Hargita Népe, 1995. március (7. évfolyam, 41-63. szám)

1995-03-01 / 41. szám

1995. március 1 NAGY VI­LAG Pozitívan alakul a békepartnerség A NATO székházában látogató Al Gore amerikai alelnök külön ta­lálkozott a békepartneri program­ban részt vevő országok nagyköve­teivel. Amerikai források szerint Al Gore kijelentette a nagyköveteknek, hogy az USA célja a békés és de­mokratikus Európa létrehozása, amely a stabilitás révén valósítható meg. Egy ilyen stabilitás kiépítése a szövetség kiszélesítésére és a béke­partnerség jelentős fejlesztésére ala­pul, akárcsak a partnerséget kiegé­szítő konstruktív kapcsolatra Orosz­országgal és az Európai Unió kiszé­lesítésére. Európának lényeges az együttműködés egy demokratikus Oroszországgal, s a 16-ok és Moszkva közti kapcsolatok tisztázását és elmé­lyítését párhuzamosan valósítják meg a szövetség kiszélesítésével, amivel kapcsolatban egyetlen N­ATO-n kívü­li országnak sem lesz vétójoga - mon­dotta Gore alelnök. Az eszmecserén a nagykövetek általában pozitívan értékelték a bé­kepartnerség alakulását, rávilágítva a szándékra, hogy tartalmasabbá te­gyék ezt a kitűzött célok érdekében. Constantin Ene román nagykövet hangsúlyozta az állandó amerikai támogatás szükségességét, méltatva az amerikai adminisztráció szerepét és tevékenységét az Észak-atlanti Szövetség tagállami státusa iránt ér­deklődő és politikai akaratot kifeje­ző országok törekvéseinek megva­lósításában. A békepartneri prog­ram meg kell teremtse a NATO-val fenntartott kapcsolatok folytonos­ságának alapját, a csatlakozásra vo­natkozó döntések pedig kizárólag attól kellene függjenek, hogy az ál­lamok mily módon felelnek meg a leszögezett kritériumoknak, s nem külső, harmadik országokhoz kap­csolódó tényezőktől - összegezett a román nagykövet. (Rompres) Ikarus buszokat a cseheknek Horn Gyula magyar miniszterel­nök prágai tárgyalásai nyomán bebi­zonyosodott, hogy a két ország fej­leszteni kívánja együttműködési és gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozásáért a magyar passzívum megszüntetéséért Horn Gyula javasolta Vaclav Klaus cseh kormányfőnek, hogy importálja­nak Magyarországról Ikarus autó­buszokat, metrószerelvényeket, or­vosi felszereléseket, gyógyszereket és élelmiszereket. Amint a France Presse jelenti, a felek kifejezésre jut­tatták országaiknak az euro-atlanti struktúrákhoz való csatlakozása óha­ját, anélkül, hogy vetélkednének egy­mással az integrációs folyamatban. Duray Miklós az alapszerződésről A kétoldalú szerződést akkor ír­ják alá, amikor a legérintettebbek, a szlovákiai magyarok legitim képvi­selői elfogadják végleges formájá­ban - jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés mozgalom elnöke, amely a szlovákiai magyarok há­rompárti koalíciójának tagja. Ha van politikai akarat, akkor az alapszerződés aláírható március 21- ig, de ami valóban fontos most, az nem a határidő, hanem hogy közel állunk a végső kompromisszumhoz - mondotta Duray az MTI szerint. Ha nem lesz politikai akarat, akkor a szerződés aláírása meghatározat­lan jövő felé vezethet - összegezett Duray. Idegesség a pénzpiacon A francia elnökválasztás két lege­sélyesebb jelöltjének, Edouard Bal­ladur kormányfőnek és Jacques Chirac párizsi polgármesternek gaz­dasági programjában nem sok kü­lönbséget látnak a szakértők: mindkét politikus a munkanélküli­ség és a különféle állami deficitek csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését (Balladur), vagy egyenesen az adók csökkentését (Chirac) tartja első számú felada­tának. A két politikus között tu­lajdonképpen csak egy témában van érezhető különbség - ami vi­szont a frank árfolyamának megren­düléséhez vezetett. A nézeteltérés a maastrichti szer­ződésben szereplő