Megyei Tükör, 1972. január (5. évfolyam, 527-550. szám)

1972-01-15 / 537. szám

( VILAG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK*.ge­bTUKOR az RKP Kovászna megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja m Mit hoz a városnak az önadó? Beszélgetés Győrffy Gyulával, a kézdivásárhelyi néptanács titkárával Amikor benyitottunk a kéz­di­vásárhelyi néptanácshoz, Győrffy Gyulát, a városi nép­­tanács titkárát lázas munká­ban találtuk. Az 1971-es ön­adó bevezetésének előkészí­tésén dolgozott. Megkérdeztük! DALI SÁNDOR : Városon is bevezetik az önadót, ezen új intézkedés milyen szervezési problémák elé állítja a vá­rosi néptanácsot ? GYŐRFFY GYULA: Az ön­adó nagyságának megállapí­tása érdekében előzetes fel­mérést végzünk. A képviselők összeírják a körzetükben la­kó családok tagjainak a havi átlagkeresetét és a családta­gok számát. Ez nagy munka, egyenlő egy népszámlálással. Az önadó megállapítása úgy történik, hogy összeadjuk a 15 évet betöltött kereső csa­ládtagok jövedelmét, eloszt­juk a család tagjainak a szá­mával, és megállapítjuk az egy személyre eső átlagke­resetet. Ez fogja képezni az alapját az önadó fizetésének. D. S. : Véleménye szerint m­i a célja az önadó bevezeté­sének városainkban ? Gy. Gy. : A törvény számta­lan felhasználási formát sorol fel. Kétségtelen az, hogy az önadó hozzá fog járulni a vá­ros olyan problémáinak ren­dezéséhez, amit állami költ­ségvetésből eddig nem lehe­tett megoldani. Elgondolások nálunk is születtek. Egyik el­gondolás például az, hogy a futballpálya kérdését olda­nék meg. Más javaslat is el­hangzott. Az például, hogy az idén épülő jéggyár mellett építsünk egy műjégpályát. A városban körülbelül egy­millió lej fog begyűlni ön­adóból. Ha ezt a műjégpálya építésére fordítjuk, három év alatt elkészülne. Ez igen jelen­tős lenne, mert nemcsak a jégkorong-sport fellendülését jelentené, hanem egyben szó­rakozást, kikapcsolódást nyúj­tana a város lakosainak, nagy­ban hozzájárulna a fiatalok egészséges testedzéséhez, s u­­gyanakkor idegenforgalmi szempontból is jelentős lenne. D. S.: Most nem hivatali minőségében kérdem, hanem csak mint kézdivásárhelyi la­kostól : milyen megoldásra váró problémák vannak, a­­melyre az önadót még fordí­tani lehetne ? Gy. Gy. : Az előbbi észrevé­telemet is mint sportember, mint korcsolyázó mondtam. Ha csupán rajtam múlna, önadóból a sokat szidott stran­dot „finiszáltatnám “ . Ere­detileg egy olimpiai méretű medence építésének kezdtek neki, talán ez is volt a baj, hisz Kézdi­vásárhely­re egy­előre ilyen nagy medencére nincs szükség, e városban még a távoljövőben sem rendeznek olimpiászt ... A bazin meg­töltéséhez hatalmas víztömeg­re sz­­ükség, ám, amire ez kellő fő­mérsékletre felmeleg­szik, a víz már szennyezetté válik. Egy­­szűrőberendezés­sel a patakból lehetne bizto­sítani a vizet, s mindezt ke­vés befektetéssel meg lehet­ne oldani. Ugyanakkor állan­dóan működő tusorokat kel­lene felszerelni, és a strand esztétikai arculatán is lehetne javítani (játszóterek, virág­ágyások stb.). De mindenekelőtt, a For­tyogó fürdővel lenne érdemes foglalkozni. Annál is inkább, mert ez átkerült a városi nép­­tanács gondozásába, s a lakos­ság óhaja is teljesülne, ugyan­is régi