Havi Magyar Fórum, 2004 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
TÁRSASÁGI FIGYELŐ Szabó Imre kisebb terjedelmű, hat darabból álló sorozatot is indított Neveléstudományi dolgozatok társas-lélektani és logikai alapon címmel. Ennek első tagját, Farkas János tanítónak A helyesírás gyerekjáték (1941) című, két kiadásban is megjelent művét mind a mai napig nagy haszonnal forgathatná minden rászoruló tanuló. Karácsony Sándornak két műve -Az irodalmi nevelés (1941) és a Demokrácia és pedagógia (1946) - is ebben a sorozatban jelent meg, s ezeket besorolta pedagógiai rendszerébe. Körmöczi László Exodus munkaközösségi tagnak A művészi nevelés (1942), Tóth László Az olaszországi magyartanítás módszertani alapvetése (1943) és Fiers Tamás Erotica (1948) című műve jelent meg ebben a sorozatban. Az Exodus Kiadó Karácsony műveinek kiadásán kívül másik fontos feladatának tekintette, hogy megjelentesse irodalmunk nagyjainak alkotásait. Magyar klasszikusok új kiadásban című sorozatában tette közzé Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művét 1939 könyvnapjára, tíz fametszettel. E kiadványból száz darab amatőr példány is készült merített papíron, a fametsző, Mata János aláírásával. Csokonai Vitéz Mihály A lélek halhatatlansága című műve tíz fametszettel 1940 könyvnapjára, és Arany János Toldi című műve tizenkét fametszettel 1941 könyvnapjára került az olvasók kezébe. Egyidejűleg ezeket a könyveket olcsó, tízfilléres ponyvakiadásban is megjelentették. A Tízfilléres füzetek című sorozatban összesen tizenöt mű látott napvilágot. Megtalálhatók köztük Karácsony Sándor Utazás a Biblia mélységei felé (1939), A magyar lélek (1939), Testvérem, Suomi (1940) és A magyar Budapest (1940) című művén kívül két Exodus munkaközösségi tagnak: Heltai Miklósnak Egy szorgalmas lusta története (1939) és Fehér Gábornak A Jenei csodálatos históriája (1941) című novellája, valamint Koczog Ákos András estéje (1941) című, három rövid történetet és egy rövid közmondásgyűjteményt magába foglaló füzete. E sorozattípust a kiadó tevékenységének első idejében találhatjuk meg. Kiadták még Kisfaludy Károly három egyfelvonásosát 1941-ben, Katona József kevésbé ismert drámáját, a Luca székét 1942-ben, Móricz Zsigmond két elbeszélést tartalmazó kötetét Rojtos Bandi címmel 1943-ban, és Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét 1946-ban. Az Exodus munkaközösség tagjainak műveit ugyancsak kiadta Szabó Imre. Lükő Gábornak A magyar lélek formái című művét 1942 könyvnapjára jelentette meg. A szerző ebben a munkájában az akkori germanocentrikus néprajztudománnyal szembehelyezkedve kimutatta, hogy a magyarságnak ősi, Keletről hozott művészeti szemlélete a művészet minden ágában megmutatkozik. E könyvet a Baranya megyei Tanács hasonmás kiadásban 1987-ben jelentette meg. Lükő Gábor összeállításában Hortobágyon kivirult az ibolya (1942) címmel kis népdalgyűjteményt, Kossuth Lajos azt szente (1943) címmel pedig katonanótákból válogatott kötetet is közzétettek. Fehér Gábornak, akit Karácsony Sándor így jellemzett: „.. .egy gyöngéül látott, önkörében végtelenül erős szellem... "(10) elbeszélésgyűjteményét adták ki 1940 könyvnapjára. Mind a sárospataki, mind a debreceni kollégiumi élményeit beleszövő novelláit Az utolsó nagybotos címmel akarták kiadni, de így a kötet túlságosan testes lett volna, azért kettéosztották, s a debreceni történeteket Az utolsó nagybotos, a pataki ihletésűeket pedig Obsidio Patakiana címmel bocsátották közre önálló kötetben. Ez utóbbi könyvnek az oldalait nem szedték újra, ezért kezdődik a számozása a 153. oldalon. A szerzőnek a Túl Napnyugat, innen Kelet (1943) című, három novelláját tartalmazó kötetét és A semmibe ívelő hidak (1947) című regényét is közreadták. Szele Györgynek, szintén Karácsony-tanítványnak, az akkor szatmárnémeti tanárnak Az aranyrózsa című színdarabját, amely „magyar mese" a török világból, Gábor József kottáival 1943 áprilisában tették közzé. Az Exodus Kiadó természetesen a kortárs írók műveinek kiadására is vállalkozott. Szabó Dezső 1940 októberének elején - tizenöt évi pörösködés és várakozás után - visszakapta a Révai Kiadótól szerzői és kiadói jogát a még raktáron lévő könyveivel együtt. Azonnal bizományba adta őket - szerződésük szerint egy évre - az Exodus Kiadónak, mert mint ezt a Ludas Mátyás Füzetek 60. részében írta: „... kiadói munkatervük becsületes, hasznos magyar akaratot jelent... "(n) 1942 februárjában szűkszavúan közölte csak, hogy „szerződésünk értelmében az Exodustól visszavettem könyveimet, s így most csak nálam kaphatók".(12) Szorosabb kapcsolatuk egy éve alatt csupán egy Szabó Dezső-könyv jelent meg az Exodus gondozásában, 1941 decemberének elején: Az elfelejtett arc című füzet, amely a címadó novellát és az Annóhoz című versét tartalmazza. E kötet is a Tízfilléres füzetsorozatban látott napvilágot. Németh Lászlótól a Cseresnyés című társadalmi drámáját Karácsony Sándor bevezető írásával 1942 áprilisában adták ki. A mű kiadásából és eladásából befolyt összeget az író Szathmáry Lajos - szintén Exodus munkaközösségi tag - által irányított Hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthonának adta. Földessy Gyula különféle lapokban megjelent és irodalmi társaságokban fölolvasott kisebb-nagyobb Ady-cikkeiből összeállított Ady, az ember és a költő című tanulmánygyűjteményét 1943 könyvnapjára tették közzé. Goethe epigrammáit és xéniáit tartalmazó könyvét - Földessy Gyula fordításában -1943 decemberében adták ki. Három kortárs poétát is bemutatott Szabó Imre az olvasóknak: Gellért Sándornak, a Ro 76 Havi Magyar Fórum, 2004. február