Hargita, 1988. október (21. évfolyam, 233-258. szám)
1988-10-01 / 233. szám
TUDOMÁNYOS HORIZONT A TUDOMÁNY és a művészet kapcsolata az utóbbi időben különösen a múzeumokban és képtárakban hozott látványos eredményeket. A vegyészek, fizikusok, biológusok, sőt geológusok jelenléte egyes műtárgyak vizsgálatánál értékes adatokat szolgáltat egész sor műkincs pontosabb megismerésére, keletkezése körülményeinek a megvilágítására és megőrzésük feltételeire. • MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK ÉS RESTAURÁTOROK SEGÍTSÉGÉRE • ÁRULKODÓ FESTÉKSZEMCSÉK • A RÖNTGENDIFFRAKCIÓTÓL A HOLOGRÁFIÁIG • DIGITÁLIS ELEMZŐ MÓDSZEREK • A művészettörténészek századunk második feléig általában „papíron dolgoztak“ : leveleket, naplókat tanulmányoztak, festészet-technikákat, sajátosságokat vettek figyelembe, például hogy egy-egy ismeretlen festő alkotását be tudják sorolni, de még így is megtörtént, hogy nem csupán egy-két évtizedet, hanem egykét évszázadot is tévedtek. Különösen a mondhatni tökéletes hamisítványokat volt nehéz elkülöníteni, vagy azoknak a tanítványoknak a munkáit, akik a nagy mesterek nyomdokain lépkedtek. Nem volt és nincsen könnyű dolguk a restaurátoroknak sem. Ahhoz, hogy valamit helyre lehessen állítani, először alaposan meg kell ismerni, különben a helyreállítás több kárt okoz, mint hasznot, gyorsíthatja, elősegítheti a pusztulási, rombolási folyamatokat, különösen a műemlékek esetében. Az utóbbi időben éppen ezért egyre erőteljesebbé vált a szemlélet: a korszerű tudományos eszközöknek ott a helye a művészettörténetben, a múzeumokban és képtárakban. Használatuk végsősoron azon a tényen alapszik, amelyet egy neves művészettörténész így fogalmazott meg : „Bizonyos kor művészére és művészetére nemcsak a stílus volt jellemző, ahogyan festett, hanem a használt anyagok és különösképpen a pigmensek, a festékszemcsék. Ezeket pontosan elemezve az az érzésünk, mint ha az ember a művész háta mögött állna és látná, hogyan rakja egymásra a különböző festékrétegeket.“ Persze, mindez még nem elég. A szakemberek, amint mondottuk, nem csupán megismerni, hanem megvédeni is akarják a műkincseket, ezért egész sor tanulmány készült a fény, a nedvesség, az oxigén stb. műtárgyakra tett hatásáról, a különböző felületi festék- és lakkrétegek átalakulásairól és így tovább, amelyek mind-mind bizonyítják gyakorlati hasznuk. Segítségükkel olyan tárgyakat is épségben lehet tartani — és technikai civilizációnk ezt is műtárgynak tartja — mint például a Wright-fivéreknek az 1903- as repülőgépét, amelyen történelmi repülésüket végezték, vagy más hasonló egy-egy terület fejlődését elindító műszaki eszközöket. A festmények, szobrok, kerámia, bronz- és más fémtárgyak esetében már jelentős múltja van a vizsgálatoknak, legutóbb azonban a tudomány bevonult az egykori kéziratok, ősnyomtatványok szemrevételébe és megőrzésébe is. Ezeknek az illusztrációit különösen nehezen lehetett tanulmányozni, hisz a festék nagyon vékony rétegekben volt felkenve, a gyakran miniatűr formákból pedig a mintavétel meglehetősen nehéz, legalábbis a hagyományos vegyészeti eljárásokhoz, az eredeti könyvrajz megsértése nélkül. Ezért egész sor új eljárást vetettek latba, amelyek jelentős eredményekre vezettek : több régi, nagybecsű kéziratról sikerült kideríteni, hogy hamisítvány, viszont olyan tényekre is rájöttek az elemzett festékszemcsék alapján, amelyek nem is gondolt kereskedelmi kapcsolatokat és útvonalakat tártak fel, egykori szellemi határ-átszivárgásokról nem is beszélve. Melyek a tudomány eszközei ebben a munkában ? A C-14-es régiségmegállapító