Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)
2022-02-01 / 9421. szám
romszé 2022. FEBRUÁRI., KEDD HÁROM ÉVE TARTANAK MAGYAR MISÉT BAKÓBAN Áttörésben reménykedve folytatják a küzdelmet Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adriennra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Miklós-plébániatemplomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celebrált, aki Măriul Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén. FEKETE RÉKA »Az emberekben már kezd tudatosodni, hogy minden hónap utolsó vasárnapján lehetőség van magyar misét hallgatni Bákóban, kezd megszokottá alakulni az életükben, ami pedig a jászvásári római katolikus püspökséget illeti, kezd kialakulni egy eléggé jó kapcsolat a püspökség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között - mondta lapunk megkeresésére Fazakas-Tímár Karina, a szövetség vallásügyi felelőse. A nyilvántartásában lévő előjegyzés szerint huszonnégy településről háromszázházan iratkoztak fel a vasárnapi magyar misére, és éppúgy, mint három esztendővel ezelőtt, ezúttal is megtelt a bákói Szent Miklós-plébániatemplom. Áttörésről nem lehet beszélni a moldvai magyar nyelvű misézés tekintetében, hisz csupán havi egy alkalomra szorítkozik, és csak Bákóban van erre engedély, amit Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása előkészületeikor engedélyezett Petru Ghergheli korábbi jászvásári püspök, de a csángószövetség vallásügyi képviselője bízik abban, hogy mégis elmozdul valami ebben az ügyben. Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke nem ennyire optimista. Úgy véli, a jászvásári püspökség attól tart, ha megengedi a rendszeres magyar nyelvű misézést Pusztinában, akkor a többi csángó település is kérni fogja, ettől pedig szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Lapunk érdeklődésÁTAI EDIT FELVÉTELÉsére elmondta, a magyar kormány támogatásával felújított forrófalvi műemlék templom tavaly novemberi felszentelése alkalmával átadott egy kérést az ott jelen lévő Iosif Păuleț jászvásári püspöknek - amire máig nem kapott választ -, ott helyben az egyházfő arra kérte őt, ne küldjenek neki kéréseket, a magyar mise ügyét oldják meg a falujukban. Megoldanák, de a másfél éve Pusztinába helyezett Diacu Anton plébános azzal utasítja el kérésüket, hogy a faluban nem mindenki kéri a magyar misét - mondotta. Nyisztor Tinka nem vonja kétségbe új papjuk jóindulatát, aki tavaly beépítette a Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke által celebrált magyar misét a Szent István-búcsú programjába, csoportjukat elkísérte a magyarországi eucharisztikus kongresszusra, de nem enged álláspontjából, és az alkalmi magyar miséken kívül, amikor többnyire vendégpapok prédikálnak, nincs magyar mise Pusztinában sem. (A jelenlegi pusztinai plébános a Vrancea megyei Ploszkucényből származik, ahová a XIX. században települtek csángók a túlnépesedett Szabófalváról, Gyulafehérváron tanult, egy ideig Szatmárnémetiben szolgált - szerk. megj.) A pusztinai néprajzkutató több mint harminc éve fogalmazza meg beadványait a magyar mise ügyében, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti nunciatúrán is több alkalommal képviselte a csángók ez irányú kérését, lapunknak azt mondta, továbbra sem adja fel, folytatja a küzdelmet. Bár valóban nagy lépés a moldvai csángómagyarok életében a három évvel ezelőtt elindított havi egyszeri bákói magyar mise, hisz a jászvásári püspökség 1884 óta jegyzett történetében először fordult elő, hogy az egyházmegye területén a moldvai római katolikus főhatóság engedélyével, mondhatni elrendelésére miséznek magyarul, az ott élők azt szeretnék, ha saját falujukban, templomukban járhatnának rendszeresen magyar misére. Aki nem akar a magyar misékre járni, az elmehet a román nyelvű misékre, de ez ne legyen akadálya annak, hogy mi magyarul imádkozzunk - szögezi le Nyisztor Tinka. Varga András plébános fogadja a csángók ajándékát, a fonott kalácsot és megáldja őket Bővítik, korszerűsítik a megye vízhálózatát is Kézdivásárhelyen folytatják a hálózat megerősítését célzó munkálatokat. A szolgáltató felidézte, tavaly a legtöbb csőtörés a Mihai Eminescu utcában történt, így itt azonnal elkezdik a beavatkozást, amint az időjárás lehetővé teszi. Amennyiben a céhes város önkormányzatának sikerül finanszírozást szereznie a Saligny-programból, akkor a Makó utcai hálózatot is korszerűsítik, és munkálatokat terveznek az 1918. december 1. utcában is. Kovásznán a Iulian Teculescu utcában tavaly nyomóvezetéket cseréltek, így most a bekötések cseréje következik. A Felső Páva utcában új csatornavezetéket telepítenek, és dolgoznak majd a Mihai Eminescu utcában is: a 2 km-es szakaszt érintő munkálatok becslések szerint egy év alatt lezárulnak. Az Alsóporond és Gábor Áron