Hargita, 1988. április (21. évfolyam, 77-102. szám)
1988-04-01 / 77. szám
QQeim AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évf. 77. (5698.) szám 1988. ÁPRILIS 1. PÉNTEK Ara 50 bani Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde felelősségteljesebb tevékenységre kötelez Az RKP KB plenáris ülésén elhangzott pártfőtitkári beszéd átfogó és mozgósító munkaprogramot képez a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, az összes dolgozók számára annak érdekében, hogy minden tevékenységi területen az erőfeszítések fokozásával a legjobb körülmények között teljesüljenek az 1988. évi és az egész ötéves tervi tervelőirányzatok. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs programjellegű beszédében utalt azokra a jelentős megvalósításokra, amelyek — a bonyolult világgazdasági feltételek közepette — 1987 folyamán születtek hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésében, így például a termelőerők általános fejlődése alapján a nemzeti vagyon 5,1 százalékkal gyarapodott, a munkaközösségekre, gazdálkodás és ügykezelés céljából, bízott alapok pedig 4,6 százalékkal növekedtek, volumenük meghaladva a 3300 milliárd lejt. Az elért események tükrében pártunk főtitkára úgy értékelte, hogy a tavalyi tevékenység mérlege általában jó, de nyomatékolta azt is, hogy sok egység és szektor lemaradásokat jegyzett. Következésképpen a tavalyi eredmények nem emelkedhettek a nemzetgazdaság és a dolgozók lehetőségeinek a szintjére. A fogyatékosságok okainak ismeretében le kell szűrni a tanulságokat és a leghatározottabban kell ténykedni az összes negatív állapotok felszámolásáért, az egész tevékenység tökéletesítéséért. Pártunk főtitkára hangsúlyozva, hogy az 1987. évi gazdasági-pénzügyi mérleg következtetései a vitathatatlan tények erejével bizonyítják pártunk politikájának helyességét, rámutatott arra, hogy csakis ésszerű felhalmozás biztosításával, a fejlesztési alap megfelelő gyarapításával szavatolható az összes nemzetgazdasági szektorok folyamatos felújítása és tökéletesítése, a haza szüntelen fejlesztése, s ezen az alapon a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése. Éppen ezért továbbra is hathatósan kell törekedni a nemzeti vagyon, s különösképpen a produktív állóalapok még erőteljesebb gyarapításáért. Ez pedig megköveteli a termelőeszközökkel való gazdálkodás eredményességének a fokozását, a gazdasági egységek tevékenysége hatékonyságának és jövedelmezőségének növelését. Ennek kapcsán utalt arra is, hogy az elmúlt esztendőben több mint ezer egység nem ért el nyereséget, sőt nagy pénzügyi veszteségei voltak, aminek okán bizonyos károkat szenvedett a nemzetgazdaság. Úgyszintén ez a visszás helyzet merő ellentétben áll az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elveivel. Éppen ezért az I. félév végéig végérvényesen fel kell számolni ezt a helyzetet, manden egység számára külön programot kell összeállítani biztosítva valamennyi rentabilizálását. A gazdasági-pénzügyi rendszer további tökéletesítéséről szólva pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott arra, hogy fokozni kell a megelőző ellenőrzés szerepét, csökkenteni kell az elfekvő készletek volumenét, alá kell szorítani a fogyasztásokat, s ennek érdekében a legrövidebb időn belül rá kell térni egy új normázásra, a jelenlegi anyagnormák, fogyasztási normák radikális csökkentésére. Az árak képzésére vonatkozó új intézkedések kapcsán hangsúlyozta, hogy nem bizonyulhatott ösztönzőnek számos termék esetében a 30—40 százalékig terjedő nyereség