Hargita, 1989. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXI. évf., 206. (6138.) szám 1989. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 4 oldal Ara 50 bani Az RKP XIV. kongresszusának irányelvprogram-tervezete és tézisei biztosítják töretlen továbbhaladásunk feltételeit A munkásosztály — az új, szocialista társadalmi rendszer megvalósításának döntő tényezője A munkásosztály vezető osztályként, a szocialista építés döntő társadalmi tényezőjeként betöltött szerepével kapcsolatos tézis — a tudományos szocializmus egyik alapelve — olyan általános érvényű törvényt fejez ki, amely a hadunkban kibontakozó forradalm folyamat, a jelenlegi és távlati fejlesztési programok életbe ültetésének valóságos alappillére. A munkásosztály megjelenése a történelem színpadán egybeesik a kapitalizmus, a burzsoázia megjelenésével, a két osztály közötti kibékíthetetlen ellentétek pedig kiváltották az osztályharcot , a munkásság jogai érvényesítésének forradalmi eszközét. A munkásosztály a kizsákmányoló osztály létezése körülményei között létrejött osztály, az egész addigi történelem leghaladóbb, legforradalmibb társadalmi ereje. Ez az osztály a megtestesítője az elnyomottak minden szenvedésének, fájdalmának és kisemmizettségének. A hazai munkásosztály vezető szerepe az ország történelmében gyökerezik, a kizsákmányolok és elnyomó osztályok, a reakciós körök ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom diadaláért, majd a szocialista társadalom megteremtéséért és megszilárdításáért folytatott következetes küzdelem eredménye. Már a XIX. században — kialakulásának kezdeti időszakától — a romániai munkásosztály a leghaladóbb társadalmi osztálynak bizonyult, az egész nép létérdekei védelmezőjének. A politikai hatalom kivívását és a legfőbb termelőeszközök államosítását követően a munkásosztály vezető szerepe új alapokon épült tovább. Az összes többi társadalmi erővel együtt a fő termelőeszközök tulajdonosa, a politikai hatalom birtokosa lett. Társadalmi vezető szerepét forradalmi pártja — a Román Kommunista Párt — révén tölti be, amely az egész nemzet éltető központja, s e minőségében stratégiáját az egész nép legfőbb törekvései ismeretére s az abból fakadó gondolati és cselekvési egységre alapozza. A jelenlegi fejlődési szakaszban a munkásosztály társadalmi szerepe növekedésének tanúi vagyunk. E jelenség egyik megnyilvánulása a világról és az életről vallott felfogásának, forradalmi értékeinek és újító szellemének kiterjedése az egész román társadalomra. Ugyanakkor a társadalom leghaladóbb osztályaként, a többi társadalmi osztály és réteg cselekvését irányítva és egybehangolva sajátos érdekeiket — az általános fejlődés objektív törvényszerűségeinek megfelelően —, a néptömegeket a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok maradéktalan valóra váltására mozgósítja. Az újító jellegű átalakulások és a társadalmi élet minden területét átfogó forradalmi folyamat minőségi változásokat hozott a társadalmi osztályok és rétegek szerkezetében is. Az általános minőségi ugrás felismerhető e téren is, mindenekelőtt a munkásság számbeli és minőségi növeke(Folytatás a 2. oldalon) „Abból a tényből indulva ki, hogy a munkásosztályra az új társadalmi rend megvalósításának történelmi küldetése hárul, a kommunista pártnak, a munkásosztály pártjának mindenkor a munkások pártjának kell lennie és maradnia, olyan forradalmi pártnak, amely tudományosan vezesse a munkásosztályt célkitűzéseinek valóra váltásában !" NICOLAE CEAUŞESCU Szocialista országépítő munkánk nagyszerű megvalósításai A román Hajóipar fejlődése Az 1944. augusztu 23-i forradalmi aktus megnyitotta országunkban a mélyenszántó politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások korát, a szocialista társadalom megteremtésének útját, s ezen belül a szocialista iparosításét, mint kommunista pártunk gazdaságpolitikájának egyik központi célkitűzését. A szocialista iparosítás kiteljesítésében, s különösképpen a IX. kongreszszust követő időszak során szüntelen fejlődésen ment át a hajóépítő ipar is. