Hargita, 1989. július (22. évfolyam, 154-179. szám)

1989-07-01 / 154. szám

XXII. jzl 154. (6086.) szám 1989. júlilis 1­, szombat 3 oldal Ara 50 bani ! BIBLIOTECA NUN­C!PALA­I Cīxr,ííHóílí'S£CWIESG ! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ppgim AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Szívből támogatjuk az RKP KB ple­náris ülésének határozatát NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs újraválasztásáról pártunk főtitkári tisztségébe. — Táviratok Nicolae Ceauşescu elv­­társhoz — (lapunk 7. oldalán) NICOLAE CEANSCOELVE ARS BESZÉDE az RKP KB 1989. június 27-28-i plenáris ülésén TISZTEM? ELVTÁRSAK ! A párt Központi Bizottságának plé­numa e két nap alatt megvitatta az­ irányelvprogramot, a téziseket és a po­litikai-szervezési intézkedéseket a XIV. pártkongresszus összehívására és előké­szítésére vonatkozóan. Úgyszintén a plenáris ülésen elemez­ték egész népünk párt általi vezetésé­vel kifejtett tevékenységét az­ idei gaz­dasági-társadalmi terv legjobb körül­mények közötti teljesítéséért, valamint a tervelőirányzatokat 1990-re, a­z öt­éves terv utolsó esztendejére. A plenáris ülés teljes egyöntetűségben elhatározta, hogy ez év november 20— 25 közötti időszakban tartsák meg a Román Kommunista Párt XIV. kon­gresszusát és elfogadta az irányelvprog­ramot és a téziseket a kongresszusra, amelyek közzétételre és széles körű is meg­vitatásra kerülnek a pártban, a tö­­m­eg- és társadalmi szervezetekben, egész népünkkel. Egyébként ez a széles körű demokra­tikus vita a pártban és az egész néppel folytatja az 1988. áprilisi tézisek és az 1988 novemberi nagy demokratikus fó­rum dokumentumai alapján eddig le­zajlott vitákat. Elmondhatjuk, hogy a XIV. kongresz­­szusi irányelvprogram és tézisek össze­gezik a pártban és az egész néppel le­zajlott egy évi vitákat, a nemzet for­radalmi gondolkodását és öntudatát, ama akaratát jelentik, hogy töretlenül valóra váltja a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtéséről és Romániának a kommunizmus felé való határozott előrehaladásáról szóló párt­programot. (Erőteljes, hosszas taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK ! A Központi Bizottság plenáris ülésén teljes egyöntetűséggel elfogadott doku­mentumok — amelyeket megvitat az egész párt és nép, s előterjesztenek a párt XXV. kongresszusára — tudomá­nyosan elemzik a román nép útját a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a ro­mán nemzet és egységes nemzeti állam kialakulásában, a termelőerők, a tudo­mány, a kultúra általános fejlődésében, továbbá a szocialista építés nagy meg­valósításait, a román szocialista társa­­dalom jelenlegi fejlődési stádiumát. Az irányelvprogram és a tézisek ezen az alapon kijelölik a távlati orientá­ciókat hazánk fejlesztésére a 2000— 2010-es évekig terjedő újabb szakasz­ban. Ezek a dokumentumok jogos büsz­keséggel hangsúlyozzák a román nép nagy megvalósításait gazdasági-társa­dalmi fejlődésében, a szocialista társa­­dalom építésében és nagyszerű távlato­kat vázolnak fel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és Romániának az aranyálom — a kom­munizmus — felé való határozott hala­dása magasabb megvalósítási szakaszá­nak sikeres megteremtésére. (Erőteljes, hosszas taps.) Románia, népünk olyan fejlettségi szintre érkezett, hogy létfontosságúan kell elemezni — még ha sommásan is — a megtett egész történelmi utat a dákok első központosított, 2060 évvel ez­előtt megalakult első államától egészen máig. A pártban és az összes dolgozók­kal sorra kerülő vitákban határozot­tan ki kell domborítani a román nép harcát