Hargita Népe, 1993. december (5. évfolyam, 236-256. szám)
1993-12-01 / 236. szám
Az ünneplés etikája December elseje Románia nemzeti ünnepe. Ezt, nemzetiségi hovatartozástól, függetlenül tudomásul kell vennie az ország minden állampolgárának. Nekünk, magyaroknak is, mégha nem is soroljuk történelmünk örömnapjai közé. Megértjük a többségiek örömét, a hetvenötödik évforduló lelkes éltetését. Helyénvaló az ünneplés mindaddig, amíg az egészséges nemzeti érzületébrentartását szolgálja, nem pedig mások megfélemlítését s az országot fojtogató gazdasági bajokról való figyelemelterelést célozza. Sajnos, fittyet hányva az ünneplés etikájának, vannak ilyen nacionalista és üres demagógiába torkolló felhangjai a mostani ünneplésnek, ezért a demokratikus ellenzék teljes joggal marad távol a hivatalossá nyilvánított mai, gyulafehérvári csinnaurattáról. Az RDSZ, mint a Demokratikus Konvenció tagja, tartja magát ehhez a határozathoz. Ebben a szellemben járt el az RMDSZ- többségű Hargita megyei tanács is, mely — mint az a lapunkban olvasható közleményből is kitűnik — nem képviselteti magát az említett ünnepségen. Az ünneplés módját kifogásolják, nem ez ünnep ellen vannak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tanács aleltöke ma ott lesz a Csíkszeredai köszörűsök között. A parlament tegnapi ünnepi ülésszakán Markó Béla RMDSZ-elnök világosan megfogalmazta elvárásainkat : Önazonosságunk megőrzésével teljes jogú állampolgárai kívánunk lenni ennek az országnak. Nem óhajtunk mást, mint amit 1918. december elsején megígértek számunkra Gyulafehérváron, s aminek beváltásáról azóta is következetesen megfeledkezik minden román kormány. Az ünnep akkor igazi, ha nem mások ellen irányul. Ha elmúlnak a folytonos magyar, szidások, december elseje jóval több lesz számunkra hivatalos munkaszüneti napnál. ünnep Egy állam nemzeti péneit magában kellhordoznia állampolgárainak akaratát és szellemiségét azok iránt az események iránt, amelyeket megtisztelni, megünnepelni szándékszik. A nemzeti ünnepnek alkalmat kellene nyújtania a különböző eszmei felfogású, etnikai, vallású, és hitű állampolgároknak az ünnepélyes megnyilvánulásra, bátorítást, bizalmat, a jövőbe vetett hitet kellene sugallniuk. Az utóbbi 4 évben a nácionalista, xenofób politikai erők jelentős pozíciókat szereztek meg a politikai színtéren, a közigazgatásban. A legfontosabb események még a parlamenti életben is magukon viselik a nacionalisták egyre hangsúlyozóbabb jegyeit, amellyel szemben a kormányon lévő párt, a kormány nem lépett fel, sok esetben bátorította- támogatta, különösen a román prefektusok kinevezésével azokba a közigazgatási-területi egységekbe- ahol többségben magyarság lakik. A megye lakossága akarata ellenére kinevezett prefektus nem tartotta be a megyei közigazgatás elemi szabályait, amelyeket az alkotmány, a helyi közigazgatás törvénye, a Kormány Határozatai szentesítenek, önkényesen elfoglalta a választott hatóság székhelyét, hozzájárult a központi hatalom felélesztéséhez és a helyi hatóságok lejáratásához. A Nemzeti Nap megünneplésének hivatalos szervezése a nacionalista, xenofób, antidemokratikus erők égisze alatt zajlik mind országos, mind megyei szinten. A megye prefektusa átvállalva a választott hatóság szerepét, a megye képviselőjének nyilvánította magát a helyi közigazgatási törvény előírásaival ellentétben, hűségaláírásokat akar kierőszakolni a nacionalista vezető erők nevében az úgynevezett