Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-08 / 296. szám
Hogy az egyenruhán ne essék folt Sokan úgy vélhetik, hogy a miliclaszervek tevékenysége a kívülállók számára amolyan érinthetetlen terület, ahová senkinek sincs bepillantása. Nos, széles körű szocialista demokráciánk egyik igen lényeges megnyilvánulását kell látnunk abban, hogy időközönként a milíciaszervek vezetői ülésszakokon, tehát a néptanácsi dolgozók választott képviselői előtt számolnak be tevékenységükről, meghallgatják az ott elhangzó véleményeket, bíráló megjegyzéseket, javaslatokat. A Sepsiszentgyörgy városi néptanács legutóbbi ülésszakán a városi milícia tevékenységét vizsgálták meg, s amit ugyancsak örvendetes volt hallani : a felszólaló képviselők nemcsak saját véleményüket közölték, hanem kollégáik, a körzet lakói véleményét is tolmácsolták egyik-másik milicista munkájáról, általában a rendfelügyelő szervek tevékenységéről. Volt mit jegyezniük a milícia jelenlevő képviselőinek, hisz javaslatban nem volt hiány, mint ahogy bíráló megjegyzésekben sem szűkölködtek a felszólalók. Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy a milícia dolgozói közül nem mindenki becsüli meg kellőképpen egyenruháját. Elsősorban a kocsmázásokat, felekkel való bánásmódot kifogásolták, valamint megjegyezték, hogy a közlekedési szabályok betartásában egyesek nem említhetők példaként. Nem ártana, ha némely esetben udvariasabbak lennének azokkal szemben, akik valamilyen felvilágosításért, segítségért fordulnak. A büntetés hozzájuk nagyon jó nevelőeszköz, sokszor azonban elcsúsznék mellette a magyarázó szó is, mert megesik, hogy a hibát elkövető azt sem tudja, mivel sértette meg a szabályokat. Az tény, hogy az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön megerősödött a közbiztonság, ez pedig nagymértékben a milícia alkalmazottainak köszönhető. Igyekeznek minél maradéktalanabbul teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a néptanácsok, a végrehajtó bizottságok határozatai megszabnak a köz- és személyi vagyonnal kapcsolatosan, a személyi jogok, a közrend biztosítása és megvédése érdekében. Operatív közbelépésük, a szigorú ellenőrzések eredményeképpen nagy értékű károkat előztek meg, olyan csalásokat, spekulációkat lepleztek le, amelyek egyik-másik esetben igen nagy összegekre rúgtak. A milícia jogügyi osztálya több esetben is intézkedett a gazdasági bűncselekmények, az erkölcsi vétségek megelőzéséért, a lopások, szélhámosság, koldulás, csavargás, prostitúció elkerüléséért, felszámolásáért. Éberen vigyázzák a közforgalmi törvények tiszteletben tartását. Amit feltétlenül pozitívumként kell kiemelnünk, az, hogy a milícia, szervek legfőbb törekvései közé tartozik a bajok, a törvényszegések megelőzése, elhárítása. Ebből a szempontból csak elismeréssel szólhat tevékenységükről a Szorgalom kisipari termelőszövetkezet, a villamosipari vállalat, a fürdővállalat, a kórház, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének vezetősége, ugyanis idejében történő beavatkozással többezres kárt előztek meg ezeknél az egységeknél. Úgy véljük, ezek a megelőző intézkedések kellő óvatosságra intik majd a vállalat- és intézményvezetőket, főleg azokon a helyeken, ahol a legtöbb törvényszegést megállapították. Ezek között is messze vezet az erdészeti hivatal, s nem sokkal utána következik az állami és szövetkezeti kereskedelem. Az igaz, hogy a közvagyon megsértői, elsajátítói megkapták méltó büntetésüket, viszont a társadalmi-gazdasági egységeknek, tömegszervezeteknek sokkal többet kell tenniük a bűncselekmények megelőzése érdekében. Különösen vonatkozik ez az erdészeti szervekre, hisz elsősorban ez az a munkaterület, ahol a legtöbb és a legnagyobb értékű csalásokat elkövetik. A milícia hatáskörébe is tartozik a családi felügyelet nélküli gyermekek megsegítése, bűncselekmények elkövetésétől való megóvása. Az utóbbi hónapokban több olyan elhanyagolt kiskorút fedeztek fel, akik kihágásokat követtek el. Ilyen esetben a szülőket vonták felelősségre, rájuk alkalmazták a törvény előírásait. Az elmúlt időszakban több, a közerkölcsök ellen vétő nőt is lelepleztek a város