Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2000-05-22 / 10. szám

­ Új eszközök a bűnüldözésben Interjú Szőke István ezredessel A Határőrség a hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatok során bűn­­cselekmény elkövetésének megelő­zésére, felderítésére, megszakítá­sára, az elkövető kilétének megálla­pítására, elfogására, körözött személy felkutatására, bizonyítékok megszerzésére titokban információt gyűjthet. A határőrségi titkos infor­mációgyűjtés eszköztára a maffiael­lenes törvény alapján teljes körűvé vált: a Határőrség a rendőrségi tör­vényben meghatározottak szerint immár felhasználhat bírói engedély­hez kötött eszközöket is. Szőke Ist­ván ezredes, a Határőrség orszá­gos parancsnoksága bűnügyi és felderítő főosztályának a vezetője a Határőrség új bűnüldözési felada­tairól adott interjút lapunknak. Szőke ezredes mindenekelőtt elmond­ta: operatív eszköztárunk alapvetően a te­lefonlehallgatással, levélpostai küldemé­nyek, távközlési rendszereken közvetített információk és helyiségek ellenőrzésével egészült ki. Fedett nyomozó, fedőintéz­mény működésére bizonyos feltételek kö­zött eddig is lehetőség volt. A Határőrség alapvetően az embercsempészés és az úti okmányok tekintetében elkövetett közok­irat-hamisítás felderítése érdekében hasz­nál titkos eszközöket, nélkülözhetetlenül és igen jó eredményességgel. — Milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Szolgálataink kezdetben kissé ide­genkedtek az új eszközöktől — mondta Szőke István —, még nem voltak tapasz­talataik. A bűncselekmények jellege ugyanakkor nagyon indokolja az új lehe­tőségek felhasználását, s tapasztalom is, hogy a bűnügyi és felderítő szolgálatok egyre kezdeményezőbbek. Bővül a fel­használói kör. Egyes szolgálataink párhu­zamosan több eszközt is alkalmaznak. Nyomozó hatóságaink kérelmeit a külön­leges eszközök alkalmazására az illetékes bíróságok alaposan megvizsgálják, de még egyetlen egy esetben sem utasították el. Úgy ítéli meg a bíróság, minden olyan ügyben, ahol a szervezett elkövetés, tehát a 2­8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 218 §. 3. bekezdése tényállásának a gyanúja fennáll, megadja a szóban for­gó eszközök titkos alkalmazásának a le­hetőségét. Ha szükséges, akár fél napon belül is. Azt azért nem mondom, hogy szolgálataink tömegével élnek vele. Ez soha nem lesz tömeges. Fontos alapelv, amely egyben alkot­mányossági garancia is, a titkos eszközö­ket csak azoknak az információknak a beszerzésére szabad alkalmazni, amelyek más módon nem szerezhetők meg. Ha nem így tennénk, jogosulatlanul végez­nénk titkos információgyűjtést. Ezt min­dig figyelembe kell vennünk, amikor ké­relmünkkel a bírósághoz fordulunk. — Az embercsempészés elleni fellé­pés igényli az operatív eszközök teljes tárházát? — A bűnügyi statisztika, az ERÜBS adatai szerint 1999-ben a Határőrség nyomozási eredményessége 80 százalék feletti volt, az ismeretlen tetteses ügyek felderítési eredményessége 70 százalékos. Ez rendkívül jó eredmény. Ma már szá­mos olyan ügy van, ahol a bíróság bűn­­szervezethez tartozást, bűnszervezet mű­ködését állapítja meg. Az ilyen ügyek 80 százalékában, nagyrészt embercsempé­szet kapcsán, a Határőrség jár el. Az em­bercsempészéshez kifejezetten kötődik a szervezett elkövetés. Ez tipikusan olyan bűncselekmény, ahol