Hargita Népe, 2001. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

KÖZÉLETI NAPILAP XIII. évfolyam, 152. (3135.) szám 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 8 OLDAL ARA 2000 LEJ Hitelesített, német vízórák szerelését vállaljuk, részletfizetési lehetőséggel is. Legjobb ár, legjobb minőség. Mind a felhasznált anyagokra, mind az elvégzett munkára garanciát vállalunk. ROM-WALD KFT. Csíkszereda, Temesvár sugárút 24 szám. Telefon: 171600,171408 N­em mosta el az eső a 35. Szejke Fesztivált Szombaton Székelyudvarhelyen a 35. Szejke Fesztivál szabadtéri műsorait elmosta az eső. Elmaradt a város utcáiról a népviseleti pará­dé. Szejkefürdő szabadtéri pódiumán csak az esőcseppek kopogtak, ám a Városi Művelődési Házban a Thália padlódeszkái közé rekedt port is felverték a profi és amatőr hagyományőrző néptáncegyüttesek. - Mi, udvarhelyiek ezúttal is üzenjük a nagyvilágnak, hogy barátja vagyunk és akarunk ma­radni minden nemzetnek, miköz­ben ragaszkodunk ahhoz, hogy megőrizhessük mindazt, ami a miénk, ami a magyarságé, lévén, hogy a magyar nemzet része va­gyunk. Ez nem zárja ki, hogy szí­vesen lássuk városunkban, vidé­keinken a más nemzetek és nép­csoportok tagjait, hogy jelen le­gyenek és bemutassák népi, kul­turális értékeiket, ezzel is gazda­gítva világunkat, ünnepünket, a Szejke Fesztivált - mondta Szász Jenő polgármester a szombat dél­után négy órakor elkezdődött elő­adás-sorozat alkalmával, melyet Elekes Gyulával, a művelődési (Folytatás a 3. oldalon) BÁGYI BENCZE JAKAB Színpadon a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes S­port­­ 4. és 5. oldal ’­­V EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA Évről évre több résztvevő Ha a kommunista diktatúra nem tiltotta volna be a rendez­vényt, tegnap hetvenedik alkalommal álltak volna színpadra a hagyományőrző csoportok az Ezer Székely Leány Napja alkal­mából. A jubileumi rendezvényt még ünnepélyesebbé teszi az alapító és kezdeményező Domokos Pál Péter születésének 100. év­fordulója. A szervezők tervei szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna el­járja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reg­geli bőséges esőzés azonban a táncvirtust a Csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. Ennek a közönség is kárát lát­ta, hisz a tavaly elindított, nagy népszerűségnek örvendő lovas programokat is kénytelenek vol­tak lemondani a szervezők. A szervezést dicséri azonban, hogy az eső ellenére az előre rögzített program szerint zajlott a rendez­vény, mely a színpadon ünnepi szentmisével kezdődött, majd a népviseletbe öltözött dr. Csedő Csaba István polgármester mon­dott rövid köszöntőbeszédet, melyben a fiatal székely lányo­kat a nemzet jövőjének letétemé­nyeseiként emlegette. A táncműsort a Hargita Nem­zeti Székely Népi Együttes nyi­totta meg, mely a kora esti órákig hosszabb-rövidebb szünetekkel folytatódott. Felléptek a csík­­somlyói, hidegségig a Csík­szeredai Nagy Imre Általános Is­kola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, rédicsi (Magyaror­szág), kilyénfalvi, csíkborzsovai, birjáni (Magyarország), vaj­daszentiványi, szentkirályi, re­­kecsinyi, széki, pusztinai, ká­­szonúj­falvi és vicéi felnőtt, vala­mint gyem­ektáncosok. Délután Szőcs János Csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelő­­adás-sorozat következett. Az Ezer Székely Leány Napja 1990-es újjáéledése óta több fej­lődési szakaszt ért meg, néhány éve azonban két szempontra igen nagy hangsúlyt fektetnek a szer­vezők: az egyik a színpadi pro­dukciók színvonala, másik pedig a rendezvény fesztivál-, sereg­szemle-jellege. A szakmai szín­vonalról András Mihályt, a Har­gita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőjét kérdeztük: Én személyesen minden évben elé­­gedetlenkedek, de belátom, hogy évről évre javul a színvonal, és egyre több fiatal vesz részt ezen a (Folytatás a 3. oldalon) ORBÁN FERENC Nem buszra vár a paci, csupán gondoskodó gazdája óvja az esőtől­Fotó: CSÍKI ZSOLT Noha elmaradt a lóverseny, néhá­ny­an mégis nyeregbe szálltak z egyik napilap rengeteg és sokféle apróhirdetése kö­zött olvastam az értesítést, hogy villámcsapás áldozata lett egy gazda a kaszálóján. A tra­gédia gyermekkorom nyári ziv­­vatarait és gyermekkori félel­meimet juttatta eszembe, talán akkor az Isten ítélete kifejezés­sel megnevezett villámcsapás gyakoribb volt, hisz nya­ _____ ranta mindegyre ha­rangszó kísért haza a ha­vasról egy-egy szeren­csétlenül járt kaszást —— vagy pásztort. Kigyűlt a falu és várta a szekeret, amelyen a fenyőgallyra tett, lepedőbe csavart halottat hozták... Akko­riban