Megyei Tükör, 1980. február (13. évfolyam, 2497-2521. szám)

1980-02-11 / 2505. szám

Esélyesek , Neh*! Nem azért, mert az ember nem tu­r felsorolni néhány ne­vet hanem, mert sokszor a legbizto­sabbnak tűnt papírformát is felborít­ja­­ a megfeMéések, a pillanatnyi ideg­állapotok, a íratlan gyengélkedések... és még annyi m­inden, amire nem is számítunk, nem jelentéktelennek tűn­­k­. |iár feltettük a kérdést... Biztos aranyterem-esélyesnek számí­tanak a Had­yina—Zajcev páros és a !­inicsyi^-val)OI.táncospár, az amerika­i yojkoi^íwázó, Erik Heiden (hogy mindenSzánman, nem mondtuk, de két-három aranyra tippelünk), hú­ga, Bett H»­idh (bár a VR-n nem csil­logott, de otthon... Otthon minden le­hetséges), a sv­éd Ingemar Stenmark, a szovjet jégkrongválogatott, az oszt­rákok üdvöstye (igaz, nem olyan fia­tal), Annemann­ Moser-Pröll és minden bizonnyal az NJDK-beli szánkósok fog­nak aratni a jégteknőben... Ezek tűn­nek biztos esélyeseknek. Mondom, tűnnek... Mert tudják, hogy szokott lenni ? Aztán ott is egy sor titkos esélyes, köztük a balor Popangelov, a svájci Nadig, a lieáensteini Wentzel, az angol Causinj az NDK-beli Pötzsch, Kloffmann, a csehszlovák jégkorong­­csapat... És spolhatnak tovább a re­veket. Hosszú, nagyon hosszú a név­sor. Sokan egy éven át dolgoztak er­re az olimpiai. És végül is néhány olyan verseny­­szám — bob,biatlon, sífutás —, ame­lyeknek küzdeme teljesen nyílt. A bob érmeiért egyplő eséllyel küzdenek Svájc, az NDK és az NSZK verseny­zői, biatlonból egyformán jók a skan­dinávok, a szojetek és az NDK-beliek, sífutásban a skandinávok és a szov­jetek, na meg a fel-feltűnt csillagok, egy-egy lengyl, vagy NDK-beli futó Ezekben a vrseny számok­ban a má­sodpercek dőlnenek, nem pedig az é­­vek során kilakolt Jurói szubjektivi­tás, pl.i mül^^ftpolyázásban. A máso­­­rcek pedig ^^pillanatnyi for­ma függvényt A román füldüttség tagjai a jég­korong, a sztoke, a bob és a gyors­korcsolya venenyein állnak rajthoz. Legszebb verainjük, a bobversenyzők­nek lehet. Ők akár dobogóra is állhat­nak. Még csak hrom nap és aztán... Igen, lobogni, világítani fog a béke, a ba­rátság lángja. A FEN­LR OLIMPIA HÍREIBŐL ARANYÉRMES Álmok. — Néhány héttel ezelőtt még temettek — így Ingemar Stenmark. — Elmondták, hogy ez a Stenmark már nem is megy olyan jól. Nos, most az olimpia előtti utolsó nagy erőpróba, a chamonix-i versenyt megnyertem. Ez a győzelem feldobott Lake Placidtól mindenképpen szeret­ném pótolni a z Innsburkban mulasz­tottakat Az EB-arnyérmes Anett Pötzsch győzt^e után, több^-g^ között ezeket mon*] ban «_ x­ m — Vctem f^Jjobb formájá­fiagamra?^remélem, ezt Lake Placidben, Linda Fratine (a vi­lágbajnok) ellen is sikerül majd bebi­zonyítanom... A szánkó Európa-bajnokság egyik edzésén Marit Schumann, az NDK o­­limpiai bajnok súlyosan bukott, kulcs­csontját törte, s nem is állhatott rajt­hoz. A kórházi ágyon ezzel a merész tervvel állt : Remélem, orvosa­im beleegyezik és vállalhatom a koc­kázatot, minőmképpen szeretnék ott lenni Lake flacidben, hogy megvéd­jem bajnoki cmemet. SZERTEFOSZLOTT ÁLMOK. Franz Klammer, a lesiklás olimpiai bajnoka már