mindig vizsgálnunk kell a bűnszervezet meglétét, ami rendkí­vül fontos, aprólékos előzetes felderítési feladatokat ró a Határőrségre, tehát a tit­kos információgyűjtés szerepe különösen jelentős. Ha tehát kordában akarjuk tarta­ni az embercsempészést, a titkos infor­mációgyűjtésnek is meg kell adnunk az őt megillető rangját. A szolgálatok, nyo­mozó hatóságaink folyamatosan szerzik tapasztalataikat. Ma már saját tapasz­talataik alapján tudják, hogy az eszközö­ket megfelelő időtartamban alkalmazva, ezeket jól használva bizonyítékerejű eredményeket kaphatnak. Az eddigi ta­pasztalatok arra ösztönzik az állományt, hogy használja a különleges eszközöket.­­ Az adatok, információk titkos gyűjtése költségesebb, mint a nyílt adat­szerzés. Nagyobb szakértelem, olykor hosszabb idei, drága felszerelés kell hoz­zá, egyéb költségek is jelentkezhetnek. Pénzszűke korunkban hogyan kezelhetik ezt a sajátos problémát? — Bizony költséges ez a munka. Ezért sajnos egyre kevésbé vagyunk ké­pesek szükséges nyomást gyakorolni a bűnszervezetekre. Erősítésre van szüksé­günk annak érdekében, hogy adott idő­ben egy adott szervezet összes gyanúsít­ható tagjával szemben bizonyítékokkal alátámasztott gyanút tudjunk prezentálni. Migránsok tanúkénti bevonása? Nehéz dolog. Meg vannak félemlítve, nemigen beszélnek. Meggyőződésem: a titkos információ­­gyűjtés területét, és csakis a titkos infor­mációgyűjtést, a végrehajtó állománytól is távol kell tartani. Védenünk kell min­den áron a módszereket, eszközöket, in­formációkat. Ez szakmai igényem. Nagy a csábítás, a pénz, nagy a tét. Konspirál­­tak a bűnözőszervezetek, filozófiám sze­rint a titkos információgyűjtést a végre­hajtó állomány előtt is konspiráltan kell végeznünk. Nekem törvényi kötelezettsé­gem őrizni, biztonságban tartani az infor­mációt. Ez nem elkülönülést jelent, hi­szen a nyílt nyomozási tapasztalatokkal közel megyünk a kirendeltségekhez. Át­adjuk természetesen a vizsgálati munka során keletkező tapasztalatokat, akár az illegális migránsoktól szerzett informáci­ókat is. — Nemcsak kirendeltségek, de igaz­gatók is panaszkodnak: bizonyos esetek­ben sokkal konkrétabb adatokra lenne szükségük. — Általánosan tudjuk, az ember­­csempészeket nagyrészt a keleti, déli szomszédos ország területén készítik elő. De nem tudjuk az átjutás helyét, időpont­ját. Gyakran az ügynökünk is csak fél órával előtte tudja meg. Tegyen az igaz­gató úr annak érdekében, hogy a kiren­deltségei gyűjtsenek információt. 15-20, 20-25 embere van kint szolgálatban, akik emberek százaival találkoznak. Jegyez­zék fel az információkat. Tudomásul kell venni, bírói engedélyhez kötött eszköztől származó anyagot nem adhat meg a szak­­szolgálat, a bíró engedélye nélkül még a rendőrség társszerveinek sem. Különben is ott tartanak az embercsempész-szerve­zetek, hogy fals információkkal kötik le szervezeteinket. Előfordul, egy éjszaka 10-15 információ érkezik, egyszerűen nem lehet mindegyikre azonos intenzitás­sal reagálni. Ma már nagyon sok információ ke­letkezik. Úgy gondolom, szükség lenne bűnügyi elemző munkára, ehhez a sze­mélyi, technikai feltételek megteremtésé­re. Terveim szerint az igazgatósági bűn­ Szőke István ezredes. A bűnügyi statisztika adatai szerint a Határőrség nyomozási ered­ményessége 80 százalék feletti HATÁRŐR 2000/10

Next