vágya a kézdivásárhe­­lyieknek, hogy a város közé­(folytatása az 5. oldalon) Szombati jegyzet Rendszab­­á­l­y és i­afja tar­tás „Az összes tanároknak, az összes tanítóknak szakembereknek és nevelőknek is kell lenniük : ha nem felelnek meg mind­két feltételnek, nem tölthetik be ezeket a funkcióikat. " (NIC­OLAE C­EAUŞESCU elvtárs expozéja az ideológiai, va­lamint a politikai és kulturális-nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozásán.) Ma már nem szorul magyarázatra, hogy az iskolában folyó nevelőmun­­ka eredményessége meghatározó módon függ az otthoni légkörtől is, a szü­lők nevelőtevékenységétől. Ezt számtalanszor elmondták és leírták, s minden bizonnyal nagyon sokszor el kell meg­ismételnünk ahhoz, hogy az összes szü­lőteket tudatosítsuk. A minap például, este, későn a sepsiszentgyörgyi Súgás vendéglőben három diák — az egyik közülük alig IX-es — rendelt egyre­­másra. A pincér természetesen készséggel szolgálta ki őket, talán a kelleté­inél is gyorsabban. Nyilván, udvariasságból (apjukra való tekintettel), vagy kötelességből tette-e ezt, nem lehet tudni. Az tény viszont, hogy mindhárman köztiszteletben álló szülök gyermekei, akik nyílt gyűlésen vagy kisebb tár­saságban, valahányszor alkalmuk adódik, soha nem mulasztják el kioktatni a tanárokat a nevelés lényegéről, annak módszereiről. És nem szalasztják el az alkalmat, hogy az iskolás tanulótársaikat is bírálják esetleges hibáikért, rossz szokásaikért, a cigarettázásért és egyéb kilengésekért. A tanárok efölött elnéznek, holott jól tudják, hogy az iskolai szabályok egyformán kötelezőek mindenki gyermekére. Igaz, a szülő nem ismerheti az iskolai rendszabályzat összes előírá­sait, az is lehet viszont, hogy ezek a szabályok csak akkor jutnak eszébe, a­­mikor a tanárt próbálja megleckéztetni. Persze, nem lennénk igazságosak, ha az érem másik oldaláról megfeled­keznénk : gyakran előfordul, hogy a gyermekét rendesen, hozzáértően nevelő szülő tehetetlenül áll egy-egy tanár valamilyen cselekedetével szemben, s hiába keresi az igazat, csak nehezen tudja azt elérni. Itt van példájd egy eset: a múlt évharmad végén a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceumban az egyik ta­nár az osztályban felpofozott és megrugdosott egy XI-es fiút. Az ok: a ta­nuló meg merte kérdezni, hogy miért kapott a dolgozatára 5-ös osztályzatot. Bizonyára, szemtelen volt a fiú, pimaszul kérdezett, ez azonban nem szolgál­tathatott okot a brutális kirohanásra. A szülő természetesen reklamált, jogo­san A megyei tanfelügyelőségnek ki kellett vizsgálnia az ügyet, s ezzel az illető tanár legjobb barátját bízták meg ! Nem feltételezhetjük, hogy nem í­­­ge­tek becsületes munkát. Viszont a közvélemény szerint a barátság sok engedményre is ráviheti az embert. Nyilatkozatokat írtak a tanulók és a ta­nárok, megtárgyalták az ügyet nevelőtanács-ülésen. Egybehangzó a diákok és a tanárok véleménye : nincs tekintélye az illetőnek sem­ a tanulók, sem a tanárok előtt, mert csúnyán beszél a tanulókkal, a gyerekek előtt pedig szid­ja a kollégáit, minimális a kötelező órákon kívüli társadalmi tevékenysége. A pártalapszervezeti gyűlés is megtárgyalta az ügyet , kizárás előtti utolsó figyelmeztetést kapott. Következik