a tavalyi idényben is gyengélke­dett. Nem tudott formába lendülni az idén sem. Ő: aztán nem került be hazája válogatottjába. S ha már nem védheti meg bajnoki címét, elvállalta egy amerikai tévétársaság kommentá­tori szerepkört... Legalább látni fogja (és kommentári), ki fosztja meg a tróntól. És nem tud ott Morerod sem, svájciak kitűnő sízőnője, a Világ Kupa a egykori győztese. Mipj­^rról irtunk M­­S&an súlyos -bale^jl^ (autóval) s^^vedett, l^sszas SzeTvedés után visszatért a llvas lejtőkre, hogy meg­próbálja kiHa^ölni a válogatottságo Nos, a visszaélése utáni első versen második futamban (az elsőben 12. he­lyen végzett) bukott és a küzdelem feladására képszerűn­... Az idő túl m­ vid ahhoz, kiharcolja az olimpia repülőjegyet- SQUAVY VALLEY Az Indiánasszony Völgye 1959-ben még csak egy szerény turistaházzal fogadta az arrajárót, 1960-ban viszont itt találkozott a téli olimpia mezőnye. Nyugodtan, mert addigra elkészült csodás jégstadion, az olimpiai falu, s a a remek sípálya. Walt Disney rendezte a megnyitó- és az olimpia záróünnepé­lyét. A versenyek műsorában először szerepel a biatlon. Az északi síszámok­­ban két nagy meglepetés születik: az északi összeírtak az NSZK-beli Georg Thoma, a síugrást az NDK-beli Hel­mut Recknagel nyeri. Az Indiánas­­­szony Völgyében 20 ország képviselői négy sportág 28 versenyszámában küzdöttek az érmekért: Szovjetunió 7—5—9, Németország 4—3—1, Egyesült Államok 3—4—3, Norvégia 3—3—0, Svédország 3—2—2, Finnország 2—3—3, Kanada 2—1—1, Svájc 2—0 —0, Ausztria 1—2—3, Franciaország 1—0—2, Lengyelország 0—1—1, Hol­landia 0—1—1, Csehszlovákia 0—1—0, Olaszország 0—0—1. ST. MORIT/ Az 1928-as és az 1948-as téli olim­piák színhelye. Az elsőn 25 ország ver­senyzői álltak rajthoz, s kerülgették a hirtelen olvadás miatt keletkezett po­csolyákat. A legered­ménye­sebben Sonja Hennie honfitársai szerepeltek: Norvé­gia 7—5—4, Egyesült Államok 2—3—1, Finnország 2—3—0, Svédország 2—2—1, Franciaország 1—0—0, Kanada 1—0—0, Ausztria 0—3—1, Svájc 0—0—2, Nagy- Britannia 0—0—1, Belgium 0—0—1, Csehszlovákia 0—0—1, Németország 0—0—1. Az 1948-as olimpián: Egyesült Álla­mok 4—4—2, Norvégia 4—3—3, Svéd­ország 4—3—3, Svájc 3—4—3, Fran­ciaország 2—1—2, Ausztria 1—3—4, Finnország 1—3—2, Belgium 1—1—0, Kanada 1—0—1, Olaszország 1—0—0, Csehszlovákia 0—1—0, Magyarország 0—1—0, Nagy-Britannia 0—0—2. SZKOBLIKOVA, LIGYIJA A cseljabinszki aranyszőke tanítónő aranyat olvasztott a jégből. 1960-ban még csak két aranyat gyorskorcsolya-számban­ nyert a négy Négy évvel később aztán lesöpört minden aranyér­met a jégről. Páratlan teljesítmény. SZABADON VÁLASZTOTT GYAKORLAT Az olimpiákon műkorcsolyázásban, tornában és műugrásban van szabadon választott gyakorlat. Ellentétben az e­­lőírt (vagy kötelező) gyakorlattal, szabadon választottnál tűnik ki a ver­­­senyző találékonysága, magasabb szin­tű tudása. SZÁNKÓZÁS A századforduló táján vált sportág­gá. Nemzetközi fóruma, a Nemzetközi Sportszánkó Szövetség (FIS) 1913-ban alakult meg Drezdáb­n. A sportág 1964 óta szerepel az olimpiák műsorán. A műfaj legjobbjai a két Németország, Ausztria és Olaszország