Hargita, 1987. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1987-09-01 / 206. szám
XX. évfolyam 206 (5517) szám 1987. szeptember 1, kedd 4 oldal Ara 50 bani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I nflGim AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN . A MUNKATERMELÉ KENYSÉG további következetes fokozása alapvető követelmény minden gazdasági egységben. Erre köteleznek a tervfeladatok, a munkatermelékenység pótlólagos növelésére vonatkozó országos program. Olyképpen — amint az ismeretes —, hogy 1990-re a termelékenység megduplázódjon. Pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésén erről az igényről szólva újólag hangsúlyozta : ...... hazánk fejlődésében a munkatermelékenység az egyik alapvető tényező az általános országépítő programok megvalósítása, a pártprogram valóra váltása szempontjából, minden tevékenységi területen.“ Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az intenzív fejlesztésben döntő szerepe van a termelékenység általános gyarapításának, s éppen ezért minden egyes dolgozó a maga munkahelyén elsődleges teendőjének kell tartsa a teljesítményfokozást. Ebben az összefüggésben utalni kell arra is, hogy a termelésszervezési, korszerűsítési programok, illetve az azok tartalmazta intézkedések maradéktalan végrehajtása ugyancsak sokat lendített a termelékenységen. Megyénk gazdasági egységeinek eddigi tervteljesítési eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy nem egy vállalatunkban az árutermelési többlet mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésének a javára írható. Mint például a Hargita Bányavállalatnál, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyárnál, a parajdi Sóbányánál, a Csíkszeredai Betonelemgyárnál, a balánbányai Bányavállalatnál és másutt. Az is igaz viszont, hogy néhány vállalatban a termelékenység szintje nem éri el az előirányzottat. A kedvezőtlen helyzet jobbára szervezési fogyatékosságokra, a termelésszervezési, korszerűsítési intézkedések gyakorlatba ültetésének elnapolodására, a technológiai és munkafegyelem lazaságaira, a szakmai ismeretekben érződő hiányosságokra vezethető vissza. Íme miért szükséges felelősségteljesebben foglalatoskodni a szóbanforgó területeken és odahatni, hogy a termelékenység mindenütt a jobbítás „mozgatórugójává“ váljék, s mint ilyen, a gazdasági hatékonyság általános növelésének elsődleges tényezője legyen. Munkában a dolgozók tanácsai_____ Hatékonyan intézkedtek a munka jobbításáért Ha egy kívülálló belép a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépgyár kapuján, nyomban szembeötlik az udvaron levő rend, tisztaság, s ha továbbmegy a munkacsarnokok irányába, mindenféle élénk tevékenységet tapasztal. Mindez már sejteti, hogy itt fegyelmezett munkaközösség dolgozik, amely a pártbizottság és a dolgozók tanácsának közvetlen irányításával és vezetésével felelősségteljesen tevékenykedik a feladatok teljesítéséért Persze azért e vállalatnál is akad még bőven tennivaló, hiszen nem egyszer küzdenek nehézségekkel, amelyek elhárítása komoly feladatok elé állítja a műszaki vezetést. A dolgozók tanácsa természetesen igyekszik a helyzet magaslatán állani, és a munkát úgy irányítani, hogy az lehetőleg minél kevesebb zökkenővel menjen. Igaz, ez nem mindig sikerül, vannak olyan tényezők, amelyek bizony nem egyszer kedvezőtlenül befolyásolják a termelés megszervezését, irányítását, annak jó lefolyását. Ezen nehézségek felszámolásáért a vállalat pártbizottsága és dolgozói tanácsa az RKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén elhangzott pártfőtitkári útmutatások, és a megyei pártbizottságnak az ipari aktívával tartott augusztusi munkaülése szellemében mélyrehatóan elemezte az év első hét hónapjában elért eredményeket és hiányosságokat, s hatékony intézkedéseket tett az e hónapi és az egész harmadik évnegyedi terv teljesítése érdekében, így feladatul tűzték a részlegvezetőknek, mestereknek, csoportvezetőknek, hogy teljes felelősséggel munkálkodjanak a napi és dekadális fizikai terv megvalósításáért, nagy hangsúlyt helyezve a választékonkénti terv teljesítésére, s ezáltal az árutermelési terv megvalósítására. Igaz, rajtuk kívülálló okok miatt ez elég nehéz dolog, de intézkedéseket tettek például a külön (Folytatás a 3 oldalon) NÉMETH SZILVESZTER tettek, szélesítették az úttestet és a járdát. Gyergyószárhegyen az ebben az esztendőben elvég — HÍREK ESEMÉNYEK 9 Eredményt hirdettek az 1986. évi legszebb és legsikerültebb román postabélyegek