eljárás az atomtechnika elterjedése óta már hagyományszámba megy: ismerve a mindenütt jelenlevő szénatom eme izotópjának keletkezési láncát, visszavezethető a sorozatos bomlások kiindulópontja. Egy másik közkeletű vizsgálati módszer szintén a nukleáris fizikából kölcsönvett röntgenfluoreszcens színképelemzés. Ha a színképelemzés során béta-sugarak helyett röntgensugarakat bocsátanak át a mintán, azonosíthatóvá válik ennek atomi összetétele. A sugárzás különböző energiaszinteken röntgensugárzás kibocsátására gerjeszti az anyagminta atomjait, minden energiaszint pedig a minta egy bizonyos elemösszetevőjére jellemző, a sugárzás intenzitása (a kibocsátott részecskeszám) pedig az elemkoncentrációt méri. A röntgenfluoreszcens elemzés gyors kivitelezése viszonylag egyszerű, ezért a festékszemcséket vizsgálók egyre rutinszerűbben alkalmazzák. A befogott minta összetételéről azonban olykor csak hozzávetőleges tájékoztatást ad, nem képes eldönteni például bizonyos elhelyezési sorrendeket, vagy azt, hogy egyes elemek molekulaként-e, vagy egyáltalán molekuláris kötésben vannak jelen, ezek az információk pedig nagyon fontosak, mert egy elem kémiai állapota mind viselkedését, mind a környezetére gyakorolt hatását — és a rá gyakorolt hatást — is meghatározza és abban is segít, hogy megállapítsák származási helyét. Ezért aztán igen értékesek a műtárgyak elemzésénél az utóbbi időben egyre gyakoribban használt röntgendiffrakciós elemzések is. A röntgensugarak szóródása egy kristályos anyagon feltárja a szóban forgó anyag háromdimenziós szerkezetét, amelyből ennek eredetére lehet következtetni. A röntgendiffrakciós technika mutatta ki például bizonyos mintákban az úgynevezett mullit jelenlétét s ez az anyag egy alumínium-szilikát változat, amely csak magas hőmérsékleten keletkezik. Különösen a műemlékek elemzése szempontjából igen érdekes a faktoranalízisnek nevezett eljárás. Végső soron itt arról van szó, hogy bizonyos információk birtokában — ezek nagyobb mértékben csupán századunkban állnak rendelkezésre — várható átalakulási modelleket készítenek, a felhasznált számítógép azonban nemcsak előre, hanem „vissza“ a forrás irányába és arányába is tud következtetni. Az infravörös spektroszkópia ugyanicsak értékes adatokkal szolgálhat a tudósoknak majd a művészettörténészeknek : nyilván, ha egy festékszemcse mesterséges és nem természetes, akkor bizonyos időszak előtt, amelyet jól ismer a tudománytörténet, nem kerülhetett rá a képre. Egy állítólagos XVI. századbeli kéziratról így derítették ki, hogy a XIX. században hamisították, a krómzöldet ugyanis a középkorban még nem ismerték. Hasznos ismereteket szolgáltat elsősorban a kerámiatárgyakról a termoluminiszcenciának nevezett vizsgálati eljárás. Ezek a tárgyak melegítésre bizonyos fényadagokat sugároztak ki, amelyekből következtetni lehet az egykori égetéseknél kapott hőmennyiségre. Ez tudomány- és művészettörténeti szempontokkal egybevetve ugyancsak hasznos következtetések levonására kínál lehetőséget. Az utóbbi időben a híres múzeumokban egyre inkább elemzik úgynevezett digitális módszerekkel a legféltettebb festményeket. A számítógép itt az egész festmény szerkezetét és festékrétegeit elemzi és hasonlítja össze, így rá lehet bukkanni az enyészettől leginkább veszélyeztetett részekre. Úgy tűnik, a holográfia is bevonul a vizsgálati módszerek közé, és általában minden olyan nem roncsoló eljárás, amelyet a tudomány kifejlesztett. Kétségtelen, a tudósok és művészettörténészek együttműködése még látványos eredményekhez vezet az elkövetkezőkben is. lánull* BIOLÓGIAI