Határőr, 2005 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

HATÁRŐR Nyírbátor, eseményteli külső határ Interjú Szepesi István dandártábornokkal A leendő schengeni külsőhatár-el­­lenőrzési rendszer fejlesztése kereté­ben az évtized elejétől 500-600 fővel nőtt a Nyírbátori Határőr-igazgatóság létszáma. Gépjárműre szerelt mobil, stabilan telepített és kézi hőkamerás rendszerben működnek, lefogják a 310 kilométeres határszakaszú igazga­tóság legfontosabb migrációs irányait. Az igazgatóság készül a teljes jogú Schengen-tagságra, melynek egyik legfontosabb eleme a személyi állo­mány felkészítése. Szepesi István dan­dártábornok, a Nyírbátori Határőr­igazgatóság igazgatója szervezete helyzetéről, feladatairól tájékoztatott. Öt éve került az igazgatóság élére Szepesi István dandártábornok, s ezt az öt évet a folyamatos változás jellemezte. Változtak a migráció sajátosságai, az ál­lamhatárhoz kapcsolódó bűnözés egyre újabb formáival kellett szembeszállni. És közben az uniós csatlakozás, az idejeko­rán megkezdett schengeni felkészülés kapcsán a határellenőrzés új eszköztárát, szervezet- és intézményrendszerét is ki kellett építeni. - Mit jelentett ez a fejlesztés lét­számban, eszközökben? - Nagyarányú létszámnevelésünket, utánpótlásunkat az utóbbi néhány évben már biztosítják a rendészeti szakközépis­kolák. Tavaly 150 végzős tiszthelyettest kaptunk a miskolci iskolától. Az idén is ennyi környékre való fiatal végez, de bu­dapesti és egyéb igények miatt nem biz­tos, hogy mindannyian hozzánk kerül­nek. Ma már csaknem 2000 fős a nyírbá­tori igazgatóság teljes állománya, 500- 600 fővel több, mint 2000 elején volt. Erőinket természetesen a végrehajtó szolgálatra, a kirendeltségekre összpon­tosítjuk, kirendeltségeink létszáma a migráció irányultságától függően eléri akár a 150-200 főt is. A létszámfejlesztéssel párhuzamosan elsősorban Phare-programok keretében nagyarányú technikai fejlesztéseink vol­tak. A számos egyéb részlet mellett meg­bízható hőkamera-rendszerünket emelem ki. A kirendeltségek és a határvadászszá­­zadok kezelésében működő hőkamerás eszközök jól őrzik az átkelők környékét, a zöldhatár jelentős nagyságú szakaszait fogják át. A létszámbővítésen és a techni­kai eszközök fejlesztésén kívül jelentős beruházások is történtek. Tavaly Nyírbá­torban új fogdaépületet avattunk, Kölcsén korszerű kirendeltségi objektum épült, Csengerből Fehérgyarmatra, új lak­tanyába költözött a Szatmár határvadász­­század, befejeződött a záhonyi határőrsé­gi épület rekontsrukciójának első üteme. A Sciegen-alap forrásaiból további fej­lesztések lesznek Beregsurányban, Zá­honyban, a lónyai és a barabási átkelőn. - Mi jellemzi az illegális migrációt, és hogyan lépnek fel ellene? - 2000-2002-ig óriási migrációs nyomás nehezedett a nyírbátori igazga­tóságra, főleg az ukrán határszakaszon. A létszám- és a technikai fejlesztésen kívül felfejlesztettük bűnügyi állomá­nyunkat, és intenzíven behatoltunk a nemzetközi embercsempész-szerveze­tekbe. Főleg titkosszolgálati eszközök alkalmazásával romboltuk, felszámol­tuk a szervezeteket, 2-3 év alatt több mint 500 személyt vontunk büntetőeljá­rás alá. Számos esetben bizonyítottunk szervezetszerűséget, voltak olyan bírói ítéletek, amelyek alapján 7-9 év végre­hajtandó szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket. Az elmúlt években je­lentősen csökkent, információink sze­rint nagyrészt az ukrán-szlovák határra terelődött az embercsempészek által mozgatott kelet-nyugati irányú illegális migráció. Ugyanakkor mostanában, ha nem is szervezett formában, de ismét kezd intenzívebbé válni migráns moldá­­vok, grúzok megjelenésével. A megmaradt embercsempészés meg­változtatta jellegét, eletébe került a köz­okirat-hamisítással elkövetett tiltott ha­tárátlépés. Nagy számban különböző tar­tózkodási, munkavállalási engedélyeket hamisítanak ukrán okmányhamisító mű­helyekben, ezekkel mindenekelőtt Zá­honyban jelentkeznek belépésre. Tavaly nyáron összevontunk, meg­szüntettünk kirendeltségeket. Jelenleg a román szakaszon Létavértesen, Nyírábrányban, Bátorligeten, kis ukrán szakasszal is Csengerben, az ukrán hatá­ron Kölesén, Beregsurányban, Barabá­son és Záhonyban működik határrendé­szeti kirendeltségünk. A bátorligeti HRK-t várhatóan jövőre Nyírbátorba költöztetjük, Románia felgyorsult uniós csatlakozási folyamata miatt a román határon már nemigen tudunk fejleszteni. Bevetési szakterületünk, a nyírbátori, a fehérgyarmati és a záhonyi határvadász­­századunk kirendeltségek támogatásá­val, mélységi területetek átfogásával ak­tívan részt vesz a határellenőrzésben. Példa értékű az integrált vezetési köz­pontunk munkája.­­ Hogyan készül a nyírbátori igaz­gatóság Magyarország schengeni csat­lakozására? - Kormányhatározattal kiadott feladatterv, BM-utasítás, egyéb belső rendelkezések alapján készülünk a tel­jes jogú schengeni csatlakozásra. Leg­fontosabbnak most az állomány felké­szítését tartom. Ez nem egyszerű fel­adat, a képzések nehezen pörögnek át az állományon. Főleg azon az állományon, amelynek tagjai eddig csak járőrök vol­tak, és határrendésszé válásukkal most ismerniük kell a határrendészek teljes körű feladatait. A képzés rendszere ki­alakult, a központi tanfolyamok mellett folyamatos a területi és a helyi szintű felkészítés. Sajnos az állomány egy ré­szénél kicsi a fogékonyság, gyönge a tu­dásalap, a napi megélhetés biztosítása negatívan hat. Úgy gondolom, állomá­nyunk felkészül, megállja a helyét a jö­vő évi uniós felmérésen. Megfelelően kapcsolódunk az előt­tünk álló schengeni központi fejleszté­sekhez, a schengeni típusú ellenőrzéshez elengedhetetlen FADO-, AFIS- és egyéb rendszerekhez, a nemzeti adattár kialakí­tásához - mondotta végezetül Szepesi Ist­ván dandártábornok. DANYI J. Fotó: VEZDA 2005/12 17

Next