Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

3 mmrnmmmÊÈÊmmmimmÊÊmamm HHHHHHhbHH IAHOGY MI LÁTJUK Kétszeres meglepetéssel szol­gált a Csík Területi RMDSZ múlt hétvégi közgyűlése. Elsőként ki­emelnénk azt, hogy minden elő­zetes várakozás ellenére Bíró Al­bin akkori és jelenlegi elnök egyedüliként jelöltette magát, a megújulást, váltást követelő vá­rosi szervezet sem jelöltet, sem programot nem készített. A má­sodik meglepetés több - egész pontosan 105 - küldött távolma­radása volt, a jelenlevők keserű­en vették tudomásul, hogy így ülésük döntésképtelen. A keserű­ség pedig villámgyorsan váda­kat szült: a területi szervezet ré­széről többen előre megfontolt távolmaradással vádolták rivá­lisaikat, a városi szervezet han­gadói pedig nyilvánvalóan a te­rületi RMDSZ szervezetlenségét emlegették. Azóta eltelt pár nap, a vádak nem ismétlődtek meg, érthető módon: mindkét fél belátta igazsága vékonyka voltát. A keserűség azonban megma­radt, hiszen a döntésképtelen­ség, a száznál több igazolatlan hiányzó enyhén szólva furcsa fényt vet a szervezetre. És jog­gal tevődik fel a kérdés: műkö­dik-e Csíkban az RMDSZ vagy sem? A válasz pedig egyszerű: nem. Az a szerkezet, amit 1990- ben felépítettek, nem működött jól még az RMDSZ kezdeti, ma nosztalgikusan emlegetett kor­szakában sem, mára pedig egy­értelműen csődöt mondott. Ért­hető a szövetség vezetőinek aggo­dalma, lelkes kisembereinek csa­lódottsága — ám személy szerint engem ez a csőd nem zavar. Nem zavarja Csík lakosságát sem! Nemcsak a legutóbbi közgyűlés, de városi, községi találkozók, gyű­lések, fórumok tucatjai fulladtak unalomba, érdektelenségbe, dön­tésképtelenségbe - ideje lenne te­hát megérteni, hogy az effajta szervezetesdiből a lakosság ki­nőtt, a szavazótábor ezt már nem igényli. Elmúlt hétvégén Szere­­dától Gyimesig, Domokostól Me­nas­ágig száznál több RMDSZ- küldött úgy döntött, hogy nem ál­dozza fel szombatját egy olyan gyűlés kedvéért, ahol nem ő, ha­nem csak szavazata számít. Elné­zést kérek azoktól, akik fegyelme­zetten eljöttek és végigunatkoztak jó pár órát, de annak volt igaza, aki otthon maradt. Attól RMDSZ az RMDSZ, hogy gyűlést tud tartani minden falu­ban, minden tömbházban? Attól vagyunk mi jó magyarok, hogy részt veszünk ezeken az üléseken, tudván azt, hogy a fontos ügyek­ben úgysem mi döntünk? A kisem­bereknek egy fegyvere van a poli­tikában: szavazatuk. És ha az RMDSZ itt Csíkban, de máshol is valóban számít a kisemberek sza­vazatára, akkor egyebek mellett ezt az idejemúlt szerkezetet is mó­dosítania kell. Elmúlt hétvégén csak a küldöttek jelentettek igazo­latlant. SZONDY ZOLTÁN Igazolatlan Diák lapszerkesztők találkozója Képződmény, Lyukasóra, Bu­borék, Oázis, Ébredés, MÁGNUS, StaFILOkópé... Ilyen és ehhez ha­sonló ötletes nevek hangzottak el tegnap a tanfelügyelőségen, ami­kor bemutatkozásra, tanácskozás­ra gyűltek össze a középiskolák diáklapjainak szerkesztői. Bartolt­ Hedwig, a diákéletért felelős tan­­felügyelő azzal a szándékkal hívta össze őket, hogy átfogó képet kap­jon a megyében élő diáklapokról, azok gondjairól, céljairól és lehe­tőséget teremtsen az ismerkedés­re, tapasztalatcserére. A találko­zón a résztvevők bemutatták lap­jukat, és elsorolták azokat­­a ne­hézségeket, amelyekkel meg kell birkózniuk. A legtöbb diáklap anyagi nehézségekkel küzd, hi­szen egy szám előállítása többe­ kerül, mint amennyiért el tudják adni. Ilyen esetben fordulhatnak az iskolák mellett működő alapít­ványokhoz, esetleg más alapítvá­nyoknál pályázhatnak. Több eset­ben megszakadt