Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-02-28 / 18. szám
tára Praefectusa, és a’ Pesti nemzeti fő oskolákban egyházi Biztos urnák jelenletében. A nevendékek eleven kifejezéseik megelégedésére valának ő Nagyságának. Majd a’ többi tanulmányok lőnek próbatételi tárgyakká teli. Szeber Károly úr, városunk kedvelt polgármestere és a’ helybeli nemzeti oskolák a’ tanítók, és az ifjúság köz örömére választott bölcs igazgatójának előlülte alatt, kinek igazgatóvá lett kineveztetése, azon nagy megilletődést ’s érzékeny fájdalmat enyhítő, melly fogtael mindnyájokat múlt évi October ladikének. Boráros János úr szeretett igazgatájoknak elhunyta miatt. Teljes megelégedéssel vevé ki az igazgató úr a’ három osztályok tanulóinak feleletüket. Kivált a’ honi nyelv tanulásában tett előmenetel észrevételék mind a’ tekintetes igazgató úr, mind pedig a’t. ez. halgató urak részéről. E’ folyó 123 f oskolai esztendőben a’ harmadik osztályban 15 Jen tiszt. Raffay János, a’ másodikban 242en tiszt. Bernhart Márton, az elsőben 30 han tiszt. Tóth Elek tanító urak által és így öszvesen 704en vezettetnek az igaz erkölcs , ’s a’ tudomány pályáján. Szentán (Bács v.) Felséges Fejedelmünk dicsőséges születési ünnepe a’ szenvedő emberiségre nálunk az idén különös hasznú volt, minthogy Boderlicza János kerületi alügyész úr tanácsházunk teremében tetemes költségével tartott tánczmulatság egész jövedelmét kórházunknak ajándékozta.— Zágrábi megyés Püspök Alagovich Sándor úr . Excja, kinek kegyes adakozása ’s közhasznú bőkezűsége országszerte esmeretes. Február 12dikén a’ helybeli őrizet-katonaságnak 20, 12 és 6 krajczárjával nevezetes summát osztott ki. — Derecskén n.t. Kelemen Ferencz plebánus úr a’ helybeli ukrán-ezred egy osztálya közvitézeinek fejenként egy font húst, mindnyájoknak pedig két akó bort ajándékozott; az altiszteket megvendégelte; a’városbeli szegények közül 12őt vallásbeli különbség nélkül étellel itallal jóltartván, részökre egy egy font sót és fejenként 30 krt osztogattatok. — Déván Kemendi Várady József helytartó főbíró úr a’ megyei és katonai tiszti kart megvendégelte, az örömlövéseket tett katonaságnak pedig 109 font húst és 13 veder bort osztatott. Dévai vár-kormányzó-kapitány M. Osdolai Gróf Kún Sámuel ura Nga, a’ vár sáncza kapuja elébe, közel az ország úthoz jó borral töltött 45 vedres hordót és 300 darab kenyeret olly meghagyással tétetett ki, hogy abból koldus, rab, városi polgár, utas sat. részesítessenek, ’s az utasoknak, kik ő Felsége egészségéért további útjokban is inni kívánnának, kulacsaik megtehessenek. — Pécsett igen fényesen ünnepeltetett Február 12dike. Pozsonynál a’ hajóhíd Febr. 23 d. rakatott be. Igazítás. 17. sz.132. 1. 2. h. 23 sorában el szavak helyett:,, forintot bécsi becsben 4 v ols. darab aranyat.41 NAGYBRITANNIA. Pozzo di Borgo gróf Febr. Odike estéjén Londonba az orosz követség palotájába érkezett. Febr. 1 Odike reggelén Wellington herczeg látogatását tévé nála. E’ napon a’ lordkanczellár, Hill és Burghersh lordok, sir Robert Wilson és sir Charles Baget is beszélgetést tartottak a’ gróffal. Durhamban nem rég egy conservativ lakoma közben Townsend nevű pap illy nyilatkozást ten az egyházi reformról: „Az egyház tulajdona, szorosan véve ,a’ nép tulajdona. Ez különösen a’ szegényebb osztályokra nézve igaz. A’ legcsekélyebb is olcsó oskolába küldheti fiját, ’s reménytheti , hogy az jövendőben az egyház szolgálatába lépene. Az ország földje ’s telke, régi törvényeink nézete szerént, a’ királyé, azaz a’ statusé volt. A’ király és status pedig úgy rendelők, hogy a’ földbirtok nagyobb része a’ felsőbb és alsóbb nemességé legyen, ’s ezen tulajdon öröködés vagy vásárlás által menjen egyik kézből másikba. De egy tetemes részét a’ telekbirtoknak bizonyos foglalatosságokhoz kapcsolá a’ status; e’ tulajdon nem örökség vagy vásárlás által megyen személyről személyre, hanem olly tagoknak adatik, kik arra míveltségök, charakterök, erényök, bölcsességök, állhatatosságuk és más lelki tulajdonaiknál fogva érdemeseknek találtatnak. Ilyen nemű az egyházi jószág is. Ez által remény nyuttatik az egész népnek, hogy e’ gazdag birtokban mindenik részesülhet. A’ ki fiát papi életre szánta, nem félhet, hogy az, kötelességét híven teljesítvén, csak a’ község alamizsnájától függene, hanem számot tarthat arra, hogy a’ status által az egyháznak rendelt vagyonból ő is részt fog venni. Én tehát fen hangon kiáltok a’ néphez illy szavakkal: „Ne engedjétek magatokat elámítani, az egyház jószágával való élhetés réme-