Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)
1899-03-23 / 71. szám
71. SZÁM BUDAPEST, CSÜTÖRTÖK. HAZÁNK Szeczembertől, 1849. április hóig szolgálta a szabadságharczot, Vízakna, Piski, Szászváros, Szebennél a csatákban ott volt. Bem előtt játszott több ízben s tőle elismerést kapott érzéssel előadott harcid és magyar darabjaiért. 1889. márczius 17-én tartotta ötven éves jubileumát, mint prímás. A kolozsvári rebootban az elsőrangú zenekarok 60-an összegyakorolva, monstre hangversenyt rendeztek tiszteletére, ami kiválóan sikerült. A márczius tizenötödik kolozsvári ünnepélyeken zenekarával 27 év óta mindig díj nélkül működött közre. A hegedű-szóban ujjai alatt a hangok csodálatos harmóniában olvadnak össze. Különösen nagy mester volt a hazafias zenedarabok eljátszásában. Salamon az ereklye múzeum által rendezett hazafias ünnepélyeken is mindig közreműködött zenekarával s mindig díjtalanul teljesítette ezt. Legutóbb 1890. október 16-án működött közre a Kolozsvárt tartott agyagfalvi gyűlésnek ötvenedik évforduló s a székely vértanuk kivégeztetésének évforduló ünnepén. Ez alkalommal a különböző barczi riadók, kurucz nóták, valamint a Mátyás király nótái, mket mind őrt át, művészi eljátszásával nagy hatást ért el. Vér«» kardpárbaj. .Nyíregyházáról táriratozzák, hogy Mikecz István, kemecsei szolgabiró és Horváth József körorvos véres kardpárbajt vívtak Mikecz három mély és veszélyes sebet kapott. A párbaj oka összeszólalkozás. — Halálozások Pávai Gaal Ferencz posta- és távírda főtiszt életének 40-ik évében, hosszas szenvedés után a fővárosban meghalt. Az elhunyt főtisztnek nagy érdeme volt a tisztviselőtelep létesítése és kiépítése körül, ő volt az egyesület első elnöke, mely tisztséget mindaddig viselte, mig a telep kiépítését biztosítva, nem látta. Halála nagy részvétet keltett fővárosszerte és a tisztviselőtelep lakói díszes koszorút helyeztek ravatalára. Schmidt József alezredest tegnapelőtt délután temették el a kassai katonai kórházból. A több csatát átküldött alezredest katonai pompával kisérték ki utolsó útjára. Szerencsétlenség a vasúton. Kassákt táviratozzák, hogy Veréb János szendi földmives minap Forróencsen jegy nélkül felszállt a vonatra, hogy Szikszóra utazzék. A kalauz felelősségre vonta és a legközelebbi állomáson ki akarta szállítani, de Veréb, hogy a büntetéstől megszabaduljon, egy észrevétlen pillanatban az ajtón kiugrott a robogó vonatról és oly szerencsétlenül zuhant egy kiszáradt patak medrébe, hogy szörnyei háti. — Egyesület* hirsk. A Szabad Skremslm trecert Sarolta holnap, csütörtökön délután hat órakor előadást tart az angol társadalom munkásságáról a műegyetem kisépületében, Követligethy Szadó dr. pedig holnap este hét órakor a csillagászatról olvas föl a magyar tanítók kaszinójában (József-körút 8. — A magántisztviselők orsz. nyögd egyesülete márczius 21-én este igazgatósági ülést tart.. Rendőri hírek. Rablótamaéds a fővárosban. Még be sem sötétedett, amikor a nyolcadik kerületi elöljáróság egyik tisztviselője vasárnap délután hetedfél órakor a Népligetből a városba akart menni. Alig indult el, négy munkaszubbonyba öltözött csavargó roppant eléje s pénzét követelte. A meglepett tisztviselő természetesen vonakodott a rablók kérését teljesíteni, amire a támadók kést rántottak s leszűréssel fenyegetőztek. A megtámadott azonban nem ijedt meg, hanem kültelki közbiztossági állapotokra való tekintetből mindig nála levő revolverét előrántotta s a rablókra irányította. A négy útonálló egy pillanat alatt szétszaladt, s a tisztviselő most már nyugodtan folytathatta útját. Rendőr természetetesen nem volt az elhagyottt vidéken. — Életunt géplakatos. Mühlbacher kertész Egressy-uti telkén egy fabódéban halva találtak tegnap reggel egy embert. Testén több szúrt és vágott seb van, ami halálát okozta. A rendőrorvos meggállapította, hogy a sebek nem idegen kéztől származnak, hanem az öngyilkos maga vágta el ereit s maga szórta kését a lágyékába. A tetemnézőbe vitték, ahol fölismerték benne Kocher Ede königsbergi születésű ötvenöt esztendős géplakatost. A szerencsétlen munkás gyógyithatlan baja miatt pusztította el magát. MŰVÉSZET, TUDOMÁNY, IRODALOM. Színházi előadások az ifjúságnak. Budapest, márczius 22. A nemzeti színház igen hasznos vállalatba