Hasznos Mulatságok, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-12-08 / 46. szám

PC. MAS*»«* „“,.1MIJIIAT«A«OK.­S­.S­YV hölgy. Miután a’természet tölgyet hoza elő, melly zöld ágait terepélyesen terjeszté ki sugarak után a’ levegő­ben, — borostyán- és repkényrül is gondoskodók, melly amazt k­ö­r­­i­­­k a r­o­­­j­a és vele a’ magasra töre­kedjék . Miután a’ nap iszonyú nagyságában teremtve vala és kiállítva az ég üregébe, sugarakat is ajándékoza neki a’ természet, hogy derült legyen és az idők vé­­getlenségén átragyogjon. Szintúgy miután a' testes szellemek legkitű­nőb­­bikét, a’ férfiút, uz gyanánt állitá ki sorsa a’ földte­kére, nőt ada hozzá a’ természet, melly repkény le­gyen mellette, őt körül karolva és vele a’ magasra tö­rekedve, — és hogy sugár legyen mellette , mellyben lelke vidámon tükröződjék ’s boldogsága híven sugá­rozzák vissza. A’ mint kezdetben kitűzé a’ természet a’ czélt, úgy van az ma is: a’ hölgy repkény a’ férfin mellett és derengő napsugár a’ férfin agyából. Kifogyhatatlan vala a’ természet a’ viszonyok szövésében , a’ legki­­csint a’ legnagyobbat, a' legszörnyebbet a’ legfelségesb­­bel, az alacsont a’ magassal, a’ homályt a’ fénnyel, sőt magát az életet a halállal hozván kapcsolatba, de szebb viszonyt nem tuda előhozni, mint a’ férfidé a’ hölgyhöz. A’ növény örvendez a’ jégnek és napnak, az állat kedvét, leli szabad mozgásaiban, a’test és szel­lem öszveköttetésökben gyönyörködnek; de minő fo­ka az a’ gyönyör és örömnek ahoz képest, melly­re a’ férfia s hölgy boldogsága emelkedik, mikor szellemi és testi viszonyok legbensőbb kapcsolatba jő.—Legfőbb tisztaságában és legtisztább fenségében akaráa’ termé­szet a’ kéjt látni, — ’s a’ férfin mellé hölgyet alkota. A’ hölgy a’ kellemnek, a’ kéjnek jelképe. — Tet­szik a’ tavasz szellője ? — mert könnyű, mint a’ leány lengése; tetszik a’meleg nyár? — mert hasonlít a’nő szerelméhez? — tetszik a rózsa? — mert színét a’nő arczátul kapta; tetszik a’ nefelejts ? mert hölgy szó­

Next