Hargita Népe, 2007. július (19. évfolyam, 151-176. szám)

2007-07-02 / 151. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 151. (4955.) SZÁM - 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ­I OLDAL ÁRA 50 BANI Csíki siker Kisvárdán Díjosztással fejeződött be szombaton Kisvárdán a Hatá­ron túli magyar színházak XIX. fesztiválja. Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín művésze kapta a legjobb férfi szereplő díjat, Kisvárda közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című elő­adása nyerte el. 8. oldal Vakáció van, de mi nem lazítunk Rég nem írtunk, hallottunk a Csíkszeredai műkorcsolyá­zókról. Pedig ők most, a nyár teljében is javában edzenek, készülnek az elkövetkező sze­zonra. Azért is kerestük fel tanár­edzőjüket, hogy elbe­szélgessünk az elmúlt szezon­ról, mindennnapi életükről. 4. oldal Vásárolnak az 1. ligás focicsapatok A hónap végén rajtoló baj­noki évad előtt nemcsak az 1. Ligában szereplő csapatok­nál, hanem a játékvezetők kö­rében is nagy változások tör­téntek. Míg a klubok erősíte­ni próbálják a játékoskeretet, addig a Román Labdarú­gó-szövetség (FRF) nagytaka­rítást hajtott végre a játékve­zetők között. 3. oldal Szemétfront Kontra, rekontra és kérdések Nem megfelelő a regioná­lis hulladéktárolónak kivá­lasztott Csíkszeredai hely­szín - állítják a szakembe­rek. A jelenlegi szemétle­rakó helyére tervezett beru­házás részletei az átlagem­ber előtt ismeretlenek, de máris visszatetszést keltett maga a tény, hogy a mosta­ninál nagyobb valami ké­szül. A projekt ellenzői és támogatói érvekkel ping­pongoznak, miközben való­ban jó megoldásról kevés szó esik. _ SZUSZER-NAGY RÓBERT__ Egymást érik a különböző hangzatos bejelentések a re­gionális hulladéktározóval kapcsolatosan. Ilyen lesz és ekkora, itt lesz, ott lesz, szép lesz, jó lesz, csupa haszon lesz. Tisztára, mint az itt a piros, ott a piros játék. Csak még senki sem találta el, hogy akkor most mi is van. És hogy mi lesz. Az éppen aktuális állás sze­rint az EU-alapok bevonásával létrehozandó regionális tárolót Csíkszeredában, a jelenlegi lera­kó helyére képzelik a döntésho­zók. Legalábbis egyesek. Egyéb­ként a jelenlegi szemétdomb már most regionális: a térség összes mocska itt köt ki. De még „regionálisabb” lenne, ha a távo­labbi településeken összegyűj­tött szemét is ide kerülne. A hetvenes évek elején, egy kavicsbánya helyén létrejött lerakó már harminc évvel ez­előtt is rossz megoldásnak számított. Most is az. Makfalvi Zoltán hidrológus és Zólya László András geoló­gus megfogalmazták észrevé­teleiket és javaslataikat, ezek pénteken jutottak el a helyi ta­nács tagjaihoz. A szakembe­rek több fontos, érthetetlenül mellőzött szempontra igyekez­nek felhívni a döntéshozók fi­gyelmét. Többek között arra, hogy az egykori kavicsbánya fenekét alkotó kavicsréteg jó vízáteresztő képességű. Ma­gyarán, a gödörben erjedő, gyakran ismeretlen eredetű massza könnyedén átszivá­roghat a talajvízbe. És át is szivárog. Emlékeztetnénk a kilencvenes évek közepén a taplocai kutakból vett vízmin­ták vizsgálatára. A szokásos nitrit és nitrát mellett a kad­­mium és az ólom jelenlétét is kimutatták a vízből. Míg a nitriti és nitrát­fertőzésekre többféle magyarázat lehet (pl. hogy ezek a házi pöcegödrök­­ből meg trágyadombokból származnak), a nehézfémek jelenléte azt bizonyítja, hogy a szennyezés a szemétlerakóból származik a talajvíz közvetíté­sével. Az már más kérdés, hogy miként kerültek, kerül­hettek nehézfémek a szemét­telepre... Makfalvi és Zólya rámutat­nak: „A hulladéklerakót a Kö­­zép-Csíki-medence legfonto­sabb vízbázisa közelében, fe­lett, annak beszivárgási és táplálási övezetében tervezték elhelyezni. Ez az édesvíztelep jelenleg a város édesvízellátá­sához járul hozzá az Olt bal partján elhelyezett kutak ré­vén. Ennek a víztartaléknak a tisztaságát megvédeni min­denki kötelessége!” A szakér­tők a településfejlesztési, tu­risztikai, esztétikai és lég­szennyezési szempontjaikat is felsorakoztatják a helyszínnel kapcsolatosan, majd ismerte­tik javaslataikat. Szerintük a felcsíki vagy oldalcsíki meden­­­­­ének vannak olyan részei, amelyek földtani szerkezetük miatt nem alkalmasak víztar­talékok felhalmozására. „Ezek az elagyagosodott, mállott vulkáni agglomerátumokkal (Folytatás a 2. oldalon) CSÍKI ZSOLT­­elvitele A Csíkszeredai szemétlerakó. Szennyező problémahegy Néhány percig a reggel A hét végén ez a kifejezés ötlött fel az is­.emlékezetemben, nem néhány per­cig, hanem több percen át... Keresgélni kezdtem hát a könyvespolcomon, és meg is találtam a könyvecskét, Miklós László volt kollégámnak a Forrás-sorozatban megjelent verseskönyvét, amelynek címe: Néhány percig a reggel. Előszót, aján­lást Lászlóffy Aladár írt hozzá. Miért is jutott eszembe Miklós Lász­ló, aki tíz éve halt meg és novemberben töltené a hetvenedik életévét? Szemlér Ferenc Százlátó üveg című, kispubli­­cisztikai írásokat tartalmazó könyvé­ben az alábbi sorokba botlottam: .,...Haza-haza látogatok. Fiatal és idős olvasókkal találkozom. Baráti meghí­vásoknak teszek eleget. És sétálok a Küküllő partján. Ezért is olvasom meg­különböztetett figyelemmel megyém lap­ját, a Hargitának hozzám olykor befutó számait... Különösen az a kitartó törek­vésük okoz örömet, amellyel egy-egy falu, egy-egy tájegység népművészetét, népköltészetét, hagyományait igyekez­nek versekben, kottákban, fényképek­ben, rajzokban, tanulmányokban bemu­tatni. Nem tudom, ki felel a szerkesztő­ségben ezért a rovatért, de őszinte szerencsekívánataimat fejezem ki neki, s óhajtanám, hogy elegendő türelme, ki­tartása és ügybuzgalma legyen munká­jának folytatásához...” Nos, néhány percig a reggel a fent idé­zett kérdésre készültem választ adni, igen, Miklós László szerkesztette azokat az ol­dalakat, amelyek megyénk településeinek népköltészetét, népművészetét mutatták be. Sajnos, az idős pályatárs szerencsekí­vánalmai nem nagyon teljesültek, mert rö­videsen, 1974 májusában a Hargita napi­lap hetilappá alakításának során, a műve­lődési rovat minden tagját, Miklós László rovatvezetőt, Ferenczes István költőt és Jankó István publicistát, színházi króni­kást eltávolították a laptól, néhány kollégá­jukkal együtt. Nem fért kétség ahhoz, hogy a karcsúsítás tisztogatás volt a javából, a listát a szekuritáté nyújtotta be... Ha vala­kit meglepett a leépítés, az leginkább Mik­lós volt, hisz eléggé pártosan, elkötelezet­ten írt cikket, verset egyaránt Rövid élet­rajzában ott állt az is, hogy „munkáscsa­­ládból” származott. A szóbeszéd szerint megpecsételésének, megbélyegzésének oka az volt, hogy egy külföldi személlyel beült valahová, nyilvános helyre. Állítólag a fő­­szerkesztő bízta meg azzal, hogy a szer­kesztőséget meglátogató vendéggel foglal­kozzék stb. Tény, hogy a lap átszervezése­kor a művelődési rovatot teljesen eltávolí­tották, s jómagam is, kezdő újságíróként fel­kerültem a KÚT listájá­ra, amely a Kirúgott Új­ságírók Társasága kife­jezés rövidítése. A né­hány embert hetekig egy --------------- bizottság küldözgette ide-oda, végül pedig türelmüket veszítve, egyre idegesebben ja­vasolták, mindenki menjen és keressen munkát magának. Eközben Szekeres Sándor propagandatitkár úton-útfélen azzal fenyegette a tanügyieket, hogy „kirúgjuk magukat is, mint az újság­írókat!”... Miklós László volt az egyetlen, aki va­lakinek a közbenjárásával rövidesen laphoz kerülhetett, jelesen a Munkásélet­hez. Talán, mert munkásszármazású volt? A fővárosban szükség volt magyar szerkesztőre, talán ezért nyert bebocsá­tást vagy megbocsátást. Az biztos, hogy sokk érhette, mert pártossága, elkötele­zettsége fokozódott, növekedett. Mint egy daganat. Félig szabadversnek, félig pub­licisztikának nevezhető „míves” írásai­ban. Azt hiszem, félt... A nyolcvanas évek elején felkerestem ------------------ bukaresti lakásán. Ké­szült hazatelepedni Ko­lozsvárra. Volt egy tacs­kója, mely öreg volt, s melyet betakart, mert di­­dergett, mert fázott. Ez ------------------- az én legőszintébb bará­tom! - mondotta Miklós László költő, szerkesztő, volt kollégám, volt kollégánk. És pára lepte el sokdioptriás szemüvegét. Akkor láttam utoljára­. Ez az arc tű­nik fel néhány percig, ha nevével kap­csolatban valami kérdés, valami utalás vetődik fel. Vagy ha eszembe jut a KÚT. Amelynek azért nem mindenki lehetett a tagja... FERENCZ IMRE „volt egy tacskója, melyet betakart, mert fázott” SelMftGDOLNA IMP» Hargita megye minden városában megvásárolható. Információért hívja a 210 777-es telefonszámot. Office nom­agdolna.ro, www.magdolna.ro. 547 RON AKCIÓ kályhák kályhák Kandallók Az árak tartalmazzák az ÁFÁ-t.

Next