Hargita, 1988. december (21. évfolyam, 285-311. szám)

1988-12-01 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­­ AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évf. 285. (5906.) szám 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Ara 50 bani A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának, a demokratikus szerveknek, a tömeg- és társadalmi szervezeteknek az együttes ülése NICOLAE CEAUŞESCU — :.„ A román szocialista társadalom jelenlegi stádiuma és további fejlődésének távlatai, a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítése, a forradalmi munkásdemokrácia fejlesztése, az állam és a demokratikus szervek szerepe. A Román Kommunista Párt szerepének növekedése és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos ismeretszint, a kulturális színvonal, a forradalmi tudat emelése. Az erőviszonyok és a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői Tisztelt elvtársak ! A Központi Bizottság plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia szer­veinek és a tömegszervezeteknek az együttes ülése megvitatja a román szo­cialista társadalom jelenlegi stádiumá­nak kérdéseit és további fejlődésének perspektíváit abból kiindulva, hogy tudományos, dialektikus materialista elemzés alá kell venni az eddigi nagy forradalmi változásokat és megszabni Hét hónapon át folyt a pártban, az egész társadalomban a Politikai Vég­rehajtó Bizottság áprilisi tézisei alap­ján az egész hazai párt- és állami te­vékenység, a szocialista építés alapvető problémáinak megvitatása. A vitában részt vettek az összes pártszervek és -szervezetek, a párt összes tagjai, a tömeg- és társadalmi szervek és szer­vezetek, a forradalmi munkásdemokrá­­ci­i szervei, munkások, parasztok, értel­miségiek, az összes társadalmi kategó­riák, egész népünk. Maga a vita a magas fokú felelősség légkörében, az összes területeken folyó tevékenység bírálati és önbírálati elemzése légköré­ben zajlottak le, tanúsítva a pártdemok­­rácia, a forradalmi munkásdemokrácia mélységét. (Hatalmas, hosszas taps.) A vita erőteljesen kidomborította, hogy az egész bel- és külpolitika a nép aka­ratából fakad, a népéből, amely a ha­zai forradalmi munkásdemokrácia leg­főbb ereje és szabadon, tudatosan ala­kítja a jólét és a boldogság jegyében fogant sorsát — szocialista és kommu­nista sorsát. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu — RKP„Ceauşescu és a nép!“, „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommunizmus !“) a politikai-szervező tevékenység új stratégiai célkitűzéseit a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciá­ja határozatainak, a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtéséről és távlatilag a kommuniz­mus építésére való rátéréshez szüksé­ges feltételekről szóló pártprogram tö­retlen valóra váltása érdekében. (Ha­talmas taps ; hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu—RKP !“, „Ceauşescu és a nép !") Érdemes hangsúlyozni, hogy a vita és az ebben az időszakban folytatott egész tevékenység középpontjában a je­lenlegi ötéves terv, ama stratégiai cél­kitűzések megvalósítása állt, hogy or­szágunk térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, továbbá a tudomány és, a technika legújabb vívmányaira alapo­zott szervezési és korszerűsítési prog­ramoknak minden szektorban történő megvalósítása, az új agrárforradalom célkitűzéseinek elérése, a gazdasági­­pénzügyi normázás programjának, an­nak a programnak a valóra váltása, hogy az egész tevékenységet építsük határozottan az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás el­veire, töretlenül érvényesítsük a szocia­lista vezetési elveket minden szektor­ban. Az eddigi vita alapján a Központi Bizottság plénumának és szocialista tár­sadalmunk több, demokratikus szervé­nek újabb stratégiai célkitűzéseket kell megállapítania arra vonatkozóan, ho­gyan tevékenykedjünk a jövőben