kialakulásáért, saját nyelvének és kultúrájának megteremtéséért, a ro­mán nemzet, az egységes nemzeti állam meg­valósí­tásáért. Azért, hogy jól megértsék Románia mai stádiumát, ki kell domborítani a Román Fejedelemségek megalakításáért vívott küzdelem legfontosabb momen­tumait, hangsúlyozva a mindenkori szoros kapcsolatot Havasalföld, Moldva és Erdély között, erőteljesen kiemelve a hosszas és kitartó harcokat az idegen uralom, az akkori idők birodalmai el­len ; azt a tényt, hogy csakis az idegen uralom ellen folytatott küzdelem, a nép függetlenségének és ama jogának a fegyveres védelmezése nyomán, hogy saját egységes államot teremtsen ma­gának, váltak valóra a nép leghaladóbb képviselőinek törekvései és álmai — nemzetünk álmai. (Hatalmas és élénk taps.) Erőteljesen ki kell domborítani, hogy a nép sorából mindig kiemelkedtek a haladó politikai és társadalmi erők, a­­melyek mindennél előbbrevalónak tar­tották a nép érdekeit, a nép szabad és független jövőjét Hangsúlyoznunk kell Horia, Cloşca és Crişan forradalmának jelentőségét a XVIII. század végén, Tudor Vladimi­­rescu forradalmát 1821-ben, a polgári­­demokratikus forradalmat 1848-ban. Ezek megkülönböztetett fontosságú sze­repet töltöttek be a román nemzet és az egységes román nemzeti állam fej­lődésében és kialakulásában, az idegen uralom ellen a teljes nemzeti függet­lenségért vívott harcban. (Erőteljes, Hosszas taps.) Nem érthetjük meg jól a román tár­­­­sadalom fejlődésének jelenlegi stádiu­mát, anélkül, hogy ne világítanánk rá a Fejedelemségek egyesülésének jelen­tőségére, ami 1859-ben történt Cuza ve­zetésével és új momentumot jelzett a román nép évezredes történetében, megnyitotta hazánk modern fejlődésé­nek útját. Mint ahogyan a leghatározottabban hangsúlyoznunk kell a függetlenség ki­kiáltását és a függetlenségi háborút 1877—1878-ban, amely megszüntette a függőséget az Oszmán Birodalomtól, ú­­jabb fontos momentumot képezve nem­zetünk és népünk fejlődésében. Úgyszintén a legerélyesebben hang­súlyoznunk kell Erdély Romániával történt 1918. évi egyesülésének törté­nelmi jelentőségét és az egységes nem­zeti állam megalakulását. Ez megterem­tette a feltételeket nemzetünk, a ter­melőerők és a nép általános fejlettségi szintje fejlődéséhez. (Élénk és hosszas taps.) Hazánk egész története azoknak a súlyos harcoknak az eredménye, melye­ket fegyverrel a kézben az idegen ura­lom ellen, a haladásért, a szabadságért és a függetlenségért vívtak a néptöme­gek, az egész nép, nemzetünk, a gam­­dasági-tár­sadalmi haladás igazi megal­kotója. (Hatalmas, hosszas taps.) Való igaz, hogy hazánk fejlődését mindezekben a történelmi szakaszokban hátráltatta az idegen birodalmak év­századokra kiterjedő uralma ; Románia kapitalista fejlődésre való rátérésével együtt pedig, a múlt század második fe­lében az idegen tőke és monopóliumok behatolása országunkba, amelyek egé­szen az 1944 augusztusi antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemze­ti felszabadító forradalomig uralták és fosztogatták az ország kincseit. Amint a múlt év novemberi nagy de­mokratikus fórumon tartott expozéban megjegyeztem, Románia éppen az ide­gen monopóliumok és tőke uralma miatt maradt továbbra is gyengén fejlett or­szág, népünk életszínvonala ezért ma­radt igen alacsony, miközben csupán a tőkés fejlődés évei során az imperia­lista monopóliumok több mint 100 mil­liárd dollárt harácsoltak össze Romá­niából. Mindezek következtében a román nép, miként Eminescu írta, „szegény maradt szegény országban". Hangsú­lyozni kell a pártban és az egész nép­pel sorra kerülő egész vitában az 1944. évi társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom, ama forradalom döntő sze­repét, amely végérvényesen felszámol­ta az imperialista uralmat, megnyitotta az igazi függetlenség felé vezető utat, megteremtette a feltételeket arra, hogy a nép saját belátása szerint, minden külső beavatkozástól mentesen építhes­se jövőjét. 