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs ezen ágazatnak, megkülönböztetett fontosságot tulajdonít, ami tükröződik a hajóépítő telepeken tett gyakori látogatásaiban, valamint az ez ágazat fejlesztésére vonatkozó kiemelt program előirányzataiban is. A fejlődés továbbra is jelentős lesz, összhangban a XIV. pártkongresszus Irányelvprogram-tervezetének ama célkitűzésével, miszerint „a román hajókkal történő tengeri szállítás gyakorlatilag maradéktalanul biztosítja az áru átvételét, amely ezúton kerül szállításra, bővítve ugyanakkor a szállítási szolgáltatásokat külföldi üzletfeleknek“. Közel egy évszázaddal ezelőtt (1895 tavaszán) kezdték meg a román hajók menetrendszerű közlekedésüket Constanţa és Isztambul között. Kiskapacitású, gőzmeghajtású hajók voltak ezek. Az elkövetkező évek, évtizedek során a hazai flottát jobbára más országokban készült hajókkal látták el, a hazai építőtelepek többnyire javítási munkálatokat végeztek, illetve kis hajókat állítottak elő, amelyek kapacitása nem haladta meg az 1000 tonnát. A szocialista építés éveiben szamos fejlődésnek indult a (Folytatás a 2. oldalon) A kiváló munka gyümölcse: az exportcikkek iránti igény növekedése Toplitán is A topliţai Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát termelésének ma már negyven százaléka jut külföldre. A tavaly ez az arány 22 százalék volt. Érdemes tehát foglalkozni azzal, hogy mi a magyarázata ennek a látványos növekedésnek ? Mindenekelőtt természetesen az itt dolgozó munkaközösség lelkesedése, komolysága. Az emberek a jó politikai nevelőmunkának is köszönhetően megértették, hogy abban a nagyüzemben, ahol a szocialista állam rövid néhány esztendő alatt közel egymilliárd lejt költ a termelés korszerűsítésére, arra, hogy a közösség minél jobb munkakörülmények között dolgozhasson, megengedhetetlen a közepes, ímmelámmal végzett munka. Továbbá sokat jelentett az a meggyőződés is, hogy csakis a kiváló exportmunka jelentheti a kombinát számára az iparágon belüli rangosodást. Tény, ez a lelkes munkaközösség, az utóbbi esztendőkben együtt nőtt fel a gyárakkal. Olyan szenvedélyesen fogott a szakma korszerű módszereinek az elsajátításához, hogy azt csak dicsérni lehet. Ma így elmondhatjuk, a fiatal munkásgenerációkat is ideértve — alig van a kombinátban munkás, aki ne ismerne legalább két szakmát. Ez a röviden vázolt hozzáállás nyilván megérlelte a gyümölcsét: a külföldi partnerek, nemcsak megtartották múlt esztendei rendeléseiket, hanem újabbakkal is tetézték azokat, így a kombinát rétegelt lemezt gyárt a Szovjetuniónak, a Német Szövetségi Köztársaságnak, Svédországnak, Belgiumnak, Angliának, az Egyiptomi Arab Köztársaságnak, Libanonnak, asztaloslemezt Szaúd Arábiának, Jugoszláviának, különféle bútorokat Olaszországnak, Franciaországnak, Egyesült Államoknak. Utóbb a japán cégek is érdeklődnek e termék iránt. Nem is szólva a fenyőfából gyártott épületelemekről, amelyeket a világ minden tájáról keresik és vásárolják Toplitán. (Folytatás a 3. oldalon) ZÖLD LAJOS Napirenden A MEZŐGAZDASÁGBAN Termelőszövetkezeteinkben készítik a vetőmagvakat az őszi kalászosok vetéséhez A vetőmagvizsgáló laboratórium szakemberei végigjárják a termelőszövetkezeteket, megvizsgálják a vetőmagparcellákon termelt őszi kalászos magokat, próbaminták érkeznek a laboratóriumba, ahol intenzív munka folyik hiszen pár nap teltével el kell, hogy induljanak a vetőgépeknek, hiszen szeptember 25-ig be kell fejeződnie az őszi árpa és október 1-ig az őszi búza vetésének. Márpedig ez — a magágykészítés mellett — a vetőmagvak alapos előkésztését is igényli a termelőszövetkezetek részéről. A már raktárban lévő saját termesztésű vetőmag váltát ki kell tisztítani, vigyázni rájuk, nehogy veszítsenek csíraképességükből, s megtenni mindazt, amit a technológia erre vonatkozóan előír. A napokban alkalmunk volt a magvizsgáló laboratórium szakemberét elkísérni felcsíki terepútjára. Valamennyi egység raktáraiban intenzív tevékenységnek lehettünk tanúi. Mindenhol működtek a szelektorok, kézügyben voltak a hőmérők, mérték a nedvességtartalmat, s ahol a szükség úgy kívánta rendszeresen forgatták a gabonát a bemelegedést elkerülendő, már vetésre kész magvakkal teli zsákok sorakoztak. Valamennyi egységben érződött a vetésre való előkészület, a szakemberek a vetéstervek elkészítésén ügyködtek. Nem kell részleteznünk az ilyenkor szükséges tennivalókat, hiszen a termelőszövetkezeti főmérnökök irmex-ői a teendőknek, no meg a (Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR