Hazánk s a Külföld, 1870 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1870-05-05 / 18. szám

18. szám. Pest, 1870. Május 5. VI. évfolyam. Hazám­b a Külföld. Ismeretterjesztő, szépirodalmi és társaséleti illusztrált hetilap. Csak az egyik pisztoly toltott. (Kaland az amerikai életből.) Az észak-amerikai polgárháború előtt, midőn a lótolvajok és csempészek gyakoribbak voltak Missouri­ államban, mint ma, egy hűvös novemberi estén mintegy 778 határ­lakos ült együtt Jeffer­­son­ város egyik korcsmájában, kik figyelmesen hallgatták Kelser Bill csodás elbeszéléseit. Kelser hatodik párbaja, vagyis inkább gyilkos­sága elbeszélését épen hatalmas esküvel fejezé be s aztán igy folytatá: „Én azok közé tartozom, kik sohasem féltek, sem fehér-, sem fekete , sem vörös­­bőrüektől s szeretném azt az embert látni (e köz­ben kihúzta hatalmas bowie-kését), a ki merné ezt tagadni.“ Mialatt igy beszélt, felállott, bika­nyakát elényujtotta s apró, véres szemeit körül­­jártatva ismétlé: „Ki mer nekem ellentmondani?“ Senki sem válaszolt. Erre aztán bensőleg meg­elégedve a fölött, hogy itt ő a hős, folytatta elbe­szélését, miközben egy magas és karcsú idegen lépett be nyugodtan, ki poros ruházatjáról ítélve, északi utasnak látszott. A vendéglős azonnal hozzá sietett s az idegen szelíd hangon kérdezé: kap­hat-e szállást éjjelre ? „Mindenesetre uram, viszonzá a vendéglős, sőt lova is. Hát vacsorát parancsol ?“ Az idegen csak helyeslőleg intett s mivel látta hogy a kandalló tüzét a föntebb említett társaság már elfoglalta, a fal mellett levő egyik padon h­úzta meg magát csendesen. E közben észrevették őt a jelenlevők is, s míg a többien csak lopva tekintettek reá, Kelser bosszús szemeket vetett véres története elbeszélésének megszakítására. — Ismét yankee, fogadni mernék reá! — mondá gúnyos, kihívó hangon, nyilván azon célból, hogy az utast megsértse és ingerelje. Ez azonban liede „A pisztolyt a másik mellének szögezve elsütötte.“ (, Csak az egyik pisztoly töltött“ c. cikkünkhöz.)

Next