ALAPANYAGÚ SZÍNEZÉK A lipcsei (Német DK) vegyi- kombinát biológiai alapanyagú színezéket állított elő borostyán gyantából, lenolajból, citrusfélék kivonatából stb. Az épületbelsők kikészítésére és régi műtárgyak restaurálására alkalmas új festék nem mérgező „ÖNSZABÁLYZÓ" ÜVEGHÁZ Olyan üvegházat terveztek Franciaországban a Nemzeti Atomenergia Felügyelőség és az Országos Mezőgazdasági Kutató Intézet szakemberei által kidolgozott elvek alapján, amely saját maga szabályozza a hőmérsékletet, és édes vizet állít elő öntözéshez szennyezett vagy sós vízből — írja a Science et Vie. Lényege, hogy a napsugaraknak csak azt a részét engedi megfelelő szűrök segítségével a növényhez jutni, amely a fotoszintézishez szükséges , azaz a spektrum látható részét plusz 1ég két keskeny sávot az ibolyántúli sugárzás és az infravörös sugárzás területéről. A színkép teljes infravörös sávja a napenergia több mint 50 százalékát teszi ki és csak a növény vízfogyasztását növeli és hőmérsékletét emeli káros szintre, hogy már nem tud regenerálódni. A káros hatást többször próbálták kiküszöbölni, de csak most sikerült. Az üvegház „szűrőjén“ fennakadt infravörös sugarakat hővé alakítják, a hőt pedig a sós víz desztillálására használják ÚJ TÍPUSÚ VIDEOTELEFON A Toshiba japán cég új típusú videotelefont állított elő. Az eddigiekhez képest, amelyek álló képet továbbítottak, az új videotelefon képernyőjén a beszélő színes mozgóképe jelenik meg. A Toshiba szakembereinek ezáltal sikerült „élő“ képet nyerniük, hogy a gépet numerikus kódjeltovábbító rendszerhez kapcsolták, a telefonbeszélgetés részvevőinek telefotói másodpercenként tíz kép frekvenciával jelennek meg. ŰRESZKÖZÖK ÚJABB GENERÁCIÓJA Megjegyezve, hogy a július 7-én és 12-én fellőtt Phobos-1, illetve Phobos-2 automata bolygóközi állomás a jövő év januárjában ér a Mars közelébe, a TASZSZ hangsúlyozza, hogy útnak indításukkal az automata űreszközök újabb generációjának tesztelése kezdődött meg. A Phobos típusú űrállomásokat, amelyeket a Hold, a Vénusz, a Mars és a Halley üstökös felé indított űrhajókkal szerzett tapasztalatok alapján állítottak elő, naprendszerünk bolygóinak felkutatására fogják használni. STATISZTIKA A HALÁSZATBAN A statisztikai módszerek halászati alkalmazásába való együttműködés a témája egy havannai szemináriumnak, amelyen 10 latin-amerikai és karib-térségi ország képviselői vesznek részt A fontos proteinforrást jelentő halászati szektor fejlesztési terveit a tapasztalatcsere után a felgyülemlett statisztikai adatok alapján dolgozzák ki — jelenti a Prensa Latina. AZ ALKOHOL ÉS A RÁK Az italozó emberek vállalják az emésztőszervek elrákosodásának kockázatát — jelentette ki dr. Takeshi Hirayama, a tokiói onkológiai intézet igazgatója. A japán szakember hosszas tanulmányozás után jutott arra a következtetésre, hogy az alkohol rákkeltő anyagokat szállít a szövetekben. A megfigyelések alapján kidolgozott tanulmány szerint a garatban, a szájban és nyelőcsőben előforduló rák 2,93-szorosan, 2,56-szorosan, illetve 2,18-szorosan gyakrabban fordul elő azoknál, akik gyakran isznak, mint azok esetében, akik nem, vagy csak véletlenszerűen fogyasztanak alkoholt. AIDS-FÉKEZŐ GÉN Japán és nyugatnémet orvosok olyan gént fedeztek fel, amely elősegíti a Szerzett Immun hiányos Tünetegyüttes (AIDS) terjedését és kikísérleteztek egy anyagot, amely megállíthatja e gén aktivizálódási folyamatát. Az Avarasnak nevezett új szer, feltalálói szerint, megbénítja az AIDS- vírust. Az oldalt szerkeszti : SZÉKEDI FERENC A megyeszékhely készruhagyárában mintegy másfél évvel ezelőtt országos