Háromszék, 2019. szeptember (31. évfolyam, 8783-8807. szám)
2019-09-16 / 8795. szám
ÉDES ÍZEK FESZTIVÁLJA Csíkszentmártoni az év székelyföldi kürtőskalácsa ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Míg az előző években egyetlen versenyző csapatnak sem sikerült, a kürtőskalács-fesztivál idei kiadásán azonban hárman is megkapták a szigorú zsűritől az arany fokozatot szombaton készített, hagyományos székely desszertjükért. Mindannyian Hargita megyéből érkeztek a rendezvényre, s a bírák úgy értékelték, közülük is a Vitos kürtös bizonyult a legjobbnak, így egy éven át csíkszentmártoni csapaté az Év kürtőskalácsa kitüntetés.»3 TORJAI FALUNAPOK Nemzetközi főzőverseny és Mária-búcsú A SZERZŐ FELVÉTELE Tizenhatodik alkalommal szervezett faluünnepet az elmúlt hétvégén a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal az Aporok falujában. A háromnapos rendezvényen lóerő- és favágó versenyt tartottak, átadták a felújított Kicsi Antal-iskolát, hatvanméteres puliszkát készítettek, nemzetközi főzőversenyt hirdettek és tegnap a Mária-kápolna kertjében ünnepi szentmisét celebráltak. Akárcsak az előző években, idén sem maradt el a terménykiállítás a községháza folyosóján. A torjai és a bélafalvi volt Felső-Háromszék idei két utolsó faluünnepe. »4 A 66 méteres puliszka 5 perc alatt fogyott el Megérjük-e valaha, hogy a tanévkezdés ne elkeserítő vagy egyenesen röhejes eseményektől legyen hangos? Idén a nebulók alig foglalták el helyüket az iskolapadban, máris három elgondolkodtató eset is borzolja a kedélyeket. A legsúlyosabb a Szatmárnémetiben oktató tanítónő esete, aki gázspray-vel fújta le két előkészítő osztályos, hatéves diákját, merthogy azok, állítása szerint erőszakosakká váltak és rátámadtak. Az eset, azon túl, hogy abszurd, komoly aggodalmakra ad okot a pedagógusi pályára jelentkezők alkalmasságát illetően. Az eset tovább növeli a hazai oktatással kapcsolatos kérdések számát, miközben egy újabb történet, a Giurgiu megyei Clejani-béli eset újabb problémákat jelez. A sokak számára valószínűleg ismeretlen településen pár napja három -8,9 és 10 éves - tanuló órák után romhalmazzá változtatta az őrizetlen iskola berendezését. A három gyermek - közülük az egyik pszichés gondokkal is küzd - tette a szülői felelősségről és az otthon tanultakról, neveltetésről is szól, de az oktatás hatékonyságára is rámutat. A település polgármesterének a történtek kapcsán megfogalmazott szavai pedig minősíthetetlenek: amint sikerül helyrehozniuk az iskolát, egy papot is hívnak, szentelje meg, hogy többé ilyesmi ne forduljon elő. A fentiekhez képest a harmadik eset már szinte jelentéktelennek tűnhet az ékezetes betűk (hosszú ő és ű) nélküli, hatodikosoknak szóló, másodnyomásban megjelent magyar tankönyvek története -, de sajnos a romániai tankönyvkiadás körüli káoszt ismerve, félvállról semmiképp sem vehető. Mert az ugyan elfogadható, hogy a technika ördöge közbeszólt, de elég nehéz helytálló magyarázatot találni néhány kérdésre. Például: a hibára miért csak azt követően derült fény, hogy a diákokhoz kerültek a tankönyvek? Egyszerű állampolgárként azt gondolnánk, hogy a felelősök talán több odafigyeléssel viszonyulnak ezekhez a kiadványokhoz - lévén, hogy a maguk módján specifikusak, értsd kényesek, és a végső termékre is ránéznek. Kérdeznénk tisztelettel, nem arról van-e szó, hogy jó szokás szerint ismét csak az utolsó száz méteren sikerült kinyomtatni és szétosztani a kiadványokat, és a nagy kapkodásban senkinek sem volt már se kedve, se ideje ellenőrizni? Fő, hogy elkészült, az pedig másodlagos, hogy közben ezzel az újabb bakival még nevetségesebbé teszik az egész, így is számos sebből vérző tankönyvkiadást. A három eset kapcsán persze lehet mutogatni, felelősöket keresni, bőszen vizsgálatokat indítani, kirúgni, fegyelmiket osztogatni és így tovább, de mindezek nem oldják meg a romániai oktatási rendszer súlyos válságát. Azt ugyanis a döntéshozók évek, évtizedek óta képtelenek orvosolni, így zavartalanul folytatódhat a lejtmenet. NAGY D. ISTVÁN máról holnapra Nyomdahiba? Rendszerhiba! KELEMEN HUNOR SEPSISZENTGYÖRGYÖN A magyarok nem ellopni, javítani akarják az országot A romániai magyarok nem ellopni akarják az országot, hanem azt akarják, hogy jobb legyen ez az ország-jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Sepsiszentgyörgyön, azon a fórumon, ahol román és magyar fiatalok beszélgettek a román centenáriumról és a multikulturalitás lehetőségeiről. DEMETER J. ILDIKÓ » A románmagyar viszonyt javítani kell, el kell érni, hogy a két közösség ismét bízzon egymásban, igazat kell mondanunk és cselekednünk is aszerint kell. A multikulturalitást sokféleképpen lehet értelmezni, Angela Merkel német kancellár például azt mondta a multikulturalitásról, hogy halott - így kezdte Kelemen Hunor, akit a szervezők arra kértek, hogy tabuk nélkül beszéljen a témáról. Az RMDSZ elnöke elmondta: a multikulturalitás adott a soknemzetiségű Romániában, de ez egy állapot, ezért a maga részéről jobban szereti az interkulturalitás kifejezést, mert az aktivitást jelez a különböző kultúrák között, együttműködést és tiszteletet. Önök most egy fekete lyukba sétáltak be, a Székelyföldre, ami egyesek szerint nem létezik, és ez az első kérdés, amit meg kellene vitatni, hiszen más vidékek, történelmi tartományok, például a Fogarasföld vagy a Mócvidék létét nem tagadja, hanem elismeri a román többség - közölte.2 Kicsi falu csodálatos ünnepe Negyedik alkalommal szervezték meg Feldobolyban a Szilva napja eseménysorozatot. A szép idő, a gazdag programajánlat nem csak a helybélieket csalogatta ki az iskola kertjébe, elszármazott feldobolyiak, máshonnan érkezett vendégek is ott voltak a szombati rendezvényen. BOKOR GÁBOR »Szervező volt a Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesület, a rendezvény támogatója a megyei tanács, a helyi önkormányzat, más támogatók. Elmondásuk szerint a feldobolyi Szilva napja célja a vidéki hagyományok őrzése, a bevált természetes receptek népszerűsítése. »3