Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1816. 1. félév (1-52. szám)

1816-05-22 / 41. szám

„Meghatároztuk­, hogy Lá­vaié 11 é­v Anglus Generális­ Uni­formisba öltöztessük, és hogy én ötét hasonló ruhába öltözködve , egy Anglus kabrioletben a’ Párisi sorompón kikésérjem , hogy La­ Chapellében friss lovak várjanak , ’s onnét ezekkel Compiegne felé folytassuk utunkat; itt Litscher , az én úti szekeremmel várjon ben­nünket. A’ Követünktől Stuart Úrtól könnyen kaptam betsü­­letemre Passust, a’ m­ellyet Gén. Wallis és Oberster Losnek nevek­re kértem. Litscher előre el ment a’ Losnek passussával, ’s hogy sem­mi gyanút ne gerjeszszen , szobát fogadott Compiegnében a’­később­­re megérkezendő Losnek számára Helder nevű vendégfogadóban. — Bruce azonközben szerentsénkre megtudta, hogy Brisbein Anglus Generális a’ Brigadájával Compi­egnében van, és hogy ennek Ad­jutánsa más nap (Januárius 7-dik napján) Párisból Compiegne felé fog útazni, az említett Generális’ lovaival és Magázsiájával. Ezen Ad­jutánshoz menvén , megbeszélltük néki, hogy mi is Compiegne felé akarunk menni, ’s még egy em­ber is utaz velünk , a’ ki nem akar­ja, hogy reá ismerjenek: tehát mi szeretnénk mindgyájan vele­­eggyütt útazni Compiegnéig, s ott vagy két órát mulatván , on­nét útunkat tovább folytatnánk. Az Adjutáns azt felelte, hogy egészen reánk bízza magát, és ha szintén néki a’ Tisztségén kívül semmi e­gyébb vagyona nints is, tsaku­­gyan legkissebb vonogatás nélkül reá áll kívánságunkra, annyival is inkább, hogy azt mondottuk néki, hogy minket nagyon illet ez a’ dolog. Megvallom, hogy né­kem felettébb való kedvetlenséget okozott az, hogy ezt a’ minden gyanakodás nélkül magát reánk bízó embert veszedelmes munká­ra vettük , de nagyon szoros kör­­nyülállások között voltunk , s nem vala időnk a­ hoszszas tanakodás­ra , ’s más felöl az a’ reménység is biztatott, hogy idővel módom lehet ezen ember eránt való há­­ládatosságomnak megmutatására. ,. Hutschinson mértéket vett volt Lavalettének, ’s mintha a’ maga Regementje’ Kvártélymes­tere számára egy felső köntöst, melyre valót, és hoszszú nadrágot akart volna tsináltatni, oda adta egy Szabónak a’ mértéket. A' Sza­bó azt megnézvén azt felelé , hogy ez a’ mérték valamelly nagy em­ber’ számára való, és nem is Sza­bó mester vette. Ez a’ megjegy­zés engem úgy megijesztett, hogy haladék nélkül viszsza küldöttem Hutschinsont a’ Szabóhoz, hogy a’ Regement' Kvártélymestere nem maradhat Szombaton estvéig Pá­­risban , hanem­­ tsak tsinálja meg a’ ruhát , majd utánna küldjük. — Hutschinson és Litscher egyéb előrevaló vigyázásbéli intézeteket

Next