Határőr, 2005 (60. évfolyam, 1-12. szám)
2005-12-01 / 12. szám
HATÁRŐR Nyírbátor, eseményteli külső határ Interjú Szepesi István dandártábornokkal A leendő schengeni külsőhatár-ellenőrzési rendszer fejlesztése keretében az évtized elejétől 500-600 fővel nőtt a Nyírbátori Határőr-igazgatóság létszáma. Gépjárműre szerelt mobil, stabilan telepített és kézi hőkamerás rendszerben működnek, lefogják a 310 kilométeres határszakaszú igazgatóság legfontosabb migrációs irányait. Az igazgatóság készül a teljes jogú Schengen-tagságra, melynek egyik legfontosabb eleme a személyi állomány felkészítése. Szepesi István dandártábornok, a Nyírbátori Határőrigazgatóság igazgatója szervezete helyzetéről, feladatairól tájékoztatott. Öt éve került az igazgatóság élére Szepesi István dandártábornok, s ezt az öt évet a folyamatos változás jellemezte. Változtak a migráció sajátosságai, az államhatárhoz kapcsolódó bűnözés egyre újabb formáival kellett szembeszállni. És közben az uniós csatlakozás, az idejekorán megkezdett schengeni felkészülés kapcsán a határellenőrzés új eszköztárát, szervezet- és intézményrendszerét is ki kellett építeni. - Mit jelentett ez a fejlesztés létszámban, eszközökben? - Nagyarányú létszámnevelésünket, utánpótlásunkat az utóbbi néhány évben már biztosítják a rendészeti szakközépiskolák. Tavaly 150 végzős tiszthelyettest kaptunk a miskolci iskolától. Az idén is ennyi környékre való fiatal végez, de budapesti és egyéb igények miatt nem biztos, hogy mindannyian hozzánk kerülnek. Ma már csaknem 2000 fős a nyírbátori igazgatóság teljes állománya, 500- 600 fővel több, mint 2000 elején volt. Erőinket természetesen a végrehajtó szolgálatra, a kirendeltségekre összpontosítjuk, kirendeltségeink létszáma a migráció irányultságától függően eléri akár a 150-200 főt is. A létszámfejlesztéssel párhuzamosan elsősorban Phare-programok keretében nagyarányú technikai fejlesztéseink voltak. A számos egyéb részlet mellett megbízható hőkamera-rendszerünket emelem ki. A kirendeltségek és a határvadászszázadok kezelésében működő hőkamerás eszközök jól őrzik az átkelők környékét, a zöldhatár jelentős nagyságú szakaszait fogják át. A létszámbővítésen és a technikai eszközök fejlesztésén kívül jelentős beruházások is történtek. Tavaly Nyírbátorban új fogdaépületet avattunk, Kölcsén korszerű kirendeltségi objektum épült, Csengerből Fehérgyarmatra, új laktanyába költözött a Szatmár határvadászszázad, befejeződött a záhonyi határőrségi épület rekontsrukciójának első üteme. A Sciegen-alap forrásaiból további fejlesztések lesznek Beregsurányban, Záhonyban, a lónyai és a barabási átkelőn. - Mi jellemzi az illegális migrációt, és hogyan lépnek fel ellene? - 2000-2002-ig óriási migrációs nyomás nehezedett a nyírbátori igazgatóságra, főleg az ukrán határszakaszon. A létszám- és a technikai fejlesztésen kívül felfejlesztettük bűnügyi állományunkat, és intenzíven behatoltunk a nemzetközi embercsempész-szervezetekbe. Főleg titkosszolgálati eszközök alkalmazásával romboltuk, felszámoltuk a szervezeteket, 2-3 év alatt több mint 500 személyt vontunk büntetőeljárás alá. Számos esetben bizonyítottunk szervezetszerűséget, voltak olyan bírói ítéletek, amelyek alapján 7-9 év végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket. Az elmúlt években jelentősen csökkent, információink szerint nagyrészt az ukrán-szlovák határra terelődött az embercsempészek által mozgatott kelet-nyugati irányú illegális migráció. Ugyanakkor mostanában, ha nem is szervezett formában, de ismét kezd intenzívebbé válni migráns moldávok, grúzok megjelenésével. A megmaradt embercsempészés megváltoztatta jellegét, eletébe került a közokirat-hamisítással elkövetett tiltott határátlépés. Nagy számban különböző tartózkodási, munkavállalási engedélyeket hamisítanak ukrán okmányhamisító műhelyekben, ezekkel mindenekelőtt Záhonyban jelentkeznek belépésre. Tavaly nyáron összevontunk, megszüntettünk kirendeltségeket. Jelenleg a román szakaszon Létavértesen, Nyírábrányban, Bátorligeten, kis ukrán szakasszal is Csengerben, az ukrán határon Kölesén, Beregsurányban, Barabáson és Záhonyban működik határrendészeti kirendeltségünk. A bátorligeti HRK-t várhatóan jövőre Nyírbátorba költöztetjük, Románia felgyorsult uniós csatlakozási folyamata miatt a román határon már nemigen tudunk fejleszteni. Bevetési szakterületünk, a nyírbátori, a fehérgyarmati és a záhonyi határvadászszázadunk kirendeltségek támogatásával, mélységi területetek átfogásával aktívan részt vesz a határellenőrzésben. Példa értékű az integrált vezetési központunk munkája. Hogyan készül a nyírbátori igazgatóság Magyarország schengeni csatlakozására? - Kormányhatározattal kiadott feladatterv, BM-utasítás, egyéb belső rendelkezések alapján készülünk a teljes jogú schengeni csatlakozásra. Legfontosabbnak most az állomány felkészítését tartom. Ez nem egyszerű feladat, a képzések nehezen pörögnek át az állományon. Főleg azon az állományon, amelynek tagjai eddig csak járőrök voltak, és határrendésszé válásukkal most ismerniük kell a határrendészek teljes körű feladatait. A képzés rendszere kialakult, a központi tanfolyamok mellett folyamatos a területi és a helyi szintű felkészítés. Sajnos az állomány egy részénél kicsi a fogékonyság, gyönge a tudásalap, a napi megélhetés biztosítása negatívan hat. Úgy gondolom, állományunk felkészül, megállja a helyét a jövő évi uniós felmérésen. Megfelelően kapcsolódunk az előttünk álló schengeni központi fejlesztésekhez, a schengeni típusú ellenőrzéshez elengedhetetlen FADO-, AFIS- és egyéb rendszerekhez, a nemzeti adattár kialakításához - mondotta végezetül Szepesi István dandártábornok. DANYI J. Fotó: VEZDA 2005/12 17