Megyei Tükör, 1981. december (14. évfolyam, 3066-3092. szám)
1981-12-01 / 3066. szám
A leszerelésért, mindannyiunk békéjéért Mindannyian nagy elégtétellel és rendkívüli elragadtatással vettük tudomásul, hogy a Nagy Nemzetgyűlés, a román nép legmagasabb fóruma felhatalmazta Nicolae Ceausescu elvtársat, pártunk főtitkárát, országunk elnökét, forduljon felhívással az európai együttműködési és biztonsági konferencia záródokumentumát aláíró államok vezetőihez, annak érdekében, hogy megakadályozzák újabb középhatósugarú rakéták elhelyezését kontinensünkön, visszavonják a meglévőeket, s nukleáris fegyverek nélküli Európát teremtsenek. Ez a felhatalmazás, hazánk leszerelési és békekezdeményezése fontos lépést jelent a világ békéjének, a nemzetközi biztonságnak megteremtésében, a békés építőmunkához szükséges feltételek létrehozásában. Az egész világon nagy visszhangra lelt hazánk, pártunk vezetőjének eme újabb javaslata, a Nagy Nemzetgyűlésnek az európai államok és a világ más országai parlamentjeihez, kormányaihoz, népeihez intézett felhívása, amely újabb ragyogó kifejezője annak a magas fokú felelősségérzetnek, amellyel a román nép cselekszik, Nicolae Ceausescu elvtárs irányításával, a béke megvédéséért és az emberiség létéért. Országunk legfelsőbb törvényhozó testülete, a megyék és a főváros képviselőinek egy csoportja javaslatára egyöntetűen hagyta jóvá ezt a határozatot, amelynek hozzá kell járulnia a világ összes népes békeóhajának kiteljesítéséhez. „A felhívás, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés ma Európa, az AEA és Kanada népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett, beilleszkedik a Nagy Nemzetgyűlés, a román nép következetes tevékenységébe, hogy erősítse szolidaritását és együttműködését az összes európai népekkel, a világ összes népeivel a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, a megértés és a béke világáért folyó harcban. Biztosítani akarom Önöket, elvtársak, hogy a legjobb feltételek között fogom teljesíteni a Nagy Nemzetgyűlés, a nép által rám ruházott felhatalmazást és az irántam tanúsított bizalmat, azzal válaszolva népünk elvárásaira, mindent megteszek, hogy nemzetünk békében élhessen és megteremthesse a szocialista és kommunista társadalmat, hogy az összes európai nemzetek, az egész világ békében és együttműködésben éljen.“ Ez a felhatalmazás egyben kifejezi azt a rendkívüli bizalmat és nagyraértékelést, amellyel a román nép viseltetik szeretett vezetője iránt, s ugyanakkor kifejezője annak a rendkívüli tekintélynek is, amelynek Nicolae Ceausescu elvtárs örvend az egész világon. Népünk úgy véli, a jelenlegi körülmények között az előttünk álló legégetőbb célkitűzés az újabb középhatósugarú rakéták elhelyezésének megakadályozása, s rátérés e fegyverek, az öszszes nukleáris fegyverek mennyiségének fokozatos csökkentésére, Európának az atomfegyvertől való teljes és végleges megszabadítására. Íme, ezért köszönti egész népünk nagy reménységgel a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti genfi tárgyalások megnyitásának közeledését, mely tárgyalások célja a középhatósugarú nukleáris raéták Európában való elhelyezésének és további fejlesztésének megakadályozása a meglévőek visszavonása. A román nép, mint az egész európai és világközvélemény, rendkívüli érdeklődéssel várja hát az eseményt, azzal a hittel, hogy ezek a megbeszélések konkrét gyakorlati intézkedéseket és határozatokat szülnek kontinensünk életbevágó problémáinak, a nemzetközi biztonság és világbéke kérdéseinek megoldása