premierként önerőből készített ötletes gép kezdte meg működését. Az eltelt hónapok során mind a gép, mind az eljárás sikeresnek bizonyult. Munkatársunk BARAC MIKLÓS mérnökkel beszélget a műszaki megvalósításról. Maradandó minták — Az ötlet és a műszaki terv tőlem származik, a kivitelezés egy szorgalmas, lelkes technikai, műszaki csoportot illet, olyan szakembereket, akik mindig keresik, kutatják az újat, a jobbat — sokszor szabadidejüket is erre áldozva De mielőtt tovább mennénk, szóljunk magáról a gépről, melyet a „félautomata szerkezet lenyomatminták termikus rögzítésére“ megnevezéssel illethetünk, tehát nem lenyomatoló gépről van szó, hanem rögzítőről. Miből is tevődik össze ? Legfontosabb része egy félhenger (bőrrel bevont) — ez képezi a tulajdonképpeni munkaasztalt, amelyen a textíliákra rávitt (festéssel, szitasablon segítségével) lenyomatminta termikus rögzítésére sor kerül. A szükséges hőenergiát a félhenger testébe beépített elektromos ellenállások biztosítják Ehhez az úgynevezett munkaasztalhoz, félhengerhez kapcsolódik a vezérlő tábla, melyen vezérlő gombok és fénykijelző lámpácskák találhatók. Ugyanakkor itt kapott helyet egy hőmérsékletszabályzó és egy időzített jelfogó is (az optimális munkaidőre beállítva), ez utóbbi hangkijelző által figyelmezteti a munkást a munkafázis idejének lejártára, ha megfeledkezne erről. — Akkor most szóljunk a munkacsoportról, amely a gép kivitelezését megvalósította. — Az elektromos résznél DOBOS DÉNES (a villanyműhely vezetője) és BÁLINT ATTILA villanyszerelő, a mechanikai résznél pedig GÁL TIBOR (a mechanikai műhely vezetője) és ERŐSS IMRE géplakatos működtek közre. A felszerelés, gép kivitelezésére a gyár keretén belül létező kutatási, fejlesztési tevékenység, a nemzetközi műszaki színvonallal való lépéstartás jegyében került sor Megvalósítása az exportterv minőségi és mennyiségi javítását célozta, hiszen a lenyomatminták alkalmazása újabb megrendeléseket (export) jelentett. Feltétlenül meg kell említenem, hogy ez a gép, felszerelés egyedi darab a hazai textiliparban. A másik szintén fontos tényező, hogy kivitelezése teljes mértékben önerőből, azaz a gyár keretében történt, minden különösebb anyagi ráfordítás mellőzésével. És ami ennél is fontosabb, hogy komoly beruházási (valutáris) összegek megtakarításáról van szó, melyet egy hasonló gép importból történő beszerzése jelentett volna . Mint említetted, a gép megvalósítása újabb megrendeléseket jelentett, a gyár számára. — Igen. Mielőtt azonban erről szólnék, azt is el kell mondanom, hogy az országban egyedül itt, nálunk alkalmazunk textíliákra, szövetekre lenyomat-mintákat... — Vagyis maga a technológiai folyamat is országos premiernek számít ? — Valóban erről van szó. És ennek a gépnek köszönhetően. Visszatérve a megrendelések volumenének megnövekedésére, a lenyomat-minták alkalmazása, a már bevált és amúgy is exportra készült termékeinkre, újabb lehetőségként jött számításba külföldi partnereink, megrendelőink, munkánk iránti bizalmának a megerősítésében, s ezáltal újabb volumenű megrendelések kieszközölésében — Mióta is üzemel a gép ? — Több mint másfél éve És ezalatt az idő alatt semmilyen komolyabb műszaki meghibásodás nem történt és egyetlen termék sem utasítódott vissza külföldi partnereinktől. . . — Ez azt jelenti, hogy mind műszaki, mind minőségi szempontból eleget tett az elvárásoknak — tehát úgyis mondhatnánk jelesre vizsgázott ? — Pontosan. — Köszönöm a beszélgetést és további sikereket kívánok, hasonló megvalósításokat. Jó munkát ’ Lejegyezte : FORRÓ MIKLÓS. 1988. OKTÓBER 1., SZOMBAT