Háromszék, 2009. április (21. évfolyam, 5643-5665. szám)

2009-04-28 / 5663. szám

2009. április 28., kedd Az oktatási minisztérium módosította három évvel ez­előtti rendeletét, és újból engedélyezi a középiskolai szintű tanítóképzést. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző felmérése szerint az általános iskola végzősei szívesen foly­tatnák tanulmányaikat ilyen típusú oktatásban, ezért az iskola egy osztály indítására engedélyt kért a szaktárcától. SOCHOM ISTVÁN FELVÉTELE (ARCHÍV) Hetvenöt éve működik taní­tóképzés Kézdivásárhelyen, a középfokú oktatást a 2006— 2007-es tanévben váltotta fel teljesen a főiskolai, azelőtt hét évig párhuzamosan tanítottak mindkét szinten. 1990 óta több mint nyolcszázan szereztek középfokú oktatói oklevelet s három és félszázan felsőfokú diplomát ebben az iskolában, a tantestületből sokan mindkét tagozaton tanítanak. Mivel há­rom éve nem indul IX. osztály, jelenleg csupán a végzősök maradtak a tanítóképző közép­iskolában Kézdivásárhelyen, de ha a minisztérium rábólint a kérésre, nem lesz megszakítás, ősztől folytatódik a háromne­gyed százados hagyomány. László Katalin, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója érdek­lődésünkre elmondta, a felső­­háromszéki nyolcadikosok har­madát kérdezték továbbtanulási szándékaikról, és már az ő kö­rükből lenne több mint egy osz­tályra való diák, így a középis­kolai tanítóképzés újraindítása megalapozott ezen a vidéken, ami egybeesik az óvónőhi­­­ánnyal, ugyanis egyre több he­lyen kérik a szülők az óvodai csoportok átalakítását napközi­vé, ahol délelőtti és délutáni váltásban két pedagógus foglal­kozik a gyermekekkel. A jogszabályok folyamatos változtatása miatt azt még nem lehet tudni, hogy a középfokú végzettség elegendő lesz-e címzetes tanügyi állás elfogla­lásához, vagy meg kell szerez­ni a felsőfokú oklevelet is, az ellenben biztos, hogy a fiatalok helyettesítőkként elhelyezked­hetnek, és az is biztos, hogy a tanultaknak a gyermekek is hasznát veszik majd. Ismét ballaghatnak a Bod Péter Tanítóképzőben Református kórusok találkozója SOCHOM ISTVÁN A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda szombaton szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyénkbeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalosta­lálkozón közel háromszázan vettek részt. Nt. Szőcs László kézdi-orbaiszéki esperes tartott istentiszteletet, majd há­zigazdaként Beder Imre tiszteletes és Kovács Ödön fő­gondnok köszöntötte a megjelent énekkarokat. Fellépett a kézdivásárhelyi Református Kollégium énekkara (kar­nagy: Tamás Endre Ottó lelkipásztor), a nagyszebeni Hozsánna énekkar (Vecsei Ibolya), a kovásznai I. refor­mátus egyház énekkara (Antal Ernő kántor), a kovásznai II. református egyház Hozsánna kamarakórusa (­Bukovinszky Cs. Tünde lelkipásztor), a papolci reformá­tus vegyes kórus (Márton János kántor), a kézdivásárhe­lyi Hálaadás református dalárda (Demény József ny. ze­netanár, Balázs István kántor), a kantai római katolikus templomi kórus (Fórika Balázs kántor), a kézdivásárhe­lyi Boldog Özséb római katolikus plébánia énekkara {Gergely Gábor kántor), a pákói református egyház ének­kara {Szántó István) és a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara {Héjjá István zene­tanár). A közös énektanulás után a szervezők nevében Beder Imre lelkipásztor és Balázs István kántor emlékla­pot és szalagot adott át minden dalárda vezetőjének. A rendezvény a magyar himnusz és a Szózat közös elének­­lésével, illetve szeretetvendégséggel ért véget. Eszmecsere az Orbán (folytatás az első oldalról) Húsbavágó kérdések merültek fel, az egyesületi elnök el­mondta, sajnálják, hogy nem sikerült a tanácsba bejutniuk, de az önkormányzattal kötött megegyezésüknek megfelelően ké­szül a nekik juttatott legelő bekerítése, várják, hogy négy kö­zösségi rendőrt vegyen fel soraikból a város, kérik a ház intéz­ményesítését, számítanak arra, hogy lopni kényszerült tizenöt, sokgyerekes családfőnek munkát ad a város. A vérközpont igazgatója szerint az EU-s pénzek lehívása se­gíthet, ajánlotta a romák figyelmébe a zsidók példáját, akik an­nak idején képesek voltak anyagilag is összefogni, hogy egyva­laki közülük egyetemet végezhessen. Deme Judit egészségügyi igazgató három, romáknak fenntartott ösztöndíjról beszélt a nő­vérképzőben, egy jelentkező lenne is, de további kettőt, mivel érettségizettekről lehetne szó, talán az egész megyében nem ta­lálni. Sikerült tizennégy, ún. egészségügyi közvetítőt kinevelni (ők tartják a kapcsolatot a családorvosokkal), több is lehetne, ha a cigányok mind romának vallanák magukat a népszámláláson, mert egy ilyen álláshoz legalább ötszáz fős közösség szükséges. Fontos továbbá, hogy nők is legyenek köztük, mert a női betegek nem szívesen fordulnak férfiakhoz. A megyei rendőrfőkapitány nyugtázta, hogy főbenjáró bűnügyek nem voltak, és belső rend­tartásra buzdított. A végén szóhoz jutó