Hargita, 1987. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam 50. (5361.) ,ám 1987. MÁRCIUS 1­, VASÁRNAP Aro 50 bon! Azonos jogokkal és kötelezettségekkel, együttes munkával­­ közös hazánk javára Belpolitikai életünk kima­gasló eseményének a színhelye volt az elmúlt napokban ismét hazánk fővárosa. Először külön­­külön plenárist, majd együttes ülést tartott a magyar és né­met nemzetiségű dolgozók ta­nácsa. Amint arról tegnapi lap­számunkban beszámoltunk, az együttes ülésen részt vett és nagy elvi, gyakorlati jelentősé­gű beszédet mondott pártunk főtitkára, köztársaságunk elnö­ke, Nicolae Ceauşescu elvtárs. A magyar és német nemzeti­ségű dolgozók plénumai és együttes ülése kifejezte az őszinte szeretet és hála érzel­meit, amelyeket a haza összes fiával együtt táplálnak Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, megha­tározó hozzájárulásáért pártunk és államunk bel- és külpolitiká­jának kidolgozásához és való­ra váltásához, a gazdasági­társadalmi fejlesztési tervek és programok tudományos meg­alapozásához, az egész társa­dalmi élet szervezésének és vezetésének tökéletesítéséhez, nemzetiségre való tekintet nél­kül a haza valamennyi fia anya­gi és szellemi életszínvonala emeléséhez, a szocialista Romá­nia világtekintélyének és szere­pének növekedéséhez. A nemzeti kérdés romániai megoldásának összetett törté­nelmi folyamatában az ország általános gazdasági fejlesztése - amely különösen a IX. kon­gresszust követően öltött el ad­dig soha nem tapasztalt mére­teket - lehetővé tette az em­ber munkához, azonos munká­ért azonos javadalmazáshoz való legfőbb jogának reális megvalósítását a kommunista méltányosság alapvető elveinek megfelelően. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs az együttes ülésen kidomborította orszá­gunkban a gyakorlatban szava­tolt minden egyes állampolgár joga a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez. Örökre felszá­moltunk bárminemű megkülön­böztetést nemre, nemzetiségre vagy életkorra való tekintet nélkül. Mindezekhez az alapot tehát a nemzetgazdaság egysé­ges, harmonikus, korszerű fej­lesztése, a termelőerőknek az ország egész területén való ész­szerű elosztása, az összes öve­zetek és megyék gazdasági-tár­sadalmi fejlődése teremtette meg. Több más vidék mellett, Hargita megye példája is nagy­szerűen szemlélteti e bölcs párt­­politika eredményeit, pártunk főtitkára gondoskodásának gyü­mölcseit Abból az alapigazságból ki­indulva, amelyet pártunk fő­titkára az együttes ülésen ismé­telten kihangsúlyozott, hogy a szocializmust a néppel és a népért építjük, és hogy a szo­cializmus és a demokrácia el­választhatatlan egymástól, or­szágunkban a szocialista de­mokrácia eredeti, a maga ne­mében sajátos rendszere ala­kult ki, amely megfelelő szer­vezeti keretet nyújt az ország valamennyi honpolgára számá­ra, hogy részt vegyen az egész gazdasági-társadalmi élet veze­tésében. Az együttélő nemzeti­ségekhez tartozó dolgozók je­lenléte a román dolgozókkal együtt a gazdasági demokrácia, a munkásönigazgatás szervei­ben, a művelődési és szociális egységek, illetve intézmények kollektív vezető szerveiben, a helyi és központi párt- és álla­mi szervekben, a pártvezetés felső szerveiben, a magyar, a német és a többi nemzetiségek dolgozóinak tanácsai által be­töltött szerep, ékesszólóan bizo­nyítja, hogy nemzetiségi különb­ség nélkül hazánk valamennyi dolgozója részt vesz a társa­dalom vezetésében, saját sor­sának szabad, tudatos irányítá­sában. Ebben az összefüggés­ben Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédében külön kitért a SZDEF szerepére, amely az egész nép egységének a kifeje­zője, s amely a párt köré és annak vezetése alatt tömöríti az összes politikai, tömeg- és tár­sadalmi szervezeteket, tehát az együttélő nemzetiségek dolgo­zóinak tanácsait is. A munkához és tanuláshoz, valamint az ország vezetésében történő részvételhez való jog mellett, a nemzeti kérdés hazai megoldásának egyik fontos em­beri-szellemi vonatkozása, hogy az állam szavatolja valameny­­nyi együttélő nemzetiség­nek az anyanyelv szabad hasz­nálatát, biztosítja a nyelv, a kultúra, a hagyományok és szo­kások ápolását. Amint az köz­tudott, az együttélő nemzetisé­gek nyelvén színházak működ­nek, újságok és folyóiratok je­lennek meg, számos könyv lát napvilágot. Pártunk nemzetiségi politikájának mélységes huma­nizmusát igazolja, hogy az ösz­­szes állampolgárok, nemzetisé­gükre való tekintet nélkül egy­más megismerésének, kölcsö­nös tiszteletének és méltóság­­érzetének, a testvériségnek és az egységnek a szellemében ne­velődnek. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs ez alkalom­(Folytatás a 3. oldalon) A szocialista tudat • társadalomfejlesztési céljaink valóra váltásának aktív tényezője A Román Kommunista Párt politikájában a társadalom műszaki-anyagi alapjának fej­lesztését szolgáló tevékenység harmonikusan egybekapcsoló­dik a tömegek szocialista tu­datának fejlesztésére irányuló ideológiai-nevelő tevékeny­séggel. A szocialista tudat a gazdasági-társadalmi élet­ben végbement átalakulások és a politikai-nevelő akciók eredménye. Pártunk, Nicolae Ceauşescu elvtárs koncepció­ja szerint vgeredményben a fejlett politikai, erkölcsi és szakmai tulajdonságokkal ren­delkező új ember kialakítása magának az új társadalom megteremtésének a feltétele. A tudat a létet tükröz, gyakran lemarad mögötte, lehet és kell­­,s változtatni ezen, aktív, tevékeny ráha­tással a tudat lemaradása fo­kozatosan megszüntethető. Ke­rekasztal beszélgetésünk, a­­melyet a gyergyószentmiklósi városi pártbizottságnál kezde­ményezett szerkesztőségünk, a szocialista tudat fejlesztésének számos gyakorlati kérdését érintette. Érdemes felfigyelni a helyi párt-, állami-, tömeg- és társadalmi szervezetek ilyen­irányú gazdag tapasztalatai­ra. Jellemző módon a beszél­getés nem szorítkozott elméle­ti fejtegetésre, a részvevők joggal mutattak rá a város­­fejlesztés, a gazdasági tevé­­kenység terén elért eredmé­nyeik és a dolgozók szocialis­ta tudatának fejlesztéséért végzett munkájuk összefüggé­seire. Helyesen tájékozódtak, hiszen Nicolae Ceauşescu elvtárs szavait idézve: „a kommunista, forradalmi szel­lemnek nem elméleti szinten kell jelentkeznie, hanem ab­ban, hogy mindenki a leg­jobb körülmények között való­sítja meg a rábízott feladato­kat." Lapunk második oldalán szemelvényeket közlünk a ke­rekasztal beszélgetésről, a­­melyen szerkesztőségünket Csernátoni József főszerkesztő, Borbély László szerkesztő és Nagy P. Zoltán fotóriporter képviselte. Hargita megye gazdasági- társadalmi fejlődése — a teljes jogegyenlőség érvényesülésének alapja Kisváros nagyléptű előrehaladása A kiegyensúlyozott, arányos termelőerőfejlesztés — amely az összes dolgozók teljes jog­egyenlősége biztosításának meghatározó jellegű anyagi fel­tétele­k jótéteményei lemérhe­­tőek egy olyan kis város ese­tében is, mint Vlahica. . Igaz, régi iparvárosunk lakói­nak szép forradalmi hagyomá­nyai vannak. De az is igaz, hogy 20—25 évvel ezelőtt a vla­­hicai vasüzem nem jelentett egyebet, mint kezdetleges tech­nológiát, nehéz fizikai munkát. S ilyenek voltak az életkörül­­mények is. Aki viszont ma el­látogat a városba, szemléletes módon győződhetik meg arról, hogy itt korszerű ipar létesült, s ezzel a jelzővel illethetjük magát a várost is. Kezdjük a vállalat fejlesztésével, hisz eh­hez kapcsolódik a város léte is. Az utóbbi 22 esztendőben fejlesztéséh­e,, korszerűsítésére köze 700 millió lejt fordított szocialista államunk, s pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása alkal­mával adott értékes útmutatá­sok gyakorlatba ültetése ered­ményeként újjászü­etett a vál­lalat, új, korszerű öntöde kezd­te meg működését, felépült az érczsugorító, új megmunkáló részlegek létesültek, jelenleg pedig a régi öntöde nagysza­bású korszerűsítése van folya­matban. Mindennek eredmé­nyeként az elmúlt 22 év során a vállalat állóalapjainak érté­ke több mint nyolcszorosára nö­vekedett, s közel 1200 új mun­kahely létesült. 