területén (Soós Erzsébet, Bartalis Irma, Vass Ilona, Berki Anna, Orbán Irén), akiket az igazságszolgáltatás börtönbüntetéssel sújtott. Természetesen, akad még javítanivaló a milíciaszervek munkájában. Sokkal következetesebbeknek, szigorúbbaknak kell lenniük a bűncselekmények megelőzésében, a rend és a közcsend biztosításában. Némely kihágás értékelésében nagyobb határozottságot kell mutatniuk, mert csakis így mélyíthetik el, erősíthetik saját tevékenységükkel szemben az emberek tiszteletét. Ugyanakkor nem alkalmazzák és nem alkalmazzák elég erélyesen a 18-as számú törvény előírásait, habár a város területén több olyan egyén is van, akinek a vagyoni helyzetét kivizsgálás alá lehetne és kellene is venni minél sürgősebben. Péter Sándor • Visszatérő hibák • Ami hiányzik az üzletekben . .. van a raktárban • A zöldségüzletek mindent árulnak : krumplit, murkot... és anyaföldet • „Igaza van, tévedtünk, de majd megjavulhatunk“ Nem vitatjuk, hogy Kovászna megye kereskedelme az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a lakosság áruellátásában, a kiszolgálásban. A kereskedelmi dolgozók munkájában azonban újra és újra visszatér egy sor olyan hiányosság, amely lerontja az elért eredmények értékét, amely zavart okoz a kiszolgálásban. Ezúttal a megyei milícia szervei márciusban lezárt ankétjainak eredményét szeretnénk közölni. A sepsiszentgyörgyi kereskedelmi vállalat, valamint a zöldség-, gyümölcsértékesítő vállalat üzleteiben végzett felmérés egy sor olyan hiányosságot fedett fel, amelyek már régi „rákfenéi“ a kereskedelemnek. A milícia szerveinek ankétját a megyei kereskedelmi felügyelőség felmérése egészítette ki, néhány nappal ezelőtt pedig a megyei pártbizottság a kereskedelmi vállalatok vezetőivel együtt elemezte a felmerült kérdéseket. Március 22-én Sepsiszentgyörgyön a milícia szervei 25 kereskedelmi egységet ellenőriztek. Ezek közül a hiányosságok méreteit tekintve „kitűnt" a Szemerja negyedi 8-as számú önkiszolgáló. Az üzlet raktárában egy nylon zsákban 9 kilogramm olajbogyót kaptak, az elárusító standokon viszont teljesen hiányzik ez az áru. Ezenkívül: a raktárban ,,őriztek“ 24 kiló elromlott füstölt oldalast és szalonnát. Hogy miért tartotta ezt raktáron László István üzletvezető, nem tudni és erre a kérdésre ő sem tud választ adni. S ha már az üzletvezetőnél tartunk, hadd említsünk meg egy olyan lényt, amely megvilágítja munkaszervezői képességeit. Március 21-én 322 kiló marhahúst, 141 kiló disznóhúst, 141 disznótejet, 19 kiló vesét kapott, elárusítására viszont csak 22-e délután került sor, annak ellenére, hogy már délelőtt is nyitott, és hogy a város összes mészárszékei zárva voltak. Ezt a paradoxális helyzetet László István azzal magyarázta, hogy a húsrészleg elárusítójának szabad napja volt . Az új negyed vendéglőjében a milícia szervei megvizsgálták, mennyiben tartják tiszteletben a recepteket. Tíz húsadagot mértek meg és megállapították, hogy mindenikből 10 gramm hiányzott. Valószínű, Györbiró József szakács, így gondolkozott: „Innen is egy deka, onnan is egy deka ... és megvan a nyereség“. Ezúttal azonban a milícia szervei gondoskodnak, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét... Az új negyedben ellenőrizték még a 4-es számú zöldséges gyümölcsárusító üzletet, melynek felelőse Maksai Gizella. Nos, az üzlet modellje a rendetlenségnek. Mindent találni itt : szemetet, elrothadt árut és bőséges adagban zöldet a zöldségeken, burgonyán. Ezen felül az előrecsomagolt szárazbab és burgonya csomagokból több deka hiányzott a megnevezett mennyiséghez képest. De ennek az üzletnek az esete nem egyedülálló, hanem szinte valamennyi zöldségüzletet hasonlóképpen jellemezhetünk. Mindenhol találtak elromlott zöldséget, nagy mennyiségű zöldet, hiányos előrecsomagolt árut, rendellenséget és általában a kereskedelem elveivel homlok■ egyenest ellenkező állapotot. Az üzletfelelősök magyarázatai sztereotip módon ismétlődnek : „így kapjuk az árut a raktárból“, „Nincs raktározási felületünk“, stb. Saját hanyagságáról azonban senki sem beszél. Meg kell említenünk, hogy bizonyos üzletek meglehetősen „áldatlan“ gyakorlatot honosítottak