Hasznos Mulatságok, 1839. 2. félév (1-51. szám)

1839-10-12 / 30. szám

( 118 ) északkeleti hegyvidékeit lengyel gabinával látják­ el. A’ Tiszán m­ár régóta szabályszerű hajózás áll­ fen, a’ kormány északi Magyarországból a’ Duna, Száva és Dráva melléki raktárakba ezen szálítatja le a’ sót, és így már Lengyelország ’s az adriai tenger közt teljes összeköttetés létez, melly Nagybritannia’ javá­ra rögtön használtathatnék. Azonban illy nemű vállalatoknál különösen a’ környületre kell figyelmezni, hogy a’ britt bevitel­vámtól függő gabnakereskedés’ sajátszerü tulajdonsága mellett, melly csak hosszú időközökben, akkor pe­dig nevezetes mennyiségben áll­ elő, sehol sincs olly jól rendezve a’ közlekedés, hogy tetemes mellék­­költségekre ne volna szükség, ha nagyobb mennyi­ségű szálitás kivántatik. E’ rövidségen nagy részben lehetne az által segíteni, ha a’ vevő egyenesen a’ földm­ívelőhöz , nem pedig a’ kikötői piaczok’ tőzsé­­reihez fordulna, a’ folyókon szárítást ’s Angliába küldést pedig adandó alkalomhoz képest hagyná esz­közöltetni. Illy vásárlásokat kora ősszel kellene ten­ni , és ha távolabb tartományokban volna szükség vá­sárlani , téli hó előtt még jeles mennyiség hozathat­nék át a’ Kárpátokon. A’ Tiszánál Szolnok és Sze­ged , a’ Dunánál Pétervárad és Újvidék, a’ Szává­nál Sziszek szolgálnának lakhelyekül. E’ mellett még fontolóra vevén a’ temérdek segédeszközöket, mik­re talál Nagybritannia Európának egy olly részében, hol a’ gyér népesség mellet kézműívek’ keletkezésé­re még sokáig nem gondolhatni, igen óhajtható vol­na összebeszélni britt kézműáruknak amaz országok’ termékeivel kicserélése iránt. Ha e’ közlekedést illő­­­leg használni akarnák, úgy nem csak gabna’, hanem épületfa’ és mindenféle ásványok’ tekintetében füg­getlen lenne Oroszországtól Nagybritannia , mig ken­der és faggyú is ezen az útón hozathatnék Moldva ’s Oláhországból és az északi török tartományokból, ’s minthogy e’ közlekedés által minden néposztályok ál­­lapotra tetemesen javíttatnék , a’ kézműárak’ keleté­nek is szerfelett növekedni kellene. Nem lehet arról kétség, hogy Ausztria , melly­­nek kormánya első nyilatkozék barátságosan, mikor Nagybritannia szabadelvűbb kereskedési politikát a­­jánlott Európának, örülni fogna, ha britt tőkepénz és britt vállalkozási szellem gazdag tartományai felé fordulnának. Itt olly mező nyílnék, melly egészen más hasznokat igér, mint Poroszországtól ’s a’ német vámegyesülettől bármilly környületek közt várni lehet­ne ; mert hogy a’ munkás Dr. Bo­wring *) vala­mi fontos engedményt nyerhessen , teljességgel nem remélhető. Németország’ nagy részének kevésbé ter­mékeny földe, a’ természettől áldottabb vidékek’ tö­mött népessége, lehetlenné tevék Europa’ e’ részeiből Angliába szűk aratás’ esetére nagyobb mennyiségek’ szárítását. A’ Rajna, Majna, Elbe és Odera mellé­ki termékenyebb országokban éppen olly tömött a’ népesség, mint Anglia’ legnépesebb vidékein. Ezen országokban a’ kézmívek’ inkább szükség’, mint po­litikától adatott ösztön’ eredményei, mint az ezen or­szágok’ eszközei ’s termékeihez alkalmazott vállala­tok’ sikere mutatja. Magas védvámok által igen is messzire vihetni a’ kézműi nyerészkedést; azonban nem remélhető, hogy Poroszország, politikája’ irá­nyát tekintve, egy könnyen fölhagyjon kinézeteivel, mellyek’ földerítésében statusférfiai olly sokáig és szor­galommal fontolgatók valónak. Ausztria sokkal sza­badelvűbb volt a’ brittek iránti viseletében. A’ maj­­landi szerződés nem csak e’ nagy birodalmat nyitá­­meg a’ britt kereskedésnek, hanem Moldvát és Oláh­­országot is járhatóbbá tévé, ’s ez egyetlen tettel az orosz határ nyűgat felé mostani állásában változhat­lanul megállapítatott. Oroszországgal történhető há­ború esetében az ezen országok által nyúzott segéd­eszközök’ helyes használatától függne a’ harcz' gyors kimenetele vagy késiéti eldöntése , és ama’ két fej­­delemség nem helytelenül mondathatnék a’ dardanellák’ tulajdoni­­épi kulcsainak. Eddig a’ M. Chronicle’ értekezője. Egész terje­delmében felfogó ’ honunk’ fontosságát Angliára nézve mind kereskedési, mind politikai tekintetben; kifejté az angol-ausztriai kereskedési szerződés’nagy használt mind a’ két statusr­a nézve; azonban hogy e’ szerződés az ausztriai birodalom minden tartomá­nyai között Magyarországra lenne legáldáshozóbb, csak azon körülményből is némi bizonyossággal kö­vetkeztethetni, hogy e’ szerződés’ keletkezte óta az angol lapok a’ többi tartományok közt főleg honun­kat verők kereskedési szemléletek’ tárgyául ’s álta­lában gyakrabban emlegetik, mint eddig. Most a’ gabnakereskedés, mint az első életszükséget fedező, vonja ide az angolok’ figyelmét. Angliával létesíten­dő kereskedésünkre ez által tetetnék­ meg mintegy az első lépés, mellyet a’ kereskedés’ több ágai mulhat­­lanul követnének; kis idő múlva kereskedésünk egészen más, kedvezőbb irányt fogna venni. Az érte­kező jól ismeri honunk’ helyzetét; csak az a’ kér­dés: vagyon megelégednének-e az angolok mostani tökéletlen, lassú ’s nem egészen biztos szárítási esz­z­közeinkkel ? Nehezen. Minden esetre itt az ideje, hogy folyóink’ ezésszerű szabályozásával gyors és biztos hajózást létesítsünk’s a’szárazon utak’ készítése által a’ könnyebb szálítást siettessük. Nagy munka ugyan ez, mellyet csak összesített országos erő bizhat­ meg;­­ de kiszámíthatlan a’ nyereség, mellyel a’ rá fordítan­­ á) Dr. Bowringot, nyelvünknek is avatottját, az angol kormány többször kerdé kereskedési megbízásokkal Parisba, Egyiptomba, Törökországba, legközelebb Berlinbe a­ német vámegyesület gyűlésére.

Next