisták és antifa­siszták politikai rezsimjének 1938 tavaszán történt kivívása. Az 1930-as évek derekán a munkásosztály, a dolgozók fo­kozódó kizsákmányolását és el­nyomását tetézte a fasizmus sö­tét erőinek az előretörése, amely az uralkodó osztályok önző ér­dekeit megtestesítő jobboldali kormányok árulása következmé­nyeként, közvetlenül veszélyez­tette a dolgozók alapvető em­beri jogait, a kultúra értékeit, hazánk függetlenségét és szu­verenitását. A kommunista párt, az ország és dolgozói érdekei­vel azonosulva, felhasználta az 1933-as nagy osztálycsaták ta­pasztalatait és erőteljes akciók­ba kezdett a munkásosztály, a dolgozók érdekeinek, szabad­ságjogainak a védelméért, ha­tározottan állást foglalt az or­szág függetlensége mellett, a fasizmus és a háború ellen. S mert a kommunisták erősödő és mind nagyobb méreteket öltő akciói hatalmas visszhangra találtak a tömegekben, a bur­­zsoá­ földesúri állam és meg­torló szervei semmilyen meg­torló eszköztől és módszertől sem riadtak vissza, hogy meg­törjék a kommunisták harci el­szántságát, hogy lehetetlenné tegyék küzdelmüket és elszige­teljék őket a tömegektől. Való­ságos embervadászatot rendez­tek, számos forradalmárt le­tartóztattak, megkínoztak, bör­tönbe vetettek. Rövidesen 50 éve lesz annak, hogy az elnyo­mó uralkodó osztályok a hír­hedt brassói per „ítélete" nyo­mán így vetették börtönbe pár­tunk kimagasló harcosát, a ret­tenthetetlen forradalmár ifjú kom­munistát, Nicolae Ceauşescu elvtársat. Ismeretesek azok az emberte­len állapotok, amelyek a kom­munistákat és más hazafiakat fogva tartó börtönökben és fő­képp a doftanai börtönben u u­ralkodtak. Az elnyomó rendszer kiszolgálói itt mindent elkövet­tek azért ,hogy fizikailag is, és­­ erkölcsileg is teljesen megtör­jék a forradalmárok erejét. A kínzások és más kegyetlenségek azonban nem érték el céljukat, sőt megedzették a politikai be­­börtönzöttek harci elszántságát A kommunista helytállás, kitar­tás és hősiesség kimagasló pél­dáját nyújtotta Nicolae Ceauşescu elvtárs, aki 1936 és 1938 kö­zött a moftanai börtönbe volt bezárva, s aki az ottani kommu­nisták bizalmából és megbízá­sából a­­ részleg pártsejtjének a titkári tisztségét töltötte be. A megtorló intézkedések elleni határozott fellépésével, sokrétű politikai-nevelő munkájával, e­­gész erkölcsi-politikai maga­tartásával bátorította társait, megedzette akaraterejüket a harc továbbfolytatására. Töret­len helytállása, a kommunizmus ügye iránti megingathatatlan meggyőződése nagyszerű pél­dakép a mai nemzedékek szá­mára. A bebörtönzött kommunisták harcát az egész párt, az egész ország haladó közvéleménye tá­mogatta. Küzdelmük egyik köz­vetlen célkitűzése a kínzások megszüntetése és egy olyan po­(Folytatás a 2. oldalon)­­ 1921-1986 HÍREK — ESEMÉNYEK hónapot. Munkásklubokban, é­­pítőtelepeken, vállalatok és in­tézmények tanácstermeiben, művelődési intézményekben és iskolákban író-olvasó találkozó­kon, szimpóziumokon, alkalmi kiállításokon, vitaesteken lesz szó a könyvről, a könyvkiadás útjáról és célkitűzéseiről. Egy jellemző adat: csupán az elmúlt ötéves terv során több mint 12 800 cím — majdnem negyed­milliárd példányban —, került a könyvboltokba és könyvtárakba a legváltozatosabb tematiká­ban. A könyvhónap kiemelkedő rendezvénye április 14 és 20 kö­zött A műszaki és tudományos könyv napjai. Az idei könyvhó­nap nyitórendezvényét a főváro­si Electronica üzemekben és a botoşani-i szakszervezeti műve­lődési házban szervezték meg ma délutánra. • Tegnaptól újrarendezték a városi kereskedelmi egységek nyitvatartási rendjét. A nyári i­­dőszámításra való áttéréssel egyidőben lényegében egy órá­val korábban nyitnak az élelmi­szerüzletek, az iparcik kereske­­delmi egységek pedig a zárási időt toldották meg egy órával. Egy részletinformáció: a megye­­székhely Romarta üzletsorán a boltok de. 11 és este 7 között tartanak nyitva. * A könyv — a dolgozók hu­manista, tudományos kultúrá­jának alakítója, a szakmai kép­zés és továbbképzés, a forra­dalmi-hazafias nevelés eszköze jeligével, a párt 65. évforduló­jának a jegyében rendezik meg idén áprilisban, sorban IX.-szer a Vállalati és intézményi könyv­• Április 1 és 15 közö­tt ke­rül sor a falvak és községek tu­dományos-művelődési egyete­meinek évadzáró rendezvényeire. Ma Lóvészen, 3-án Gyergyóre­­metén zárják az évadot. • A székelyudvarhelyi közét­keztetési hálózat újdonsága : kijelölték azokat az egysége­ket, ahol a fogyasztók fű­ me­nüre előfizethetnek. Ezek az egységek: a Hargita, Homoród, Tábor, Bethlen negyedi vendég­lők, a Köztársaság utcai önki­­szolgáló étterem, , valamint a vlahicai vendéglő. A menüre április elsejétől lehet előfizetni, ára 12 lej (a Hargita étterem­ben 17). A menü fogyasztható helyben, vagy hazavihető. • Több mint 1000 barlangot fedezett fel és térképezett fel a román karsztvidéken a fővá­rosi Barlangkutató Intézet köz­vetlen irányításával tevékeny­kedő Élő tűz nevű amatőr bar­langkutató kör megalakulása óta. • Prahova megye ipari dol­gozói jelentősen túlszárnyalták termelési előirányzataikat. Az év eleje óta terven felül elő­állítottak 5000 tonna energeti­kai szenet, 3 darab F 200 tí­pusú fúróberendezést, 4 millió lej értékű szerszámgépet, 20 000 tonna kőolajterméket, 2800 ton­na műtrágyát, 300 000 négyzet­­méter síküveget, 2000 köbméter fűrészárut stb.

Next