elkötelezettségi nyilatkozaton keresztül. Ilyen feltételek mellett a Megyei Tanács nem vesz részt a prefektussal és a nacionalista erőkkel együtt a Nemzeti Nap megünneplésének szervezésében, tiltakozik a megye prefektusa általi képviselete ellen és újból kinyilvánítja törvényes jogát a kizárólagos képviseletre, a megye választott helyhatósága minőségében. A megyei tanácsosok magánszemélyként vesznek részt a Nemzeti Nap megünneplésén. Csíkszereda, 1993. nov. 25. SÁNTHA PÁL VILMOS elnök Sikaszói csendélet. Pihen a kútágas, nem moccan ostora estéli itatásig. Akkor aztán mélyen néz a kútba, mert várják a szomjúhozó állatok a vizet az istállóban. . . (Nagy P. Zoltán felvétele) Udvarhelyen a MŰVELŐDÉS 1993. december 3-án. 17 órakor az OBKE és a POLISZ szervezésében a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának dísztermében találkozóra kerül sor a kolozsvári Művelődés munkatársaival : Szabó Zsolt főszerkesztővel és Gábor Dénes felelős szerkesztővel. Minden BORBÉLY LÁSZLÓ érdeklődőt szívesen látnak. El Genfben tegnap folytatódott a Bosznia-értekezlet Milosevics az embargó megszüntetését sürgeti, a nyugatiak viszont kilátásba helyezték, hogy újabb kudarc esetén beszüntetik a segélyek szállítását . Rómában megkezdődött az EBRE külügyminiszteri szintű értekezlete, amely megvizsgálja az agresszív nacionalizmus elleni hatásos fellépés lehetőségeit. Az értekezleten, melyen jelen van Mereucariu román külügyminiszter is, a nyitóelőadást Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter tartotta. Tegnap II. János Pál pápa fogadta az értekezleten jelenlévő külügyminisztereket . Tegnap a magyar országgyűlés elfogadta az adózás rendjének módosításáról szóló törvényt, ez volt a 100. törvény, amit az idén a magyar parlament elfogadott . Román parlamenti küldöttség utazott Kijevbe, hogy részt vegyen a feketetengeri övezet Parlamenti Uniójának őszi ülésszakán. A küldöttséget Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő vezeti . Gáli ENSZ főtitkár 2,73 milliárd dolláros költségvetésre tett javaslatot az 1994—95-ös évekre. Ez nem tartalmazza a békefenntartó műveletekre fordítandó összeget ■ Havel cseh elnök szerint Csehország elsődleges célja, hogy mihamarabb tagja legyen a NATO-nak, lehetőleg még a visegrádihármak előtt is Lengyelország szépét nevezték ki az új kormány szóvivőjének. Lesz tolongás a sajtótájékoztatókon! RSC FOGSÁGOM TÖRTÉNETE Díjkiosztás december 15-én A Hargita Népe napilap szerkesztősége december 15-én, szerdán délelőtt 10 órakor a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában megszervezi mindazon volt hadifoglyok találkozóját, akik részt vettek a tavaly meghirdetett FOGSÁGOM TÖRTÉNETE című pályázatunkon. Elküldte fogságának történetét ? Közlésre került, hagy ezután kerül sorra ? A szerkesztőség szeretettel meghívja Önt az ünnepélyre, amelynek keretében kerül sor a legjobb pályamunkák díjazására is. Vendégeink útiköltségét elszámoljuk. Mindennél fontosabb a gyermek Dr. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor fogalmazott így az elmúlt vasárnap Etéden, a község lakóival az iskolában szervezett találkozón. Adventi istentisztelet után a helybeliek, köztük tanítók, tanárok, hivatalnokok, földművesek beszélgettek e közérdekű kérdésekről a neves lelkészszel és tanárral. Tőkés István az egyházi és világi élet megújulásának, megtisztulásának nehézségeiről beszélt, melynek okát elsősorban abban látja, hogy a régi, kommunista hatalom emberei még mindig szerepkörhöz jutnak, ők pedig fékezik demokratikus átalakulást Mindezek mellett a legnagyobb gond az, hogynem születik elég gyermek, nélkülük pedig a jövőépítés nem lehet sikeres. Az egybegyűltek Tőkés István könyvei felől érdeklődtek, nem jutnak hozzá, panaszolták többen is — tájékoztatott Bardóczy Csaba, a Megyei Tanács tagja, a találkozó szervezője. KOMORÓCZY GYÖRGY Kárpótlási jegyek Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya szervezésében 1993. november 26-án Csíkszeredában tanácskozás zajlott le a területi szervezetek elnökeinek és gazdasági alelnökeinek részvételével. A munkatanácskozáson jelen volt György Béla Zsolt gazdasági alelnök és Czédly József, a Tulipán Kft vezérigazgatója. A tanácskozáson megvitatták az RMDSZ szerepvállalását a kárpótlási jegyek kikézbesítésében és egy, a kárpótlásra jogosultak tájékoztatását szolgáló gyakorlati útmutató, eligazító kiadvány megjelentetésében. A tanácskozáson megtárgyalták a Tulipán Kft. átszervezésének gyors és operatív megoldásával kapcsolatos tennivalókat. is. Mindkét tárgykörben hangsúlyozott szerep hárul a területi szervezetekre. (RMDSZ, tájékoztató) KÖZÉLETI NAPILAP V. évfolyam 238. (1013.) szám 1993. DECEMBER 1. SZERDA 4 OLDAL ARA 15 LEJ SZABADELADÁSBAN 30 LEJ . .......................... üzletemberek találkozója Gyergyószentmiklóson a MARK. HOUSE Kft. december 2-án 16 órakor megszervezi az üzletemberek találkozóját. Ezen alkalomból nevess pénzügyi-gazdasági szakemberek válaszolnak a résztvevők, érdeklődők-érdekeltek kérdéseire. Aki ott akar lenni, előzetesen részletes felvilágosítást kaphat a rendező kft. székhelyén. Szabadság-tér 2.1 sz., telefon 0959-62176, 63900. SÜTŐ-BEMUTATÓ MAROSVÁSÁRHELYEN Hallottuk a szót Nem történelmi dráma Az ugató madár, bár cselekménye — az író szándéka szerint — történetileg meghatározott időben, 1849—53 között zajlik. az események színhelye a szabadságharc leverése utáni Marosvásárhely, főhőse Bodor Péter, történelmi alak.Székely ezermester, feltaláló, számos eredeti gép , önműködő guzsaly, malom, szökőkút, vízvezeték, a 63 méter hosszú Maros-híd készítője. Pénzhamisításért több évet ült börtönben. Országos hírnevet a marosvásárhelyi piactéren felépített — 1911.ben lebontott— zenélőkútja szerzett neki. 1849-ben hunyt el Kolozsvárott) A drámaíró szabadságával élve, Sütő András meghoszszabbítja hőse életét néhány esztendővel, „feltámasztván” az 1851—54 között szervezett Habsburg ellenes, véresen megtorolt összeesküvés hősévé avatja. Történelemfeletti ez a mű, hiszen a benne megfogalmazott kínzó, gyötrő, öntépő kérdések minden elbukott küzdelem, vérbefojtott szabadságharc, elpusztult remények utáni korszakra érvényesek. Ez az az iszonyú kort melyben még a természet harmóniája is megbomlik, és a madár, szárnyaszigeten nem énekel többé. Művi mása sem dalol, hanem ugat, szánalmas, kétségbeesett, segélykérő ugatás, sál. Vörösmartyt idéz a Bolond, a hajdani középiskolai tanár : „Most tál van és csend és hó és halál, az Isten is megőszült bánatában." ,,Helyzetünket figyelembe kell venni” — óv a székely, kinek vére nem, csak úrra folyt a szabadságért. És ez az a korszak, amelyben megmérettetik a Legyőzött, mint ember és mint közösség. A történelmi analógia adott, önmagunkra ismerünk Sütő András hőseiben, jelenünk sorskérdéseire keresünk (megnyugtató ?), biztató feleletet. A lehetséges emberikisebbségi magatartásformák (Folytatás a 3. oldalon) PAPP KINCSES EMESE