a lapkiadás foly­tonossága a szerkesztők utánpót­lásának hiánya miatt. Ezt a kilen­cedikeseknek a szerkesztői mun­kába való bevonásával lehet kikü­szöbölni. Sok helyen hiányoznak a műszaki feltételek a lapkészítés­hez, a diákok nehezen férnek hoz­zá az iskola kevés számítógép­éhez. Ezen a gondon is pályáza­tokkal próbálhatnak meg segíteni, szólt a jó tanács. Bartolf Hedwig tanfelügyelő javító szándékú ötle­tei után a diákok kötetlen beszél­getés során cserélték ki tapaszta­lataikat, és megegyeztek, hogy a találkozót évente megszervezik. TAKÁCS ÉVA KÖRKÉP ■■■■i -m- ' ■ | 1999. március 24. A béradó számfejtéséről közismert, hogy az idéntől a helyi költségvetések egyik legje­lentősebb bevételi forrását jelen­tik a béradóból számfejtett össze­gek. A béradó felosztását a külön­böző (központi, helyi és megyei) költségvetések között az érvény­ben lévő törvényes rendelkezések szabályozzák. Ezzel kapcsolato­san módszertani norma is létezik, amelyet a pénzügyminiszter 30/1999-es rendeletével hagytak jóvá. A jelek szerint azonban akadnak még félreértések, így pél­dául a minap egyik településünk polgármestere arra panaszkodott, hogy ott kevés cég van bejegyez­ve, s a különböző munkálatokat végző, más székhelyű cégek úgy­mond, elviszik a béradót, azaz igen szűkösnek bizonyul a helyi költségvetés e bevételi forrása. Pedig nem így van, hisz a jogsza­bályok értelmében a kirendeltsé­gek, az ügynökségek, a munka­­csoportok, az építőtelepek stb. al­kalmazottai béradója azt a terüle­ti-közigazgatási egységet illeti meg, amelynek körzetében azok kifejtik tevékenységüket. Minder­re vonatkozóan eligazítást tartal­maz a szóban forgó módszertani norma 2-M-es pontja. Arra is utal­ni kell, hogy a helyi tanács elsőd­leges kötelessége (volt) közölni az érintett munkaadókkal (adófizető egységekkel) azon kötelezettsé­güket, hogy a helyi tanácsnak kell átutalni az őt megillető béradót, egyszersmind megjelölve az ille­tékes kincstári pénztárt és a szó­ban forgó célra megnyitott folyó­számlaszámot. Hogy az adott helyi tanácsot megillető béradó be is folyjon an­nak költségvetésébe, mindenekelőtt annak kell tennie, felleltározva a körzetében tevékenységet kifejtő cégeket, vállalkozásokat, intézmé­nyeket stb., valamint a foglalkozta­tott alkalmazottak létszámát. S ak­kor van, lesz, amit nyomon követ­ni, illetve inkasszálni. HECSER ZOLTÁN Tavaszi vakációs füzet Tanulóink nemzeti és anya­nyelvi tudatát erősítő kiadványt állított össze Mészöly József sepsi­szentgyörgyi tanító, az Anya­nyelvápolók Erdélyi Szövetségé­nek vezetőségi tagja. Munkáját az általános iskolák alsó tagozato­sainak szánta, címe: Tavaszi va­kációs füzet, alcíme: Feldobogott szívvel élt akkor a nemzet. Az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő versek, mesék, visszaemlékezések, dalok egy részét ismerheti meg az érdek­lődő a kiadványból. Egyebek mel­lett Petőfi, Vörösmarty és Arany János versei, Jókai Mór, Mik­száth Kálmán, Kossuth Lajos, Krúdy Gyula írásai olvashatók a füzetben. Természetesen nem hiányzik belőle a Tizenkét pont vagy a Nemzeti dal, sem Gábor Áron rézágyúja (népköltés) vagy a huszárcsákó-készítés leírása. Az anyanyelvi játékok is (Mé­szöly József rejtvényei) a forrada­lommal és szabadságharccal kap­csolatosak. Különböző feladatok megoldásával költők nevéhez, irodalmi művek címéhez, föld­rajzi elnevezésekhez stb. jut a rejtvényfejtő. Ezek mellett a he­lyesírási szabályok tanulásá­­ra/gyakorlására, a nyelvi lelemé­nyesség csiszolására, fejlesztésé­re is alkalma nyílik a feladatok megfejtőjének. Ötletes munka, időszerű összeállítás, a kisisko­lásokon kívül talán a felső ta­gozatosok és a helyes nevelésre gondot fordító szülők közül is so­kan haszonnal forgathatják. Meg­rendelhető postán is a sepsiszent­györgyi Preserved Cathedra Kft.