a gaz­dasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok legjobb körülmények közötti teljesítéséért, a dialektikus és történel­mi materializmus, fényében tudományo­san értékelnie kell Románia jelenlegi helyzetét és meg kell szabnia a politi­kai-szervezési intézkedéseket a párt, a demokratikus szervek, az egész nép további tevékenységével kapcsolatosan, hogy hazánk határozottan haladjon a fejlődés és a civilizáció újabb csúcsai felé. (Hatalmas, hosszas taps.) E széles körű demokratikus vita alap­ján leszűrendő következtetéseknek és kidolgozandó orientációknak tézisekké kell válniuk a párt következő kon­gresszusára, mely tézisek alapját képe­zik majd a XIV. pártkongresszus egész előkészítésének és lebonyolításának a jövő év folyamán, az 1991—1995-ös új ötéves tervnek, a szocialista Románia 2000-ig terjedő fejlesztési programjá­nak. (Hatalmas taps és éljenzés; üteme­sen visszhangzik: „Ceauşescu és a nép Ceauşescu — RKP !“) Bátran állíthatjuk, a szocialista épí­tés egész időszakában ez volt a legde­mokratikusabb, legszélesebb körű és legsokrétűbb vita a pártban és a társa­dalomban, s hogy rávilágítottak pár­tunk és népünk ama alkotó erejére és képességére, hogy biztosítsa Románia gazdasági-társadalmi fejlesztési és arra vonatkozó programjai töretlen megva­lósítását, hogy népünk határozottan haladjon az egész emberiség aranyál­ma, a kommunizmus felé. (Hatalmas taps és éljenzés , hosszasan visszhang­zik : „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommunizmus !") A vita ugyanakkor a legerőteljeseb­ben kidomborította, hogy akár igen sommásan is, de tudományosan ele­meznünk kell népünk egész fejlődését a dákok első központosított államának 2060 évvel ezelőtt történt megalakulá­sa óta, taglalva a főbb történelmi moz­zanatokat, amelyek a román nép, a ro­mán nemzet kialakulásához vezettek. Ugyanakkor erőteljesen rá kell vilá­gítani a népünk által az idegen uralom ellen és a függetlenségért, a gazdasági és társadalmi haladásért vívott harc főbb mozzanataira. Ilyen keretek között külön hangsú­lyoznunk kell a néptömegek, a népnek, hazánk története igazi megalkotójának a szerepét. Úgyszintén a leghatározottabban ki kell domborítanunk a romániai mun­kásosztály, a forradalmi munkásmoz­galom szerepét, kezdve a XIX. század második felétől, a munkásosztály párt­jának létrejöttét 1893-ban, majd a Ro­mán Kommunista Párt megalakulását 1921-ben. Erőteljesen hangsúlyoznunk kell a párt, a forradalmi munkásmozgalom tevékenységét a néptömegek, az an­tifasiszta és antiimperialista demokra­tikus mozgalom vezetésében a két vi­lágháború közötti időszak során, továb­bá a társadalmi és nemzeti felszabadí­tó forradalom valóra váltásaiban. Csupán ezen az alapon érthetjük meg jobban, mi volt a helyzet Romániában 1944-ben és mit jelentett Románia rá­­térése a szocializmus útjára a gazda­sági-társadalmi fejlődés, egész népünk jóléte és boldogsága szempontjából. Országunk múltbeli helyzetének isme­retében jobban megérthetjük, hogy csakis a szocializmus biztosította az idegen imperialista uralom, az elmara­dottsági állapot felszámolását és való­sította meg történelmileg rövid idő­szakban a termelőerők, az összes gaz­dasági-társadalmi szektorok erőteljes fejlődését, az egész nemzet civilizációs színvonalának általános emelkedését, a tudomány, az oktatás, a kultúra hala­dását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapodását, azt, hogy Románia — négy évtized alatt — lendületesen fejlődő, erős ipari-agrár állammá váljék, szilárduljon anyagi és szellemi ereje, függetlensége és szuve­renitása. (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljen­es , hosszasan visszhang­zik : „Ceauşescu — RKP !"*, „Ceauşescu és a nép !") (Folytatás a 2. oldalon) I. AZ ÁPRILISI TÉZISEK MEGVITATÁSA A PÁRT ÉS A NÉP KÖZÖTTI ERŐTELJES EGYSÉGNEK, TÁRSADALMI RENDSZERÜNK MÉLY DEMOKRATIZMUSÁNAK KIFEJEZŐDÉSE

Next