Háromszék, 2019. szeptember (31. évfolyam, 8783-8807. szám)

2019-09-16 / 8795. szám

ÉDES ÍZEK FESZTIVÁLJA Csíkszentmártoni az év székelyföldi kürtőskalácsa ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Míg az előző években egyetlen versenyző csapatnak sem sikerült, a kürtőskalács-fesztivál idei kiadásán azonban hárman is megkapták a szigorú zsűritől az arany fokozatot szombaton készített, hagyományos székely desszertjükért. Mindannyian Hargita megyéből érkeztek a rendezvényre, s a bírák úgy értékelték, közülük is a Vitos kürtös bizonyult a legjobbnak, így egy éven át csíkszentmár­­toni csapaté az Év kürtőskalácsa kitüntetés.»­3 TORJAI FALUNAPOK Nemzetközi főzőverseny és Mária-búcsú A SZERZŐ FELVÉTELE Tizenhatodik alkalommal szervezett faluünnepet az elmúlt hétvégén a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal az Aporok falujában. A háromnapos rendezvényen lóerő- és favágó versenyt tartottak, átadták a felújított Kicsi Antal-iskolát, hatvanméteres puliszkát készítettek, nemzetközi főzőversenyt hirdettek és tegnap a Mária-kápolna kertjében ünnepi szentmi­sét celebráltak. Akárcsak az előző években, idén sem maradt el a terménykiállítás a községháza folyosóján. A torjai és a bélafalvi volt Felső-Háromszék idei két utolsó faluünnepe. »4 A 66 méteres puliszka 5 perc alatt fogyott el M­­egérjük-e valaha, hogy a tanévkezdés ne elkeserítő vagy egyenesen röhejes eseményektől legyen hangos? Idén a ne­bulók alig foglalták el helyüket az iskolapadban, máris három elgondolkodtató eset is borzolja a kedélyeket. A legsúlyosabb a Szatmárnémetiben oktató tanítónő esete, aki gázspray-vel fújta le két előké­szítő osztályos, hatéves diákját, merthogy azok, állítása szerint erőszakosakká váltak és rátá­madtak. Az eset, azon túl, hogy abszurd, komoly aggodalmakra ad okot a pedagógusi pályára jelentkezők alkalmasságát illetően. Az eset tovább növeli a hazai oktatással kapcsolatos kérdések számát, miközben egy újabb történet, a Giurgiu megyei Clejani-béli eset újabb problémákat jelez. A sokak számára valószínűleg ismeretlen telepü­lésen pár napja három -8,9 és 10 éves - tanuló órák után romhalmazzá változtatta az őrizetlen iskola berendezését. A három gyermek - közülük az egyik pszichés gondokkal is küzd - tette a szü­lői felelősségről és az otthon tanultakról, nevel­tetésről is szól, de az oktatás hatékonyságára is rámutat. A település polgármesterének a történtek kapcsán megfogalmazott szavai pedig minősíthe­tetlenek: amint sikerül helyrehozniuk az iskolát, egy papot is hívnak, szentelje meg, hogy többé ilyesmi ne forduljon elő. A fentiekhez képest a harmadik eset már szinte jelentéktelennek tűnhet­­ az ékezetes betűk (hosszú ő és ű) nélküli, hatodikosoknak szóló, másodnyomásban megjelent magyar tankönyvek története -, de sajnos a romániai tankönyvkiadás körüli káoszt ismerve, félvállról semmiképp sem vehető. Mert az ugyan elfogadható, hogy a tech­nika ördöge közbeszólt, de elég nehéz helytálló magyarázatot találni néhány kérdésre. Például: a hibára miért csak azt követően derült fény, hogy a diákokhoz kerültek a tankönyvek? Egy­szerű állampolgárként azt gondolnánk, hogy a felelősök talán több odafigyeléssel viszonyulnak ezekhez a kiadványokhoz - lévén, hogy a maguk módján specifikusak, értsd kényesek­­, és a végső termékre is ránéznek. Kérdeznénk tisztelettel, nem arról van-e szó, hogy jó szokás szerint ismét csak az utolsó száz méteren sikerült kinyomtatni és szétosztani a kiadványokat, és a nagy kapko­dásban senkinek sem volt már se kedve, se ideje ellenőrizni? Fő, hogy elkészült, az pedig másod­lagos, hogy közben ezzel az újabb bakival még nevetségesebbé teszik az egész, így is számos sebből vérző tankönyvkiadást. A három eset kapcsán persze lehet mutogatni, felelősöket keresni, bőszen vizsgálatokat indíta­ni, kirúgni, fegyelmiket osztogatni és így tovább, de mindezek nem oldják meg a romániai oktatási rendszer súlyos válságát. Azt ugyanis a döntés­hozók évek, évtizedek óta képtelenek orvosolni, így zavartalanul folytatódhat a lejtmenet. NAGY D. ISTVÁN máról holnapra Nyomdahiba? Rendszerhiba! KELEMEN HUNOR SEPSISZENTGYÖRGYÖN A magyarok nem ellopni, javítani akarják az országot A romániai magyarok nem ellopni akarják az országot, hanem azt akarják, hogy jobb legyen ez az ország-jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön, azon a fórumon, ahol román és magyar fiatalok beszélgettek a román centenáriumról és a multikulturalitás lehetőségeiről. DEMETER J. ILDIKÓ » A román­magyar viszonyt javítani kell, el kell érni, hogy a két közösség ismét bízzon egymásban, igazat kell mondanunk és cseleked­nünk is aszerint kell. A multi­­kulturalitást sokféleképpen le­het értelmezni, Angela Merkel német kancellár például azt mondta a multikulturalitásról, hogy halott - így kezdte Kele­men Hunor, akit a szervezők arra kértek, hogy tabuk nélkül beszéljen a témáról. Az RMDSZ elnöke elmondta: a multikultu­ralitás adott a soknemzetiségű Romániában, de ez egy állapot, ezért a maga részéről jobban szereti az interkulturalitás ki­fejezést, mert az aktivitást jelez a különböző kultúrák között, együttműködést és tiszteletet. Önök most egy fekete lyukba sétáltak be, a Székelyföldre, ami egyesek szerint nem léte­zik, és ez az első kérdés, amit meg kellene vitatni, hiszen más vidékek, történelmi tarto­mányok, például a Fogarasföld vagy a Mócvidék létét nem ta­gadja, hanem elismeri a román többség - közölte.­­2 Kicsi falu csodálatos ünnepe Negyedik alkalommal szervezték meg Feldobolyban a Szilva napja eseménysorozatot. A szép idő, a gazdag programajánlat nem csak a helybélieket csalogatta ki az iskola kertjébe, elszár­mazott feldobolyiak, máshonnan érkezett vendégek is ott voltak a szombati rendezvényen. BOKOR GÁBOR »Szervező volt a Feldobolyi Kulturális és Közös­ségi Egyesület, a rendezvény támogatója a megyei tanács, a helyi önkormányzat, más tá­mogatók. Elmondásuk szerint a feldobolyi Szilva napja célja a vidéki hagyományok őrzése, a bevált természetes receptek népszerűsítése. »3

Next