Hargita, 1987. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-01 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam 50. (5361.) ,ám 1987. MÁRCIUS 1, VASÁRNAP Aro 50 bon! Azonos jogokkal és kötelezettségekkel, együttes munkával közös hazánk javára Belpolitikai életünk kimagasló eseményének a színhelye volt az elmúlt napokban ismét hazánk fővárosa. Először különkülön plenárist, majd együttes ülést tartott a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsa. Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az együttes ülésen részt vett és nagy elvi, gyakorlati jelentőségű beszédet mondott pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceauşescu elvtárs. A magyar és német nemzetiségű dolgozók plénumai és együttes ülése kifejezte az őszinte szeretet és hála érzelmeit, amelyeket a haza összes fiával együtt táplálnak Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, meghatározó hozzájárulásáért pártunk és államunk bel- és külpolitikájának kidolgozásához és valóra váltásához, a gazdaságitársadalmi fejlesztési tervek és programok tudományos megalapozásához, az egész társadalmi élet szervezésének és vezetésének tökéletesítéséhez, nemzetiségre való tekintet nélkül a haza valamennyi fia anyagi és szellemi életszínvonala emeléséhez, a szocialista Románia világtekintélyének és szerepének növekedéséhez. A nemzeti kérdés romániai megoldásának összetett történelmi folyamatában az ország általános gazdasági fejlesztése - amely különösen a IX. kongresszust követően öltött el addig soha nem tapasztalt méreteket - lehetővé tette az ember munkához, azonos munkáért azonos javadalmazáshoz való legfőbb jogának reális megvalósítását a kommunista méltányosság alapvető elveinek megfelelően. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs az együttes ülésen kidomborította országunkban a gyakorlatban szavatolt minden egyes állampolgár joga a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez. Örökre felszámoltunk bárminemű megkülönböztetést nemre, nemzetiségre vagy életkorra való tekintet nélkül. Mindezekhez az alapot tehát a nemzetgazdaság egységes, harmonikus, korszerű fejlesztése, a termelőerőknek az ország egész területén való észszerű elosztása, az összes övezetek és megyék gazdasági-társadalmi fejlődése teremtette meg. Több más vidék mellett, Hargita megye példája is nagyszerűen szemlélteti e bölcs pártpolitika eredményeit, pártunk főtitkára gondoskodásának gyümölcseit Abból az alapigazságból kiindulva, amelyet pártunk főtitkára az együttes ülésen ismételten kihangsúlyozott, hogy a szocializmust a néppel és a népért építjük, és hogy a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan egymástól, országunkban a szocialista demokrácia eredeti, a maga nemében sajátos rendszere alakult ki, amely megfelelő szervezeti keretet nyújt az ország valamennyi honpolgára számára, hogy részt vegyen az egész gazdasági-társadalmi élet vezetésében. Az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozók jelenléte a román dolgozókkal együtt a gazdasági demokrácia, a munkásönigazgatás szerveiben, a művelődési és szociális egységek, illetve intézmények kollektív vezető szerveiben, a helyi és központi párt- és állami szervekben, a pártvezetés felső szerveiben, a magyar, a német és a többi nemzetiségek dolgozóinak tanácsai által betöltött szerep, ékesszólóan bizonyítja, hogy nemzetiségi különbség nélkül hazánk valamennyi dolgozója részt vesz a társadalom vezetésében, saját sorsának szabad, tudatos irányításában. Ebben az összefüggésben Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédében külön kitért a SZDEF szerepére, amely az egész nép egységének a kifejezője, s amely a párt köré és annak vezetése alatt tömöríti az összes politikai, tömeg- és társadalmi szervezeteket, tehát az együttélő nemzetiségek dolgozóinak tanácsait is. A munkához és tanuláshoz, valamint az ország vezetésében történő részvételhez való jog mellett, a nemzeti kérdés hazai megoldásának egyik fontos emberi-szellemi vonatkozása, hogy az állam szavatolja valamenynyi együttélő nemzetiségnek az anyanyelv szabad használatát, biztosítja a nyelv, a kultúra, a hagyományok és szokások ápolását. Amint az köztudott, az együttélő nemzetiségek nyelvén színházak működnek, újságok és folyóiratok jelennek meg, számos könyv lát napvilágot. Pártunk nemzetiségi politikájának mélységes humanizmusát igazolja, hogy az öszszes állampolgárok, nemzetiségükre való tekintet nélkül egymás megismerésének, kölcsönös tiszteletének és méltóságérzetének, a testvériségnek és az egységnek a szellemében nevelődnek. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs ez alkalom(Folytatás a 3. oldalon) A szocialista tudat • társadalomfejlesztési céljaink valóra váltásának aktív tényezője A Román Kommunista Párt politikájában a társadalom műszaki-anyagi alapjának fejlesztését szolgáló tevékenység harmonikusan egybekapcsolódik a tömegek szocialista tudatának fejlesztésére irányuló ideológiai-nevelő tevékenységgel. A szocialista tudat a gazdasági-társadalmi életben végbement átalakulások és a politikai-nevelő akciók eredménye. Pártunk, Nicolae Ceauşescu elvtárs koncepciója szerint vgeredményben a fejlett politikai, erkölcsi és szakmai tulajdonságokkal rendelkező új ember kialakítása magának az új társadalom megteremtésének a feltétele. A tudat a létet tükröz, gyakran lemarad mögötte, lehet és kell,s változtatni ezen, aktív, tevékeny ráhatással a tudat lemaradása fokozatosan megszüntethető. Kerekasztal beszélgetésünk, amelyet a gyergyószentmiklósi városi pártbizottságnál kezdeményezett szerkesztőségünk, a szocialista tudat fejlesztésének számos gyakorlati kérdését érintette. Érdemes felfigyelni a helyi párt-, állami-, tömeg- és társadalmi szervezetek ilyenirányú gazdag tapasztalataira. Jellemző módon a beszélgetés nem szorítkozott elméleti fejtegetésre, a részvevők joggal mutattak rá a városfejlesztés, a gazdasági tevékenység terén elért eredményeik és a dolgozók szocialista tudatának fejlesztéséért végzett munkájuk összefüggéseire. Helyesen tájékozódtak, hiszen Nicolae Ceauşescu elvtárs szavait idézve: „a kommunista, forradalmi szellemnek nem elméleti szinten kell jelentkeznie, hanem abban, hogy mindenki a legjobb körülmények között valósítja meg a rábízott feladatokat." Lapunk második oldalán szemelvényeket közlünk a kerekasztal beszélgetésről, amelyen szerkesztőségünket Csernátoni József főszerkesztő, Borbély László szerkesztő és Nagy P. Zoltán fotóriporter képviselte. Hargita megye gazdasági- társadalmi fejlődése — a teljes jogegyenlőség érvényesülésének alapja Kisváros nagyléptű előrehaladása A kiegyensúlyozott, arányos termelőerőfejlesztés — amely az összes dolgozók teljes jogegyenlősége biztosításának meghatározó jellegű anyagi feltételek jótéteményei lemérhetőek egy olyan kis város esetében is, mint Vlahica. . Igaz, régi iparvárosunk lakóinak szép forradalmi hagyományai vannak. De az is igaz, hogy 20—25 évvel ezelőtt a vlahicai vasüzem nem jelentett egyebet, mint kezdetleges technológiát, nehéz fizikai munkát. S ilyenek voltak az életkörülmények is. Aki viszont ma ellátogat a városba, szemléletes módon győződhetik meg arról, hogy itt korszerű ipar létesült, s ezzel a jelzővel illethetjük magát a várost is. Kezdjük a vállalat fejlesztésével, hisz ehhez kapcsolódik a város léte is. Az utóbbi 22 esztendőben fejlesztéséhe,, korszerűsítésére köze 700 millió lejt fordított szocialista államunk, s pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása alkalmával adott értékes útmutatások gyakorlatba ültetése eredményeként újjászüetett a vállalat, új, korszerű öntöde kezdte meg működését, felépült az érczsugorító, új megmunkáló részlegek létesültek, jelenleg pedig a régi öntöde nagyszabású korszerűsítése van folyamatban. Mindennek eredményeként az elmúlt 22 év során a vállalat állóalapjainak értéke több mint nyolcszorosára növekedett, s közel 1200 új munkahely létesült. 