fogott, melyért dicséret illeti meg és nem gáncs. A középiskolai ifjúság művészi nevelésére vállalkozik, klasszikus darabok előadása útján, olymódon vezetve be lelkébe a müszlést, mely csatorna a legkönnyebben hatol bele az ifjúság szivébe. Végre hozzá jut a középiskolai ijuság ahhoz olcsón, a mi után minden fiatal lélek vágyódik, de melyhez drágasága miatt nem férkőzhetett eddig. E vállalkozás igen szép és dicséretes s a nemzeti színház egyik hivatása is. A Hazánk röviden elmondotta már véleményét színpadi remekművek előadása felől egészben helyeselve az életrevaló eszmét, de kifogásolva egy-két oly darabot, melynél sokkal odavalóbbat kellene az ifjúság elé állítani. Azonban az első műsor összeállítása rögtönözve történt, az őszre, midőn a színház előkészülve foghat e feladatához, tervszerűleg állíthatja úgy össze műsorát az ifjúsági előadások számára, hogy azt józanul kifogásolni ne lehessen. Egyik tekintélyes napilapunk szintén a mostani műsort bírálván, körülbelül ugyanazon darabok hiányát említi föl, amelyet a Hazánk sorolt el, de e mellett még magát az előadások tervét is szerencsétlennek tartja s úgy látszik, csak tessék-lássék óhajt évenként legfeljebb nyolcz előadást. Anélkül, hogy vitába bocsátkoznánk e kérdés felett, megjegyezzük, hogy tévedés hinni, mintha az egyes előadások közönsége mindig ugyanaz a háromszáz ifjú volna, amelyik az első előadást megnézte. Ha évenként negyven előadást rendezne is a színház, még akkor se jut egy ifjú nyolczszornál többször a Nemzeti színház délutáni előadásaira. Mert ez a lelkes ifjú közönség mindig változik, különösen a zsebpénz fogyatékosabb, vagy dúsabb állaga szerint; van, akinek egyszer sem engedi meg a jó sors, hogy meglássa a Bánk-bánt, mert a 30 krajczár felett se rendelkezik, de az alkalom megadása minden esetre jótétemény számára. A szegény fiúk számára jutalmul ingyenjegyeket is kellene adni. Talán nem lesz unalmas, ha egy ifjúkori visszaemlékezést közlök itt a Nemzeti színház drámai előadásainak a budapesti középiskolai ifjúság által történt látogatásáról. A hetvenes évek elején a Nemzeti színháznak még földszinti állóhelyei is voltak leghátul, mely helyekre Szigligeti Ede akkori igazgató, a helybeli gimnáziumok és reáliskolák önképző körei tagjainak 30 áron megváltható jegyeket engedélyezett, naponként 12—12-öt egy-egy intézetnél. Egyik gimnázium önképzőkörének ifjúsági vezetője lévén, küldöttség élén kerestük föl a nagynevű igazgatót, megnyertük tőle az engedélyt s azontúl hetenként négyszer járhattunk a 80 kros helyekre egyharmad áron Nem volt oly Shakspere 6. Moliére-darab, melyen ott ne lettünk volna 12-en iskolánk részéről, de megjelentünk az összes népszínműig előadásokon, minden valamire való magyar és franczia színmű előadásán s mindegyikünk ma is örömmel emlékszik vissza azokra az érdekes vitákra, melyeket utána tartottunk, melyek aztán az olvasási kedvet felfokozták, szépészeti érzékünket igazán kifejlesztették s ha némelyiknek fejét el is csavarták, gondolkozásunk sohase indult e réven ferde irányban, az erkölcstelenség tiszteletét nem tanultuk meg a nemzeti szinház derék művész-gárdájától Végtelen vagyon lesz ez a középiskolái ifjúságnak, bevezető előadások nélkül is, melyeket őszintén mellőzendőknek tartok. Először is, nem köti le a figyelmet, mert mindenki türelmetlen, hogy a színpad csodás világát lássa mielőbb. Rövidsége mellett is unalmas lesz, mert az élvezetet hátráltatja. Fölösleges is, mert aki a darabból nem érti meg a szerző szándékát, a bevezető előadásból még kevésbbé érti, mert arra úgy se figyel. Tehát hagyjuk el azokat a levezetéseket. Haszon lesz a színháznak, mert ift a művészi személyzetét értékesítheti, mely most tagadhatatlanul le van szorítva s nem érvényesülhet. Nagy tévedés azt hinni, hogy az ifjúság követelő és nagy kritikus. Az ifjú lelkesedést könnyű kielégíteni, az előadás maga, a költő nyelvészete, a látványosság és a színpad csodás, bűvös hatású eszközei sokkal jobban megragadják a gyermek lelkét, hogysem kritizálgasson, ahelyett hogy élvezne. De még nem is kritizál, mert nem ért hozzá, lelkéből hiányzik a jelesebb mintákhoz hozzáférés. De még a nemzeti színház művészi személyzete is sokkal kiválóbb, hogysem ne keltene teljes ilúziót az ők előadása. Nemcsak Jászai