Hargita Népe, 1998. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1998-04-30 / 99. szám

­­i:\7.ru \ vac.'i­n­ia.idovkh.? Kiollózták a polgármestert 1­996 decemberében egy város a­ irlull­al akkor, amikor a nagy ma­lisként ismert kés székely­udv­arhelyi kábeltelevízió, a/ J I V és a/ Ail Bely egyik napról a mu­asikra egye­sült. A csodálkozás nem volt vélet­len: korábban igazi csemegét jelen­ten a v­árosnak a két tes­t közli, időn­ként övön aluli ütésekkel is fűszere­­zett konkurencia. A Digital a név­en megalakult új telee i/ió időközben rendkívül dinamiku­san terjeszkedett a m­egy­ében: mára a gy­ergy­ószentmiklósi SYM­ I­V kivételével minden nagyobb I lăr­gită megyei kábelte­levíziós társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. A Digi­­tál a helyi műsorai­nak szerkesztőgárdá­ja m­ára v­iszom­lé­dé égesen különbözik a korábbitól. A távo­zások csendben tör­téntek, a létező fe­szültségekről mosta­niig keveset hallhatott a néző. Amint a­ törté­­net szereplői elmond­ják: a lét nem a pol­gármester jelenléte a tév­ében. Valami más. A polgármester hi­ány­át a képernyőről április elején almaiul is észlelte, és lev­él­ben kért magyaráza­tot a tévétől: miért mellőzik a polgár­­mestert a hivatal te­vékeny­sségéről is.é- Nt­.áll híranyagok. A válasz szerint ez­ nem így van, aztán a má­­sodik lev­élre már v­á­­lasz sem érkezett. A polgármestert külön­ben kevésbé zavarja a helyzet. Szász Jenő szerint nem­ az is fel­adata itt állást foglal­ni: Nem kívánom kommentálni a­ cselet, azt hiszem, ezt a szakmán belül kell eldönteni. A nézők egyelőre úgy láthatják a S­­igitál 3 híradóit, hogy a polgármester sem képben, sem szó­ban nem jelenik meg,­a hiv­atal sajtó­­tájékoztatóira pedig többny­ire kamera nélkül járnak a szerkesztők. Ezt azon, mert gyakran maga a polgármester tartja azokat. Nem adott kielégítő ma­gyarázatot I­lösszé Attila, a S Digitál 3 TV vezérigazgatója sem, aki szintén meg­kapta a már idézett közleményt. Nem tartom szükségesnek véleményt mon­dani a közleményről, azt hiszem, in­kább az aláíróiról kelleni­ beszélni. I­lösszé Attila itt a közlemény aláírói­ról mondta el személyeskedő véle­mény­él, hozzátéve: Egyetlen alkal­mazottunknak sem volt megkötve a keze, hogy ne azt tegye, amit szeret­ne. Néhány aláírót nem is ismerek közelebbről, a legtöbbjük esetében pedig nem értem, hogy miben okuk volt erre. Arra a kérdésre, hogy mi­ért hiányzik a polgármester a tévé­ből, a következőket mondta S­lösszé Attila: Lehet, hogy az máj, hogy nem vagyunk valakinek a szélesöve, ah­ogy nem is lógunk és nem­­,­ aka­runk azok lenni. Kereskedelmi tele­vízió vagyunk, és azt hiszem, így is sokat átvállaltunk a közszol­­gálatiságból. .A határokat ebben mi döntjük el. Ezek Hosszú Attila válaszai. A Digitál 3 TV munkatársaitól szár­mazó információk a következők: A v­ezetőség határozott utasítására tilos a polgármesterről képet mutatni, illet­ve nevét megemlíteni a hírműsorok­ban. A tiltás az archív felvételekre is vonatkozik. Mint intézmény, a pol­gármesteri hivatal szerepelhet a hír­adóban, a polgármester nem.