Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)

2022-02-01 / 9421. szám

romszé 2022. FEBRUÁRI., KEDD HÁROM ÉVE TARTANAK MAGYAR MISÉT BAKÓBAN Áttörésben reménykedve folytatják a küzdelmet Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adriennra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Miklós-plébániatemplomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celeb­rált, aki Măriul Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén. FEKETE RÉKA »Az emberekben már kezd tudatosodni, hogy minden hónap utolsó vasár­napján lehetőség van magyar misét hallgatni Bákóban, kezd megszokottá alakulni az éle­tükben, ami pedig a jászvásári római katolikus püspökséget illeti, kezd kialakulni egy elég­gé jó kapcsolat a püspökség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között - mondta lapunk megkeresésére Faza­­kas-Tímár Karina, a szövetség vallásügyi felelőse. A nyilván­tartásában lévő előjegyzés sze­rint huszonnégy településről háromszázházan iratkoztak fel a vasárnapi magyar misére, és éppúgy, mint három eszten­dővel ezelőtt, ezúttal is megtelt a bákói Szent Miklós-plébánia­­templom. Áttörésről nem lehet beszélni a moldvai magyar nyelvű misézés tekintetében, hisz csupán havi egy alkalom­ra szorítkozik, és csak Bákó­ban van erre engedély, amit Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása előkészületeikor engedélyezett Petru Ghergheli korábbi jászvásári püspök, de a csángószövetség vallásügyi képviselője bízik abban, hogy mégis elmozdul valami ebben az ügyben. Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egye­sület elnöke nem ennyire op­timista. Úgy véli, a jászvásári püspökség attól tart, ha megen­gedi a rendszeres magyar nyel­vű misézést Pusztinában, ak­kor a többi csángó település is kérni fogja, ettől pedig szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Lapunk érdeklődé­sÁTAI EDIT FELVÉTELÉ­sére elmondta, a magyar kor­mány támogatásával felújított forrófalvi műemlék templom tavaly novemberi felszentelése alkalmával átadott egy kérést az ott jelen lévő Iosif Păuleț jászvásári püspöknek - amire máig nem kapott választ -, ott helyben az egyházfő arra kérte őt, ne küldjenek neki kéréseket, a magyar mise ügyét oldják meg a falujukban. Megoldanák, de a másfél éve Pusztinába helyezett Diacu Anton plébá­nos azzal utasítja el kérésüket, hogy a faluban nem mindenki kéri a magyar misét - mondot­ta. Nyisztor Tinka nem vonja kétségbe új papjuk jóindulatát, aki tavaly beépítette a Majnek Antal, a Munkácsi Római Ka­tolikus Egyházmegye püspöke által celebrált magyar misét a Szent István-búcsú program­jába, csoportjukat elkísérte a magyarországi eucharisztikus kongresszusra, de nem enged álláspontjából, és az alkalmi magyar miséken kívül, ami­kor többnyire vendégpapok prédikálnak, nincs magyar mise Pusztinában sem. (A je­lenlegi pusztinai plébános a Vrancea megyei Ploszkucény­­ből származik, ahová a XIX. században települtek csángók a túlnépesedett Szabófalvá­ról, Gyulafehérváron tanult, egy ideig Szatmárnémetiben szolgált - szerk. megj.) A pusz­tinai néprajzkutató több mint harminc éve fogalmazza meg beadványait a magyar mise ügyében, a jászvásári püspök­ségen kívül a bukaresti nun­­ciatúrán is több alkalommal képviselte a csángók ez irányú kérését, lapunknak azt mond­ta, továbbra sem adja fel, foly­tatja a küzdelmet. Bár valóban nagy lépés a moldvai csángómagyarok éle­tében a három évvel ezelőtt elindított havi egyszeri bákói magyar mise, hisz a jászvásá­ri püspökség 1884 óta jegyzett történetében először fordult elő, hogy az egyházmegye te­rületén a moldvai római kato­likus főhatóság engedélyével, mondhatni elrendelésére mi­séznek magyarul, az ott élők azt szeretnék, ha saját falujuk­ban, templomukban járhatná­nak rendszeresen magyar mi­sére. Aki nem akar a magyar misékre járni, az elmehet a ro­mán nyelvű misékre, de ez ne legyen akadálya annak, hogy mi magyarul imádkozzunk - szögezi le Nyisztor Tinka. Varga András plébános fogadja a csángók ajándékát, a fonott kalácsot és megáld­ja őket Bővítik, korszerűsítik a megye vízhálózatát i­s Kézdivásárhelyen folytat­ják a hálózat megerősítését célzó munkálatokat. A szolgál­tató felidézte, tavaly a legtöbb csőtörés a Mihai Eminescu utcában történt, így itt azon­nal elkezdik a beavatkozást, amint az időjárás lehetővé te­szi. Amennyiben a céhes vá­ros önkormányzatának sike­rül finanszírozást szereznie a Saligny-programból, akkor a Makó utcai hálózatot is kor­szerűsítik, és munkálatokat terveznek az 1918. december 1. utcában is. Kovásznán a Iulian Tecu­­lescu utcában tavaly nyomó­­vezetéket cseréltek, így most a bekötések cseréje követke­zik. A Felső Páva utcában új csatornavezetéket telepíte­nek, és dolgoznak majd a Mi­hai Eminescu utcában is: a 2 km-es szakaszt érintő mun­kálatok becslések szerint egy év alatt lezárulnak. Az