­­től (Péter Sándor tanártól), tele­fon: 067-327782. KOMORÓCZY GYÖRGY Forrásokban gazdagok vagyunk... (Folytatás az 1. oldalról) a szennyező anyagok is. Ezért nagyon fontos a védő­övezetek hidrogeológiai és egészségügyi felügyelete. Másrészt az ásványvíz tömegfogyasztási igénye­ket kielégítő élelmiszerként kerül hasznosításra, ami ugyancsak egy sajátos jelleget kölcsönöz. - Az ásványvíz-kitermelésben nem állt be a csőd, mondhatni e területen gyorsan lezajlott a reform... - Valóban nem állt meg a víz folyása, a privati­zálás gyorsan lezajlott, beruházásokra, fejlesztés­re is sor került. Ma már a hargitai borvíz is piacos kiszerelésben kerül forgalomba, korszerű töltővo­nalak működnek, a kóla vagy más üdítőitalok mel­lett ásványvizeink is minden szempontból ver­senyképesek. Látványos előrelépésről beszélhe­tünk, hisz emlékezhetünk, hogy évekkel ezelőtt a palackozás, a dugaszolás, a címkézés stb. milyen körülmények között történt, és milyen terméket vásárolhattunk. - A nagy töltedéket privatizálták és jól működnek, viszont a kisebb, főleg gyógyvizeket palackozó egy­ségek háttérbe szorultak... - Valóban a gyógyvíznek számító ásványvizek palackozása és forgalmazása pillanatnyilag háttérbe szorult, bizonyára ezt mind a termelői, mind a fogyasztói tényezők meghatározták. A gyógyvi­zeknél különben megkülönböztetett normák érvé­nyesülnek, az asztali vizekkel ellentétben ezeknél bizonyos elemek jelenléte megengedett. Remélhe­tőleg majd a fogyasztói igények árnyaltsága ezeket is újból előcsalja, hisz mindenképpen színezik a skálát, és amennyiben a gyógyhatásokra a szakma felől több javaslat érkezik, bizonyára kijövedelme­­zővé válik a forgalmazásuk, majd többen vásárol­ják. Egyébként a létező források, tartalékok továb­bi lehetőséget kínálnak a vállalkozásra. Az Orszá­gos Ásványanyag Kezelő Ügynökségnél meg lehet pályázni egy-egy forrás kitermeléséhez a jogot, az engedélyt. Ilyen értelemben történnek is lépések újabb egységek létesítésére, vagyis az elkövetkező években várható, hogy mind a megyében, mind az ország más vidékein újabb töltővonalak kezdjék meg a működésüket. Természetesen, nem annyira az ásványvíz-tartalékok, mint amennyire a piaci szomj dönti el, hogy milyen és mennyi borvíz kerül palackba... Nyolcszázezer euró a civil szférának Az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője, Fokian Fotiadis bejelentene: az Európai Unió nyolcszázezer eurót különí­tett el a romániai civil társadalom projektei számára. A pályázati le­hetőségek négy területet érinte­nek: az európai integrációról szóló tájékoztatásra 250 000 euró, a hát­rányos helyzetű csoportokkal szembeni szociális szolidaritást előmozdító programokra 315 000 euró, a demokráciát és az emberi jogok védelmét támogató progra­mokra 220 000 euró, a helyi fej­lesztésre pedig 44 000 euró van elkülönítve. Folladis úr azt is hangsúlyozta, hogy a pályázatok elbírálásánál előnyt fognak élvez­ni a gazdasági reform negatívumai által leginkább érintett zónákból érkezett projektek. Udvar­hely­széki RMDSZ-tájékoztató 1999. március 17-én tartották Homoródalmáson a községi RMDSZ-szervezet tisztújító köz­gyűlését. A helyi szervezet elnökévé Rigó Mihályt választották. Az Udvarhelyszéki RMDSZ részéről jelen voltak: Antal István, Asztalos Ferenc