Hargita, 1989. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1989-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! nntim AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXII. évf., 128. (6060.) szám 1989. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK 4 oldal Ara 50 bani Nl Nicolae Ceauşescu­ elvtárs tézisei — a párt» az egész nép forradalmi munka- és akcióprogramja A felhalmozás - a minőségi fejlesztés stratégiájának alapvető tényezője Pártunk, annak főtitkára Nicolae Ceauşescu elvtárs megalapozva az új társadalom megteremtésének egész stra­tégiáját, a tudományos szocia­lizmus általános igazságai a­­lapján országunk konkrét kö­rülményei közepette, kidolgoz­ta a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének eredeti, realista és mélységesen tudományos el­méletét Ebben a keretben gazdaságpolitikánk központi helyre került a termelőerők számottevő gyarapítása, a nem­zetgazdaság anyagi alapjának szüntelen erősítése a jelenkori műszaki-tudományos előreha­ladás révén. Ezt tartva szem előtt, pártunk főtitkára már több mint két évtizeddel eze­lőtt kidomborította a magas felhalmozási ráta döntő sze­repét. Az élet, az elmélet és a gyakorlat igazolta és iga­zolja e tétel helyességét .Az utóbbi 23 esztendőben — mu­tatott rá NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mesteri expozéjában — a nemzeti jövedelem mintegy harmadát fordítottuk évről év­re a fejlesztési alapra és két­harmadát pedig fogyasztási a­­lapra. Csakis így biztosíthat­juk a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra fejlesztési programjainak valóra váltását, a nagyszabású lakás- és szo­ciális-kulturális építkezési programot, amely a társada­lom fejlesztésének, az egész nép anyagi és szellemi élet­­színvonala folyamatos emelé­sének alapját képezi... A va­lóság alapján állíthatjuk, hogy az élet teljes mértékben iga­zolta pártunk politikájának, a felhalmozásra és a fejlesztési alapra vonatkozó objektív tör­vények alkalmazásának he­lyességét a bővített újrater­melés érdekében, hogy meg­teremtődjék az állandóan gya­rapodó anyagi és műszaki alap, amely az egyedüli út a nép anyagi és szellemi életszínvo­nalának folytonos emeléséhez. Ismeretes, hogy a felhalmo­zási alap nagyságát az a rész­arány szabja meg, amelyet képvisel a nemzeti jövedelem­ben, illetve az utóbbi nagysá­ga, ami elsődleges szükségsze­rűségként követeli meg a nem­zeti jövedelem magas ütemű gyarapítását. Íme miért össz­pontosultak az erőfeszítések a szocialista építés éveiben, s különösképpen az utóbbi négy ötéves terv során, egy olyan korszerű nemzetgazdaság meg­teremtésére, amely képes biz­tosítani a nemzeti jövedelem szüntelen gyarapítását, így az 1965-ös esztendőt követő idő­szak során sikerült a nemzeti jövedelmet évi átlagban 7,6 százalékkal gyarapítani (ez a növekedési ütem világszinten is a legmagasabb), s ma a nemzeti jövedelmünk több mint 36-szorosa az 1945-ös esztendőinek. 1988-ban 822,3 milliárd lej értékű nemzeti jö­vedelmet értünk el, egy la­kosra több mint 35 000 lej jut, ami a dollár nem kereskedelmi árfolyamán számítva 3650— 3700 dollárt tesz ki. A felhalmozás és a fogyasz­tás közt megállapított korelá­­ció realizmusát még világosab­ban juttatják kifejezésre egy kisebb felhalmozási ráta eset­leges alkalmziazásának kiszá­mítható következményei, így például, ha az 1971—1980-as időszakban a nemzeti jövede­lemnek csak 25 százalékát for­dítottuk volna felhalmozásra, a tényleges 33 százalék helyett, akkor az időszak végén rea­lizált nemzeti jövedelem mint­egy 114 millárd lejjel lett vol­na kevesebb, a fogyasztási a­­lap pedig 28 milliárd lejjel. Továbbá: a felhalmozási alap gyarapításának pozitív kihatá­sai igazolódnak a különböző gazdasági ágazatok által jegy­zett dinamikákban is ; bizto­sítva a magas felhalmozási rá­tát a IX. pártkongresszust kö­vető esztendők során az or­szágban mintegy 