Hargita, 1988. december (21. évfolyam, 285-311. szám)
1988-12-01 / 285. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évf. 285. (5906.) szám 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Ara 50 bani A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának, a demokratikus szerveknek, a tömeg- és társadalmi szervezeteknek az együttes ülése NICOLAE CEAUŞESCU — :.„ A román szocialista társadalom jelenlegi stádiuma és további fejlődésének távlatai, a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítése, a forradalmi munkásdemokrácia fejlesztése, az állam és a demokratikus szervek szerepe. A Román Kommunista Párt szerepének növekedése és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos ismeretszint, a kulturális színvonal, a forradalmi tudat emelése. Az erőviszonyok és a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői Tisztelt elvtársak ! A Központi Bizottság plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia szerveinek és a tömegszervezeteknek az együttes ülése megvitatja a román szocialista társadalom jelenlegi stádiumának kérdéseit és további fejlődésének perspektíváit abból kiindulva, hogy tudományos, dialektikus materialista elemzés alá kell venni az eddigi nagy forradalmi változásokat és megszabni Hét hónapon át folyt a pártban, az egész társadalomban a Politikai Végrehajtó Bizottság áprilisi tézisei alapján az egész hazai párt- és állami tevékenység, a szocialista építés alapvető problémáinak megvitatása. A vitában részt vettek az összes pártszervek és -szervezetek, a párt összes tagjai, a tömeg- és társadalmi szervek és szervezetek, a forradalmi munkásdemokrácii szervei, munkások, parasztok, értelmiségiek, az összes társadalmi kategóriák, egész népünk. Maga a vita a magas fokú felelősség légkörében, az összes területeken folyó tevékenység bírálati és önbírálati elemzése légkörében zajlottak le, tanúsítva a pártdemokrácia, a forradalmi munkásdemokrácia mélységét. (Hatalmas, hosszas taps.) A vita erőteljesen kidomborította, hogy az egész bel- és külpolitika a nép akaratából fakad, a népéből, amely a hazai forradalmi munkásdemokrácia legfőbb ereje és szabadon, tudatosan alakítja a jólét és a boldogság jegyében fogant sorsát — szocialista és kommunista sorsát. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu — RKP„Ceauşescu és a nép!“, „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommunizmus !“) a politikai-szervező tevékenység új stratégiai célkitűzéseit a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatainak, a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és távlatilag a kommunizmus építésére való rátéréshez szükséges feltételekről szóló pártprogram töretlen valóra váltása érdekében. (Hatalmas taps ; hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu—RKP !“, „Ceauşescu és a nép !") Érdemes hangsúlyozni, hogy a vita és az ebben az időszakban folytatott egész tevékenység középpontjában a jelenlegi ötéves terv, ama stratégiai célkitűzések megvalósítása állt, hogy országunk térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, továbbá a tudomány és, a technika legújabb vívmányaira alapozott szervezési és korszerűsítési programoknak minden szektorban történő megvalósítása, az új agrárforradalom célkitűzéseinek elérése, a gazdaságipénzügyi normázás programjának, annak a programnak a valóra váltása, hogy az egész tevékenységet építsük határozottan az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elveire, töretlenül érvényesítsük a szocialista vezetési elveket minden szektorban. Az eddigi vita alapján a Központi Bizottság plénumának és szocialista társadalmunk több, demokratikus szervének újabb stratégiai célkitűzéseket kell megállapítania arra vonatkozóan, hogyan tevékenykedjünk a jövőben a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok legjobb körülmények közötti teljesítéséért, a dialektikus és történelmi materializmus, fényében tudományosan értékelnie kell Románia jelenlegi helyzetét és meg kell szabnia a politikai-szervezési intézkedéseket a párt, a demokratikus szervek, az egész nép további tevékenységével kapcsolatosan, hogy hazánk határozottan haladjon a fejlődés és a civilizáció újabb csúcsai felé. (Hatalmas, hosszas taps.) E széles körű demokratikus vita alapján leszűrendő következtetéseknek és kidolgozandó orientációknak tézisekké kell válniuk a párt következő kongresszusára, mely tézisek alapját képezik majd a XIV. pártkongresszus egész előkészítésének és lebonyolításának a jövő év folyamán, az 1991—1995-ös új ötéves tervnek, a szocialista Románia 2000-ig terjedő fejlesztési programjának. (Hatalmas taps és éljenzés; ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a nép Ceauşescu — RKP !“) Bátran állíthatjuk, a szocialista építés egész időszakában ez volt a legdemokratikusabb, legszélesebb körű és legsokrétűbb vita a pártban és a társadalomban, s hogy rávilágítottak pártunk és népünk ama alkotó erejére és képességére, hogy biztosítsa Románia gazdasági-társadalmi fejlesztési és arra vonatkozó programjai töretlen megvalósítását, hogy népünk határozottan haladjon az egész emberiség aranyálma, a kommunizmus felé. (Hatalmas taps és éljenzés , hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommunizmus !") A vita ugyanakkor a legerőteljesebben kidomborította, hogy akár igen sommásan is, de tudományosan elemeznünk kell népünk egész fejlődését a dákok első központosított államának 2060 évvel ezelőtt történt megalakulása óta, taglalva a főbb történelmi mozzanatokat, amelyek a román nép, a román nemzet kialakulásához vezettek. Ugyanakkor erőteljesen rá kell világítani a népünk által az idegen uralom ellen és a függetlenségért, a gazdasági és társadalmi haladásért vívott harc főbb mozzanataira. Ilyen keretek között külön hangsúlyoznunk kell a néptömegek, a népnek, hazánk története igazi megalkotójának a szerepét. Úgyszintén a leghatározottabban ki kell domborítanunk a romániai munkásosztály, a forradalmi munkásmozgalom szerepét, kezdve a XIX. század második felétől, a munkásosztály pártjának létrejöttét 1893-ban, majd a Román Kommunista Párt megalakulását 1921-ben. Erőteljesen hangsúlyoznunk kell a párt, a forradalmi munkásmozgalom tevékenységét a néptömegek, az antifasiszta és antiimperialista demokratikus mozgalom vezetésében a két világháború közötti időszak során, továbbá a társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom valóra váltásaiban. Csupán ezen az alapon érthetjük meg jobban, mi volt a helyzet Romániában 1944-ben és mit jelentett Románia rátérése a szocializmus útjára a gazdasági-társadalmi fejlődés, egész népünk jóléte és boldogsága szempontjából. Országunk múltbeli helyzetének ismeretében jobban megérthetjük, hogy csakis a szocializmus biztosította az idegen imperialista uralom, az elmaradottsági állapot felszámolását és valósította meg történelmileg rövid időszakban a termelőerők, az összes gazdasági-társadalmi szektorok erőteljes fejlődését, az egész nemzet civilizációs színvonalának általános emelkedését, a tudomány, az oktatás, a kultúra haladását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapodását, azt, hogy Románia — négy évtized alatt — lendületesen fejlődő, erős ipari-agrár állammá váljék, szilárduljon anyagi és szellemi ereje, függetlensége és szuverenitása. (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenes , hosszasan visszhangzik : „Ceauşescu — RKP !"*, „Ceauşescu és a nép !") (Folytatás a 2. oldalon) I. AZ ÁPRILISI TÉZISEK MEGVITATÁSA A PÁRT ÉS A NÉP KÖZÖTTI ERŐTELJES EGYSÉGNEK, TÁRSADALMI RENDSZERÜNK MÉLY DEMOKRATIZMUSÁNAK KIFEJEZŐDÉSE