Hargita, 1989. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1989-03-01 / 50. szám

CSALĂD t pp­ .. E­­r^b^KÖRNYEZET GYERMEKNÉVRE IS GYERMEK, VAGY FELNŐTT? A serdülőkor a változás ko­ra. Fiúk és lányok észreve­szik, hogy többé már nem gyermekek. Nem veszik szíve­sen, ha gyermekként bánnak velük. Ha a szülők ezt az érettségi fokot nem méltányol­ják magatartásuk megváltoz­tatásával, könnyen ellentétek támadhatnak szülők és gyer­mekek között. A gyermek érthetetlen ma­gatartását a szülők „nevelet­lenségnek“ tartják. Talán „háládatlanságként“ értékelik és panaszkodnak arra, hogy gyermekük „dacos" és „ellen­kezik". A serdülő viszont a maga szempontjából a szüleit „igazságtalannak", és „meg nem értőnek“ tartja. Ilyen mó­don adódhatnak családi fe­szültségek. Fokozottabb önállósági vá­gya következtében jelentkezik az az igénye a serdülőnek, hogy kiváljon a szülői és csa­ládi kapcsolatból. Ezt sokszor rossznéven veszik a szülők Más esetben viszont a meg­értést, még inkább a gyermek­korra jellemző apró törődést igénylik, így idézik szüleik szavait a serdülők : „Nem akarsz nekem szót fogadni, de én megtaní­talak kesztyűbe dudálni, so­káig veszekszik velem édes­anyám, aztán elenged“. Ebből az idézetből is látszik, hogy a szidás, szemrehányás nem használ, végül a szülő bele­fárad és enged gyermeke ké­résének. "Ebben az idézetben arról is szó van, hogy a szü­lő nem fogadja el gyermeke megváltozott természetével e­­gyüttjáró önállósodási igé­nyét. Abban az esetben, ha a ser­dülő valamilyen mulasztását fedezik fel a szülök, akkor azt vetik szemére, hogy még nem felnőtt. „Megnőttetek és el­ment az eszetek, csak törtök­­zúztok a házban és nem segí­tetek semmit“ idézi egy másik serdülő szülei szavait. A szemrehányás helyett a szülő igazi érdeklődést kellene mutatnia gyermeke problémá­ja iránt, anélkül, hogy felhá­borodna. A mindennapos apró mérlegelés, megvitatás és ese­tenkénti döntés látszik a leg­hatékonyabb megoldásnak ser­dülők nevelésében. Eredmé­nyesebbnek tűnik a minden­napos küszködést elvállalni, mint például egy bérezés al­kalmával rázúdítani a gyer­mekre minden addig felgyűlt elégedetlenségünket, s végül mégis engedni neki. HEGYI JOHANNA Az idei tavaszi divat a fod­ros aljú ruha. De vigyázat, a térdet alig takarja a hosszú­ság. Teltkarcsúaknak vagy idősebbeknek húzott fodros alj helyett a plisszírozott aljú ruhát ajánljuk. Ha kosztüm­kabátot varratunk ruhánk ki­egészítőjeként, akkor az há­romnegyedes legyen és hossza ott végződjék, ahol a ruha fod­ra kezdődik. DIVAT EGÉSZSÉG Mi az AIDS ? (I.) 1981-ben az atlantai Beteg­­ségellenőrzés Központban új, halálos kimenetelű betegség első eseteit észlelték, amely Szerzett Immunhiány Tünet­­együttes (rövidítve AIDS vagy SIDA) néven vált ismertté, sőt az orvostudomány legújabb „szomorú szenzációjává". A jelek arra mutattak, hogy az új betegség a szervezet vé­dekező rendszere (immunrend­szer) lerombol­ásával végez ál­dozataival, kiszolgáltatva őket olyan ritka fertőzéseknek, a­­melyeket a mindenhol jelen­lévő, de általában betegséget okozni képtelen kórokozók idéznek elő, valamint olyan daganatos megbetegedéseknek, amelyek keletkezésében nagy szerepe van az immunitásnak Példa a különböző egysejtűek okozta súlyos tüdőgyulladás, illetve csillapíthatatlan has­menés, a nyálkahártyák kiter­jedt gombás