Hargita, 1987. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-01 / 50. szám

A SZOCIALISTA TUDAT­­ TÁRSADALOMFEJLESZTÉSI VALÓRA VÁLTÁSÁNAK AKTÍV TÉNYEZŐJE ILYÉS JÓZSEF, a 6-os számú Általános Iskola igazgatója : A for­rada­mi, szocialista tu­dat kialakítása hosszantartó fo­lyamatot igényel, több tényező hatásának összességeként való­sítható meg. Az iskola, mint fontos nevelési tényező, három irányban hathat : megalapozza a munkával munkára nevelést, fejleszti a tanulók hazafias ér­zéseit, hozzájárul tudományos­­materialista világnézetük kiala­kításához. A munka azért fon­tos, mert általa edződik, ala­kul az ember tudata. A kisgyer­meknek is engedni kell, hogy dolgozzon édesanyja mellett. Az igazi munkával az iskolá­ban találkozik. Az a tanulás. Azon vagyunk, hogy megtanít­suk tanulni diákjainkat. Növen­dékeink tanulmányi eredményei igazolják oktatómunkánk haté­konyságát . Műhelymunkán a tanulók bekapcsolódnak az is­kola önellátási törekvéseinek megvalósításába, konkrét se­gítséget adtak például a fo­lyosók rendbetételénél. Tanu­lóink hazafias nevelésére fel­használjuk az egyes tantárgyak nyújtotta lehetőségeket, gyárlá­togatásokon, kirándulásokon megismertetjük velük a szocia­lista építés éveinek nagy meg­valósításait. Tudományos-mate­rialista világképük kialakításá­ért tanulóink mellett a szülők­re is kívánunk hatni, hogy meg­akadályozzuk a kettős nevelés személyiségkárosító hatását. TOROK ISTVÁN, a városi pionírtanács elnöke . A pionirszervezet hatékonyan együttműködik az iskolával a tanulók szocialista tudatának kialakításában és fejlesztéséb i­ jen. Mindig olyan módszere­ket választunk, melyek megra­gadják a gyermeket, tetszenek nekik, összhangban vannak életkori sajátosságaikkal. A só­lyom- és pionióavatások­nak például mindig igyekszünk ün­nepi külsőséget adni, hasonló­képpen a pionírfogadalom le­tételének és aláírásának. Az a tény, hogy az avatást gyakran az üzemekben, a múzeumban, a hősök emékművénél tartjuk, fokozza az akció nevelő hatá­sát, elmélyíti a pionírok háza, a párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránti ra­gaszkodását. Fontos a hazafias munka tudatformáló szerepe. Évi vállalásainkat rendszerint határidő előtt teljesítjük. Mesz­­szemenően kihasználjuk a ha­zafias munkában rejlő nevelési lehetőségeket, minden alkalom­mal felhívjuk a pionírok figyel­mét az újrafelhasználható anya­gok összegyűjtésének nemzet­­gazdasági jelentőségére. FÜLÖP JÓZSEF, a városi KISZ-bizottság első titkára : A nevelés, a tudatformálás folyamatosságának biztosításá­ért a KISZ folytatja a pionír­­szervezetben elkezdett munkát. Differenciáltan kell dolgoz­nunk, hiszen különböző tevé­kenységi területek fiataljaira kell hatnunk, befolyást gyako­rolnunk. Ahhoz, hogy ered­­­­­­ényt érjünk el, elsősorban sa­ját magunk képzéséről kell gon­doskodnunk. Az állandó tanu­lást, az önképzést a KISZ-aktí­­va minden tagja-alapvető kö­telességének tartom, ez a szer­vezeti élet megélénkítésének előfeltétele. Egész sor hatásos nevelőakciót kezdeményeztünk. A gyergyói fiatalok tavaly pél­dául 57 hektár legelőt takarí­tottak meg Vaslábon, határidő­re teljesítették hazafias tervü­ket, minden évben nagy a si­kere A munka dicsérete jeli­gével szervezett magas,bükki fesztiválnak. Vigyázunk arra, hogy nevelési akcióink ne le­gyenek kampányszerűek. Nem tartom célravezetőnek az olyan gyakorlatot, mely egy hónapba sűríti az összes nevelési akció­kat, utána pedig hosszú-hosz­­szú szünet következik. Fontos lenne Ifjúsági Ház létesítése városunkban, hogy még válto­zatosabb eszközökkel szolgáljuk a fiatalok tudatformálását. CSERGŐ KÁLMÁN, a városi könyvtár főkönyvtárosa : Könyvtárunk dolgozói minden­napi tevékenységükkel a lakos­ság információs és olvasmány­igénye kielégítését szolgálják, hozzájárulnak általános isme­­retszínvonaluk emeléséhez, az ifjúság, a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztéséhez, részt vállalnak a tömegek szocialis­ta humanizmus, a kommunista etika és méltányosság elvei szellemében történő nevelésé­ből. Könyvállományunk évről évre gyarapodik, nagy hang­súlyt fordítunk a