és Ladányi László alelnökök. Március 1­8-án került sor Kápol­­násfaluban a helyi szervezet tiszt­újító közgyűlésére, melyen a lekö­szönő elnök beszámolója után a helyi szervezet elnökévé Benedek G. Istvánt választották. A jelenlé­vők a széki szervezet elnöki tiszt­ségébe Verestóy Attila jelenlegi elnököt javasolták. A farkaslaki RMDSZ tisztújító közgyűlését március 20-án 13 órá­tól tartották Verestóy Attila elnök, Antal István, Ladányi László, Bunta Levente alelnökök és Bene­dek Csaba ügyvezető elnök jelen­létében. A jelenlévők újraválasztot­ták a községi szervezet elnöki tiszt­ségébe Hilber Ferenc mérnököt. Szintén március 20-án, délután 16 órától került sor a felsőbol­dogfalvi RMDSZ-szervezet tiszt­újító közgyűlésére. A másodjára megszervezett közgyűlésen Szász Dénest választották a szervezet el­nökévé. Március 21-én 12 órától a máréfalvi Művelődési Házban tar­tották a Fenyéd községi RMDSZ tisztújító közgyűlését. A széki RMDSZ részéről jelen voltak Verestóy Attila elnök, Asztalos Fe­renc, Bunta Levente alelnökök. A több mint ötven jelenlévő, miután a helyi szervezet elnökévé Bogos Ist­vánt választotta, a széki szervezet elnöki tisztségébe Verestóy Attila jelenlegi elnököt javasolta. A március 21-én másodjára megszervezett Újszékely községi RMDSZ tisztújító közgyűlésen Jakab Zsolt unitárius lelkészt újra­választották elnöki tisztségébe. Székelyszenterzsébeten tartották március 21-én a románandrásfalvi RMDSZ tisztújító közgyűlését. A jelenlévők újraválasztották a közsé­gi szervezet elnöki tisztségébe Köb­lös Domokos református lelkészt. ­ Újból a kivonulásról -Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform nyilatkozata - Lapunkban már hírt adtunk ró­la, hogy botrányba fúlt az RMDSZ Székelyudvarhely városi szerve­zetének tisztújító közgyűlése. A történtekkel kapcsolatban az Er­délyi Magyar Kezdeményezés­nek, az RMDSZ keresztény-nem­zeti platformja álláspontját juttat­ta el szerkesztőségünkbe Katona Ádám, a csoportosulás elnöke. A nyilatkozat leszögezi: „Ezen a március 19-i tisztújításon Verestóy Attila szenátor, illetve a vele érdekszövetséget kötött több személy és alkalmazottjaik semmi­be vették az RMDSZ Országos Alapszabályzatát, valamint a székelyudvarhelyi RMDSZ-szer­vezet érvényes alapszabályzatát is, nem biztosítva a részvételt a törté­nelmi egyházaink meg több fontos társadalmi szervezet (így a Románi­ai Magyar Pedagógusok Szövetsé­ge), valamint az RMDSZ szerves részét alkotó platformok, platform­jaink képviselői számára. Mindezekért a szavazásra jogo­sult küldöttek közül 30 köztiszte­letben álló székelyudvarhelyi RMDSZ-tag, nevezetesen a város körzetei képviselőinek jelentős ré­sze, a társult szervezetek, illetve - a fentiek ismeretében nem véletle­nül - éppen történelmi egyházaink képviselői, továbbá az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Re­form Tömörülés, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platformok küldöt­tei kénytelenek voltak kivonulni a szavazásra kijelölt teremből.” A történtek miatt­­ zárult a nyi­latkozat - ezúton kérem az illeté­kes RMDSZ-tisztségviselőt, Markó Béla szövetségi elnök urat, hogy haladéktalanul hívja össze az RMDSZ Országos Szabályzat­felügyelő Bizottságát, mégpedig azzal a feladattal megbízva, hogy a bizottság vizsgálja meg az 1999. március 19-i székelyudvarhelyi ún. RMDSZ-tisztújítás szabály­­sértéseit, és ezek bebizonyosodá­­sa esetén sürgősen szabályos új, szabályszerű tisztújítás megtartásá­ra kötelezze az RMDSZ Székely­udvarhely városi szervezetét.

Next