8500 ipari­ és agrozootechnikai kapacitás átadására került sor, állami alapokból több mint 2,6 mil­lió lakás épült, összességében több mint 4100 milliárd lejnyi beruházásra kerülve sor. En­nek eredményeként pedig szüntelenül gyarapodott szo­cialista tulajdonunk tárgya, az állóalapjaink értéke elérve a jelenleg közel 3370 milliárd lejt (ebből a termelői állóala­pok értéke 2500 milliárd lej). Az intenzív fejlesztés szem­léletmódjában értelmezett nemzeti jövedelem-gyarapítás — a magas felhalmozási ráta megőrzése közepette — alap­vető tényezője a termelékeny­ség hangsúlyozott növelése, valamint az anyagi költségek csökkentése. A nemzetgazda­ság fejlesztésében elsődlegessé­get biztosítva a minőségi-inten­zív vetületeknek, 1990-ig meg kell duplázni a munkaterme­lékenységet, s általában fokoz­(Folytatás a 3. oldalon) Gyermeknap — Összeállításunk lapunk 3 oldalán Fotó :SZAKÁCS V. SÁNDOR BIBLIOTECA MUNICIPALĂ ODORHEIU-SeajiESC Konkrét és mozgósító egyéni pártfeladatok A pártszervezetek döntő fon­tosságú feladata biztosítani a kommunisták szervezeti tevé­kenységét a párt határozatai­nak és irányelveinek teljesíté­séért, továbbá azért, hogy e­­gyesítsék a dolgozók erőfeszí­téseit a szocialista társadalmi rendünk sokoldalú fejleszté­séért folyó munkában. Amint azt NICOLAE CEAU£ESCU elvtárs, pártunk főtitkára a múlt év novemberi Expozéjá­ban is hangsúlyozta: „A kom­munisták, a pártkáderek felel­nek minden területen kifejtett tevékenységükért, a pártszer­vek és -szervezetek előtt, de ugyanakkor felelnek azok a szervek előtt is, amelyekben részt vesznek és egyszersmind, a legnagyobb felelősséggel tar­toznak az egész népnek !“ Vállalatunkban, a megye­­székhelyi Gyapjúfonodában tí­zeknek az alapelveknek a szel­lemében szerveztük meg a pártalapszervezetek tevékeny­ségét, amelyek a szükségletek­től függően osztják be a kom­munistákat, konkrét feladato­kat bíznak rájuk, ellenőrzik munkájukat és segítik őket teendőik elvégzésében. A vál­lalat pártbizottsága és dolgozói tanácsa gondoskodott arról, hogy minden­ termelési helyen megfelelő számú párttag tevé­kenykedjen, vagy a fontosabb gépeknél és berendezéseknél a legtapasztaltabb kommunisták dolgozzanak, akik rátermett­nek bizonyulnak a munkában, felelősségérzetet tanúsítanak szakmai feladataik teljesítésé­ben, s fogékonyak minden iránt, ami új tevékenységi te­rületükön. Pártbizottságunk hat alapszervezet tevékenysé­gét irányítja, amelyeknek bü­­rói szervezetten foglalkoznak a kommunisták munkájával, egyéni pártfeladatot bíznak rájuk, amelyeknek végrehajtá­sát a büró előtt vagy közgyű­lésen kérik számon. A kom­munisták közül több mint 130- an állandó, közel 220-an pedig ideiglenes feladatot kaptak. Jó módszernek bizonyult az, hogy az egyéni beszélgetések alkal­mával a legtöbb kommunistá­ra pártfeladatot bízunk, de az új párttagok felvétele esetében sem mulasztjuk el egyéni fela­dattal megbízni őket Ezidáig több mint 100 kommunista párt alapszervezeti gyűlésen számolt be munkájáról, közel 200-an pedig az egyéni beszél­getések alkalmával az alap­­szervezet bá­rój­a előtt mon­dották el hogyan tettek eleget megbízatásuknak. Hasonló mó­don, a vezető káderek, mint például részlegvezetők, meste­rek, vagy a dolgozók tanácsa végrehajtó bárójának tagjai pártbizottsági ülésen tájékoz­tatták a jelenlévőket feladataik teljesítéséről. A részlegeken az alapszerveze­tek bárói külön nyilvántartás­ban rögzítik az egyéni párt­­feladatok végrehajtását. Ilyen vonatkozásban említem meg a 4-es számú alapszervezet büró­­ját, ahol Matei Sonia titkár és Bursan Nicolae titkárhelyettes mindent elkövetnek azért, hogy a kommunisták teljesít­sék a rájuk bízott pártfelada­tokat Hasonlóan cselekednek a 2-es alapszervezetben is, a­­hol Părăuşan Vasile titkár irányításával olyan pártfelada­tok elvégzésére ösztönzik a kommunistákat, amelyek min­denképpen hozzájárulnak a vállalat