Határőr, 2000 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-22 / 10. szám
Új eszközök a bűnüldözésben Interjú Szőke István ezredessel A Határőrség a hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatok során bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, bizonyítékok megszerzésére titokban információt gyűjthet. A határőrségi titkos információgyűjtés eszköztára a maffiaellenes törvény alapján teljes körűvé vált: a Határőrség a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint immár felhasználhat bírói engedélyhez kötött eszközöket is. Szőke István ezredes, a Határőrség országos parancsnoksága bűnügyi és felderítő főosztályának a vezetője a Határőrség új bűnüldözési feladatairól adott interjút lapunknak. Szőke ezredes mindenekelőtt elmondta: operatív eszköztárunk alapvetően a telefonlehallgatással, levélpostai küldemények, távközlési rendszereken közvetített információk és helyiségek ellenőrzésével egészült ki. Fedett nyomozó, fedőintézmény működésére bizonyos feltételek között eddig is lehetőség volt. A Határőrség alapvetően az embercsempészés és az úti okmányok tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás felderítése érdekében használ titkos eszközöket, nélkülözhetetlenül és igen jó eredményességgel. — Milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Szolgálataink kezdetben kissé idegenkedtek az új eszközöktől — mondta Szőke István —, még nem voltak tapasztalataik. A bűncselekmények jellege ugyanakkor nagyon indokolja az új lehetőségek felhasználását, s tapasztalom is, hogy a bűnügyi és felderítő szolgálatok egyre kezdeményezőbbek. Bővül a felhasználói kör. Egyes szolgálataink párhuzamosan több eszközt is alkalmaznak. Nyomozó hatóságaink kérelmeit a különleges eszközök alkalmazására az illetékes bíróságok alaposan megvizsgálják, de még egyetlen egy esetben sem utasították el. Úgy ítéli meg a bíróság, minden olyan ügyben, ahol a szervezett elkövetés, tehát a 28 évi szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 218 §. 3. bekezdése tényállásának a gyanúja fennáll, megadja a szóban forgó eszközök titkos alkalmazásának a lehetőségét. Ha szükséges, akár fél napon belül is. Azt azért nem mondom, hogy szolgálataink tömegével élnek vele. Ez soha nem lesz tömeges. Fontos alapelv, amely egyben alkotmányossági garancia is, a titkos eszközöket csak azoknak az információknak a beszerzésére szabad alkalmazni, amelyek más módon nem szerezhetők meg. Ha nem így tennénk, jogosulatlanul végeznénk titkos információgyűjtést. Ezt mindig figyelembe kell vennünk, amikor kérelmünkkel a bírósághoz fordulunk. — Az embercsempészés elleni fellépés igényli az operatív eszközök teljes tárházát? — A bűnügyi statisztika, az ERÜBS adatai szerint 1999-ben a Határőrség nyomozási eredményessége 80 százalék feletti volt, az ismeretlen tetteses ügyek felderítési eredményessége 70 százalékos. Ez rendkívül jó eredmény. Ma már számos olyan ügy van, ahol a bíróság bűnszervezethez tartozást, bűnszervezet működését állapítja meg. Az ilyen ügyek 80 százalékában, nagyrészt embercsempészet kapcsán, a Határőrség jár el. Az embercsempészéshez kifejezetten kötődik a szervezett elkövetés. Ez tipikusan olyan bűncselekmény, ahol mindig vizsgálnunk kell a bűnszervezet meglétét, ami rendkívül fontos, aprólékos előzetes felderítési feladatokat ró a Határőrségre, tehát a titkos információgyűjtés szerepe különösen jelentős. Ha tehát kordában akarjuk tartani az embercsempészést, a titkos információgyűjtésnek is meg kell adnunk az őt megillető rangját. A szolgálatok, nyomozó hatóságaink folyamatosan szerzik tapasztalataikat. Ma már saját tapasztalataik alapján tudják, hogy az eszközöket megfelelő időtartamban alkalmazva, ezeket jól használva bizonyítékerejű eredményeket kaphatnak. Az eddigi tapasztalatok arra ösztönzik az állományt, hogy használja a különleges eszközöket. Az adatok, információk titkos gyűjtése költségesebb, mint a nyílt adatszerzés. Nagyobb szakértelem, olykor hosszabb idei, drága felszerelés kell hozzá, egyéb költségek is jelentkezhetnek. Pénzszűke korunkban hogyan kezelhetik ezt a sajátos problémát? — Bizony költséges ez a munka. Ezért sajnos egyre kevésbé vagyunk képesek szükséges nyomást gyakorolni a bűnszervezetekre. Erősítésre van szükségünk annak érdekében, hogy adott időben egy adott szervezet összes gyanúsítható tagjával szemben bizonyítékokkal alátámasztott gyanút tudjunk prezentálni. Migránsok tanúkénti bevonása? Nehéz dolog. Meg vannak félemlítve, nemigen beszélnek. Meggyőződésem: a titkos információgyűjtés területét, és csakis a titkos információgyűjtést, a végrehajtó állománytól is távol kell tartani. Védenünk kell minden áron a módszereket, eszközöket, információkat. Ez szakmai igényem. Nagy a csábítás, a pénz, nagy a tét. Konspiráltak a bűnözőszervezetek, filozófiám szerint a titkos információgyűjtést a végrehajtó állomány előtt is konspiráltan kell végeznünk. Nekem törvényi kötelezettségem őrizni, biztonságban tartani az információt. Ez nem elkülönülést jelent, hiszen a nyílt nyomozási tapasztalatokkal közel megyünk a kirendeltségekhez. Átadjuk természetesen a vizsgálati munka során keletkező tapasztalatokat, akár az illegális migránsoktól szerzett információkat is. — Nemcsak kirendeltségek, de igazgatók is panaszkodnak: bizonyos esetekben sokkal konkrétabb adatokra lenne szükségük. — Általánosan tudjuk, az embercsempészeket nagyrészt a keleti, déli szomszédos ország területén készítik elő. De nem tudjuk az átjutás helyét, időpontját. Gyakran az ügynökünk is csak fél órával előtte tudja meg. Tegyen az igazgató úr annak érdekében, hogy a kirendeltségei gyűjtsenek információt. 15-20, 20-25 embere van kint szolgálatban, akik emberek százaival találkoznak. Jegyezzék fel az információkat. Tudomásul kell venni, bírói engedélyhez kötött eszköztől származó anyagot nem adhat meg a szakszolgálat, a bíró engedélye nélkül még a rendőrség társszerveinek sem. Különben is ott tartanak az embercsempész-szervezetek, hogy fals információkkal kötik le szervezeteinket. Előfordul, egy éjszaka 10-15 információ érkezik, egyszerűen nem lehet mindegyikre azonos intenzitással reagálni. Ma már nagyon sok információ keletkezik. Úgy gondolom, szükség lenne bűnügyi elemző munkára, ehhez a személyi, technikai feltételek megteremtésére. Terveim szerint az igazgatósági bűn Szőke István ezredes. A bűnügyi statisztika adatai szerint a Határőrség nyomozási eredményessége 80 százalék feletti HATÁRŐR 2000/10