1986-ban az árutermelés értéke több mint ötszöröse volt az 1968-as évi­nek. A szürkenyersvas termelés megduplázódott, akárcsak az öntödei berendezéseké, a fém­ipari technológiai berendezése­ké pedig közel hatszorosára növekedett. Mindez egyidejűleg a termékválaszték gazdagításá­val, a megmunkálási fok növe­lésével párhuzamosan ! A fejlő­dés sokatmondó tényezője az is, hogy míg 1968-ban alig tíz felső végzettségű szakember te­vékenykedett a vállalainál, je­lenleg számuk meghaladja a 80-at. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáról. A vállalat mellett kiválóan felszerelt ipari líceum és szakiskola tevékenykedik (tor­nateremmel, 100 férőhelyes bentlakással, műhellyel, labora­tóriumokkal), amelynek padjait az utóbbi 22 évben több mint 1400 jól képzett szakmunkás, mester hagyta el. A vállalati munkásotthonban mintegy 300- an laknak, a napközi otthonok­ban pedig az üzem dol­goz­ói (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Beszámoló és választási konferenciák Erős forradalmi szellem, céltudatos gazdasági tevékenység A Csíkszeredai Vasúti Építő­­anyag-ki­emelő Vállalat párt­­szervezetének konferenciáján az egyik hozzászóló találóan mon­dotta, hogy a termelésben és a párttevékenységben elért e­­redmények főleg a kommunisták helytállásának tulajdoníthatók, de rögtön hozzátette, hogy a­­zért tevékenységük nem volt mentes a hiányosságoktól. Nos, hogy mire alapozta állítását, az kitűnt a pártbizottság barája által elkészített beszámolóból, valamint a többi hozzászólásból. A beszámoló és választási konferencián a küldöttek ala­posan elemezték a pártbizottság­nak a termelési tevékenység fellendítésére tett erőfeszíté­seit, azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán a vállalat az utóbbi években országos szin­ten is az élvonalba küzdötte fel magát, s így e szorgos munka­­közösséget többször is munka­­érdemrenddel tüntették ki. Tö­rekvő munkájuk érzékeltetésé­re talán elég csak annyit meg­említeni, hogy az elmúlt évben fizikai tervüket 130 százalékban, export tervüket pedig 126 szá­zalékban teljesítették, a terve­zett jövedelmet több mint 8 százalékkal szárnyalták túl, és közel 6 millió lej értékű nyers- és segédanyagot takarítottak meg. Az elért eredmények tehát tükrözik a dolgozók, a kommu­nisták erőfeszítéseit, a pártalap­­szervezeti bürök hozzájárulá­sát a feladatok elvégzéséhez. Minden részlegen erős párt­­alapszervezet létezik. Ezek kö­zül említjük meg a fémmeg­munkáló részleg, az öntöde, a lakatos­műhely és gépgyártó részleg alapszervezeteit, ame­lyek tagjaik számát jelentősen növelték, hatékonyan hozzájá­rultak a részleg feladatainak el­végzéséhez. Itt említjük meg, hogy ebben az időszakban a vállalat pártbizottságához tar­tozó alapszervezetek közel 70 új tagot vettek fel a kommunisták soraiba. A konferencián nem szorít­koztak az eredmények részlete­zésére, hanem kommunista ön­tudattal, a bírálat és önbírálat szellemében szóltak azokról a hiányosságokról is, amelyek fé­kezték a szervezeti élet még .­ (Folytatás a 3. oldalon) NÉMETH SZILVESZTER HÍREK - HÍREK • Márciuskákat, a közeledő tavaszt és főképp asszonyainkat, lányainkat köszöntő, a férfi­­figyelmesség szerény, ám annál kedvesebb ajándéktárgyait lát­hattuk a tegnap megyeszerte üzleteinkben. Ékesítsék hát a nők ruháit a mai napon.­­ Tegnap értékelte a zsűri a Csíkszeredában tartott orszá­gos kirakat­verseny eredmé­nyeit, ahol, mint már hírül ad­tuk, több megye városainak szakosított kirakatrendezői vet­tek részt. Íme, az eredmények: Élelmiszer-kereskedelem : 1. Brassó, 2. Prahova, 3. Dîmbo­viţa. Textil­cipő : 1. Brassó, 2. Csíkszereda, 3. Marosvásárhely. Vas-vegyiáru : 1. Brassó, 2. Dîmboviţa, 3. Csíkszereda. Gra­tulálunk a nyerteseknek, az ös­­­­szes kirakatrendezőknek, akik megyeszékhelyünk kirakatait tet­ték szebbé, hozzájárulva a kul­turált városkép formálásához.­­ Befejeződtek a tantárgy­versenyek helyi szakaszai és megkezdődtek a megyeszintű vetélkedők a különböző tan­tárgyakból. Szombaton és va­sárnap a román nyelv és iro­dalom tantárgyolimpiászát szer­vezték, március többi vasárnap­ján más-más tantárgyakból rendezik meg a legjobbak ver­senyét.

Next