versenyzői. SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Az olimpia rendezésével megbízott város országos olimpiai bizottsága .NOB-tól kapott megbízását egy általa a választott külön Olimpiai Szervező Bizottságra (v. Rendező Bizottságra) ruházhatja át. Megbízatása az olimpia befejezéséig tart. A szervező bizott­ság küldi ki az olimpia meghívóit, nyom­­­tatványait, irányítja az olimpia rende­zését. ZÁRÓÜNNEPSÉG A játékok befejező „száma“. A kö­vetkező részekből áll: felvonulás; a NOB és a Rendező Bizottság elnökei, valamint a rendező város polgármeste­re a dísztribün elé jönnek; a mostani és a következő olimpiát rendező or­szágok zászlóinak felhúzása; a NOB elnökének záróbeszéde; a rendező vá­ros polgármestere a NOB elnökétől négyévi megőrzésre átveszi az olim­piai zászlót; harsonaszó közepette ki­alszik az olimpiai láng; ágyúlövések közben a kórusok az olimpiai himnuszt éneklik; elvonulás. ZÁSZLÓ A zászló alapja fehér, közepén az öt egymásba fonódó színes karika —a bal­oldali kék karika van a legközelebb az árbocrúdhoz. Az olimpia szabályai szerint a zászló a játékok egész ideje alatt a központi stadion fő árbocrúd­­ján leng. A megnyitó ünnepségen von­ják fel és a záróünnepségen engedik le. focivilág A múlt héten arról számoltunk be, hogy Hans Krankl, a Barcelona osztrák gólgyárosa csomagol, s még le sem zárta bőröndjét, máris érdeklődik u­­tána két angol klub... Nos, a héten megérkezett Krankl válasza, mely sze­rint nem akar eltűnni a szigetek ködé­ben, inkább hazatér a kék Duna part­jára. És azt is megmondta, melyik csa­pathoz... Nem, nem egykori csapatát, a Rapidot választotta, hanem a nagy versenytársat, a Viennát. Ő tudja, mi­ért. Krankl hazafelé tart, mások... A 65-szörös holland válogatott. Wim Jansen, miután klubja, a Feyenoord szabadlistára tette, átrepült az Atlan­ti-óceánon és a Los Angeles-i Azteos­­hoz szerződött. Nem lesz az egyedüli holland. Itt focizik honfitársa, Johann Cruyff, itt edző egykori mestere, Ri­­nus Michels. Mi tagadás, nem rossz trió. S ha már a tengeren túl tartunk, hadd mondjuk el: újabb európai nagy­ságot várnak az egyre népszerűbb a­­merikai berkekbe. Ezúttal, az európai sajtóban gyakran szer­epelt Hennes Weisweilerről van szó, aki bejelentet­te, hogy nem hosszabbítja meg a júni­us 30-án lejáró szerződését, az FC Kölnnel, mert a New York-i Cosmos csapatához szerződik... Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan boldogul majd a keménységéről híres edző a Cosmos „csillagos egény? Itthon felejti-e szi­gorúságát?... Annyi biztos, hogy Ame­rikában egyelőre még csak játsszák a futballt, s a számítógépeket másra­­használják. Nem ragadnak vándorbotot, és to­vábbra is maradnak együtteseik szí­neiben Roland Hattenberger S­einz Rummenigge, Roland, a és Karl­­osztrák középpályás változatlanul kitűnő Stuttgart együttesét erősíti, míg Rum­­­menigge újabb öt évre szóló szerződést írt alá a Bayern Münchennel. Végül egy frissen érkezett hír: a Dél-Amerikában szereplő válogatot­tunk 2—0-ra legyőzte a Deportivo e­­gyüttesét. A válogatott góljait Balaci és Mullescu lőtték. I­T I EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRE (20.) 