egységes pénz, azaz az EU monetáris uniója megte­remtésének időpontjára vonatkozik. Balladur a leghamarabbi időpontot, azaz 1997-et szorgalmazza, Chirac ellenben - aki amúgy sem túl lelkes híve az európai integrációs folya­matnak - jóval visszafogottabb: ki­áll az egységes pénz mellett, de idő­pont nélkül. Márpedig ez a húzódo­­zás riasztó az egyértelműen Maast­­richt-párti nemzetközi pénzügyi kö­rök szempontjából. A dollár árfolyamának esésén kí­vül nyilván ez a megfontolás is sze­repet játszott a múlt heti frankválság kitörésében: a francia valutának a német márkához viszonyított árfo­lyama ugyanis a másfél éves mély­pontra süllyedt, s rövid időre 1 már­káért több mint 3,5 frankot adtak a devizatőzsdéken. ­ Erdélyi magyar festőművészek alkotása­iból nyílt kiállítás Budapesten a Kossuth Klubban. A bemutató válogatás az Erdélyi Gyülekezet budapesti oktatási és karitatív központjának, a Reménység szigetének gyűj­teményéből. A tárlatot Lábody László címze­tes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnöke nyitotta meg. Antal Imre, Imets László, Kedei Zoltán, V. Kedei Zoltán, Márton Árpád, Páll Lajos, Plugor Sándor, Gy. Szabó Béla, Szép György, Zsombori Er­zsébet, Xantus Géza, valamint Xantus Gyula képei egy hónapig tekinthetők meg a VIII. kerületi Múzeum utca 7. szám alatti Kossuth Klubban. ■ 1989 óta tavaly zárta először nyereség­gel az évet a General Motors Észak-Ameriká­­ban. A vállalatbirodalom észak-amerikai au­tógyárai összesen 690 millió dollár nettó nye­reséget értek el 1994-ben. Ennek az összegnek a nagyobbik része - 492 millió dollár - az utolsó negyedévben keletkezett, amely mind a GM, mind pedig az amerikai gazdaság számá­ra kiemelkedően jó időszak volt.­­A német nők 8, a férfiak 31 százaléka 61 és 64 éves kora között vonul nyugdíjba. A hölgyek 45 százaléka 65 esztendősen fejezi be csak aktív munkavállalói pályafutását, míg a férfiaknak csupán 18 százaléka dolgozik a hivatalos nyugdíjkorhatárig. A két német ál­lam 1990 nyarán létrejött szociális, pénzügyi és gazdasági uniója óta a hajdani NDK-ban közel háromszorosára emelkedtek a nyugdí­jak. A keletnémet márka megkeményedése még korántsem jelentette azt, hogy az ős- NSZK és az új tartományok nyugdíjasai azo­nos összeget kap­nak a pénzes pos­táról. 1994-ben a keletnémet nyug­díjak még mindig csak 75 százalékát teszi ki a nyugati átlagnak. Németország keleti felében havi 1451 márkát, a nyugati tartományokban 1931 DEM-et ve­hetnek kézhez az idős emberek.­­ Az ausztriai fogyasztók által az európai unióbeli tagsághoz fűzött pozitív gazdasági kihatások még váratnak magukra. Míg az OECD tagországaiban az év első hónapjában 34 év óta a legnagyobb áresés volt tapasz­talható, Ausztriában az infláció 1995 január­jában 0,1 százalékkal 2,7 százalékra emelke­dett az előző hónaphoz képest. A drágulást elsősorban a lakásdíjak és javítások (+6 szá­zalék), a kozmetikai cikkek ( + 4,8), a dohány­áruk ( + 3,4), valamint a szolgáltatások áre­melkedései okozták. A legbefolyásosabb bécsi gazdaságkutató intézet nem tart attól - amitől más osztrák gazdasági kutatók igen -, hogy az üzemanyagok árának növekedése nyomán az infláció egész évi átlaga 3,2 százalék fölé emelkedhetne.