Hargita, 1989. április (22. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-01 / 77. szám

XXII. évi 77. (6009.) szám 1989. április 1­, szombat 4 oldal Ara 50 bani VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK * AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára elnökletével március 31-én, pénteken ülést tartott az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottsága, amely megvizs­gálta a párt Központi Bizottságának ez év április 12-én sorra kerülő plénuma elé terjesz­tendő anyagokat. Az ülésen a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a Románia Szocia­lista Köztársaság 1990. évi és 1991—1995-ös öt­éves tervi gazdasági-társadalmi fejlesztésének orientatív szintjére vonatkozó javaslatokat. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra érté­­kelte Nicolae Ceauşescu elvtárs döntő hozzá­járulását e javaslatok mélyrehatóan tudomá­nyos alapokon történő kidolgozásához és hang­súlyozta, hogy az ország következő ötéves tervi fejlesztési szintjeinek megalapozására irányuló egész tevékenység a pártfőtitkár közvetlen irá­nyításával folyt le, s ezen szinteket több sza­kaszban vetették alá elemzésnek a gazdaság e­­gészére vonatkozóan, ágazatonként, minisztériu­monként és területi profilban, közvetlen kap­csolatban a termelőerők mind erőteljesebb nö­vekedésének, a nemzeti vagyon szüntelen gya­rapodásának, szocialista társadalmunk általá­nos haladásának alapvető követelményeivel. Hangsúlyozta, hogy az 1990-es tervelőirány­zatok példás teljesítése biztosítja a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján ho­zott határozatok teljes egészében való végre­hajtását, a nyolcadik ötéves tervnek, az ország­fejlesztés egyik fontos szakaszának sikeres be­fejezését, s Romániának a gazdasági-társadalmi fejlődés egy magasabb stádiumára való áttérését jelenti a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésének és a kommunizmus felé haladásnak az útján. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy a következő ötéves terv általános fejlesz­tési orientációi — amelyek kijelölése az or­szág valós lehetőségeivel tökéletes összhang­ban történt, s alapját képezik az irányelvprog­ramnak, amit az egész párt és nép megvitat, majd jóváhagyás végett az RKP XIV. kongresz­­szusa elé terjesztenek — nagy súlyt fektetnek az egész nemzetgazdaság intenzív fejlesztésére, a tudomány és a technika legújabb vívmányaira épülő tudományos termelés-szervezési és -kor­szerűsítési programoknak a végrehajtására, a munka új minőségének megvalósítására vala­mennyi téren. A jövő ötéves terv — mutatott rá Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár elvtárs — a korszerű­sítési programok megvalósításának, a termelés hatékonysága növelésének, műszaki és minőségi szintre emelésének az ötéves terve kell, hogy le­gyen. Dolgozzunk úgy, hogy Románia a színvo­nalas, versenyképes, a világviszonylatban a leg­jobb termékekkel vetélkedő termékek országa legyen. Az orientatív szintekre vonatkozó javaslatok előirányozzák a növényi és állati mezőgazda­­sági termelés számottevő növelését a szocialista mezőgazdaságunk által kínált összes feltételek jobb kiaknázása révén, biztosítva az új agrár­forradalom célkitűzéseinek megvalósítását. A következő ötéves terv általános orientációi és célkitűzései fényében jelölik majd ki, az ön­igazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinan­szírozás elvei alapján, az összes helységek — városok és községek — gazdasági-társadalmi fej­lesztési programját is. Ugyanakkor előirányozzák az exporttermelés növelését, a nemzetközi gazdasági cserék és a nemzetközi gazdasági kooperáció fejlesztését, Románia fokozott részvételét a nemzetközi mun­kamegosztásban, az értékek egyetemes cseréjé­ben. Az 1991—1995-ös ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztés szintjeire vonat­kozó javaslatok szilárd orientációként irányoz­zák elő a nemzeti jövedelem növekedését és ezen az alapon az egész nép jólétének és civili­zációs fokának emelését, lévén ez a párt politi­kájának legfőbb célja, szocialista rendszerünk lényege. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután meg­vizsgálta az árak és díjak 1988. évi alakulásáról szóló jelentést. Kidomborította, hogy a tavaly az árak és díjak az 1987. évi szinten, a tervezett szint alatt maradtak. Ez ismételten a hazai árak stabilitását, a nemzetgazdaság életképességét és egészséges jellegét tükrözi, maradéktalanul igazolva a párt és az állam gazdaságpolitikájá­nak megalapozottságát. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági feltételek között, amikor a világ csaknem valamennyi országában infláció, szüntelen áremelkedés tapasztalható. Románia azon kevés ország közé tartozik, ame­lyekben az árak — a termelői, leszállítási és kis­kereskedelmi árak — változatlan szinten marad­tak, sőt csökkentek is. A gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az ár­képzési rendszer javítása révén történő tökéle­tesítése céljából Nicolae Ceauşescu elvtárs út­mutatására 1988-ban elfogadott intézkedések biztosítják az árak szerepének növekedését az anyagi és pénzalapok jobb kihasználásában, a kiadások valamennyi kategóriájának csökken­tésében és a gazdasági tevékenység hatékony lebonyolításában. A parasztpiacon az árak szintén pozitívan ala­kultak s kisebbek voltak mint 1987-ben, miköz­ben nőtt a termelők által eladott mezőgazdasá­gi élelmiszertermék-mennyiség. A Politikai Végrehajtó Bizottság kérte a vál­lalatoktól, az ipari fővállalatoktól, a miniszté­riumoktól, a csúcsszervektől, a bank- és pénz­ügyi szervektől, tegyenek határozott intézkedése­ket az árak terén való fegyelem szigorú betar­tásáért, a drágulás bármilyen tendenciájának megelőzéséért, az összes árkategória stabilitásá­nak biztosításáért, a gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus jó működése szempontjából döntő fon­tosságú területre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan alkalmazásáért, a haza sokoldalú fejlesztéséért. Az ü­lés folytatásaként a Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg a bucureşti-i metró harmadik főútvonalának használatba adá­sáról és a metró további fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. A párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elv­társnak az útmutatására megvalósított bucu­reşti-i metró a szocialista hazánk fővárosához méltó, gazdasági és szociális szempontból rend­kívül fontos objektum — jelenleg összesen 50 kilométer hosszú két duplavágányú főútvonalon közlekedik. Ugyanakkor a végéhez közelednek a munkálatok a harmadik, tíz kilométert kite­vő, a Gara de Nord—Dristor 2 útvonalon, amit ez év augusztusában adnak használatba. Ily­­képpen a metróhálózat teljes hossza 1989-ben eléri a 60 kilométer duplavágányt, 38 állomás­sal, ami a kijelölt feladatoknak a határidőnél egy évvel korábbi teljesítését jelenti. A megvalósításokból kiindulva a Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a metró továb­bi fejlesztésére vonatkozó javaslatokat és azt, hogy az idén megkezdődjenek a munkálatok az újabb szakaszokon : a 4,1 kilométeres Leontin Salajan—Policolor szakaszon és a 4,5 kilométe­res Basarab—Griviţa Roşie—1 Mai—Pajura sza­kaszon. E két szakasz használatba adását legkésőbb 1991. augusztus 23-ra irányozták elő. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység több napirenden lévő kérdését. Tavaszi nagytakarítás a megyeszékhelyen... (Az akció részletesebb ismertetésére visszatérünk) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL | Miercurea-Ciuc, November 7 utca 45 szám) telefon I 13633. délutáni telefonszolgálat ■ 11606 (belső 185). Nyomda­i November 7 utca 43 szám­­ telefon i 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta­­hivatalok, a levélkézbesítők és a lapter­jesztők Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej. Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányon­ként 25 bani Napirendem A MEZŐGAZDASÁGBAN Jó munka után szép terméseredményt! Miután a termelőszövetkeze­tek elkészítették termelési ter­veiket, azokat szétosztják far­mok szerint, s ettől kezdve a farmok önállóan dolgoznak, irányítják, ellenőrzik a mun­kát. Így van ez a felicens-i termelőszövetkezetben is, ahol két gyümölcsészeti és 6 ve­gyes farm keretei között dol­goznak. A vegyes farmok kö­zül a Némethi Rozália mér­nöknő vezette 4-es számú far­mon néztünk körül, most, a tavaszi vetés idején. A farm 422 hektár­­szántón gazdálko­dik, abból 250 hektár a tava­szi növényeké. Burgonyájukat, cukor- és takarmányrépájukat már elvetették, 39 hektár őszi árpa alá behúzták a lóhere­magot, serkentő trágyázásban részesítettek 133 hektár őszi búzát, az őszi árpa földjének száraz rétegét küllős kapával lazították, s amikor ott jár­tunk, a mezőn a rostlen­ve­(Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR (SZAKÁCS V. SÁNDOR felvételei) 1. kép 2. kép /1 Tökzöld a téma, vagy­is még pontosabban úgy is fogalmazhatnánk, hogy a zöldövezetek megó­vásának problémája örökös téma. Nem sok városunkban láthatunk annyi virágot ta­vasztól őszig útszéli, útsáv elválasztó ágyasokban, par­kokban, mint a megyeszék­helyünkön. Aki hozzánk lá­tógát méltán dicsérheti ker­tészeinket s a néptanács il­letékeseit is városszépítésért tett igyekezetükért. De azt is láthatja, mert szem előtt van, hogyan vigyázunk rá mi, a városlakók, akikért mindez történik, akik testünk­ben is, lelkünkben is „haszon­élvezői“ vagyunk. Azt min­denki tudhatja, de sajnos nem mindenki fogja fel, hogy a zöldövezetek, a vi­rágágyások létesítése, fenn­tartása rengeteg pénzbe ke­rül, nagyon sok ember fá­radozik azon, hogy azokat a virágokat megtermesszék, kiültessék, gondozzák, tisz­tán tartsák. Nézzük csak meg hogyan néz ki a Test­vériség sugárút és a hajdan is, ma is Virág utcának ne­vezett központba vezető su­gárút sávelválasztó rózsasző­nyege ! Öt méterenként ver­nek ösvényt, mindenki ott kel át, ahol jónak látja, a­­hol rövidebb. Ez nem csak virágtiprás, nem csak az ágyások bemocskolása, ez annak is jele, hogy gyalogo­san szabálytalanul közleke­dünk, eltekintünk a megje­lölt átkelőhelyektől. Minden­képp tenni kell azért, hogy óvjuk a virágágyásokat s egyben rendet teremtsünk a gyalogközlekedésben is. S ha szükséges, szigorúan kell eljárni a fegyelmezetlenek­kel. Egy dolog biztos: egy­mást is kell nevelnünk, fi­gyelmeztetnünk : ne taposs a virágra, ott az átkelő... REBENDICS JÓZSEF

Next