1940-ben — egy ideig —szentgyörgyi lakos lesz a városunkban korábban is többször szereplő, népszerű Gáli La­jos. Azonnal bekapcsolódik az atléti­kai életbe, novemberben már egy 25 km-es országúti versenyen indul, és a 3. helyen végez, nagyon erős mezőny­ben. Ugyancsak novemberben és u­­gyancsak vendégként a 30 km-es ver­senyt már ő nyeri (1 : 55:0). Aztán ő is, mint Kiss György, végleg elkerül Szentgyörgyről, de a közvélemény igé­nyére a helyi sajtó rendszeresen nyo­mon követi eredményeit és beszámol azokról olvasóinak. Egy alkalommal különben maga Gáli Lajos meséli el élményeit olvasóinak a helyi lap ha­sábjain. Neki köszönheti a város, hogy ismét maratoni versenyt láthat. Az első helyen természetesen ő végez (2 : 52:0). Az idő 4 másodperccel jobb, mint az országos bajnokság első helye­­­ttjének eredménye. Egyetlen ellenfele Ábrahám volt, „akinek még igen nagy volt ez a táv.“ A negyvenes évek elején sajnos, háttérbe szorul a szentgyörgyi atlétika. Pedig a Korvin kezdeményezi e szép sportág fellendítését 1941 áprilisában, de a meghirdetett gyűlésre mindössze három (!) ember jelenik meg. 1942-ben teh­etségkutató versenyt is rendeznek, nem sok eredménnyel, illetve folyta­tással. Az említett sportolókon kívül egyedül Stefán Dezső (igaz a KAC színeiben) gerelyvető eredményei hív­ják fel a figyelmet Szentgyörgyre, aki például egy 1942 júliusi versenyen Kolozsváron második lett (52.10). A Mikóban pedig ebben az időben a fő sportágak a sí, a labdarúgás és a cél­lövészet. Az atlétika eléggé mostoha­­gyerek. Mégis említsünk meg néhány eredményt. Egy 1941-es városi verse­nyen: 100 m: 1. Gáli Sándor (Mikó) 12.2; 200 m: Vájna Miklós (Mikó) 25.0; 1 500 m: Magyaróvári (H) 5:04; 3 000 m: Silotyi (H) 11:38. Vagy: egy 1942- es tornaünnepélyen: távol: Vajna Gá­bor (Mikó) 482 cm; magas: Kiss Ist­ván (Mikó) 145 cm; súly: Zakariás Gyula (Mikó) 10,80 m; diszkosz: Ste­fán László (Mikó) 36,18 m; gerely: Nagy András (Mikó) 42,95 m. (berde) Szerkesztette : ÁKOS KÁROLY A kesztyű .A többség rendes. Ezzel a megállapítással zártam a múlt hetet, ami statisztikailag is megnyugtató. A Stadion cukrász­da pultján ott hevert a világosbarna bőrkesztyű, amikor elvittem a kávémat az egyik asztalhoz. A sorból hozta utá­nam egy asszony. „Ott felejtette, ne vesszen el“. Köszönöm, nem az enyém“. Odajött az asztalhoz egy férfi, „Ön hagyta a­ pulton a kesztyűt?“. „Köszönöm, az enyém itt a táskában“. Kifele menet megnéztem a gazdátlan jószágot. Addigra fel­tették a polcra a kompótosüvegek mellé. Várta a gazdáját„ ak­i bizonyára, ugyancsak rendes. Eg­y rendes, feledékeny ember. Miért ne lenne az, ha alkalmat adott sietős cukrász­dás vendégeknek, hogy néhány percig figyelmesek, udvaria­sak legyenek. —tompa— 16.00 Magyar nyelvű műsor; Tévészemle. A tartalomból : A hét belpolitikai eseményei­nek összefoglalója. Választás­tól választásig — riportok, in­terjúk, nyilatkozatok, tudó­sítások a választási előkészü­letekről. Többet, jobbat, gyor­sabban — ipari filmbeszá­molók. Napirenden a mező­­gazdaságban. Körkép, Közmű­velődési szemle. Első