pályázatán. A pályázatot a Nemzetközi Békeév alkalmából kibocsájtott tömb, valamint a Falumúzeum című sorozat 2 lejes címlete nyerték. • Átadták a forgalomnak Toplicán az Állomás utcát, ahol több mint négyszáz méter hosszúságban korszerűsített községszépítési és rendezési munkálatok értéke meghaladja a három millió lejt. Többek között sportbázist építenek, jégkorongpályát, újabb cukrászdát nyitnak. A Siménfalva központjában a Nyikó vizén egy nagy méretű hidat építenek a Megyei Útügy, valamint a Gazmetan közreműködésével. A beruházás értéke 2 millió lej. Még egy hír Siménfalváról : az itteni lakosok eddigi munka- és pénzbeli hozzájárulása meghaladja a félmillió lejt. A pénzbeli hozzájárulás nagy részét a községgazdák a tömbház építésére, az iskola bővítésére fordították. A Csíkszeredai Zöldség- és Gyümölcsvállalathoz újabb zöldségszállítmány érkezett: 70 tonna dinnye, 1 tonna paradicsom. A zöldség és gyümölcs üzletekbe való szétosztás már megkezdődött. Hírszerkesztő MADARAS MAGDOLNA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALt Csíkszereda, November V utca 45 szám ; telefon t 13633; délutáni telefonszolgálat : 11606 (belsői 185). Nyomda , November 1 utca 43 szám ; telefon 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 le, negyedévre 39 le), félévre 78 le). Egy évre 156 lel. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bank Alaposan előkészített épületekkel—a jó teleltetésért VILLÁMANKÉT ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEKEN Augusztus 27-én, együtt az AGRIT főállattenyésztőjével, megvizsgáltuk a csíkbankfalvi, a csíkszentgyörgyi és a menasági termelőszövetkezetek állattenyésztési farmjait. A vizsgálódás egyetlen szempontja volt, miként készítették elő az épületeket a telelésre, beleértve a takarmánykonyhák felszerelését is. Csíkbánkfalván, mindkét farmon, nagyarányú munkának lehettünk szemtanúi. A 2-es farmon Tamás Lajos farmvezető, az 1-esen Albert Gábor farmvezető irányította a munkát. A csíkbankfalvi termelőszövetkezet energikus új revezetősége (főleg a főmérnök buzdítására) hatalmas fába vágta a fejszéjét. Helyrehozni azelőtti évek mulasztásait és olyan állattenyésztő telepeket alakítani ki, amelyek minden szempontból megfelelnek az elvárásoknak. S az elhatározást tettek követték. Egész nyár a munkában telt el, ha most már a vége felé közelednek, s ha minden előirányzatukat netán nem is tudnák megvalósítani az idén, már úgy is rengeteget végeztek. Új épületek, átalakított istállók, padlócsere, kanalizálás, utak rendezése s még (Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR -Csíkbánkfalva 1-es farmján : új tető kerül a megújhodott istállóra, lesz a borjaknak fedett kifutó. Bent a mesterek a vályúkat öntik, jöhetnek a vízvezetékszerelők összecsukom a jegyzetfüsszetet — ezt az ügyet nem írom meg Pedig foglalkoztat az ügy, miként lehetséges, hogy egy dédnagyapa korban lévő, kilencvenkét éves ember vagyonügyben perel a saját fiával, aki szintén már benne a korban, nyugdíjas. Egy telken laknak, évek óta kiásva a „csatabárd“, amely kórházi beutalót is állíttatott ki, t ő szóval kerülgetik az udvaron a szakállas igazságot, amelynek arcát a törvény emberei csakis egyfére fordíthatják, viszont a szomszédi, a falustársi vélemény (és a község vezetőinek a véleménye is) másként látja : meg kellene borotválni azt az igazságot! Vagyis kibékülni, családiasan megegyezni, megférni egymás mellett, ne járni a törvényszéket, „zargatni“ panaszlevelekkel a különböző szerveket... Mert van eset, hogy az igazságtétel nem oldja meg emberileg a dolgot, nem oldja fel az ellentétet! Márpedig az ellentét, a viszály megszüntetése lenne a jó, — nyugodna meg az idős bácsi, ne akarja mindenáron a túlvilágra is magával vinni a vagyont, a telket, a házat, — inkább békésen élje le benne a hátralévő éveket. Amelyek „ágyban, párnák közt“ is végződhetnek, amikor csakis az alperestől várható a segítségadás, a gondozás. Szóval igazságszolgáltatás helyett inkább a békesség lenne az ideális, h• a békesség lenne a legszebb, legemberibb igazság! Ezért pedig ki sem kellene lépni a kapun, ezért pedig perelni sem kéne, hanem ellenkezőleg: véget vetni a pernek, a pereskedésnek. Nyilván, tudom én, hogy megbékélésre intő tanácsokkal naív emberként álldogálhatnék a törvényszék bejáratánál, aligha sikerülne feltartóztatnom a befelé igyekvőket... Mégis azt mondom : hosszú a per, és rövid az élet! Mert mindenki még csak kilencvenkét esztendeig sem élt. ■ FERENCZ IMRE