romák közül az egyik el­mondta: kívülről könnyű ítélkezni a cigányság fölött, a másik köszönte a jó szándékot, de hozzátette: az urak nemigen tudják, hogyan is él valójában e nép. Lapunk képviseletében az ötletbörzéhez azzal járultunk hozzá: ha az ösztöndíjakat nincs, kinek odaítélni, mert az érett­ségizett cigány a fehér hollónál is ritkább, akkor előbb a közép­iskolába jelentkezők számára kellene ösztöndíjrendszert kidol­gozni, s a romákat mindenekelőtt anyanyelvükön megszólítani, ahogy a mutatókat feljavító Néri Szent Fülöp iskolában teszik. A kinn rajongó népség­katonaság ezt követően hatalmas gau­­diummal kísért makarónievő és sörivó versenynek örvendhetett. ORGONASZENTELÉS A KRISZTUS KIRÁLY-TEMPLOMBAN Egy álom megvalósult FERENCZ CSABA Vasárnap ünnepi szentmise ke­retében Tamás József segédpüs­pök megszentelte a sepsiszent­györgyi Krisztus Király-templom Ziegler-koncertorgonáját. A Lu­kács Tamás hangszerkészítő által újjáépített orgona egészében még nem szólalt meg, Steffen Schlandt, a brassói Fekete-templom orgo­nistája és Löffy Gelért, a Vox Celestis Orgonaegyesület elnöke által nyilvánosan először megszó­laltatott hangszer, a közreműködő Laudate kórus és a szólisták hang­ja mégis betöltötte a templomot. Dávid György plébános megkö­szönte mindazoknak, akik anyagi és szellemi támogatásával meg­épülhetett Háromszék legnagyobb koncertorgonája. A szentmise után tartott rövid orgonahangver­seny alatt az ünneplő közönség kivetített fotókon követhette vé­gig a hangszer útját a svájci Montreaux-tól a Krisztus Király­templomig. Dávid György plébános és az ünneplő közösség KÖZÉLET —m------I------- / •g''""'.'----’ T-iTTWW f RÖVIDEN T Kevesebb szemét a városünnepen A szétszórt szemetet illetően is civilizáltabb volt a város összképe a Szent György-napi mulatozás után, mint eddig — közölte lapunk érdeklődésére Tóth B. Csaba, a Tega köz­­tisztasági vállalat igazgatója. A három nap alatt mintegy százötven köbméternyi hulladékot gyűjtöttek össze, s bár napról napra nőtt a hajnali szemétmennyiség (a szombat reg­geli 32 köbméter után tegnapra már majdnem hatvan), most kevesebbet szórtak szét, ugyanis a belvárosban idén először közel száz műanyag konténert helyeztek el, a város­ünnepen részt vevők pedig használták ezeket a hulladék­­gyűjtőket, így a köztisztasági munkásoknak is könnyebb dolguk volt. (mól) Fiatal tehetségek a Szent György-napokon A SZERZŐ FELVÉTELE A városi művelődési ház és a MUKK kulturális egyesület szervezésében harmadszorra léptek a városnapok közönsége elé a fiatal zenei tehetségek. A háromfordulós verseny gála­műsora szépszámú közönséget vonzott, az énekesek meg egy hangszeres fiatal színvonalas és szimbolikus küzdelme bebi­zonyította, hogy helye van az ilyen jellegű rendezvénynek. A hét, immár nem csak Háromszéki döntőst az Echinox együt­tes kísérte, az első helyet Diós Brigitta Borbála Alsónyárád menti versenyző kapta, a további sorrend Oana Brandiu és Eduard Sonea (mindkettő sepsiszentgyörgyi). Különdíjat ka­pott az alig nyolcesztendős kőhalmi Czerják Istvánba, aki magabiztos dobjátékával vívta ki a közönség és a zsűri elis­merését. (Ferencz) Színpadon a gálaműsor tehetségei Péchy Blanka-díj szentgyörgyi pedagógusnak Kazinczy-éremmel tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium XII. osztályos tanulóját, Nagy Szidóniát a Győrben tartott Szép magyar beszéd ver­senyen. A Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a róla elnevezett verseny Kárpát-medencei dön­tőjén a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége külön­­díjjal jutalmazta a szintén mikeses Korodi Beátát (XI. osz­tály), mindketten Erdély Judit tanítványai, a kilenc erdélyi résztvevőből ők képviselték Háromszéket. A Mikes Kelemen Főgimnáziumban nem csak a középiskolai tago­zaton van hagyománya a vers- és prózamondásnak, a he­lyesírás versenyszerű művelésének, az iskolán kívüli iro­dalmi tevékenységnek, hanem az V—VIII. osztályosok körében is. Fass Rozália tizenöt éve vezeti a Beszélni nehéz kört, diákjaival rádiós nyelvműsorok résztvevői a beküldött feladatlapok által, tanítványai szép eredményeket érnek el a különböző nyelvi vetélkedőkön. A nyugdíjas, de mindmáig aktív pedagógus mindezekért Péchy Blanka-díjat kapott, amelyet Győrben adtak át a Kazinczy-verseny díjkiosztó ünnepségén. (fekete) Leégett a közbirtokosság székháza Szombatról vasárnapra virradó éjszaka két óra körül eddig ismeretlen okok miatt az altorjai Székely Közbirtokosság székházában tűz keletkezett. Az épület a Két rét töve nevű ré­szen, a Torja patak partján, a nagyközség Bálványos felőli ki­járatánál található. Mire a kézdivásárhelyi hivatásos tűzoltók a helyszínre érkeztek, az épületből csak a falak maradtak meg. Tegnapig a tűz okát még nem lehetett megtudni, a kivizsgálás a tornai rendőrőrs munkatársainak bevonásával folytatódik, mivel az sem kizárt, hogy nem rövidzárlat, hanem gyújtogatás történt. (lochom)

Next