Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1833. 2. félév (1-52. szám)

1833-08-21 / 15. szám

sen pedig az orvosi karnak részéről jelentetik, hogy a’ kik az orvosi tudományokat tanulni kí­vánják, azok felsőbb rendelések szerént, a’ be­­végzett bölcselkedési pályájokra nézve nem csak a’ második, hanem egyszersmind az első esz­tendőről is teljesen szálló tanuleveleket szokott hiteles formában előmutatni köteleztetnek. A’ bábaság az első öt hónapban németül, a’ más it hónapban pedig, Martius első napjától kezd­ve, magyarul tanítatik. NAGYBRITANNIA. A’ felsőháznak Aug. 2diki ülésében a’ játékszínbill másodszori felol­vastatása, melly­­ről közelebb említést tettünk, 19 szóval 15 el­len elmellőztetett. Az alsó házban lord As­thorp a’ bank szabadságlevele bilijének második felolvasását javalja; Scrope úr abból az okból ellenzi, mivel e’ tárgy nincsen eléggé megfontolva és nem is értetik eléggé: fő ellenvetése az, hogy a’banknak monopóliuma 20 esztendei meghosz­­szabbitását szorosabb vizsgálat nélkül nem kel­lene engedni. Attwood úr támogatja a’ bilit, R. Peel pedig azon pontja ellen nyilatkozik, melly az angol banknótákat törvényes fizeté­si eszközökké teszi. A’ második felolvasás sza­vazás nélkül keresztül ment. A’ Globe azt írja, hogy lord Holland, a' vallási szabadság lelkes barátja, Aug e­lsején protestatiót tétetett­ bé a’ felsőház jegzőköny­­vébe a’ zsidók emancipátiója bilijének félrevet­­tetése ellen. — Aug. adikán ministeri tanács tartatott, melly három óráig tarta; tárgya hi­hetőleg a' portugáli dolgok valának. — Julius Aldikán halt­ meg Londonban az egész Európá­ban ismeretes emberbarát Wilber force Wilhelm. Az ő szakadatlan fáradozásainak köszönhetni a’ gyűlöletes rabszolgaság eltöröl­­tetését, melly czél elérésén ő mind a' parlia­­mentben mind a’ bécsi congressuson szüntelen munkálodott. Élete 74 évekre terjedő; testa­­mentomában meghagyá, hogy temetése egészen egyszerű légyen , de azért holtteteme mintegy 30 pair- és 110 követtől gyárruhában kisértet­ve tétetett­ le Aug. Adikán a’wvestminsteri apát­ságban. — Dublinban Julius 29dikén gyilkos­ság történt. Ugyanis Seeyd Nathanael, egy igen becsületes és előkelő borkereskedő Westmore­land útczában az izlandi bankhoz közel, egy Mason nevű embertől főbe lövetett, úgy hogy tüstént halva terült­ el. A’ gonosztevő egyszeri© megfogatott és a’ politiához vitetett. Nagyon hihető, úgymond a’ Times, hogy a’ lordok a’ ministereknek több bajt nem fog­nak okozni, úgy hogy ha az alsóház valami nagy hibát nem tesz, az üléseknek szombaton Aug. (17) vagy kedden (20) végük lehet. — A­ Globe azt hiszi, hogy Lissabon megvétele vé­gét szakasztja a’ migueli asszonyi commiténak mellynek legmunkásabb tagjai közzül valának Bourmont asszonyság és Laroch­e-J­a­q­u­e-­­­­­n grófné, kik most mind a' ketten London­ban laknak. Az alsóháznak Aug. adiki illésében O* Connell úr azt kérdezi lord Althorptól, váljon az újabb portugali történetek követke­zésében szándékavé a’ kormánynak Dona Má­riát, mint Portugallia törvényes fejedelmét, haladék nélkül elismerni. Lord Al­thorp: „A­ portugáli ügyek jelen helyhezetükből elég vi­lágos, hogy Don Miguel nem olly kedves azon országban, mint eddig állitatott. (Haljuk! hal­juk!) Miután ennyit mondottam, reményiem, hogy a’ tiszteletreméltó és tudós tag udvariság­­talannak nem tartandja, ha e’ kérdésre kör­­nyűlményesebben nem felelek.“ A' Globe szerint, franczia minister Thiers, kevés idő múlva Londonba váratik.­­ Ugyan­azon hírlap írja , hogy Vasárnap és Hétfőn (Aug. 4d. és 5d.) több sebes posták érkeztek a’ kül­földi követekhez Londonba, ’s ennek követke­zésében nagy munkásság uralkodik a’ diploma­­tiai karnál, melly egy követ házában gyűlt­ egy­­be , és tovább 3 óránál tanácskozók. Estve újra gyűlés tartatott. Továbbá igy ír a’ Globe: Mind a’ mi Lis­sabon előtti tengerierőnk magaviseletéből, mind más jelekből azt hozzuk­ ki, hogy Nagybritan­­nia és Francziaország az ifjú portugáli király­nét, mihelyt lehetséges leend, el fogják ismerni megbízott ministerek küldése által, kiknek be­folyásuk és jelenlétük nagyon hasznos lenne azon politicára nézve, mellyet e’ pillanatban Don Pedronak követnie kell. Először is azon kellene a’ portugáli régenségnek iparkod­nia, hogy minden reactiotól vagy bosszuállás­­tól való félelmet elhárítson; ekkor legünnepie­­sebben olly kormány felállításához fognia, melly, a’ mennyire a’ portugáli nép míveltsége engedi, a’ képviselői rendszerre támaszkodjék. Mi a’­­ valódi hatalmat és tartós uraságot illeti, egy

Next