Alsó­porond és Gábor Áron utcá­ban a szennyvízvezetéken dolgoznak idén. Ami a nagyobb beruházá­sokat illeti, a Közüzemek Rt. egyebek mellett a hálózat auto­matizálását szeretné megvaló­sítani, ezáltal lehetővé válna a főbb vízórák távoli leolvasása, illetve a javítások, bővítések idején az érintett szakaszok kizárása anélkül, hogy az a működésben komolyabb fenn­akadást okozna - derül ki a szolgáltató tájékoztatójából. KÖZELET flftWI a múlt hét ŰRI Új jelképeket a címerekbe! M­­ég tavaly augusztus 19-én jóváhagyták Székelyudvar­hely címerét, de a legfőbb ügyészség csak most figyelt fel rá és indított eljárást azért, mert felmerült a gyanú, hogy a rajta szereplő, karddal átszúrt medvefej állatok ellen elkö­vetett bűncselekményekre bujthat fel. Az udvarhelyi címeren szereplő többi elemet még meg lehet magyarázni, de ezt a medvegyilkosságot nem. Lehet, hogy a címerrel csak előkészítették a talajt arra, hogy a környezetvé­delmi miniszter, a magát székelynek valló Tánczos Barna hadat üzenjen a barna medvéknek. Szó sincs arról, hogy - amint a szakérők magyarázzák - a kardot tartó kar és a medvefej az ott élők vitézségét, hősiességét jelentené. Ha új jelentésekkel ruházzák fel a címeren szereplő dolgokat és eszközöket, akkor talán az udvarhelyiek kimagyarázhatják magukat. Mondhatják, hogy a levágott (páncélba öltöztetett) fél kar azt jelenti, hogy Udvarhelyen már a középkorban végeztek amputációkat, és a szív alatt levő kardról, hogy az egy szikét jelképez, és azt szimbolizálja, hogy nemsokára szívműtéteket is fognak végezni. Egyszer s mindenkorra be kellene tiltani az olyan címereket, zászlókat, mint az átlőtt fejű oroszlán (Nyárádszereda), nyíllal átlőtt hattyúnyak (Vargyas) vagy nyakánál átlőtt őz (a Iași me­gyei Coștileni). Több város címerében szerepel a sárkányölő Szent György, de a jelkép mindenképp ölésre sarkallja azt, aki meglátja a jelenetet. Aztán ott van az anyafarkas Romulus és Remus­­­szal, amiről azt lehet gyanítani, hogy a két gyermeket elhagyta anyjuk, és a szobor képe a címerekben (többön is szerepel) arra bátorítja a könnyelmű anyákat, hogy eldobják gyermekeiket, a farkasok majd csak felnevelik. Ezenkívül olyan üzenete is van a szobornak, hogy kíméljük a farkasokat, mert szükség lehet arra, hogy felneveljék azok gyermekeit, akik külföldön dolgoznak, és itthon hagyják utódaikat. Bizony sokan kommentálták a hírt, és voltak, akik bátran megmondták, hogy a székelyek irtózatosan elmaradottak, és csak régen volt dicsőség állatokat kínozni, most már változtak az idők. És ráadásul nemcsak a medvéket gyilkolják, hanem átdöf­ték még a koronát is, ami a címer felső részén található. Ezzel arra célozhatnak, hogy lázadnak a fennálló hatalom ellen. De egy kivételt muszáj tenni, mégpedig a dákok lándzsára tűzött farkasfejével. Azt mégsem lehet csak úgy kivonni forga­lomból. Ideje lenne a heraldika (címertudomány) szabályain változ­tatni, és nem a régi bevett, avítt jelképeket használni, amelyeket meghaladott az idő, hogy új időknek új motívumait használhas­sák a címertervezők. Szekeres Attila István a címerek és zászlók szakértője, ő tehet­ne valamit a heraldika modernizálása érdekében, mert a szakma­beliek biztosan hallgatnának szavára. A sarló és kalapács kiment a divatból, és a fúrótorony is, amely a régebbi román címerben állott. De már ez a múlté. (Keöpeczi Sebestyén József, aki a még régebbi királyi címert tervezte, fordulhatott néhányat sírjában.) Most már Argeș megye címerében, amely nagyon tudomá­nyos, elektronok száguldoznak egy atommag körül, s mellettük két istennyila díszeleg. Gondolom, ez jelképezi a megyében levő elektromos áramot termelő vízi erőművet. Lenne nekem is néhány javaslatom, amelyeket szívesen közre­adok. Legyilkolt állatok képe helyett például cuki kismacskákat simogató vagy medvéket etető kezeket lehetne tenni. A régi hadi eszközök, például kardok, lándzsák, nyilak és alabárdok már elavultak. Most már modernebb fegyvereket kellene feltüntetni a címerekben, olyanokat, amelyekkel nem a szegény állatokat végzik ki, hanem csakis emberek elpusztításá­ra alkalmasakat. A hősiesség megjelenítésére nem kardot tartó kart, hanem két kézbe fogott kalasnyikovot lehetne adni. De ugyanígy fél vállra fektetett tankelhárító páncéltörő gránátvető is szóba jöhet, és még esetleg tankok is. Aranyosgyéres címerébe FI6-0S vadászbombázó illene, mert ott van az egyik legnagyobb légi bázisunk. Bákóéba meg SOCAT helikopter, mert ott is van egy repülőszázad. Olt megye címerébe meg a deveselui rakétaelhárító központ képe lenne legjobb. Konstanca megye címerében pedig nem egy vitorlás hajó úszkálna, ahogy most van, hanem legalább egy torpedóromboló. Aztán a Hold helyett, amit szívesen használ­tak székely szimbólumként (a Nap mellett), mondjuk az Apollo 11 képét, amelyről legelőször leszálltak a Holdra. KUTI JÁNOS

Next