érdekében. Szarvasmarhatenyésztés új utakon A kőröspataki termelőszövetkezetben a vezető tanács és a gazdaság szakemberei a szarvasmarha-tenyésztésre való szakosodással párhuzamosan igyekeznek mindent megtenni, hogy az ágazat valóban erős oldala legyen a téesznek az elkövetkező években. Ennek a minőségi átalakításra való törekvésnek már ebben az esztendőben mutatkoznak bizonyos jelei, amelyek egyszersmind feltételeket teremtenek a termelés sokoldalú növelésére. Legnagyobb jelentőségű ebben a vonatkozásban a kálnoki részlegen rövidesen benépesítésre kerülő iparszerű tehenészeti telep termelésének beindítása. A gazdaság állattenyésztő farmjának vezetőjével néztünk szét a termelés színhelyén, a régi üzemközpontban és annak környékén. A szalmakazlakból néhány közelebb költözött a falutól pár száz méterre hajdanában kijelölt szérvről az istállók közelébe. Ugyanakkor az egyik szénacsort is felhozták a tehénistállók szomszédságába. A mérlegháztól az udvaron át az istállósor végéig vadonatúj betonút vezet egészen az utolsó épület mögött megkezdett hatalmas fal közötti silóépítményig. Ez a rendszeres takarmányellátás, atakarékos takarmánygazdálkodás szempontjából említésre méltó beruházás, hiszen itt az istállók környékét eleddig az őszi, tavaszi esőzések, olvadások idején alig lehetett járművel megközelíteni, a gyalogos közlekedést sem lehetett gumicsizma nélkül elképzelni. Ésszerű a tömegtakarmány-félék tárolásának közelebb költöztetése, mert a szérvtől az üzemközpontig vezető mezei út néhány szakasza is jócskán kihasasodott a kátyúk környékén, aminek természetesen a termőföld esett áldozatul. Az istállók közül néhányat korszerűsítettek. Az egyikbe a borjaztató került egyedi borjúketrecekkel, ahol a vemhes teheneket idejekorán el lehett különíteni. Az egyik istálló átalakításával, korszerűsítésével az idén végeztek. A széles takarmányfolyosós, hullámlemezzel fedett, felújított, önitatókkal ellátott épület egészen újnak néz ki. A belső térkiképzésnél takarmány- FÜLÜS Zoltán (toiytaioso o 2-3. oiaaion) Todor Imre, az örköi homokkőbánya dolgozója (BORTNYIK György felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. AZ RSZP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA szám 1981. DECEMBER 1. Kedd XIV. évfolyam Ára 30 iani Létezik alternatíva ? A háborús osziták sajnálatos véleménye szerint a fegyverkezés fokozása még a gazdasági válság körülményei között is újabb és újabb munkalehetőséget biztosít az emberek milliói számára. Tény és való, hogy pillanatnyilag több mint 100 millió civil személy — kutatók, tervezők, munkások — dolgozik a hadiiparban. Feltevődik a kérdés, hogy mi történne, ha véget vetnének a fegyverkezési hajszának? Egyszerű: munka nélkül maradna 100 millió személy! Mindez hamis állítás. Maguk a szakemberek kiszámították, hogy a katonai szektorban befektetett minden egymilliárd dollár 76 000 munkahelyet biztosít, míg ugyanezzel az összeggel több mint 100 000 munkahelyet lehetne létesíteni. De feltevődik az a kérdés is, hogy vajon a hadiiparban dolgozó mérnökök és tervezők nem tudnának mást is alkotni? Természetes, hogy tudnának! A livermorei (Dél-Karolina) nukleáris kutatólaboratóriumnak, annak a laboratóriumnak szakemberei, ahol a neutronbombát dolgozták ki, jelentést állítottak össze arról, hogy a tudósok és szakemberek milyen arányú békés célú tevékenységet tudnának kifejteni. Rámutattak többek között hogy ha az LISA lemondana a nukleáris fegyverek további kifejlesztéséről, úgy 4 000 — 7 000 kivói szakképesítésű műszaki dolgozó a