meg : különböző árukat tartalékolnak (értsd: halmoznak fel) a raktárban, mondván, hogy az alkalmazottak saját, fogyasztását szolgálják — ugyanakkor az üzlet standjain ezek az áruk hiányoznak. Megkérdeznénk Pozna Teréziát, az állomási 92-es számú üzlet vezetőjét és a 83-as számú önkiszolgáló üzlet elárusítóját, Diószegi Ádámot: meddig tart még a törvényes előírások megszegése, a favorizálás ? Végezetül nézzük meg az állomási falatozó helyzetét. Ez az üzlet a legkifejezőbb példája annak a hanyagságnak és felelőtlenségnek, ahogy a kiszolgáló személyzet saját feladatainak végrehajtását értelmezi. Mindenütt elképesztő a szemét és rendetlenség, a pincében leírhatatlan a bűz, összeszakadt és az italtól átázott asztalterítők, rendetlenül,mocskosan öltözött cégek, zsúfoltság, hangos pinvagányok — ez a hangulata ennek a „kereskedelmi egységnek“, amely a város „bejáratánál" reprezentálja a megyeszékhelyet. Vajon a sepsiszentgyörgyi helyi kereskedelmi vállalat vezetői jártak ebben az üzletben? Megkérjük, minél előbb látogassák meg, íme egy felmérés eredményei. A hibák egy része nagyobb, más része kisebb jelentőségű (legalábbis így mondják az ügyben illetékesek), de mindenképpen hibák; ezek miatt a vásárlók hajlamosak elveszíteni a kereskedelembe vetett bizalmukat. A kereskedelmi vállalatok vezetői a hibák gyors helyrehozatalát ígérték. Türelmetlenül várjuk ! Florea Butîlcă kapitány Apró hibák — súlyos szolgálati mulasztások Bortnyik György felvételei Kissé megkéstünk a hírrel, de úgy látszik, a munkabalesetekkel, a vállalati fegyelemmel kapcsolatban sohasem lehet megkésni a figyelmeztetéssel Szolgáljon az alábbi eset tanulságul és figyelmeztetésül az érdekeltek számára. 1971. március 15-én a Localprod sátorrészlegének két alkalmazottját súlyos tricloretilén-mérgezéssel kórházba szállították, a részleg többi 36 alkalmazottján a mérgezés enyhébb jelei mutatkoztak. Néda Mihály és Bartis Lajos, az állami munkavédelmi hivatal felügyelői, az esettel kapcsolatban a következőket állapították meg. A vállalat minőségi ellenőrző szervei visszatartottak 400 darab exportra készült sátrat, mivel azok olajpecsétesek voltak. Megpróbálták benzinnel, acetonnal a foltokat eltávolítani ■ — sikertelenül. Ezután 40 liter triclor-etilént szereztek be, melyet Wébel Diechter mérnök szállított a vállalathoz egy olyan műanyag amelyen nem tüntették fel a hordóban, használati utasítást. A vállalat főmérnökének, Váncsa Károlynak az utasítására, miután kipróbálták a vegyszer hatékonyságát, március 13-án a második váltás valamennyi alkalmazottja hozzálátott az olajfoltok eltávolításához zárt helyen, ahol három ventillátor működött. Még 12-én a vállalat szakvéleményt kért a vegyszer használatának módjáról Ugron Jánostól, az egészségügyi felügyelőség vegyészétől. A szakvélemény a következőképpen szólt : a vegyszert csak szabad levegőn, vagy nagyon jól szellőztetett helyiségben szabad használni ; a mérgezés tünetei; hányás, ittassághoz hasonló állapot. A szakvéleményben megfogalmazott figyelmeztetés ellenére a vállalat vezetői nem tették meg a szükséges védőintézkedéseket a műszaki eljárás kidolgozása, a munkavédelmi szempontok figyelembe vételével. Ez a feladat Joó Ferencre, a vállalat műszaki osztályának vezetőjére hárult volna. Hat órával a munka megkezdése után az alkalmazottak egy részén már megjelentek a mérgezés jelei. Váncsa Rozália munkásnő elájult és hazaszállították. Az esetet a szolgálatos Joó Ferenc jegyzőkönyvbe foglalta. 15-én az első váltás folytatta a munkát, ekkor mindössze egy ventillátor működött a háromból. 10 óra körül az említett két munkást mérgezéssel kórházba szállították, 12 órakor többiek sem tudták folytatni a munkát. A mérgezés következtében az alalkalmazottak a következő nap sem dolgozhattak, négy órával a munka megkezdése után elhagyták munkahelyeiket. A munkavédelmi felügyelők megállapították ’• a mérgezést a munkavédelmi előírások be nem tartása okozta, felelős a vállalat öt alkalmazottja, és elsősorban Váncsa Károly főmérnök, akit az érvényben lévő törvények értelmében 3 900 lej pénzbírsággal büntettek. Gajzágó Márton I Vűri ős h a 11 v ajsá.‘ĺ