fertőzése, ideg­­rendszeri fertőzések, valamint a Kaposi-szarkóma, ami a vér­ereket bélelő sejtek rákja. Ké­sőbb kiderült, hogy az AIDS-t okozó vírus nemcsak az im­munrendszert károsítja, ha­­hanem a központi idegrend­szer sejtjeit közvetlen módon is megtámadja, elbutulást (de­­menciát) és egyéb idegrend­szeri tüneteket okozva. Kihangsúlyozandó, hogy a felsorolt rosszindulatú folya­matok az AIDS-től függetle­nül is észlelhetők. Régóta is­meretesek olyan betegek, akik az immunrendszer bizonyos hiányosságával születtek, illet­ve akik szervezetének védő­képességét immunelnyomó vagy rákellenes gyógyszerek gyengítették, és akik emiatt súlyos immunhiány tüneteket mutatnak. Az AIDS a legtöbb betegség­től eltér abban, hogy főleg a fiatal és­ életerős felnőtteket pusztítja el, hogy egy­ bizonyos fokú társadalmi megbélyeg­­zettséggel társulhat. Ez azért van így, mert nagyrészt nemi­betegségként terjed, tehát a­­szexuálisan legaktívabb cso­portot érinti. Már az AIDS felismerésekor feltűnt, és azó­ta is jellegzetes, maradt, hogy a betegség főleg a lakosság bizonyos, jól elkülöníthető csoportjában fordul elő, éspe­dig homoszexuális és biszexu­ális férfiak és ezek partnerei körében, a közös fecskendőt és injekcióstűt használó kábí­­tószerélvezőknél, azoknál,­ a­­kik vérátömlesztést kaptak, az AIDS-es szülök gyermekeinél, stb. Retrospektív vizsgálatok a­ 'a­lapján kiderült, hogy az első megbetegedések a 70-es évek közepén Afrikában jelentek meg, onnan jutott a betegség Amerikába, majd Európába. A betegség felfedezése óta az esetek száma rohamosan nőtt Hét hónaponként megkétsze­reződött a bejelentett betegek száma, és a járvány térben is gyors ütemben terjedt. 1988 végén az Egészségügyi Világ­szervezet 142 országból több mint 124 000 esetet tartott nyil­ván, a vírussal fertőzött , egyelőre tünetmentes egyének számát pedig 5 és 10 millió közöttire becsülte. Az esetek legnagyobb része Afrikában, Amerikában, majd jóval ki­sebb számban Nyugat-Európá­­ban fordul elő, Kelet-Európá­­ban csak szórványosan, orszá­gonként néhány esetet észlel­tek, de itt a betegségnek n­­incs járvány jellege. Az esetek számának növe­kedésével párhuzamosan gya­rapodtak az AIDS-re vonat­kozó ismeretek is. 1983—Ei­ben sikerült a betegséget ki­váltó vírust izolálni, szövet­kultúrákban szaporítani és a kóros folyamatokban játszott szerepét tisztázni. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezé­sére óriási méretű felvilágosí­­tó-nevelő akció indult, amely célja a veszélyeztetett csopor­tok tagjainak életmód-változ­tatása, mivel jelen helyzetben a megelőzés jelenti a legfőbb biztonságot a betegség terje­désének fékezésében. (Folytatjuk) dr. BOKSA ISTVÁN Állati dolgok Hogyan jelöli meg a nyúl a fiókáit ? Erdőn, mezőn járva nem is tudjuk, hogy határsértők va­gyunk. Megsértjük egy nyúl, egy őz, egy sündisznó, vagy más állat területének határát Mert az állatok nagy része megjelöli és újrajelöli saját területének határát. Egymás területét fajon belül elisme­rik, nem sértik meg. A terület­­ kijelölése előnyös, biztosítja a megfelelő mennyiségű táp­lálékot, megelőzi az állandó lehetőségét a verekedéseknek, ami csak hátrányos minden állat számára. Verekedés köz­ben csökken a figyelem, s könnyen áldozatául esnek a ragadozóknak, a ragadozók ve­­­vekedésének a zajára messzi­­­­re