politikai, ideo­lógiai, tudományos és műszaki könyvek beszerzésére. A könyv­tári tevékenység — jellegénél fogva — nem mutathat fel má­ról holnapra látványos eredmé­nyeket. Minden­esetre örvende­tes, hogy fokozódott az igény az olvasnivaló iránt, hogy nőtt az érdeklődés a társadalom­­politikai, a technikai és tudo­mányos könyvek iránt. Munka­közösségünk sajátos eszközök­kel ülteti gyakorlatba pártunk nevelési politikáját, a könyv a gazdasági és társadalmi, kultúrál­iis építőmunka nélkülözhetetlen eszköze tett. KELEMEN KÁROLY, a városi filmszínház felelőse : A film jelen van az oktató­nevelői munka kezdeti fázisai­ban, és egészen a tudományos­­művelődési egyetemekig. Sok tudományos filmet vetítünk, Je­len vagyunk a politikai-ideoló­giai oktatáson. A dokumentum, és művészfilmeket egyaránt felhasználjuk a szocialista épí­tés megvalósításainak népsze­rűsítésére, a fiatalok, a dolgo­zók hazafias nevelésére. Külö­nösen eredményesnek tartom a rövidfilmekkel végzett munkán­kat. A vetítőgéppel gyakran felkeressük a gyárakat, még a vágterekre is eljutunk, hogy munkahelyükön vetítsük le a dolgozóknak a tudományos fil­meket. Rendszerint előadókat is meghívunk a vetítésre, akik filmi­smertetőket, népszerűsítő előadásokat tartanak. Hasznos lenne, ha több rövidfilm állna rendelkezésünkre, például a fia­talok viselkedéséről, melyekből megtanulhatnák, mit kell ten­niük különböző helyzetekben. Hatásos formája lenne ez az erkölcsi tudat fejlesztésének. KÉMENES LAJOS, a múzeum igazgatója : A gyergyói múzeum széles körű kulturális-nevelő tevé­kenységet fejt ki a szülőföld megismertetése céljából. Ez az első lépés, a forrás a hazafias érzés, a hazaszeretet felkeltésé­re. Ha látod, hogy milyen érté­keket hoztak létre őseid, büszke leszel népedre , a nép szerete­­te pedig a haza szeretete is, a kettőt nem lehet el­választani. A kiállításokkal is hatunk a dolgozók tudatára. Tavaly meg­nyílt az ország, a megye és a város gazdasági-társadalmi fej­lődését a Nicolae Ceauşescu korszak éveiben bemutató kiál­lítás. Megszerveztük a kiállítás csoportos látogatását, eddig mintegy 5000 ember nézte meg a több teremben elhelyezett anyagot. Elkészült a városi kép­­tár is, mely végleges helyet ad gazdag képzőművészeti gyűj­teményünknek. Látogatóink kö­zül sokan hiányolják a népraj­zi kiállítást. Nem sokáig, ha­marosan gazdag etnográfiai anyag kerül kiállításra. VARGHA GYÖNGYVÉR, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója : Művelődési házunk vala­mennyi rendezvénye része a tu­datformálás bonyolult és nehéz folyamatának. A tudományos­művelődési egyetem elméleti és gyakorlati kurzusai (köztük a román nyelv elmélyültebb ta­nulmányozását szolgáló tanfo­lyam), a műszaki könyvtárban tartott könyvismertetők, a kép­zőművészeti kiállítások, a Meg­­éneklünk, Románia országos fesztiválon eredményesen sze­replő kulturális-művészi for­mációk előadásai, az irodalmi kör rendezvényei, a politikai tájékoztatók, a történelmi ese­ményekről tartott megemlékezé­sek, mind-mind közvetlenül szolgálják a dolgozók szocia­lista tudatának kialakítását és fejlesztését. Vagy ott vannak a minden hét keddjén tartott tör­vényismertetők, jogi tanács­adók, ezek is a tudatformálás hatékony eszközei, lévén, hogy a jogi tudat is része a szocia­lista tudatnak. A dolgozók tu­datformálásában nagy hasz­nunkra vannak a művészbrigá­dok, melyek a mindennapi élet reális eseményeiből merítve a példát, erős vélemény- és jel­lemformáló erővel hatnak. Hogy hatásukat fokozzuk, a művész­brigádok műsorát a munkahe­lyen, konkrét munka­helyzetben mutatjuk be. KOLUMBÁN ISTVÁN, a Fa­kitermelő és Szállító Egység munkásklubjának felelőse : A munkásklub, a különböző művelődési intézményekhez ha­sonlóan a folyamatos nevelés fontos láncszeme. Az iskolából kikerülő, munkába álló fiatal további neveléséről, érdeklődé­sének ébrentartásáról nekünk kell gondoskodnunk. Klubhelyi­ségünk a város ipari zónájában tal­álható, így nemcsak a fa­ipari egység, hanem a környező vállalatok dolgozói is számos rendezvényünkön vesznek részt. Változatos eszközöket, haté­kony módszereket használunk a dolgozók tudati