1986-ban az árutermelés értéke több mint ötszöröse volt az 1968-as évinek. A szürkenyersvas termelés megduplázódott, akárcsak az öntödei berendezéseké, a fémipari technológiai berendezéseké pedig közel hatszorosára növekedett. Mindez egyidejűleg a termékválaszték gazdagításával, a megmunkálási fok növelésével párhuzamosan ! A fejlődés sokatmondó tényezője az is, hogy míg 1968-ban alig tíz felső végzettségű szakember tevékenykedett a vállalainál, jelenleg számuk meghaladja a 80-at. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáról. A vállalat mellett kiválóan felszerelt ipari líceum és szakiskola tevékenykedik (tornateremmel, 100 férőhelyes bentlakással, műhellyel, laboratóriumokkal), amelynek padjait az utóbbi 22 évben több mint 1400 jól képzett szakmunkás, mester hagyta el. A vállalati munkásotthonban mintegy 300- an laknak, a napközi otthonokban pedig az üzem dolgozói (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Beszámoló és választási konferenciák Erős forradalmi szellem, céltudatos gazdasági tevékenység A Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kiemelő Vállalat pártszervezetének konferenciáján az egyik hozzászóló találóan mondotta, hogy a termelésben és a párttevékenységben elért eredmények főleg a kommunisták helytállásának tulajdoníthatók, de rögtön hozzátette, hogy azért tevékenységük nem volt mentes a hiányosságoktól. Nos, hogy mire alapozta állítását, az kitűnt a pártbizottság barája által elkészített beszámolóból, valamint a többi hozzászólásból. A beszámoló és választási konferencián a küldöttek alaposan elemezték a pártbizottságnak a termelési tevékenység fellendítésére tett erőfeszítéseit, azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán a vállalat az utóbbi években országos szinten is az élvonalba küzdötte fel magát, s így e szorgos munkaközösséget többször is munkaérdemrenddel tüntették ki. Törekvő munkájuk érzékeltetésére talán elég csak annyit megemlíteni, hogy az elmúlt évben fizikai tervüket 130 százalékban, export tervüket pedig 126 százalékban teljesítették, a tervezett jövedelmet több mint 8 százalékkal szárnyalták túl, és közel 6 millió lej értékű nyers- és segédanyagot takarítottak meg. Az elért eredmények tehát tükrözik a dolgozók, a kommunisták erőfeszítéseit, a pártalapszervezeti bürök hozzájárulását a feladatok elvégzéséhez. Minden részlegen erős pártalapszervezet létezik. Ezek közül említjük meg a fémmegmunkáló részleg, az öntöde, a lakatosműhely és gépgyártó részleg alapszervezeteit, amelyek tagjaik számát jelentősen növelték, hatékonyan hozzájárultak a részleg feladatainak elvégzéséhez. Itt említjük meg, hogy ebben az időszakban a vállalat pártbizottságához tartozó alapszervezetek közel 70 új tagot vettek fel a kommunisták soraiba. A konferencián nem szorítkoztak az eredmények részletezésére, hanem kommunista öntudattal, a bírálat és önbírálat szellemében szóltak azokról a hiányosságokról is, amelyek fékezték a szervezeti élet még . (Folytatás a 3. oldalon) NÉMETH SZILVESZTER HÍREK - HÍREK • Márciuskákat, a közeledő tavaszt és főképp asszonyainkat, lányainkat köszöntő, a férfifigyelmesség szerény, ám annál kedvesebb ajándéktárgyait láthattuk a tegnap megyeszerte üzleteinkben. Ékesítsék hát a nők ruháit a mai napon. Tegnap értékelte a zsűri a Csíkszeredában tartott országos kirakatverseny eredményeit, ahol, mint már hírül adtuk, több megye városainak szakosított kirakatrendezői vettek részt. Íme, az eredmények: Élelmiszer-kereskedelem : 1. Brassó, 2. Prahova, 3. Dîmboviţa. Textilcipő : 1. Brassó, 2. Csíkszereda, 3. Marosvásárhely. Vas-vegyiáru : 1. Brassó, 2. Dîmboviţa, 3. Csíkszereda. Gratulálunk a nyerteseknek, az összes kirakatrendezőknek, akik megyeszékhelyünk kirakatait tették szebbé, hozzájárulva a kulturált városkép formálásához. Befejeződtek a tantárgyversenyek helyi szakaszai és megkezdődtek a megyeszintű vetélkedők a különböző tantárgyakból. Szombaton és vasárnap a román nyelv és irodalom tantárgyolimpiászát szervezték, március többi vasárnapján más-más tantárgyakból rendezik meg a legjobbak versenyét.