Havi Magyar Fórum, 2004 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

TÁRSASÁGI FIGYELŐ Szabó Imre kisebb terjedelmű, hat darabból álló sorozatot is indított Neveléstudományi dolgozatok tár­sas-lélektani és logikai alapon címmel. Ennek első tag­ját, Farkas János tanítónak A helyesírás gyerekjáték (1941) című, két kiadásban is megjelent művét mind a mai napig nagy haszonnal forgathatná minden rászoruló tanuló. Karácsony Sándornak két műve -Az irodalmi nevelés (1941) és a Demokrácia és pedagó­gia (1946) - is ebben a sorozatban jelent meg, s eze­ket besorolta pedagógiai rendszerébe. Körmöczi László Exodus munkaközösségi tagnak A művészi nevelés (1942), Tóth László Az olaszországi magyarta­nítás módszertani alapvetése (1943) és Fiers Tamás Erotica (1948) című műve jelent meg ebben a soro­zatban. Az Exodus Kiadó Karácsony műveinek kiadásán kívül másik fontos feladatának tekintette, hogy megjelentesse irodalmunk nagyjainak alkotásait. Magyar klasszikusok új kiadásban című sorozatában tette közzé Fazekas Mihály Lúdas Matyi című mű­vét 1939 könyvnapjára, tíz fametszettel. E kiadvány­ból száz darab amatőr példány is készült merített papíron, a fametsző, Mata János aláírásával. Cso­konai Vitéz Mihály A lélek halhatatlansága című műve tíz fametszettel 1940 könyvnapjára, és Arany János Toldi című műve tizenkét fametszettel 1941 könyv­napjára került az olvasók kezébe. Egyidejűleg eze­ket a könyveket olcsó, tízfilléres ponyvakiadásban is megjelentették. A Tízfilléres füzetek című sorozatban összesen ti­zenöt mű látott napvilágot. Megtalálhatók köztük Karácsony Sándor Utazás a Biblia mélységei felé (1939), A magyar lélek (1939), Testvérem, Suomi (1940) és A magyar Budapest (1940) című művén kívül két Exo­dus munkaközösségi tagnak: Heltai Miklósnak Egy szorgalmas lusta története (1939) és Fehér Gábornak A Jenei csodálatos históriája (1941) című novellája, valamint Koczog Ákos András estéje (1941) című, három rövid történetet és egy rövid közmondás­gyűjteményt magába foglaló füzete. E sorozattípust a kiadó tevékenységének első idejében találhatjuk meg. Kiadták még Kisfaludy Károly három egyfel­­vonásosát 1941-ben, Katona József kevésbé ismert drámáját, a Luca székét 1942-ben, Móricz Zsigmond két elbeszélést tartalmazó kötetét Rojtos Bandi cím­mel 1943-ban, és Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét 1946-ban. Az Exodus munkaközösség tagjainak műveit ugyancsak kiadta Szabó Imre. Lükő Gábornak A magyar lélek formái című művét 1942 könyvnapjá­ra jelentette meg. A szerző ebben a munkájában az akkori germanocentrikus néprajztudománnyal szembehelyezkedve kimutatta, hogy a magyarság­nak ősi, Keletről hozott művészeti szemlélete a művészet minden ágában megmutatkozik. E köny­vet a Baranya megyei Tanács hasonmás kiadásban 1987-ben jelentette meg. Lükő Gábor összeállításá­ban Hortobágyon kivirult az ibolya (1942) címmel kis népdalgyűjteményt, Kossuth Lajos azt szente (1943) címmel pedig katonanótákból válogatott kötetet is közzétettek. Fehér Gábornak, akit Karácsony Sán­dor így jellemzett: „.. .egy gyöngéül látott, önkörében végtelenül erős szellem... "(10) elbeszélésgyűjteményét adták ki 1940 könyvnapjára. Mind a sárospataki, mind a debreceni kollégiumi élményeit beleszövő novelláit Az utolsó nagybotos címmel akarták kiadni, de így a kötet túlságosan testes lett volna, azért ket­téosztották, s a debreceni történeteket Az utolsó nagybotos, a pataki ihletésűeket pedig Obsidio Patakiana címmel bocsátották közre önálló kötetben. Ez utóbbi könyvnek az oldalait nem szedték újra, ezért kezdődik a számozása a 153. oldalon. A szer­zőnek a Túl Napnyugat, innen Kelet (1943) című, há­rom novelláját tartalmazó kötetét és A semmibe ívelő­ hidak (1947) című regényét is közreadták. Szele Györgynek, szintén Karácsony-tanítványnak, az akkor szatmárnémeti tanárnak Az aranyrózsa című színdarabját, amely „magyar mese" a török világ­ból, Gábor József kottáival 1943 áprilisában tették közzé. Az Exodus Kiadó természetesen a kortárs írók műveinek kiadására is vállalkozott. Szabó Dezső­ 1940 októberének elején - tizenöt évi pörösködés és vá­rakozás után - visszakapta a Révai Kiadótól szerzői és kiadói jogát a még raktáron lévő könyveivel együtt. Azonnal bizományba adta őket - szerződé­sük szerint egy évre - az Exodus Kiadónak, mert mint ezt a Ludas Mátyás Füzetek 60. részében írta: „... kiadói munkatervük becsületes, hasznos magyar aka­ratot jelent... "(n) 1942 februárjában szűkszavúan közölte csak, hogy „szerződésünk értelmében az Exo­dustól visszavettem könyveimet, s így most csak nálam kaphatók".(12) Szorosabb kapcsolatuk egy éve alatt csupán egy Szabó Dezső-könyv jelent meg az Exo­dus gondozásában, 1941 decemberének elején: Az elfelejtett arc című füzet, amely a címadó novellát és az Annóhoz című versét tartalmazza. E kötet is a Tízfilléres füzetsorozatban látott napvilágot. Németh Lászlótól a Cseresnyés című társadalmi drámáját Ka­rácsony Sándor bevezető írásával 1942 áprilisában adták ki. A mű kiadásából és eladásából befolyt összeget az író Szathmáry Lajos - szintén Exodus munkaközösségi tag - által irányított Hódmezővá­sárhelyi Tanyai Tanulók Otthonának adta. Földessy Gyula különféle lapokban megjelent és irodalmi tár­saságokban fölolvasott kisebb-nagyobb Ady-cikke­­iből összeállított Ady, az ember és a költő­ című tanul­mánygyűjteményét 1943 könyvnapjára tették köz­zé. Goethe epigrammáit és xéniáit tartalmazó köny­vét - Földessy Gyula fordításában -1943 decembe­rében adták ki. Három kortárs poétát is bemutatott Szabó Imre az olvasóknak: Gellért Sándornak, a Ro­ 76 Havi Magyar Fórum, 2004. február

Next