évjárat, Kovács András riportja Csík­szeredában végzett üzemmér­nökökről. Filmtár, Tallózás tíz év opera-, zenetár, rett- és balettműsoraiból. ope­A műsor vendége: Lakatos Ist­ván zenetörténész. Vásznat és egyebeket...? Székelyföld ipa­rosodásáról szóló riportsoro­zat. I. rész. Ma: Kovászna. Körtánc — részletek a Maros együttes műsorából ; 18,50 Ezeregy este; 19,00 Hír­adó; 19,20 Napirenden a már­cius 9-i választások előkészí­tése; 19,35 Napirenden a gaz­daságban; 19,50 Nemzetközi kilátó; 20,10 Műszaki-tudo­mányos műsor; 20,50 Folyta­tásos film: Gusztáv, a vas­ember — utolsó rész; 21,40 Híradó. A Kovászna megyei Turisz­tikai Hivatal közli az érdek­lődőkkel, hogy újabb helyek érkeztek az április 15—22. kö­zött szerve­­z­ndő Kisinyov — Ogyessza kirándulásra. Irány­ár 2 200­­#*1, 48 rubel zseb­pénz. Feliratkozások február 14-ig, a helyek függvényében. 1980. április 22. és május 3. között kirándulást szerveznek a Német Demokratikus Köz­társaságba Bukarest — Drez­da — Meisen — Lipcse — Weimar — Berlin — Bukarest útvonalon. Irányár 5 986 lej, ebből 200 márka Feliratkozásokat 1980. zsebpénz. febru­ár 20-ig fogadnak el. 1980. V. 21—28. között a Szovjetunióba szerveznek ki­rándulást repülővel Len­in­grád — Moszkva útvonalon. Irányár­a 100 lej, ebből 64 rubel zsebpénz. Feliratkozá­sokat március 15-ig fogadnak el. Továbbra is meleg idő vár­ható, gyenge délkeleti szél­lel. A nappali hőmérséklet +5 és -f­7 Celsius-fok, az éj­szakai —5 és —3 Celsius-fok között váltakozik. • 1450. Kölcsönös segély­­nyújtási szerződés megköté­se HUNYADI JÁNOS és II. BOGDÁN között. • 330 éve, 1650-ben halt meg a nagy francia matema­tikus, fizikus és filozófus, RENÉ DESCARTES. • 1898-ban született SZI­LÁRD LEÓ fizikus, biofizi­­kus. Az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az ő kezdeményezésére 1945 ta­vaszán Einsteinnel együtt fi­gyelmeztették az amerikai el­nököt az atombomba beveze­tésének következményeire, a fegyverkezési verseny meg­­indulásának veszélyeire. • 1840-ben született ABAFI LAJOS irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus. • 1906-ban született ILIE PINTILIE, a romániai mun­kásmozgalom kiemelkedő e­­gyénisége. • 1810. február 10-én Kéz­­dimárkosfalván született BA­RABÁS MIKLÓS festő (megh. 1889. február 12.). „...vizuális emlékezetünket majdnem tel­jesen uralja. Petőfi, Arany, Jókai, Kossuth, annyian mások Szécsenyi és rendszerint egy-egy Barabás-portré ha­tására elevenednek meg em­lékezetünkben.“ • 1890. február 10-én szüle­tett BORISZ PASZTERNÁK. 1958-ban a Doktor Zsivágó című művéért Nobel-díjat ka­pott. „A poézis mindenütt je­len van, még a fűben is, csak le kell érte hajolni“, — vallja egyik írásában. © Sepsiszentgyörgy — Művész : Feszült helyzet — színes a­­merikai film, 10, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Az ifjúság varázsitala — színes román film, 11, 15,30, 17,30 és 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8.: A negyedik raj — színes román film, 10, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: Személyazonosság nélküli ember — színes bolgár film, 11, 17 és 19 órától. — 2.-3.

Next