menekül minden más állat A terület megjelölése sza­gokkal történik. Tehetik, mert olyan mirigyeik vannak, me­lyek váladéka illatos. A szarvasoknak, ezeknek a mi­rigyei a pofájukon találhatók, az erdő fáinak ágait, törzsét jelölik meg, így sohasem föld­re szegezett orral, hanem e­melt fejjel járhatnak. A nyúl mirigyei az álla alatt helyez­kednek el. Először bekeni a lábait a mirigyek váladéká­val, aztán körbeszaladja a területét, megjelölve, vagy megerősítve a határokat. U­­gyanezzel a szaggal jelzi a fiókáit is — végigsimít rajtuk a lábával, így nem téveszti össze más állat fiókájával. De ugyanúgy megjelöli a hím is a párját, s ez a kapcsolat tar­tósabb, mintha gyűrűt húzna az ujjára . . _____ TOMJ­AN­EK BÉLA CSALÁDI TRÉFA Két ifjú hölgy beszélget. •— Jövő hónapban betöl­töm a harmincötöt. — Én is. — Igen, drágám. De én most még csak először!­ ­ AZALEAK GONDOZÁSA A virágzó azalea növény 12— 14 C-fok hőmérsékletű világos helyen, ablak közelében virít a legtovább, ezért legalább éjszakára vigyük hűvösebb helyiségbe a napközben meleg szobában díszlő növényt. Nagyon érzékeny a kiszára­dásra, ezért gondosan öntöz­zük. Mivel a hideg, klóros és meszes víz a növény pusztulá­sát okozhatja, öntözés előtt hagyjuk állni a vizet, amíg szobahőmérsékletűre meleg­szik. Célszerű literenként fél kávéskanálnyi 20 százalékos ételecetet keverni a vízbe mésztartalmának közömbösí­tésére. Az azalea növényre gyakran az a panasz, hogy hullatják a levelüket. Ennek legtöbbször a túl meleg, szá­raz szobalevegő az oka, de a föld kiszáradása is előidézheti FÜLÖP ZOLTÁN Közös érdek : a természetvédelem SZORGALMAS ROVAR­­ES I­GLU PUSZTÍTÓ Jellemző alaktani sajátossá­ga miatt, a sündisznónak — Erinaceus europaeus L. 1758 — természetes ellensége alig van. Európa bizonyos térsé­geiben­­védett­ állat.. Ezt a­ kis­­emlőst az ország területén két alfaj képviseli:­­a nyugati sün­­disznó és a keleti sündisznó Az utóbbi jellemző vidékünk­re is­ összetéveszteni más fajok­kal kizárt, a bőr szaruképződ­­ményei és viselkedés, biológiai sajátosságai ezt lehetetlenné teszik. Testének elég nagy ré­szét (hát és oldalak) 1 mm vastag, 2—3 cm hosszú, több ezer tüske borítja. Ezek a bőrből ferdén, hátrafelé dől­ve nőnek ki, hegyes, szúrós végűek. Közismert, hogy érin­tésre, a veszedelem más inge­reire tüskéit felborzolja, tes­te összegömbölyödik. Ez a na­gyon fejlett, a bőrhöz is ta­padó hátizmok erőteljes ösz­­szehúzódásának eredménye. Előnyt biztosít a viperával, görénnyel, kutyával szemben Nevében a disznó szó a ser­tésről, de sokkal inkább meg­nyúlt, sertésre emlékeztető orrtól származik.­­ Egyébként az orr-, illetve­ szájnyílás kö­rüli merev szőrszálak legfel-Főként rovarokkal, azok lár­váival,­­alkalmasint hal-, ma­dár-, emlőstetemekkel táplál­kozik. Hasonlóképpen hasznot hajt az egérfészkek felhúlásá­val, a fiókák pusztításával. Az rovására írandó, hogy így vi­szonyul a talaj felszínén telt madárfészkek tehetetlen la­kóihoz is. Más, kis és közepes nagy­ságú , emlőshöz hasonlóan hi­bernál, téli álmot alszik. Hi­degtől, huzattól védett helye­ken fészket készít, összegöm­bölyödik, s testhőmérséklete 6 C fokra süllyed. Az ébresz­­tőinger tavasszal is a hőmér­séklet, mint ahogy az őszi altató is. A teljes ébredés 12­ óra időtartamú is lehet. Na­a­gyon sok azonban föl sem éb­red, elpusztul