Hargita Népe, 2001. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-02 / 152. szám
KÖZÉLETI NAPILAP XIII. évfolyam, 152. (3135.) szám 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 8 OLDAL ARA 2000 LEJ Hitelesített, német vízórák szerelését vállaljuk, részletfizetési lehetőséggel is. Legjobb ár, legjobb minőség. Mind a felhasznált anyagokra, mind az elvégzett munkára garanciát vállalunk. ROM-WALD KFT. Csíkszereda, Temesvár sugárút 24 szám. Telefon: 171600,171408 Nem mosta el az eső a 35. Szejke Fesztivált Szombaton Székelyudvarhelyen a 35. Szejke Fesztivál szabadtéri műsorait elmosta az eső. Elmaradt a város utcáiról a népviseleti parádé. Szejkefürdő szabadtéri pódiumán csak az esőcseppek kopogtak, ám a Városi Művelődési Házban a Thália padlódeszkái közé rekedt port is felverték a profi és amatőr hagyományőrző néptáncegyüttesek. - Mi, udvarhelyiek ezúttal is üzenjük a nagyvilágnak, hogy barátja vagyunk és akarunk maradni minden nemzetnek, miközben ragaszkodunk ahhoz, hogy megőrizhessük mindazt, ami a miénk, ami a magyarságé, lévén, hogy a magyar nemzet része vagyunk. Ez nem zárja ki, hogy szívesen lássuk városunkban, vidékeinken a más nemzetek és népcsoportok tagjait, hogy jelen legyenek és bemutassák népi, kulturális értékeiket, ezzel is gazdagítva világunkat, ünnepünket, a Szejke Fesztivált - mondta Szász Jenő polgármester a szombat délután négy órakor elkezdődött előadás-sorozat alkalmával, melyet Elekes Gyulával, a művelődési (Folytatás a 3. oldalon) BÁGYI BENCZE JAKAB Színpadon a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Sport 4. és 5. oldal ’V EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA Évről évre több résztvevő Ha a kommunista diktatúra nem tiltotta volna be a rendezvényt, tegnap hetvenedik alkalommal álltak volna színpadra a hagyományőrző csoportok az Ezer Székely Leány Napja alkalmából. A jubileumi rendezvényt még ünnepélyesebbé teszi az alapító és kezdeményező Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A szervezők tervei szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli bőséges esőzés azonban a táncvirtust a Csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. Ennek a közönség is kárát látta, hisz a tavaly elindított, nagy népszerűségnek örvendő lovas programokat is kénytelenek voltak lemondani a szervezők. A szervezést dicséri azonban, hogy az eső ellenére az előre rögzített program szerint zajlott a rendezvény, mely a színpadon ünnepi szentmisével kezdődött, majd a népviseletbe öltözött dr. Csedő Csaba István polgármester mondott rövid köszöntőbeszédet, melyben a fiatal székely lányokat a nemzet jövőjének letéteményeseiként emlegette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, mely a kora esti órákig hosszabb-rövidebb szünetekkel folytatódott. Felléptek a csíksomlyói, hidegségig a Csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, rédicsi (Magyarország), kilyénfalvi, csíkborzsovai, birjáni (Magyarország), vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi és vicéi felnőtt, valamint gyemektáncosok. Délután Szőcs János Csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. Az Ezer Székely Leány Napja 1990-es újjáéledése óta több fejlődési szakaszt ért meg, néhány éve azonban két szempontra igen nagy hangsúlyt fektetnek a szervezők: az egyik a színpadi produkciók színvonala, másik pedig a rendezvény fesztivál-, seregszemle-jellege. A szakmai színvonalról András Mihályt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőjét kérdeztük: Én személyesen minden évben elégedetlenkedek, de belátom, hogy évről évre javul a színvonal, és egyre több fiatal vesz részt ezen a (Folytatás a 3. oldalon) ORBÁN FERENC Nem buszra vár a paci, csupán gondoskodó gazdája óvja az esőtőlFotó: CSÍKI ZSOLT Noha elmaradt a lóverseny, néhányan mégis nyeregbe szálltak z egyik napilap rengeteg és sokféle apróhirdetése között olvastam az értesítést, hogy villámcsapás áldozata lett egy gazda a kaszálóján. A tragédia gyermekkorom nyári zivvatarait és gyermekkori félelmeimet juttatta eszembe, talán akkor az Isten ítélete kifejezéssel megnevezett villámcsapás gyakoribb volt, hisz nya _____ ranta mindegyre harangszó kísért haza a havasról egy-egy szerencsétlenül járt kaszást —— vagy pásztort. Kigyűlt a falu és várta a szekeret, amelyen a fenyőgallyra tett, lepedőbe csavart halottat hozták... Akkoriban az újságok nem közöltek annyiféle hirdetést és értesítést, úgy tűnt, a falvak szorgalmas emberei gondtalanul élnek öregkorukig, ha nem éri őket villámcsapás, ha nem kapja el őket a ló. Ma már a tragikus elhalálozások listáján a közlekedési balesetek a gyakoriak, a modern kor mintha a háttérbe __________________________ szorította volna a hagyományos villámcsapást, amely legtöbbször azt a magas fát nézte ki, amely alá bemenekültek erős idő elől a földiek. Holott az iskolákban a jó öreg tanítók okították a leendő kaszásokat: nem szabad a fa alá állni, inkább elheveredni egy gödörben! Volt eset, hogy az áldozat éppenség Nyári zivatarok kól keresztet vágott fejszével a fa törzsén, amikor megütötte a villám. A hiszékenység nem hárítja el a fizika könyörtelen törvényeit, a tragédiát egyszerűen természeti csapásnak tekinthetjük mindenkor, nem büntetésnek... Az évek során talán mind kevesebb és kevesebb ember dolgozott, kaszált a havason, és tette ki magát a nyári zivatarok és villámcsapások veszélyeinek. A kollektivizálás után a legtávolabbi kaszálónkon, Lassúágban a mi szállásfánk is elárvult, már többé nem akasztottuk rá a tarisznyát, a kaszákat. Mert bizony alatta vertünk tanyát vagy menekültünk alája, ha eső, zivatar jött. Az elvadult tájra később, évek múltán kirándulóként jártam vissza, felidézni hajdani életünket, az emlékeket, megnézni, mi változott és mit őriz meg a táj. Hát bizony döbbenten láttam, hogy távollétünkben, talán egy-két éve, villám hasogatta szét a hajdani szállásfánkat! Az emlékek fáját! Kesernyés mosoly bujkált az arcomon, a sors, a történelem, az Isten keze rántott el minket talán e fa alól? Nyári zivatarok idején ma is arra gondolok, hogy ég és föld között el-elkapja az embert a sors, a történelem keze. Vagy ott felejti, ott hagyja... FERENCZ IMRE. ablak az országra Késői, de nem megkésett Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. Geoana újságíróknak elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. - Természetesen azt szerettük volna, ha ez a levél még a törvény elfogadása előtt érkezik, de mindenesetre így is jó, hogy megkaptuk - fogalmazott Geoana. A külügyminiszter elmondta, hogy Martonyi levelében ismételten kifejtették a magyar álláspontot, de megfogalmazódott a két félnek az az egyetértése is, hogy a törvénnyel kapcsolatos problémákat a két ország közötti alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságában vitassák meg. • Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek,sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó-jelentette ki Ion Iliescu államfő. Iliescu sajtóértekezleten igyekezett eloszlatni a Romániáról - mint fogalmazott - előítéletek nyomán kialakult képet. Iliescu részletesen számba vette ezeket az előítéleteket, kezdve az ország geopolitikai helyzetétől egészen Erdély problémájáig. Erdély esetében általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek - állította az elnök. • Nemcsak Csíkszereda, több más romániai város is meleg víz nélkül maradt július 1. után, köztük Galaţi, Piteşti, Deva, Giurgiu, Craiova, Zilah. I ÉVADZÁRÓ GÁLAMŰSOR Kozma Attila a legnépszerűbb Szombaton este a Csíki Játékszín évadzáró előadására voltak hivatalosak Csíkszereda színházbarátai. A vidám jelenetektől, monológoktól, dalos-táncos betétektől tarkított műsor során a Csíkszeredai önkormányzati színház tagjai és meghívottjai léptek fel, a konferanszié szerepe pedig Parászka Miklós direktornak és Hunyadi László színművésznek, a Játékszín első alapító tagjának jutott. Kollegiális beszélgetésük rendre felidézte a színházalapítás körülményeit, a társulatépítés folyamatát, s egyfajta „mérlegét” adták a záruló színházi évadnak. A Csíki Játékszín nyolc bemutatót (Folytatás a 3. oldalon) SZATMÁRI LÁSZLÓ Határok nélküli főiskola Az infokommunikációs társadalom kihívásai az informatikával, csúcstechnológiával foglalkozó oktatási intézményekre is nagy kihatással vannak. E kihívásoknak akarunk elébe menni főiskolánknak a következő évekre szóló stratégiája kidolgozása révén - jelentette ki dr. Selinger Sándor. A Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. (Folytatás a 8. oldalon) SURÁNY ISTVÁN