­­ Kialakultak a szekértáborok. Ezt Lukács Csaba, a közlemény egyik aláírója mondja, az udvarhe­lyi sajtóra célozva. Az ő helyzete némiképp különbözik: nem volt a tévé alkalmazottja, hosszabb magyar­országi tartózkodás után jött haza mn másfél év­e. . Izala­ Miszlalat, hogi tiki nem csatlakozik le valakihez, annak beszűkülnek a lehetőségei.. A lecsatla­kozás viszont olyan, kompromisszu­­mokat követel meg, amelyeket nem lehet hosszú távon vállalni. . Az ér­dekszférák kialakultak, a helyi sajtói­ban nagyon érződik ez. .A mostani helyzet csak egy p­élda, amire fel leh­et hívni a figyelmet. Lecsatlakozni je­len pillanatban Szé­kely­udv­arh­ely­en a té­vén kívül a hely­i lap­hoz, illetve a tavaly beindult Príma Rádi­óhoz lehet. Kérdés, hogy a szekértáborok időnként menny­ire állnak közel egy inas­hoz. Hosszú Attila például határozottan jelentette ki: az­ emlí­tett közlemény ebben a formában nem fog megjelenni az l­ll.sv.ar­­h­elyi I­­íradó hasábja­in. Az aláírók külön­ben eljuttatták ezt az országos és megyei lapokhoz, telev­íziók­hoz, rádiókhoz. .1 folytatás egy valami­fé­le érdekképviseleti szervezet létrehozása lenne, amely hasonló, esetekben segít­het.. /? objektív sz­rközlés szabályait nem mó­dosíthatja a lu­lastiui­­stu­si érdek, ezt a lutr­­eol pedig nekünk kell­­/elvállalnunk, mert a tévénél dolgozó kollé­gák egzisztenciális okokból nem tehetik meg - folytatja a gon­dolatsort Lukács Csa­ba. A tulajdonosi ér­dek határozottságáról másik két aláíró, Ja­kab En­dre és Szikszai Oliv­ér is meggyőződ­hetett, akik a közlemény megjelené­­s­sértek pillanatában még a Digitál 3 alkalmazottai voltak. Pár óráv­al ké­sőbb már nem. A szekértáborok egyelőre még nem indultak meg. Szász Jenő to­vábbra is hiányzik a képernyőről. Az 1996-ban történt egyesülés, amely addig egymást ellenfélnek te­kintő televíziósokat kény­szerített arra, hogy mosolyogva kezet ny­újít­sanak egymásnak, nem remélt vál­tozásokat hozott. Azóta megszűnt a helyi műsorok közül néhány, a ko­rábbi szerkesztőgárda jó része pedig vette a kalapját. Az előfizetők néha megnyerhetnek akár egy autót is­, és válogathatnak a legkülönbözőbb csatornák műsorai között. KOVÁCS ATTILA Közlemény a tisztességes, cenzúra­mentes sajtóért! A székely­udv­arh­ely­i televíziós médiában kialakult tarthatatlan állapotok oda vezettek, hogy szakmailag és erkölcsileg megalá­zott kollégáink v­agy kény­telen­ek elfogadhatatlan kompro­misszumok megkötésével továbbdolgozni, vagy távoznak­­mun­kahely­ükről. Az 1996-os parlamenti választások után kialakult helyzetben - és különösen a két televízió egyesülése, vagyis a Digitál 3 Részv­ény­társaság megalakulása óta a rendszerváltás utáni romániai magyar sajtóban példátlan módon avatkozik be a tulajdonos szakmai-műsorszerkesztési kérdésekbe, cenzúrát és diktatórikus vezetési stílust honosít­va meg a szerkesztőségben. A lehetetlen állapotokra jellemző példa, hogy a vezetőtanács több hete letiltotta Székely­udv­arh­ely polgármesterét a képeim­­­­ről. Szász Jenő sem képben, sem hangban nem tűnhet fel a Digital 3 műsoraiban, sőt, a neve sem hangozhat el. A telev­íziónál dolgozó híradós kollégáinknak ezen szempontok figyelembe véte­lével kell tudósítaniuk a hivatal napi sajtótájékoztatóiról (melyet nem ritkán a polgármester tart) és például azon rendezvényekről, amely­eket a v­áros első embere ny­it meg. A tulajdonosok politikai­­m­űsorszerkesztési elvei visszatükröződnek a Digital 3 által a kül­földi televízióknak gyártandó anyagaiban is súlyosan sértve ezáltal az objektív tájékoztatás íratlan törvényeit. A stúdióbeli feszült légkör miatt több televíziós kollégánk távozott a cégtől és a napokban többen is kérik munkaszerződé­sük felbontásait. Az események ilyen irányba történő elmozdulá­sát látva, alulírották kiléte­­ik szolidaritásukat a szakmailag és erkölcsileg megalázott kollégákkal és kérik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete etikai bizottságának kivizsgálását. Í­gy amikkor felkérjük