az újságok nem közöltek annyiféle hirdetést és értesítést, úgy tűnt, a falvak szorgalmas emberei gondtalanul élnek öregkorukig, ha nem éri őket villámcsapás, ha nem kapja el őket a ló. Ma már a tragikus el­halálozások listáján a közleke­dési balesetek a gyakoriak, a modern kor mintha a háttérbe­ ­__________________________ szorította volna a hagyományos villámcsapást, amely legtöbb­ször azt a magas fát nézte ki, amely alá b­emenekü­ltek erős idő elől a földiek. Holott az isko­lákban a jó öreg tanítók okítot­ták a leendő kaszásokat: nem szabad a fa alá állni, inkább el­­heveredni egy gödörben! Volt eset, hogy az áldozat éppenség­ Nyári zivatarok­ kól keresztet vágott fejszével a fa törzsén, amikor megütötte a villám. A hiszékenység nem hárítja el a fizika könyörtelen törvényeit, a tragédiát egysze­rűen természeti csapásnak te­kinthetjük mindenkor, nem büntetésnek... Az évek során talán mind ke­vesebb és kevesebb ember dol­gozott, kaszált a havason, és tette ki magát a nyári zivatarok és villámcsapások veszélyei­nek. A kollektivizálás után a legtávolabbi kaszálónkon, Las­súágban a mi szállásfánk is el­árvult, már többé nem akasztot­tuk rá a tarisznyát, a kaszákat. Mert bizony alatta vertünk ta­nyát vagy menekültünk alája, ha eső, zivatar jött. Az elvadult tájra később, évek múltán ki­rándulóként jártam vissza, fel­idézni hajdani éle­tünket, az emlékeket, megnézni, mi válto­zott és mit őriz meg a táj. Hát bizony döb­benten láttam, hogy távollétünkben, talán egy-két éve, villám hasogatta szét a haj­dani szállásfánkat! Az emlékek fáját! Kesernyés mosoly bujkált az arcomon, a sors, a történe­lem, az Isten keze rántott el min­ket talán e fa alól? Nyári zivatarok idején ma is arra gondolok, hogy ég és föld között el-elkapja az embert a sors, a történelem keze. Vagy ott felejti, ott hagyja... FERENCZ IMRE. ablak az országra Késői, de nem megkésett Késeinek, de nem megkésett­nek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésé­ben Martonyi János magyar kül­ügyminisztertől kapott. Geoana újságíróknak elmondta, hogy a román vezetés június 7-én kül­dött levelet Budapestnek. A ma­gyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a ma­gyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. - Természetesen azt szerettük volna, ha ez a levél még a törvény elfogadása előtt érkezik, de mindenesetre így is jó, hogy megkaptuk - fogalma­zott Geoana. A külügyminiszter elmondta, hogy Martonyi levelé­ben ismételten kifejtették a ma­gyar álláspontot, de megfogal­mazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés ér­telmében létrehozott kormánykö­zi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. • Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek,­sokan tovább­ra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar terület­ről van szó-jelentette ki Ion Ili­escu államfő. Iliescu sajtóérte­kezleten igyekezett eloszlatni a Romániáról - mint fogalmazott - előítéletek nyomán kialakult ké­pet. Iliescu részletesen számba vette ezeket az előítéleteket, kezdve az ország geopolitikai helyzetétől egészen Erdély prob­lémájáig. Erdély esetében általá­nos az a tévedés, hogy olyan ma­gyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek - állította az elnök. • Nemcsak Csíkszere­da, több más romániai város is meleg víz nélkül maradt július 1. után, köztük Galaţi, Piteşti, Deva, Giurgiu, Craiova, Zilah. I ÉVADZÁRÓ GÁLAMŰSOR Kozma Attila­­ a legnépszerűbb Szombaton este a Csíki Játék­szín évadzáró előadására voltak hivatalosak Csíkszereda szín­házbarátai. A vidám jelenetektől, monológoktól, dalos-táncos beté­tektől tarkított műsor során a Csík­szeredai önkormányzati színház tagjai és meghívottjai léptek fel, a konferanszié szerepe pedig Parászka Miklós direktornak és Hunyadi László színművésznek, a Játékszín első alapító tagjának jutott. Kollegiális beszélgetésük rendre felidézte a színházalapítás körülményeit, a társulatépítés fo­lyamatát, s egyfajta „mérlegét” adták a záruló színházi évadnak. A Csíki Játékszín nyolc bemutatót (Folytatás a 3. oldalon) SZATMÁRI LÁSZLÓ H­atárok nélküli főiskola Az infokommunikációs társa­dalom kihívásai az informatikával, csúcstechnológiával foglalkozó oktatási intézményekre is nagy ki­hatással vannak. E kihívásoknak akarunk elébe menni főiskolánk­nak a következő évekre szóló stra­tégiája kidolgozása révén - jelen­tette ki dr. Selinger Sándor. A Gá­bor Dénes Főiskola erdélyi kon­zultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultá­ciós központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. (Folytatás a 8. oldalon) SURÁNY ISTVÁN

Next