Hargita, 1989. április (22. évfolyam, 77-102. szám)
1989-04-01 / 77. szám
XXII. évi 77. (6009.) szám 1989. április 1, szombat 4 oldal Ara 50 bani VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK * AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével március 31-én, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amely megvizsgálta a párt Központi Bizottságának ez év április 12-én sorra kerülő plénuma elé terjesztendő anyagokat. Az ülésen a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a Románia Szocialista Köztársaság 1990. évi és 1991—1995-ös ötéves tervi gazdasági-társadalmi fejlesztésének orientatív szintjére vonatkozó javaslatokat. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs döntő hozzájárulását e javaslatok mélyrehatóan tudományos alapokon történő kidolgozásához és hangsúlyozta, hogy az ország következő ötéves tervi fejlesztési szintjeinek megalapozására irányuló egész tevékenység a pártfőtitkár közvetlen irányításával folyt le, s ezen szinteket több szakaszban vetették alá elemzésnek a gazdaság egészére vonatkozóan, ágazatonként, minisztériumonként és területi profilban, közvetlen kapcsolatban a termelőerők mind erőteljesebb növekedésének, a nemzeti vagyon szüntelen gyarapodásának, szocialista társadalmunk általános haladásának alapvető követelményeivel. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es tervelőirányzatok példás teljesítése biztosítja a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok teljes egészében való végrehajtását, a nyolcadik ötéves tervnek, az országfejlesztés egyik fontos szakaszának sikeres befejezését, s Romániának a gazdasági-társadalmi fejlődés egy magasabb stádiumára való áttérését jelenti a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és a kommunizmus felé haladásnak az útján. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy a következő ötéves terv általános fejlesztési orientációi — amelyek kijelölése az ország valós lehetőségeivel tökéletes összhangban történt, s alapját képezik az irányelvprogramnak, amit az egész párt és nép megvitat, majd jóváhagyás végett az RKP XIV. kongreszszusa elé terjesztenek — nagy súlyt fektetnek az egész nemzetgazdaság intenzív fejlesztésére, a tudomány és a technika legújabb vívmányaira épülő tudományos termelés-szervezési és -korszerűsítési programoknak a végrehajtására, a munka új minőségének megvalósítására valamennyi téren. A jövő ötéves terv — mutatott rá Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár elvtárs — a korszerűsítési programok megvalósításának, a termelés hatékonysága növelésének, műszaki és minőségi szintre emelésének az ötéves terve kell, hogy legyen. Dolgozzunk úgy, hogy Románia a színvonalas, versenyképes, a világviszonylatban a legjobb termékekkel vetélkedő termékek országa legyen. Az orientatív szintekre vonatkozó javaslatok előirányozzák a növényi és állati mezőgazdasági termelés számottevő növelését a szocialista mezőgazdaságunk által kínált összes feltételek jobb kiaknázása révén, biztosítva az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítását. A következő ötéves terv általános orientációi és célkitűzései fényében jelölik majd ki, az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elvei alapján, az összes helységek — városok és községek — gazdasági-társadalmi fejlesztési programját is. Ugyanakkor előirányozzák az exporttermelés növelését, a nemzetközi gazdasági cserék és a nemzetközi gazdasági kooperáció fejlesztését, Románia fokozott részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, az értékek egyetemes cseréjében. Az 1991—1995-ös ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztés szintjeire vonatkozó javaslatok szilárd orientációként irányozzák elő a nemzeti jövedelem növekedését és ezen az alapon az egész nép jólétének és civilizációs fokának emelését, lévén ez a párt politikájának legfőbb célja, szocialista rendszerünk lényege. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután megvizsgálta az árak és díjak 1988. évi alakulásáról szóló jelentést. Kidomborította, hogy a tavaly az árak és díjak az 1987. évi szinten, a tervezett szint alatt maradtak. Ez ismételten a hazai árak stabilitását, a nemzetgazdaság életképességét és egészséges jellegét tükrözi, maradéktalanul igazolva a párt és az állam gazdaságpolitikájának megalapozottságát. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági feltételek között, amikor a világ csaknem valamennyi országában infláció, szüntelen áremelkedés tapasztalható. Románia azon kevés ország közé tartozik, amelyekben az árak — a termelői, leszállítási és kiskereskedelmi árak — változatlan szinten maradtak, sőt csökkentek is. A gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javítása révén történő tökéletesítése céljából Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatására 1988-ban elfogadott intézkedések biztosítják az árak szerepének növekedését az anyagi és pénzalapok jobb kihasználásában, a kiadások valamennyi kategóriájának csökkentésében és a gazdasági tevékenység hatékony lebonyolításában. A parasztpiacon az árak szintén pozitívan alakultak s kisebbek voltak mint 1987-ben, miközben nőtt a termelők által eladott mezőgazdasági élelmiszertermék-mennyiség. A Politikai Végrehajtó Bizottság kérte a vállalatoktól, az ipari fővállalatoktól, a minisztériumoktól, a csúcsszervektől, a bank- és pénzügyi szervektől, tegyenek határozott intézkedéseket az árak terén való fegyelem szigorú betartásáért, a drágulás bármilyen tendenciájának megelőzéséért, az összes árkategória stabilitásának biztosításáért, a gazdasági-pénzügyi mechanizmus jó működése szempontjából döntő fontosságú területre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan alkalmazásáért, a haza sokoldalú fejlesztéséért. Az ülés folytatásaként a Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg a bucureşti-i metró harmadik főútvonalának használatba adásáról és a metró további fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az útmutatására megvalósított bucureşti-i metró a szocialista hazánk fővárosához méltó, gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos objektum — jelenleg összesen 50 kilométer hosszú két duplavágányú főútvonalon közlekedik. Ugyanakkor a végéhez közelednek a munkálatok a harmadik, tíz kilométert kitevő, a Gara de Nord—Dristor 2 útvonalon, amit ez év augusztusában adnak használatba. Ilyképpen a metróhálózat teljes hossza 1989-ben eléri a 60 kilométer duplavágányt, 38 állomással, ami a kijelölt feladatoknak a határidőnél egy évvel korábbi teljesítését jelenti. A megvalósításokból kiindulva a Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a metró további fejlesztésére vonatkozó javaslatokat és azt, hogy az idén megkezdődjenek a munkálatok az újabb szakaszokon : a 4,1 kilométeres Leontin Salajan—Policolor szakaszon és a 4,5 kilométeres Basarab—Griviţa Roşie—1 Mai—Pajura szakaszon. E két szakasz használatba adását legkésőbb 1991. augusztus 23-ra irányozták elő. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység több napirenden lévő kérdését. Tavaszi nagytakarítás a megyeszékhelyen... (Az akció részletesebb ismertetésére visszatérünk) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL | Miercurea-Ciuc, November 7 utca 45 szám) telefon I 13633. délutáni telefonszolgálat ■ 11606 (belső 185). Nyomdai November 7 utca 43 szám telefon i 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej. Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani Napirendem A MEZŐGAZDASÁGBAN Jó munka után szép terméseredményt! Miután a termelőszövetkezetek elkészítették termelési terveiket, azokat szétosztják farmok szerint, s ettől kezdve a farmok önállóan dolgoznak, irányítják, ellenőrzik a munkát. Így van ez a felicens-i termelőszövetkezetben is, ahol két gyümölcsészeti és 6 vegyes farm keretei között dolgoznak. A vegyes farmok közül a Némethi Rozália mérnöknő vezette 4-es számú farmon néztünk körül, most, a tavaszi vetés idején. A farm 422 hektárszántón gazdálkodik, abból 250 hektár a tavaszi növényeké. Burgonyájukat, cukor- és takarmányrépájukat már elvetették, 39 hektár őszi árpa alá behúzták a lóheremagot, serkentő trágyázásban részesítettek 133 hektár őszi búzát, az őszi árpa földjének száraz rétegét küllős kapával lazították, s amikor ott jártunk, a mezőn a rostlenve(Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR (SZAKÁCS V. SÁNDOR felvételei) 1. kép 2. kép /1 Tökzöld a téma, vagyis még pontosabban úgy is fogalmazhatnánk, hogy a zöldövezetek megóvásának problémája örökös téma. Nem sok városunkban láthatunk annyi virágot tavasztól őszig útszéli, útsáv elválasztó ágyasokban, parkokban, mint a megyeszékhelyünkön. Aki hozzánk látógát méltán dicsérheti kertészeinket s a néptanács illetékeseit is városszépítésért tett igyekezetükért. De azt is láthatja, mert szem előtt van, hogyan vigyázunk rá mi, a városlakók, akikért mindez történik, akik testünkben is, lelkünkben is „haszonélvezői“ vagyunk. Azt mindenki tudhatja, de sajnos nem mindenki fogja fel, hogy a zöldövezetek, a virágágyások létesítése, fenntartása rengeteg pénzbe kerül, nagyon sok ember fáradozik azon, hogy azokat a virágokat megtermesszék, kiültessék, gondozzák, tisztán tartsák. Nézzük csak meg hogyan néz ki a Testvériség sugárút és a hajdan is, ma is Virág utcának nevezett központba vezető sugárút sávelválasztó rózsaszőnyege ! Öt méterenként vernek ösvényt, mindenki ott kel át, ahol jónak látja, ahol rövidebb. Ez nem csak virágtiprás, nem csak az ágyások bemocskolása, ez annak is jele, hogy gyalogosan szabálytalanul közlekedünk, eltekintünk a megjelölt átkelőhelyektől. Mindenképp tenni kell azért, hogy óvjuk a virágágyásokat s egyben rendet teremtsünk a gyalogközlekedésben is. S ha szükséges, szigorúan kell eljárni a fegyelmezetlenekkel. Egy dolog biztos: egymást is kell nevelnünk, figyelmeztetnünk : ne taposs a virágra, ott az átkelő... REBENDICS JÓZSEF