a romániai magy­ar új­mutatóit és elekt­ronikus sajtóban dolgozó újságírókat, hogy ők is fejezzék ki szolidaritásukat és emeljék fel szavukat a tulajdonosi cenzúra és önkény ellen. Székelyudvarhely, 1 99­ V. április 26. Lukács Csaba, Szőke László, Komoróczy György, Jakab Endre, Eu­lop D. Dénes, Nagy István, Szikszai Olivér, Kovács Ágnes, Mihály István Csaba, Marossy Géza ­ Május 3. a Nemzetközi Sajtósza­badság Napja, hogy az ünneplés­ből a Hargita Népe se marad­jon ki, idézek néhány tanulságos esetet. A budapesti Nemzeti Iskola 1894. május 19-i számában Benedek Illek szúró cikket közölt Korrupció a sajtóban citli alatt. Ma­gyar milliomosokról van szó benne, akik mohóságukban felvásároltak vasár vasutakat, hidakat, palotákat, s egyszer csak rájönnek, hogy újságra is szükség volna. Megdöbbenésükre kiderül, hogy akad ház, ahol semmi nem eladó, de hamar megvigaszta­­lódnak, mert másutt viszont megvá­sárolható a laptulajdonos, a szerkesz­tő, a szerkesztőség, az újság, a toll. minden, k­a ekkor csoda történik: a klerikális lap liberálissá változik át. a negyvennyolcas alábbhagy a negy­vennyolcból, az­ ellenzéki kormány­párti lesz. A jelenségre Benedek Elek reagál: ..S la becsülettel meg nem hatod, dobd el a tollat, de el ne fuv­add. Inkább a nyomor, inkább a halál, mint megbecsteleníteni a tol­lat, a legszentebb szerszámot a vi­lágon. Újság lehet eladó - penna nem. Az­ újság mehet kézről kézre, a penna egy kézben marad, s ennek a kéznek a gazdája becste­lenséget követ el, ha pen­náját eladja. Haj, a becste­len emberek száma szapo­rodik szörnyermód. Akik­nek sem istenük, sem ha­zájuk, akik máról holnapra változtatják meggyőződésüket, akik ma ütik a kormányt, holnap magasztalják, minden lelkiismeret­­furdalás nélkül, megdöbbentő ci­nizmussal, dicsekedvén, hogy fé­nyesen megfizetik érette". S­ajtószabadság és fonákja tő­lünk nyugatra: A Bunte című német magazin 1992. március 12-i számában pikáns vallomás látott napvilágot: Caroline monacói her­cegnő örömmámorban ecsetelte új szerelmével megtalált boldogsá­gát. Mielőtt még az­ olvasóközön­ség irigyelni kezdte volna, kiderül, hogy szenzációhajhász, képzelt be­szélgetésről van szó, minek folytán a hamburgi törvényszék kis híján Eladó pennák 200 ezer márka fájdalomdíjat ítélt meg a hercegnőnek. Hasonló példa Magyarországról: két évvel ezelőtt Boross Péter­ ex-miniszterelnöknek 1,2 millió, a fiának pedig 300 ezer forintot ítélt meg a bíróság, mivel az Esti Hírlap 1995-ben maffiakapcso­latokkal vádolta meg őket anélkül, hogy bizonyítani tudta volna. S­ajtószabadság balkáni változat­ban. A Románia Mare hetilap 1990-ben Ion Iliescu akkori állam­elnök áldásával indult be és felte­hetőn személyes rendelésére a leg­­ocsmányabb, légből kapott vádak­kal illette az­ ellenzék tekintélyes személy­iségeit, köztük Tőkés Lászlót, Andrei Pleşut, Gabriel Liiceanut, Domokos Gézát, valamint a főügyészség embereit, akik megpróbál­ták kideríteni, kik voltak a titokzatos terroristák 1989 decemberében. Cornel itt Vadim Tudor főszerkesz­tőt, több cikk szerzőjét nemhogy senki sem vonta felelősségre, de pártot alapított és szenátor lett. itt csúszott be a kebelkígyót melenge­tő államelnök tévedése: a pozíció­jában megerősödött nagyromániás heccmester most ellene fordult, és lapjában öl magát is alkoholistá­nak, sőt hazaárulónak kiáltotta ki. A megvásárolható penna jó pél­dája Ion Cristoiu média-szuper­sztár. Az­ 1996. évi választások előtt Emil Constantinescu pártján ha­dakozott, de lapjában, az Eve­nimentul Zileiben nem