Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)

2017-05-17 / 8099. szám

4­0Háromszeék 2017. MÁJUS 17., SZERDA KÜLFÖLD RÖVIDEN Trump tényeket közölt az oroszokkal „Teljes mértékben helyénvaló" infor­mációkat osztott meg Donald Trump amerikai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel múlt heti tárgya­lásaikon Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint. McMaster tegnap a washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón hang­súlyozta, hogy rutinjellegű informá­ció-megosztásról volt szó, és az elnök semmilyen módon nem sodort veszély­be hírszerzési forrásokat a Lavrovval folytatott tanácskozása következtében. A The Washington Post napilap hétfői jelentése szerint Donald Trump titkos hírszerzési értesüléseket osztott meg az Iszlám Állam terrorszervezetről az orosz külügyminiszterrel múlt heti tárgyalá­saikon. ■ Légből kapott információnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az amerikai lap állítását. ■ Minden joga megvan, hogy általa választott információkat osszon meg Oroszországgal - jelentette ki maga az amerikai elnök. Amint a HVG.hu beszá­molt róla, Trump a Twitteren írt erről azután, hogy több kormányzati tiszt­ségviselő is tagadta a lap értesüléseit. Terrorizmussal és repülésbiztonsággal kapcsolatos tényeket közölt, szerinte erre humanitárius okai voltak, illetve azt szerette volna elérni vele, hogy Oroszor­szág még határozottabban lépjen fel az Iszlám Állam és a terrorizmus ellen. Kötelezettség a menedékkérők elosztása jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmus­ban. Ha egy hónapon belül sincs előre­lépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben -jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos teg­nap az Európai Parlament Strasbourg­ plenáris ülésén. Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevez­te a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer „a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul". Hangsúlyozta, az uniós belügy­miniszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Gö­rögországnak, hanem az EU egészének érdeke. A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer mene­kültet helyeztek át a kvótarendszer keretében. ■ Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatat­lannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. A lengyelek is elutasítják A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra rákényszerítsék a mene­kültelosztási kvótákat - hangsúlyozta tegnap Varsóban Beata Szycho lengyel miniszterelnök. Az Európai Bizottság tegnapi bejelentésére vonatkozóan, miszerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország, Magyaror­szág és Ausztria ellen, ha júniusig nem kezdik el az uniós megállapodás szerint a menekültek befogadását, Szydho kije­lentette: az EB „nem okul saját hibáiból, újból megismétli azt a már többször elkövetett hibát, amely az unió súlyos válságához, a brexithez vezetett". Az MTI hírei alapján szerkesztette: Mózes László Kallós Zoltán az Europa Nostra-díj közönségdíjasa Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató lett az Europa Nostra-díj idei közönségdíja­sa, az internetes szavazás eredményét a hétfő esti díjkiosztón jelentették be a finnországi Turkuban - közölte tegnap a Maszol.ro portál. FOTÓ: MTI Az Európai Bizottság és az Europa Nost­ra április 5-én tette közzé az idei díjazot­takat. A kulturális örökségvédelem te­rén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból 29-en vehették át hétfő este az Európai Unió kulturális örökségvéde­lem terén legnevesebbnek számító elis­merését Turkuban. A bejelentés napján elindult egy on­line szavazás is, ahol a közönség támo­gathatta a nyertes projekteket, és Kallós Zoltán gyűjtötte be a legtöbb szavaza­tot. „Kallós Zoltán arra áldozta az éle­tét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára látha­tóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mu­tatott rá áprilisi indoklásában a zsűri. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztu­dóst Sógor Csaba, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője jelölte az uniós kitüntetésre. Az online szavazás lehető­ségére az RMDSZ is felhívta a figyelmet hírlevelében. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikere­sebb magyar népzenegyűjtőinek. Példa­értékű életútja során őseink hagyatéká­nak, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórvány vidé­ken élő magyar gyermekek anyanyel­vének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munká­ja, valamint az erdélyi és az anyaorszá­gi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elisme­réseként részesült idén március 15-én Kossuth Nagydíjban. Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Ka­lotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Me­­zőség falvai, a Gyimes és a moldvai csán­gók. A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992- ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapít­ványt, amely a szórványvidéken élő ma­gyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. Kárpát-medencei magyar családorvosokat díjaztak A családorvosok nemcsak a gyógyításban, hanem az egészségre nevelésben is kulcsszereplők - mondta az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten, az Év családorvosa a Kárpát-medencében díjak átadásán. A hetedik alkalommal kiírt pályázat díj­átadóján Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy a családorvos a legjobb emberi erő­forrás a közösségek életében. A háziorvo­sok szolgálják a gyógyítandókat, kultúrát közvetítenek, szerepet vállalnak a szoci­ális jelzőrendszerben, segítik a népesség­­megtartást, és akár jó oktatók is lehetnek. A díjazottak egységes Kárpát-medencei térben gondolkodnak, ami a magyar­ság jövőjének szempontjából kiemelten fontos - emelte ki Balog Zoltán, hozzáté­ve, hogy ezért is döntött úgy a kormány, hogy 2018. január elsejétől minden gye­rek után, akit magyarnak anyaköny­­veztetnek a világ bármely részén, jár az anyasági támogatás. A Magyar Általá­nos Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) által alapított Év családorvosa a Kárpát-medencében díjjal elismerik a példaértékű, a páciensek érdekében ki­fejtett mindennapi megelőző és gyógyító családorvosi tevékenységet, a kötelesség­tudattal és alázattal végzett mindennapi munkát. Kitüntetést vehetett át Klausz Irén, Kismányok és Nagymányok házi­orvosa, Bajza József a szlovákiai Tisza­­csernyőről, Miró Erika az ukrajnai Záp­­szonyról, Tolnai Angéla a Bihar megyei Nagyszalontáról és Bús Mária a szerbiai Magyarkanizsáról, valamint Kozma Já­nos hódmezővásárhelyi házi gyermekor­vos. Különdíjban részesült Sztojka Tamás a Hargita megyei Kászonaltízről. A bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell a befogadó országok értékeihez Precedensértékűnek számít az olasz semmítőszék döntése, amellyel helyben­hagyta egy Olaszországban élő indiai szikh bevándorló ügyében hozott ítéletet arról, hogy a bevándorlóknak kötelező alkalmazkodniuk az őket befogadó ország értékeihez - jelentette az olasz sajtó tegnap. A döntés szerint elfogadhatatlan, hogy egy bevándorló a saját értékeihez ragaszkodva tudatosan megsértse az őt befogadó ország társadalmi szabályait. A harmadfokú bírói testület egy Olasz­országban élő szikh férfi ügyében ha­tározott. A Lombardia tartománybeli Goito kisvárosában élő férfit 2015-ben kétezer eurós bírságra ítélték, mivel egy húsz centiméteres késsel közleke­dett Goito utcáin. A városban jelentős számú szikh közösség él. A férfi szerint a ruhája övén viselt kés (kirpan) a fején hordott turbánhoz hasonlóan az általa gyakorolt vallás jelképének számít, és „vallási kötelezettségből” hordta. Ezért fordult a legfelsőbb bírósághoz a rá ki­szabott pénzbírság eltörlését kérve. A semmítőszék azonban elutasítot­ta a fellebbezést, hangsúlyozva, hogy a „soknemzetiségű társadalomban a kü­lönböző nemzetiségű személyek együtt­élése szükségszerűen megköveteli, hogy a bevándorlók és a befogadó társadalom közös alapértékeket valljanak. Az integ­ráció nem jelenti az eredeti kultúra el­hagyását (...), korlátot szabnak azonban a befogadó társadalomban érvényes emberi jogok és törvényi előírások.” Történelmi ítéletről beszélt Roberto Calderoli, az Északi Liga szenátora, aki szerint a bevándorlóknak minden olasz törvényt tiszteletben kell tartaniuk, az­zal kezdve, hogy közterületen nem visel­hetnek arcukat eltakaró fátyolt, burkát vagy nikábot. Ha a bevándorlók „nem fogadják el szabályainkat, nem marad­hatnak Olaszországban” - mondta Ro­berto Calderoli. Luca Squeri, a jobbkö­zép Hajrá Olaszország (FI) képviselője szerint a semmítőszék nemet mondott az integrációra, amelyet a balközép római kormány szorgalmaz. Khalid Chaouki, a balközép Demokrata Párt (PD) marokkói származású képviselője megjegyezte, jó lenne, ha a bíróság a „nyugati kultúra” fogalmát is meghatározná. A semmítőszék kimondta, hogy az integráció nem különíthető el társadal­munk és kultúránk jogszabályaitól-han­­goztatta Giancarlo Perego, az olasz püs­pöki kar (Cei) Migrantes szervezetének igazgatója. A Cesnar torinói valláskutató intézet viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a kirpan viselete engedélyezett Ka­nadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyágban. Olaszországban 60 ezer szikh él, a második legnagyobb közösség Európá­ban az Egyesült Királyság után. A brit hadsereg szikh harcosai részt vettek Olaszország felszabadításában a máso­dik világháborúban. Jelenleg elsősor­ban az észak-olaszországi agrártérsé­gekben, Venetóban és Lombardiában élnek. A lombardiai Pessina Cremone­­sében van az egyik legnagyobb európai központjuk. Az olaszországi szikhek motorozáskor sisakot sem viselnek, arra hivatkozva, hogy a turbánt nem vehetik le a fejükről.

Next