­­ Az amerikai autógyárak közül elsőként a Ford Motor Co. létesít összeszerelő üzemet Vietnamban, amelynek piacá­ért egyre élesebb versenyt vívnak a világ vezető autó­gyárai - jelentette az AP. A Ford 102 millió dolláros szerződést írt alá vegyesvállalat fel­állításáról a Song Cong Diesel Co. nevű viet­nami vállalattal. A 75 százalékban az ameri­kai fél tulajdonában maradó vegyesvállalat Hanoitól 55 kilométerre keletre fog személy­autókat és tehergépkocsikat összeszerelni a helyszínre szállított egységcsomagokból. Az első járművek várhatóag 1997-ben gördülnek le a szerelőszalagról, egyelőre ismeretlen mennyiségben. Vietnamban tavaly mindössze 4 ezer gépjármű talált gazdára, s a külföldi gyártók bíznak abban, hogy a jelenlét a 72 milliós piacon hosszabb távon jó üzlet lesz. • Az észtet telte Észtország egyetlen hivata­los nyelvévé egy most elfogadott törvénnyel a tallinni parlament. A szavazáson a 101 képvi­selő fele sem vett részt, s így végül 36 szava­zattal, egy ellenszavazattal és két tartózkodás­sal fogadták el a törvényt, amely - ha Lennart Meri államfő is jóváhagyja - április 1-jén lép életbe. A törvény az észt mellett engedélyezi az orosz nyelv használatát is olyan körzetek­ben, ahol a lakosság többsége orosz anya­nyelvű. Magába foglalja azt is, hogy a jövő­ben a parlament, a riigikogu nevét is csak észtül használják.­­ Március 21-ét jelölte meg Rabbani af­gán elnök lemondásának új lehetséges idő­pontjaként az ENSZ-főtitkár afganisztáni megbízottja. Mahmud Mesztiri az új idő­pontot kabuli sajtóértekezletén jelentette be. A politikus a nap folyamán érkezett Isz­lámábádból az afgán fővárosba. Elmondta, Burhanuddin Rabbani elnök nem támasz­tott feltételeket azzal kapcsolatban, hogy ezen a napon átadja a hatalmat egy kollek­tív egyesületnek. Mesztiri kijelentette: a tá­­libok, azaz a szélsőséges muszlim diákok beleegyeztek abba, hogy nem akadályozzák a hatalom átadását, ha az afgán nép akaratát képviselő iszlám kormány veszi át az uralmat Kabulban. RÖVIDEN • A Korea-közi tűzszünetet fel­ügyelő lengyel tisztek elhagyták a határövezetet, miután a phenjani kormány kiutasítással fenyegette őket - jelenti a Reuter amerikai ka­tonai forrást idézve. Az észak-kore­ai hatóságok a hónap elején közöl­ték, hogy február végén felfüggesz­tik az élelem, a víz és a villamos energia szolgáltatását a lengyel tisz­tek Panmunzsontól északra lévő tá­borában. Dél-Korea szerint Phenjan döntése megszegi a fegyverszüneti egyezmény előírásait. • Izraeli harci repülőgépek bere­pülést végeztek Baalbeck libanoni város fölött, melyet a Heszbollah Irán-párti szervezet bástyájának tar­tanak. A libanoni és szíriai légelhá­rítás tüzet nyitott az izraeli repülő­gépekre, amelyek tíz percig tartóz­kodtak a város fölött. • Tegnap Budapesten bejelentet­ték, hogy Horn Gyula magyar mi­niszterelnök március 6-9 között hi­vatalos látogatást tesz Oroszország­ban és Kazahsztánban. • Tegnap a boszniai Bihac mu­zulmán negyedét támadták a szerb fegyveresek. A támadásnak több polgári személy esett áldozatul. • Az American Airlines már nem szolgál fel járatain francia májpásté­tomot az állatvédők tiltakozása nyomán - közli a France Press a legnagyobb amerikai légitársasá­got idézve. • Csődbe ment a legrégibb angol kereskedelmi bank, a Barings Bro­thers. Következmény: soha nem volt ilyen alacsony az angol font árfolyama a német márkához viszo­nyítva. • 26 kínai értelmiségi a pekingi parlamenthez címzett tiltakozó le­velében szót emel az emberi jogok durva megsértése ellen, mely mind­máig gyakori Kínában. • Tegnap megkezdődött az ENSZ békefenntartó erők kivonulá­sa Szomáliából. A 2 500 pakisztáni kéksisakos kivonulását 1 800 ame­rikai és 300 olasz katona felügyeli. • Május végén közös hadgyakor­latot tartanak a Fekete-tenger tér­ségében Románia, Görögország és az Amerikai Egyesült Államok tengerészalakulatainak részvéte­lével. Megfigyelőként Németor­szág is jelen lesz a tengeri hadgya­korlaton. • Idén március 10 és április 2 között kerül sor a XV. Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeire. • Horvátország kész egyez­ményt kötni arról, hogy nemzetközi erők állomásozzanak a Szerbiával való közös határon - jelentette be Franjo Tudjman horvát elnök -, de az ENSZ-erők horvátországi tartóz­kodásának meghosszabbításával to­vábbra sem ért egyet. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ Oroszok a Kaukázusban Hírügynökségi jelentések szerint Csecsenföldön az utóbbi napokban is dörögtek a fegyverek. Az oroszok biztonsági gyűrűt vontak Groznij köré, hogy felszámolják a csecsenek utolsó ellenállási gócait a városban. Dávid azonban nem hagyja magát, partizánháborúra rendezkedik be a hegyekben, állandó rajtaütésekkel zavarja az orosz Góliátot. Ez az ellentét korántsem újkeletű, alábbi összeállításunk az előzmé­nyeket villantja fel. A kaukázusi orosz jelenlét főbb állomásai a XVI. századtól napjaink csecsenföldi háborújáig: 1559 - Az első orosz "támaszpont" Csecsenföldön. 1707 - A csecsen törzsek első láza­dása az oroszok ellen a dzsihad zász­laja alatt. 1784 - Felépül Vlagyikavkaz erődje. 1818 - Jermolov tábornok fel­épít­teti Groznij erődjét, a lázadó hegyla­kók elleni büntetőexpedíciók tá­maszpontját. 1829 - A kaukázusi háború kezdete. A felkelő törzsek elűzése ("razgon”) az orosz politika egyik eszköze. 1834-1859-Orosz­­ellenes felkelés Samil (1797-1871) vezetésével, aki egy imá­­mok vezette teokratikus állam meg­alapítója volt. A felkelés Samil letar­tóztatásával ér véget. 1864 - Oroszország bejelenti: a Ka­ukázus "védelem alatt áll". 1917 november - A "Transzkauká­zusi Biztosság" Tifliszben (a mai Tbi­liszi) proklamálja az elszakadást Oroszországtól. 1917 december - Sztálin felhívása az iszlám lakossághoz és a Kaukázus hegyi népeihez: "Szabadon és függet­lenül bontakoztassátok ki nemzeti lé­teteket" 1918 március - Szovjet hatalom Csecsenföldön. 1922 és 1924 - A csecsenek és az ingusok autonóm területet kapnak, amelyet 1934-36-ban Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Köztársasággá egyesítenek. 1929-1930 - Az észak-kaukázusi népek partizánharca a Vörös Hadsereg ellen. 1937 - A szovjet titkosszolgálat ál­tal irányított letartóztatási és kivégzési hullám Észak-Kaukázusban. 1943-1944 - Több mint egymillió karacsáj, csecsen, ingus, bal­kár depor­tálása Szovjet-Közép-Ázsiába. A Cse­­csen-Ingus Köztársaság feloszlatása. 1957 január - A csecsen és Ingus Köztársaság helyreállítása. Az elűzöt­­tek visszatérnek hazájukba. 1991. szeptember 6 - Groznij­ban Doku Zavgajev parlamenti elnök a Dzsohar Dudajev vezette és az Orosz­országtól való elszakadást támogató tömegmegmozdulás hatására átadja a hatalmat. 1991. október 27 - Parlamenti és elnökválasztást tartottak az önálló Csecsen Köztársaság létrehozásáért Az elnökválasztást a szavazatok 85 száza­lékával Dzsohar Du­dajev nyerte meg. 1991. novemberi - Dudajev kinyil­vánítja Csecsenföld függetlenségét Oroszország másnap törvénytelennek nyilvánítja. 1991. november 7 - A csecsen par­lament államosítja az összes szovjet vagy oroszországi bejegyzésű vállalatot és intézményt a köztársaság területén. 1991. november 8-9 - Borisz Jelcin orosz elnök rendkívüli állapotot ren­del el a Csecsen-Ingus Köztársaság területére. Tízezrek tiltakoznak Groz­nij utcáin. A csecsen parlament 9-én buktatja Dudajevet, a Csecsen Köztár­saság megválasztott elnökét, aki Jelcin intézkedésére hadiállapotot hirdet ki november 21-ig. 1991. november 11 -Az orosz duma a válság békés megoldását sürgeti, s elveti a Jelcin elrendelte rendkívüli ál­lapotot 1994 november - A csecsen ellen­zék hiába támadja Groznijt. 1994. december 9 - Jelcin orosz el­nök ultimátumban szólítja fel a cse­csen fegyveres csoportokat fegyvereik beszolgáltatására. 1994. december 11 - Az orosz csa­patok betörnek Csecsenföldre. 1994 január, február - A harcok - váltakozó intenzitással - a mai napig folytatódnak. HÍRHÁTTÉR Még mindig fegyveresek cirkálnak a rommá lőtt elnöki palota előtt Groznij­ban.

Next