egyszer szót emelt a sovén­ nacionalizmus ellen, a magyarság védelmében is. Amikor tavaly a National beindulása után na­pi rovatát ide tette át (nagyobb pén­zért), ISO fokos fordulattal minden­napos vádlója lett Emil Constan­­tinescunak és nem csak neki: nem tudott ny­ugodt lélekkel pontot tenni írásai végére addig, amíg bár egy mondat erejéig meg nem lobogtatta a magyar irredentizmus, illetve Er­dély elvesztésének veszélyét. ■ Mindezek után mit mondhatnék összegezésül a sajtószabadság napjának tiszteletére? Inkább idé­zek egy 20­1 éves intelmet Napóle­ontól, aki az Emlékiratok bevezető­jében megjegyzi: ,. Nem abból áll minden, hogy stílusunk legyen, egyenes jellem és tiszta lelkiismeret is szükséges melléje ".­­ BARABÁS ISTVÁN AZ ÉLET FONÁKJA 1998. április 30 Próbaérettségi románból ízelítőt kaptak tegnap az érettsé­giből a végzős diákok. Román iro­dalomból lettek próbaérettségit az ország így a megye ■­­minden iskolájában. Reggel 9 órakor az állami tévéadón ismertették a téte­leket, ezután következett a sokszo­rosítás. A Csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban 10 órakor fogtak hozzá, a diákok a tételek ki­dolgozásához, és három óra állt ren­delkezésükre. A tanárok szerint fo­dor­ Arghezi költői v­­ágának ismer­tetése, vukuhini Vichai Lihiescu Sara pe 'deal chilii verse,két szaka­szának elemzése nem volt nehéz fel­adat. Ami mindenképpen a diákok segítségére volt, az az újdonság, hogy megkapták a javítási kritériu­mokat is. felint mindenki tisztában lehetett azzal, hogy milyen szem­pontok figyelembevételével építse fel dolgozatai. TAKÁCS ÉVA Előrehozott tiniispróba (­AG­ P. ZOLTÁN felvétele) Földcsuszamlás Firtosmartonosban (Folytatás az I. oblul­tál) kaszálógéppel vágták le a füvet a jókora,területen. Víz szivárog elő a talajból, nem lehet mederbe terelni, amig f­ere fakadt. A szomszéd Sin­ló Gergely épp ott jártunk, napján érke­zett meg az ősretekre ( Székely­­keresztúron lakik), hogy felmérje ii földcsuszamlás következményeit. A lázának falain szintén repedések ész­lelhetők, mint ahogyan a Vass Margit néni épületein is. A polgárvédelem tisztjei még pénteken megérkeztek hely­színeim. Pillanatnyilag a helyzet stabilizáló­dott, de nem tudni, hogy meddig. Geológus szakemberek érkezését v­árják - mondta Sz­entábrahám köz­ség polgármestere , hogy szaksze­rű vizsgálatot végezzenek. Három­­hektárnyi v­izenyős terület csúszik az alatta lev­ő parm­élegen. A Nagy család már évekkel ez­előtt átélt egy hasonló­ helyzetet a Kicsi Mező utca egy másik tel­ken. Épp azért költöztek lennebb, s építettek újból, hogy biztonság­ban érezhessék magukat. S lám itt sem lehet nyugodalmuk. Sírva pa­naszolják, hogy nem tudják mité­vők legyenek. Állandó pánikban élnek, már félnek lefeküdni, aludni sem tudnak." Minden perc­ben várják olyan szakemberek érkezését, akik fel tudnák vilá­gosítani őket arról, hogy mité­vők legyenek: költözzenek vagy maradjanak. I ÚJ KÖNYV Magyar irodalom Berzsenyitől Mikszáthig A kolozsvári Stúdium Könyvki­adó gondozásában hasznos szöveg­gyűjtemény jelent meg Magyar iro­dalom berzsenyitől Mikszáthig cí­men. Válogatta és jegyzetekkel ellátta K. Jakab Antal. A szöveggyűjtemény elsősorban középiskolás diákok szá­mára készült, de természetesen ha­szonnal forgathatják mindazok, aki­ket érdekel a XIX. századi magyar irodalom: Kölcsey. Kisfaludy. Vö­rösmarty. Jósika. Széchenyi. Kos­suth. Petőfi. Tompa, Arany, Jókai - hogy estik néhány nevet említsünk. A köny­v megvásárolható a Pallas-Akadémia üzleteiben. Ára: 21 600 lej.

Next