a vakáció, a tan­felügyelőség intézkedik, ami annyiból áll, hogy a második évharmadban a szóban forgó osztályban nem ő, hanem más kapja az órákat. A szülő a minisztériumba is jelenti az ügyet, le is jönnek onnan, újabb nyilatkozatokat kérnek ugyanazoktól a tanulóktól, akik közül egyik-másikat a sok hercehurca idegileg máris eléggé megviselt. És végleges döntés még mindig nincs. Pedig jól tudja mindenki, hogy ilyes­mi még fordult elő az illető tanár itteni munkájában. Operatívabban kellett volna intézkedni , hogy a sok huzavonával ne adjanak alkalmat a félrema­gyarázásokra. Természetesen, az említett eset nem egyedülálló, ha az lenne, talán szót­­ sem tesszük. De ideje lenne már megfelelő intézkedésekkel — függet­lenül attól, hogy kik sértették meg a tanári etikát — elejét venni a hasonló cselekedeteknek. 537. szám V. ÉVFOLYAM 1972. JANUÁR 15. SZOMBAT ÁRA 30 BAN! Tudósítóink jelentik VÁRADI ISTVÁN,­ ­Csernáton A KISZ fennállásának 50. évfordulója tiszteletére az al­­sócsernátoni kult­úrotthonban műsoros rendezvényt tartot­tak 110 ifjú részvételével. A megyei KISZ-bizottság részé­ről Kovács László elvtárs tar­tott előadást a KISZ fennállá­sának és tevékenységének ed­digi­­ eredményeiről. Ezután Farkas Árpád és Magyari La­jos költők verseiből szavaltak az ifjak .Az ünnepséget mű­soros összejövetel követte. ★ A falusi filmfesztivál kez­dete óta a mozilátogatók szá­ma örvendetesen megnöveke­dett. Decemberben 300-zal többen látogattak filmet, mint azelőtt. A legtöbb filmet elő­zetesen ismertették. ★ Január 3-án 350 dolgozó részvételével Páll István, a megyei tűzrendészeti fel­ügyelőség részéről előadást tartott a tűzesetek megelőzé­séről és a dolgozók ilyen irá­nyú feladatairól. ★ Csernáton is benevezett a Kézdi­vásárhely körzetben tar­tandó faliújságversenyre, aho­vá eddig 2 makettet, 2 faliúj­ságtáblát és 4 dossziét küld­tek be. ★ Rövidesen megnyílik a csernátoni téeszben a tagok szakmai oktatása. A 3 agro­technikai és 2 állattenyésztési körön összesen 140 hallgató vesz részt.★ Ezen a héten befejeződnek az előkészületek a csernátoni téeszben az 1972-es évi terme­lési terv kidolgozására ; ja­nuár 17—23 között tartják a 8 mezei brigád és a farm dol­gozóinak évi beszámolóját, 28-án a téesz zárszámadó köz­gyűlését. Előzetes számítások­ szerint az 1971-es évre a té­­esz-tagok egy munkanapra 5 kiló gabonát, 5 kiló burgo­nyát és 30 lej készpénzt kap­nak. AMBRUS JANOS, Kökös A kökösi téeszben tegnap­előtt megkezdték — trakto­rokkal és utánfutókkal — az istállótrágya-szállítást. Csü­törtökön estig 20 hektár te­rülettel végeztek. Ezenkívül megkezdték a tavaszi előkészületeket, a ve­­tőmagburgonya átrostálását és forgatását. TARSAS utazás Az MTI ebben az év­ben is több hazai és k­ül­födi kirándulást szervez. Április 9 és 14 között kelle­mes napokat tölthetnek a fi­atalok az NDK-ban, megte­kinthetik Berlin és Halle ne­vezetességeit. Jelentkezéseket január 30-ig az ITI megyei ügynöksége (Sepsiszentgyörgy, Iskola utca 20) fogad el, ugyanitt bővebb felvilágosítá­sokkal szolgálnak az idei bel­földi és külföldi túrákról. A megyei pártkabi­­netben január 18-án, kedden reggel 8 órakor lesz a tanügyben dolgo­zó propagandisták ideo­lógiai felkészítője.

Next