1944. augusztus 23. után a román had­sereg, az egész néppel együtt, a szovjet hadsereg oldalán hősi harcokat vívott a haza teljes felszabadításáért a hitle­rista és horthysta hadseregek alól, majd Magyarország, Csehszlovákia és Auszt­ria felszabadításáért, egészen a hitleris­ta Németország feletti végleges győze­lemig. (Folytatás a 2. oldalon) Élenjáró község a Kisbeszterce-völgyében Bensőséges ünnepség volt csütörtökön, június 29-én a Kisbeszterce-völgyében, ahol ünnepi népgyűlésen adták át Tulgheş-Corbu községnek a megyénk települései közti szo­­cialista versenyben elért ta­valyi második helyezésért já­ró oklevelet. Volt amiről szá­mot adnia Ungureanu Toa­­dernek, a község polgármes­terének, meg a népgyűlés többi hozzászólójának, hisz 1988-ban valóban kiemelkedő sikereket értek el a gazda­­sági-társadalmi élet vala­mennyi területén. A teljes­ség igénye nélkül, íme a leg­fontosabbak : a község túltel­­jesítette ipari árutermelési tervét, az ipari egységek 104 százalékban tettek eleget munkatermelékenységi elő­irányzataiknak — ezt a gé­pek és berendezések, a mun­kaidő megfelelő kihasználásá­val, a termelés- és munka­­szervezés tökéletesítésével, a technológiai folyamatok kor­szerűsítésével érték el. A korszerű falukép kialakítását, az életkörülmények javítását szolgálja a községi viszony­latban nagyarányúnak mond­ható tömbház-építkezés. Ta­valy például 32 blokklakást adtak át, jelenleg újabb 45 lakásnál dolgoznak az építők. Nagy figyelmet fordítottak a községben a kisipar fejlesz­tésére, amelynek tavaly évi termelési értéke meghaladta a 12 millió lejt, miközben a szolgáltatások értéke 700 000 lejjel volt nagyobb az erede­tileg tervezettnél. Jól gazdál­kodtak a helybeliek a rendel­kezésükre álló pénzforrások­kal is, amit mindennél éke­sebben tanúsít az 1 085 581 lejes költségvetési többlet. E nem szövetkezetesített község lakói tisztában van­nak azzal, hogy valameny­­nyiük hazafias kötelessége minél jelentősebb termény­­mennyiségggel járulni hozzá az állami központosított alap­hoz. Jól tükrözik ezt a szá­mok, 1988-ban a község lakói 249 szarvasmarhát, 96 juhot, 22 sertést, 1140 kg szárnyas-, 836 kg nyúlhúst, 4134 hl te­héntejet, 400 hl juhtejet, 5235 kg gyapjút, 45 000 tojást, 32 tonna krumplit és más ter­ményeket juttattak az állami alapra. (Folytatás a 7. oldalon) ­ Tegnap Miercurea-Ciuc­­ban ünnepi gyűlést tartot­tak a pedagógusnap alkal­mából, amelyen jelen volt Aurel Costea elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Az ünnepi gyűlé­sen méltatták az idei tan­év eredményeit, az óvónők, tanítók és tanárok, az ok­tatómesterek és mérnökök hozzájárulását az oktató­nevelői munka színvonalá­nak emeléséhez, az okta­tás, kutatás, termelés hár­mas egységének megterem­téséhez, kidomborították a pedagógusok részvállalásá­nak meghatározó szerepét az ifjú nemzedék forradal­mi, hazafias nevelésében, munkára és életre való felkészítésében. Az ünnepi gyűlés részvevői a kö­szönet és az elismerés hangján szóltak azokról a nagyszerű tanítási és tanu­lási feltételekről, amelye­ket a párt és államvezető­ség, Nicolae­ Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő megkülönbözte­tett és állandó gondosko­dása biztosít az iskolák,­a (Folytatás a­­7. oldalon) Pedagógusnapi ünnepségek

Next