polgári élet szolgálatába állíthatná tevékenységét. Mi történne a hadiiparral? Amerikai békepartizánok már tervet is dolgoztak ki a Santa Clara-i fegyvergyárak átállítására, rámutatva, hogy minden újabb befektetés nélkül a californiai hadigyárakat be lehetne állítani a békés célú termelésre. Hogy miben állna ez? Hát például az újabb energiaforrások felkutatásában, az újrahasznosítható energiák, a napenergia fokozottabb hasznosításában. A laboratórium dolgozóinak véleménye szerint a californiai hadiiparátállítása révén csaknem 3 millió új munkahelyet lehetne létesíteni. Hogy lehetséges a hadiipar átállítása, azt néhány példa is bizonyítja: a katonai helikopterek gyártására szakosított Poeiny-Verto’ cég termelőrészlegeinek egy harmadában például villamosokat, trolibuszokat gyártanak. Jörg Huffschmidt, a Bremeni Egyetem professzora szerint, a nyugatnémetek lemondhatnának a fegyvergyártásról. Véleménye szerint a Leopart 1 2. típusú blkokat előállító Krupp-Atlas Elektronikát át lehetne állítani orvosi berendezések gyártására, míg a Bank, a Diehl, az Mtu és a Tévés tankgyárakat buldózerek gyártására. Bőségesen akad bizonyíték arra, hogy nem történne semmi kük, ha a kardgyárakat ekéket gyártó vállalatokká alakítanák át. Az Egyesülés évfordulójára Hatvanhárom esztendeje annak, hogy a gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés a dolgozó tömegek akaratából kimondta Erdély Romániával való egyesülését. Így az egységes román nemzeti állam megvalósításának sok-sok százados álmát váltották valóra. December 1-e a román nép életében rendkívüli jelentőségű ünnepként maradt fenn. Az 1918 december elsejei történtelmi eseményre utalva, Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte: ,.Népünknek a nemzeti felszabadulásért táplált évszázados vágyai betetőzése ama időszak leghaladóbb társadalmi-politikai erői — melyek között a néptömegeknek meghatározó szerepük volt — harcának eredménye. Az 1918-as egyesülés igazi határkövet jelentett a modern Románia fejlődésérn. Erdélynek a hazával való egyesülése megnyitotta az utat a nemzet fejlődése előtt, megfelelő keretet teremtett a nemzetgazdaság, a tudomány és a kultúra hangsúlyozottabb előrehaladásához, munkásosztályunk forradalmi mozgalmának, a társadalom összes haladó erős tevékenységének fokozódásához.“ Az Egyesülés évszázados harcok gyümölcse, mely harcok egész népünktől számos áldozatot követeltek. Olyan ezeréves álom valósult meg, amely a nemzeti egység eszméjét teljesítette ki. Az első központosított és független dák állam 2050 évvel ezelőtti megteremtése Burebista vezetésével, mely államnak a magva itt, Erdélyben található, az összes románok Mihai Viteazul uralkodása alatti egyesülése 1600-ban. olyan események voltak, amelyek aranybetűkkel íródtak be a román nép törté(Folytatás a 2—3 oldalon) Teljesítették egész évi tervüket A sepsiszentgyörgyi Fa-Fém kisipari szövetkezet munkaközössége az év folyamán rendszeresen, hónapról hónapra teljesítette tervét, s a kisipari szövetkezetek kongresszusának tiszteletére azzal a kiváló teljesítménnyel állott elő, hogy november 24-i termelésével bezárólag egész évi tervét teljesítette a következő fő mutatószámoknál, az árutermelésnél, a nettó termelés értékénél és a választék szerinti fizikai termelésnél. A többi mutatónál a tizenegy hónapra szóló tervet kisebb-nagyobb mértékben túlszárnyalta ez a szorgalmas munkaközösség, melynek tagjai arra törekednek, hogy termelési és szolgáltatási feladataik túlteljesítésével megőrizzék az országos élenjáró szövetkezet címet.