gazdasági tevékenysé­gének jobbításához. Hogy pél- PÁRTÉLET mát is említsek e pártfelada­tok közül, van olyan kommu­nista, akit azzal bíztak meg, hogy foglalkozzon az új párt­tagokkal, hogy azok mielőbb beilleszkedjenek a szervezett életbe, mások a közvagyon megőrzésének fontosságára hívják fel a dolgozók figyel­mét Sokan propaganda mun­kát végeznek, mások meg a tömeg- és társadalmi szerveze­tekben tevékenykednek. Az ott végzett munkáról alapszerve­zeti gyűlésen, vagy a pártbi­zottság ülésein számolnak be. Továbbra is munkamódsze­reink és­­stílusunk javítására törekedünk. Az alapszervezeti gyűléseken például még na­gyobb hangsúlyt kell helyez­nünk a pártfeladatok ponto­sabb számonkérésére, a sze­mélyes példa fontosságára stb. Ugyanakkor a pártbizottság tagjai is többet kell hogy te­gyenek e téren és mindent el kell követniük azért, hogy a kommunistákra bízott felada­tok megfelelően legyenek el­végezve, hozzájárulva ezáltal is vállalatunkban a párt veze­tő szerepének erősítéséhez. TIMARU MARIA, a megyeszékhelyi Fésűs Gyapjúfonoda pártbizott­ságának titkára NAPIRENDEN A M E Z Ő G A Z D A S A G B­A N Hogy bőségesen legyen takarmány Ezekben a napokban a nö­vényápolás mellett a takar­mánykészítés és tárolás kerül előtérbe. Különösen a megye nyugati övezetében érett kasza alá a vetett takarmány és min­denhol hozzáfogtak betakarítá­sához. Ezt késlekedés nélkül kell tenni, kihasználva a ked­vező időjárást és a rendelke­zésre álló gépi erőt. És követ­kezik, vagy már helyenként időszerű, a fűkaszálás is, hogy a gyepterületekről is két-há­­rom termést lehessen betaka­rítani. Ezt hangsúlyoznunk kell azért is, mert a korai ka­szálás feltételezi a sarjú be­­érését, s ha mindenképp­­ra­gaszkodunk a július végi, au­gusztusi kaszáláshoz, veszíthe­tünk egy termést Az elmúlt napokban a ru­­peni-i mtsz-ben is hozzáfog­tak a takarmánybetakarítás­hoz, a takarmányrozsból ké­szítenek silót. A farm melletti szénatárolók egyikében még ott van a tavalyi termés, je­lezve, hogy az elmúlt telelte­­tési idényben nem volt takar­mánygondja a gazdaságnak és a bent maradt állatokat val amivel etetni, így kell lennie a jövő idényben is. Az idén a gazdaság 50 hektáron termesz­tett takarmányrozsot, ezen kí­vül 10 hektáron takarmányré­pát és további 50 hektáron évelő növényeket. A 200 hek­táros lóhere első terméséből szenázs készül, a második ter­mést megszárítva tárolják és terv szerint mintegy 40—50 tonnát megszárítva a télen megörölnek és lóhere-lisztként más takarmánnyal vegyítve etetik a borjakkal. Ez az el­gondolás mindenképp dicsére­tes és a gazdaság vezetőségé­nek fogékonyságára vall. Is­meretes ugyanis, hogy a dit­­ráui mtsz-ben szervezett ta­pasztalatcserén felvetődött a borjak takarmányozása és a javaslatok között szerepelt a lóhere-liszt készítése, amit korpával vegyítve fogyaszta­nak az állatok. Nos, a lupenn­­­ek már az idéntől készítenek vitaminokban és fehérjében gazdag lóhere-lisztet. Nedv­dúsakból a gazdaság az idén 1000 tonnával tárol többet, mint a múlt évben, s így kö­zel a szükséglet szintjén biz­­tosítják a kellő mennyiséget Szénából, mint fennebb is jeleztük, bőségesen volt az el­múlt teleltetési idényben és jó termésre számítanak az idén is. Az 1039 hektár kaszá­lóból 450—500 hektárt géppel, illetve pénzért kaszáltatnak, a többit részesművelésre adták ki, és a teljes területnek van gazdája. A mostani és az elkövetke­ző takarmánybetakarításon múlik az állatállomány meg­felelő takarmányozása és min­denképp érdemes ráfigyelni a lupeni­ak igyekezetére, hogy ne csak mennyiségben, hanem minőségben és választékban is kielégítsék az igényeket. Eképp lehet növelni a tejtermelést, eképp gyakorlatiasul az, amit annyiszor szorgalmazunk : kü­lönös figyelmet szentelni a borjúnevelésnek, alkalmazva a legjobb tapasztalatokat mind a tartás, mind a takarmányozás tekintetében. KERENDICS JÓZSEF

Next