az éhség vagy éppen az ébredés tehertétele miatt. Táplálkozás-biológiáját is­merve, a szürkületi és éjsza­­­kai órákban, ha találkozunk a közutakon ámbolygó sün­disznókkal, adjunk zöld utat nekik. Szétzúzott tetemeik saj­nos, gyakran az ellenkezőjét mutatják. BORSODI LÁSZLÓ HÁZI ELEKTRONIKA TIRISZTOROS SZÜRKÜLETKAPC­SOLÓ Hasonló berendezést már mutattam be kb. két évvel ezelőtt, de az relével, kapcsolt, nem pedig­­modern félvezetők­kel. -lépcsőházak, folyosók, kapubejáratok állandó éjsza­kai megvilágításához hasz­nálható ez az áramkör, tehát olyan területek megvilágítását biztosítja, ahol a nappali fény­re automatikusan kikapcsol, majd szürkület után, amikor a külső fény egy bizonyos ha­tár alá esik, bekapcsolja a villany­világítást. Hajnalban, ahogy a természetes fény új­ra eléri a normális értéket, is­mét kikapcsol. Ez energetikai szempontból gazdaságos és előnyös, bárhol felhasznál­ha­tó, iparban, lépcsőház világí­tásban stb. A készülék érzé­kelő eleme az R 4-es fotóellen­állás, amely a T 1-es tranzisz­tort nyitja vagy zárja, attól függően, hogy a fotóellenállás mekkora fényt kap kintről Nappali világosságban az R 4 ohmikus értéke kicsi, így sön­­töti a T 1-es bázisát, amelyen így nem folyik áram, ennek­­ megfelelően a T 2-es is lezárt állapotú, és így a TH tirisz­tor sem vezet. Sötétedéskor az R 4-es ellenállás értéke megnő, a T 1-es és T 2-es tranzisztor vezet, ez pedig be­kapcsol­ja a tirisztort is.­Szük­­séges alkatrészek : két szili­ér­um tranzisztor, egy NPN és egy PNP, egy egyenirányító dióda, meg egy 11 vagy 12 voltos stabilizátor dióda (PL* 12), egy nagyáramú tirisztor, de lehet triac is, ezek értéke attól függ, hogy mekkora ára­mot kapcsolunk. A legfonto­sabb p pedig a fotóellenállás, például a TESLA, gyártmányú , tv-készülékek kontraszt-sza-­­­bályzója stb. A tranzisztorok tápfeszült­ségét a D 2-es zenner dióda állítja be, kb.­­2 volt értékre, a fogyasztása mindössze 15— 20 mA. A D 1-es dióda helyett javasolom a hazai gyártmányú IN4002-es típust. Mivel minden alkatrész köz­­­­vetlen a hálózatra csatlakozik, a felszerelésnél szigorúan­­ tartsuk be az érintésvédelmi követelményeket. BÍRÓ GÁBOR Az oldalt szerkeszti­­ MADARAS MAGDOLNA2 JÓ TUDNI ® Gyümölcshéjból ecetet ké­szíthetünk — például almából — amely igen jó ízű. A lehá­mozott héját beledobjuk egy cserépfazékba, s annyi forró vizet öntünk rá, hogy ellepje. Mikor megint hámozunk gyü­mölcsöt, a héjat a többire dobjuk s mindig újból lefor­rázzuk. Mikor a fazék megtelt, kendővel bekötve állítsuk nap­ra, 0—8 hét múlva a víz kitű­nő ecetté válik. • Világos cipőből a foltokat benzinnel vegyük ki, utánna az egészet kenjük be tejjel és ha megszáradt fehér cipőpasz­­tával fényezzük át. • Szebb színe lesz a leves­nek, ha héjastól főzzük bele a vöröshagymát. Hasonlóan szé­píti a sárgarépa is. • Kávéval, kakaóval fris­sen ejtett foltot eltávolítha­­tunk, ha a foltos részt ráfe­szítjük­ egy edényre és fövő­­vizet csepegtetünk rá mindad­dig, amíg a folt eltűnik. Ha a folt régebbi, próbáljuk glice­rinnel kevert tojássárgájával eltüntetni. • A teflon serpenyőt soha­sem szabad mosószerrel mosni és súrolni, mert később oda­éghet benne az étel, legcél­szerűbb forró vízzel kiöblíte­ni. Ha mégis sikálni kell, hasz­náljunk durva szemcséjű sót erre a célra. 1989. MÁRCIUS ., SZERDA

Next