elérése (a nagy nyereség negatívan hat ki az egész nemzetgazdaság fejlődésére), s ezért szükségessé vált a nyereség korlátozása 6—12 százalékra. Mindez nem jelenti a rendszer általános módosulását, hanem a nyereség átkerülését az egyik szektorból a másikba, amely (Folytatás a 3. oldalon) mzt mondja jóbarátom, és hogy olvasott egy találó megállapítást, amely szerint könnyebb a fizikai fáradtságot kipihenni, mint a szellemit. Ez persze, semmiféle rangsorolást nem jelent a szellemi és fizikai munka között, különben is, létezik-e olyan fizikai munka, ami a szellemeiket nem veszi igénybe ?... Jaj, de ne filozofáljunk, mondja tovább jó ismerősöm, mert csak azt akarta elmondani, hogy a minap meszelt, baráti kalákával, egy vidéki jóbarátjával, aki mestere a szakmának, kifestettek két szobát, az előszobákat, fürdőszobát. S amikor esténként letette kezéből az ecsetet, kimosdott a mészből, leöblítette torkát egy pohár sörrel, kitűnően elaludt, nyomban lefekvés Idán. Nem forgolódott, nem kereste az altatás dobozt, nem gyújtotta fel éjfél után a villanyt, hogy olvsson még egy pár sort, hátha az meg is hozza az álmot, nem lett ideges, hánykolódva, s gyújtotta rá egy cigarettára, mint máskor nem egyszer éjszaka, hanem aludt, mint a csutak. Ráadásul pihenten ébredt. Szóval, jó, ha barkácsolunk, kertészkedünk, fúrunk-forogunk, ha fizikailag is hasznos munkával fárasztjuk el magunkat, meséli tovább ismerősöm, mert nem egyszer mi, akik az íróasztal mellett bajmolódunk, az íróasztal gondját is hazavisszük, ülünk a fotelben — megint ülünk —, szürcsöljük a kávét, s akaratlanul is arra gondolunk, hogy mit végeztünk el délelőtt, jól-e vagy rosszul, mi tornyosul holnapra, s ha netán barát kopogtat be, megint asztal mellé telepedünk, osztjuk-szorozzuk a hivatalos dolgokat, mindenki mondja a magáét, tématémát követ, csapong a szó, s hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról is, hogy meg kellene javítani a kilincset, a csepegő csapot, felragasztani a meglazult fajanszot, megszegezni a falburkolatot, rendet teremteni a pincében, kicserélni a zárlatveszélyes kapcsolót, s na persze, meszelni ... Érted, öregem, meszelni, mert nem olyan nagy ördöngösség az, egy kis jó tanáccsal, útbaigazítással bárki nekiláthat, fáraszthatja izmait a meszelővel, a plafon külön erőpróba, kedvére kavarhatja a színeket, s amikor végzett, segített az aszszonynak takarítani, a munka elégtétele is hozzájárul, hogy úgy aludjék, mint egy csutak, mindenféle altató nélkül. BÁLINT ANDRÁS ! gitaQ PROLETÁRJA, EGYESÜLJETEK ! Lapunk 2. oldalán : MÁRCIUSI SZÁMVETÉS Változatos, vonzó formák a hazafias nevelésben Gyergyószentmiklósi tapasztalatok — A szocialista hazafiság érzése — a szocialista társadalom emberének egyik leglényegesebb erkölcsi vonása, jellemzője, amelynek kialakításában nagy szerep hárul a kulturális-politikai nevelő tényezőkre. E magasztos érzés kialakítása korántsem egyszerű, hanem összetett, komplex értelmi-érzelmi ráhatást kíván, mégpedig már a kisgyerek kortól, amikor az érzelmilelki élet legfinomabb rezdülései már megnyilvánulnak, és tudatosulni kezdenek az olyan fogalmak, mint a szülőföld, a közösség, a nemzet, a történelmi múlt, a párt, és kirajzolódnak azok az eszményképek, amelyek a példa erejével hatnak. A gyergyószentmiklósi Szakszervezetek Művelődési Házában Varga Gyöngyvér igazgatónővel azokról a formákról beszélgetünk, amelyek mintegy folytatják mindazt a tevékenységet, ami a hazafias nevelés terén a családban, iskolában, munkahelyen stb. történik. Tulajdonképpen a hazafias