nevelésére, be­folyásolására. Hasznos gyakor­lati köreink vannak, melyek elő­segítik a dolgozók szakmai to­vábbképzését, a második szak­ma megtanulását. Az energia- és anyag­takarékosság fontos­ságának, a faanyag magas fo­kú hasznosításának tudatosítása ugyancsak fontos célkitűzés a nevelőtevékenységünknek. Kü­lön színfoltja nevelőmunkánk­nak a vágtereken és más elszi­getelt munkahelyeken tartott előadások, könyvismertetők, film­vetítések. MADARAS ISTVÁN, a Me­chanikai Vállalat pártbizott­­ságának tagja : A munka az új társadalom építői nevelésének, az emberi személyiség érvényesítésének döntő tényezője. A társadalom javára végzett hasznos munka tehát a tudat fejlettségi szín­vonalának fokmérője. Vállala­tunk dolgos hétköznapjai, dol­gozóink becsületes helytállá­sa tanúsítja nevelőmunkánk e­­redményeit. Mindaz, amit a gyár fejlesztésében, a termelés korszerűsítésében elértünk, ösz­­szefüggésbe hozható nevelő­­munkánkkal. Nagy a dinamizáló ereje például a politikai­­ideológiai párt-, KISZ- és szak­­szervezeti oktatásnak, jól kimu­tatható a mozgósító ereje a CÉLJAINK szemléltető propaganda külön-, féle formáinak, a selejt elleni­ küzdelemben célravezetőért a minőségi vitrinek, hamarosan működésbe helyezzük és a tu­datformálás szolgálatába állít­juk a rádiósítási központot. Persze, sok még a javítanivaló munkánkban, hisz nemcsak e­­redményeink, hibáink is közvet­len összefüggésbe hozhatók ne­velőtevékenységünkkel. Jóval többet kell tennünk például a dolgozók egyéni felelősségének fejlesztéséért, hogy senki se húzódjon a kollektív felelősség védőpajzsa mögé. KIRÁLY SÁNDOR, a városi szaktanács szakirányítója : Folytatva az előbbi gondo­latmenetet, én is azzal kezde­ném, hogy a gazdasági egysé­geink tevékenységében meg­­mutatkozó hiányosságok össze­függenek nevelőmunkánk fo­gyatékosságaival. Az igazolat­lan hiányzások, a selejtes ter­mékek, a gépkihasználás ala­csony foka mind-mind a tudati nevelés és a szakmai képzés gyengeségeivel magyarázható. Oda kell hatnunk, hogy a dol­gozók érezzék az állandó tanu­lás, a szakma továbbképzés fontosságát. Ebben a meggyő­ző, tudatosító munkában a szak­­szervezeti csoportoknak is ered­ményesebb szervező-mozgósító munkát kell végezniük. Hason­lóképpen nagyobb figyelmet kell fordítanunk a műszaki al­kotó mozgalom ösztönzésére, az újítások felkarolására, a fiata­lok bevonására, s nem utolsó sorban a munkáskezdeménye­zések érvényesítésére. Ugyan­csak többet kell tennünk az in­gázó munkások neveléséért, ezért a környékbeli községek pártszerveivel közösen felújítjuk Az ingázóknál otthon címmel, a községekben, falvakban tar­tott előadásainkat. VANYOLOS JÓZSEF, a városi pártbizottság propaganda kérdésekkel foglalkozó titkár­helyettese : Hasznosnak tartom ezt a be­szélgetést, hasznosnak még ak­kor is, ha összetettsége miatt csak érinteni tudta a szocialis­ta tudat fejlesztésének külön­böző módszereit. Nem is állt szándékunkban teljességre tö­rekedni, inkább e munka gya­korlati kérdéseire, járható út­jaira kívántuk felhívni a figyel­met. Úgy vélem, városi szinten jó úton haladunk, jónéhány si­keres rendezvényünk tömegbe­­folyásoló ereje és minde­nekelőtt gazdasági eredmé­nyeink bizonyítják tudatformáló munkánk hatékonyságát Persze, nincs okunk önelégültségre, a gazdasági-társadalmi tevékeny­ségünkben megnyilvánuló hiá­nyosságok arra figyelmeztetnek, hogy még sokat kell tennünk a forradalmi szellem erősítéséért, végsősoron a dolgozók szocia­lista tudatának fejlesztéséért Erre köteleznek bennünket meg­növekedett feladataink, az öt­éves terv második esztendejé­nek előirányzata­, ezt a követel­ményt állítja elénk legutóbbi beszédeiben Nicolae Ceauşescu elvtárs. „Olyan forradalmárokra van szükségünk, akik a elsajátították a tudomány és technika óriási vívmányait minden területen, áldozatkész­ségről tesznek tanúságot, magas forradalmi koncepcióval rendelkeznek, felelősségteljesen viszonyulnak a haza jelenéhez és jövőjéhez, akik min­dennél előbbrevalónak tartják a nép általános érdekeit, a szocializmus ügyét, az ország jólétének, szabadságának és szuverenitásának ügyét“. NICOLAE CEAUŞESCU

Next