utcában a szennyvízvezetéken dolgoznak idén. Ami a nagyobb beruházásokat illeti, a Közüzemek Rt. egyebek mellett a hálózat automatizálását szeretné megvalósítani, ezáltal lehetővé válna a főbb vízórák távoli leolvasása, illetve a javítások, bővítések idején az érintett szakaszok kizárása anélkül, hogy az a működésben komolyabb fennakadást okozna - derül ki a szolgáltató tájékoztatójából. KÖZELET flftWI a múlt hét ŰRI Új jelképeket a címerekbe! Még tavaly augusztus 19-én jóváhagyták Székelyudvarhely címerét, de a legfőbb ügyészség csak most figyelt fel rá és indított eljárást azért, mert felmerült a gyanú, hogy a rajta szereplő, karddal átszúrt medvefej állatok ellen elkövetett bűncselekményekre bujthat fel. Az udvarhelyi címeren szereplő többi elemet még meg lehet magyarázni, de ezt a medvegyilkosságot nem. Lehet, hogy a címerrel csak előkészítették a talajt arra, hogy a környezetvédelmi miniszter, a magát székelynek valló Tánczos Barna hadat üzenjen a barna medvéknek. Szó sincs arról, hogy - amint a szakérők magyarázzák - a kardot tartó kar és a medvefej az ott élők vitézségét, hősiességét jelentené. Ha új jelentésekkel ruházzák fel a címeren szereplő dolgokat és eszközöket, akkor talán az udvarhelyiek kimagyarázhatják magukat. Mondhatják, hogy a levágott (páncélba öltöztetett) fél kar azt jelenti, hogy Udvarhelyen már a középkorban végeztek amputációkat, és a szív alatt levő kardról, hogy az egy szikét jelképez, és azt szimbolizálja, hogy nemsokára szívműtéteket is fognak végezni. Egyszer s mindenkorra be kellene tiltani az olyan címereket, zászlókat, mint az átlőtt fejű oroszlán (Nyárádszereda), nyíllal átlőtt hattyúnyak (Vargyas) vagy nyakánál átlőtt őz (a Iași megyei Coștileni). Több város címerében szerepel a sárkányölő Szent György, de a jelkép mindenképp ölésre sarkallja azt, aki meglátja a jelenetet. Aztán ott van az anyafarkas Romulus és Remusszal, amiről azt lehet gyanítani, hogy a két gyermeket elhagyta anyjuk, és a szobor képe a címerekben (többön is szerepel) arra bátorítja a könnyelmű anyákat, hogy eldobják gyermekeiket, a farkasok majd csak felnevelik. Ezenkívül olyan üzenete is van a szobornak, hogy kíméljük a farkasokat, mert szükség lehet arra, hogy felneveljék azok gyermekeit, akik külföldön dolgoznak, és itthon hagyják utódaikat. Bizony sokan kommentálták a hírt, és voltak, akik bátran megmondták, hogy a székelyek irtózatosan elmaradottak, és csak régen volt dicsőség állatokat kínozni, most már változtak az idők. És ráadásul nemcsak a medvéket gyilkolják, hanem átdöfték még a koronát is, ami a címer felső részén található. Ezzel arra célozhatnak, hogy lázadnak a fennálló hatalom ellen. De egy kivételt muszáj tenni, mégpedig a dákok lándzsára tűzött farkasfejével. Azt mégsem lehet csak úgy kivonni forgalomból. Ideje lenne a heraldika (címertudomány) szabályain változtatni, és nem a régi bevett, avítt jelképeket használni, amelyeket meghaladott az idő, hogy új időknek új motívumait használhassák a címertervezők. Szekeres Attila István a címerek és zászlók szakértője, ő tehetne valamit a heraldika modernizálása érdekében, mert a szakmabeliek biztosan hallgatnának szavára. A sarló és kalapács kiment a divatból, és a fúrótorony is, amely a régebbi román címerben állott. De már ez a múlté. (Keöpeczi Sebestyén József, aki a még régebbi királyi címert tervezte, fordulhatott néhányat sírjában.) Most már Argeș megye címerében, amely nagyon tudományos, elektronok száguldoznak egy atommag körül, s mellettük két istennyila díszeleg. Gondolom, ez jelképezi a megyében levő elektromos áramot termelő vízi erőművet. Lenne nekem is néhány javaslatom, amelyeket szívesen közreadok. Legyilkolt állatok képe helyett például cuki kismacskákat simogató vagy medvéket etető kezeket lehetne tenni. A régi hadi eszközök, például kardok, lándzsák, nyilak és alabárdok már elavultak. Most már modernebb fegyvereket kellene feltüntetni a címerekben, olyanokat, amelyekkel nem a szegény állatokat végzik ki, hanem csakis emberek elpusztítására alkalmasakat. A hősiesség megjelenítésére nem kardot tartó kart, hanem két kézbe fogott kalasnyikovot lehetne adni. De ugyanígy fél vállra fektetett tankelhárító páncéltörő gránátvető is szóba jöhet, és még esetleg tankok is. Aranyosgyéres címerébe FI6-0S vadászbombázó illene, mert ott van az egyik legnagyobb légi bázisunk. Bákóéba meg SOCAT helikopter, mert ott is van egy repülőszázad. Olt megye címerébe meg a deveselui rakétaelhárító központ képe lenne legjobb. Konstanca megye címerében pedig nem egy vitorlás hajó úszkálna, ahogy most van, hanem legalább egy torpedóromboló. Aztán a Hold helyett, amit szívesen használtak székely szimbólumként (a Nap mellett), mondjuk az Apollo 11 képét, amelyről legelőször leszálltak a Holdra. KUTI JÁNOS