érzés továbbfejlesztéséről van szó, amelynekfeltétlenül előzményekhez kell kapcsolódnia ahhoz, hogy kellőképpen érvényesüljön. Talán a szűkebb szülőföld, a város és természeti környezetének a megismerése és szeretése az, ami alapja lehet a hazafias érzésnek. A szülőföld megismerése pedig több síkon ihetséges és szükséges, a természeti adottságok mellett a történelmi és kulturális örökség megismerése ugyancsak erős kötéseket-kötődéseket hoz létre ember és hely között. Az iskolai kirándulások, majd az ifjúság zömét mozgósító turizmus mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ember és tájegység között létrejöjjön az elszakíthatatlan érzelmi kötődés, mindaz, ami az elődöket is hűségre, helytállásra késztette ezen a különben zordnak mondott tájegységen, amely szilajabbá tette az ott lakót. (Folytatás a 2. oldalon) FERENCZ IMRE NAPIRENDEN A MEZŐGAZDASÁGBAN Ahogy kedves az időjárás, mindjárt indulhatnak a gépek a csíkkarcfalui tanácskörletben is Kelemen János mérnök, a csíkkarcfalvi AGRIT elnöke szerint, ha az idő kedvezőre fordul és a talaj nedvessége és hőmérséklete engedi, azonnal hozzákezdhetnek a tavaszi munkákhoz. Az idén a tanácskörzetben terv szerint 818 hektár árpát, 300 hektár zabot, 200 hektár szemeskukoricát, 440 hektár lent, 230 hektár cukorrépát, 1100 hektár burgonyát, 40 hektár zöldséget és 409 hektár takarmánynövényt kell vetni. A vetéstervek tehát ismertek gazdasági szinten is, a kultúrák elhelyezése is végleges, a vetés lebonyolítására ütemterv készült, amely részletekbe menően meghatározza atennivalókat. A gépeket kijavították, kipróbálták, megalakultak a munkacsoportok. A burgonya ültetését például 17 géppel végzik, napi 70 hektáros ütemmel 15 nap alatt befejezik az ültetést. A lennek 9 napot szántak, az 5 géppel naponta 50 hektárt vethetnek be. A vetőmag majdnem teljes egészében a gazdaságokban van, hiányzik a takarmánynak szánt borsó a bükkönyhöz és ugyancsak a silónövények közé a napraforgómag. Zabból sincs mindenik gazdaságnak a szükséglete szintjén, de ezt egymás között kiegyenlítik, mert egyikmásik helyen fölösleg van. (Folytatás a 3. oldalon) REBENDICS JÓZSEF 1968 - a településfejlesztés beteljesülésének két évtizede -1988 Visszatekintve a megtett útra... Feltételezem, hogy Csikdártfalván kevés az a ház, ahol ne lenne egy-két fekete kerámiából készült dísz- vagy használati tárgy, hisz itt készül helyben, a község központjában lévő részlegen. S bizony, az évek hosszú során nemcsak a községben, az országban, hanem külföldön is megtalálni a dánfalvi kerámikusok ügyességét, hozzáértését, szép ízlését viselő darabokat. — De miből is nőtte ki magát ez a kerámiaműhely — kérdezem Gáli Ferencet, aki az indulástól mostanig részese, szemtanúja volt a fejlődésnek. — 1957 májusában álltunk össze néhányan, pontosabban öt házaspár, és az akkori kezdetleges körülmények között dolgozni kezdtünk. Az öt férfi korongozott, az asszonyok meg végezték a könnyű munkát. Elég szűkös volt a hely. — Imets András lakása volt akkoriban —, s mindössze két nagyobb helyiség állt a rendelkezésünkre. Használati tárgyakat készítettünk: káposztafőző fazakat, borvizes korsót, tejforraló lábast, pálinkamelegítő fazakat. Csak egy égetőkemence volt, az agyagot is kézileg szűrtük, a korongot meg lábbal hajtottuk. S nyilván, ilyen feltételek között a termelékenység sem volt vajmi nagy. — Na és milyen képet fest a mostani műhely, melyek a fejlődés legelokvensebb jegyei ? — Hát, ami engem személyesen érint, az, hogy vala(Folytatás a 2. oldalon) MADARAS MAGDOLNA