Mari aszszony és Ujházy úr a jeles művészek, kik a tragédiában megállják helyüket . Márkus Emma asszony nemcsak az „ ideges szenvedélynek nagy ábrázolója“ mert nagy az ő Cordéliája, Desdemonája, Donna Dianája is, melyhez ép oly könnyen csatolja Mirlandát, Ophéliát, Portiát és Shakspere bűvös képzeletének minden eszményi nőalakját. De rajtuk kívül ott van a színháznak számos kitűnő ereje, a névsor A betűjétől (Adorján Bertától) a Z betűig (Zilahy Gyuláig) három tucat oly művész és művésznő, amelyikkel beérheti a hazai első műintézet, de a kényesebb kritika és nagyon is — a középiskolai ifjúság. Nekünk elég ha őszinte örömünket fejezhetjük ki e kitűnő eszme gyakorlati kivitele felett, s hálásak vagyunk az intendáns és igazgató iránt az ifjúság nevében. Sok fekélytől, erkölcstelenségtől és más kisértéstől menti meg ezzel a nemzeti színház az ifjúságot, melyet másfelől a főváros ezernyi szirénje csábít. Ha más haszna nem is lenne az előadásoknak, ennyi feltétlenül lesz, de lesz jóval több is. Filharmonikus hangverseny, A hétfői, márczius 27-iki rendkívüli filharmonikus hangversenynek, melyet az Erkel-síremlék javára rendeznek a vigadó nagytermében következő műsora van: 1.) Erkel Ferenc; „Báthori Mária“ nyitánya; 2.) Mozart nagy ária a „Szöktetik a szerailból“ czímű operából, énekli Lejo Lili. E két számot vezényli Erkel Sándor. 3.) Beethoven IX. szimfónia, vezényli Richter János. A magán szólamokat, éneklik Sz. Bárdossy Ilona, Semsey Mariska, Arányi Dezső és Ney Dávid, a kar részleteket pedig a Bermics Imre igazgatása alatt álló „Zenekedvelők“ teljes énekkara. A hangverseny előtt vasárnap, 26-án d. u. 3 órakor az összes közreműködőkkel nyilvános főpróba lesz ugyancsak a vigadó nagy termében. Jegyek mindegyik előadásra Mért Bélánál (Dorottya utcza 7.) kaphatók. — Am. kb. Operabálban ma este váratlan darab változás történt. Sedlmayer Zsófiát a bécsi udvari opera igazgatósága, sürgönyileg visszahívta és így elmaradt mai föllépése, valamint elmaradt a „Tannhäuser“ előadása is és helyette „Roland mester“ került színre. Hogy Sedlmayer Zsófia folytathatja-e nálunk vendégszereplését, az Mahler Gusztáv úr szeszélyétől függ. Lépsminkás: A Görög rabszolga ma ismét szerepváltozással került, színre. Blaha Sárika volt ma is a „beugró" aki ezúttal a Bárdi Gabi szerepét énekelte és játszotta igen bájosan. Tapsban és kihívásban ma is nagy része volt a vállalkozó szellemű színésznőnek, akinél csak Kéri Klárát ünnepelték zajosabban. A kedvelt primadonna minden dalát megujráztatták ma is, *öt a gólyamadárról szólót négyszer is el kellett énekelnie és tánczolnia. A rendőri teatúlaelők műve**vetélye. A székesfővárosi államrendőrség tisztikara fényes hangversenyt rendezett ma saját nyugdíj-, pótló- és segélyzőegyesülete javára a vigadó nagytermében, melyre a kitűnő Programm oly nagy közönséget hozott össze, hogy a terem szűknek bizonyult annak befogadására. A hangversenyt a Hubay-Herzfeld- Waldbauer és Popper vonósnégyes társaság nyitotta meg, mely Mendelsohn Scherzoját és egy SchubertTéwdt-változatokkal adott elő. Ezután Larizza énekelt a Lohengrinből, majd Diósyné Handel Berta aratott zajos sikert Tanhauser áriájává és Szilágyiné Bárdossy Ilona asszony Don Parqual Korina áriájával. Közreműködtek továbbá Takács Mihály, Fatakiné Penny Irén, Markus Emilia és Ne Dávid. A Siemsett Szalon tavaszi tárlata Április hó végével lesz a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításának megnyitása, mely azután egész őszig nyitva fog állani a vásárló közönség számára. A beküldési határidő április hó 16-én jár le. A tárlatra már eddig is több kép érkezett. Ugyancsak április hó végén tartják meg a Szalon közgyűlését, amelyen az alapszabályok megváltoztatása is szóba fog kerülni. A közgyűlés után fog a múlt évben e£naradt, valamint az idei képsorsolás is megejtetni az egyesület tagjai között . A szegedi kiállítás. Hogy mennyire szomjúdozik a vidéki közönség a művészeti élvezetek után, annak legfényesebb bizonyítékát nyújtja a szegedi képzőművészeti egyesület kilátásának óriási látogatottsága, melyen múlt vasárnap 3000 látogató fordult meg úgy, hogy három ízben kellett beszüntetni a közönségbeeresztését. A hivatalos bevásárlások is megtörténtek már, mely alkalommal a képzőművészeti egyesület 11, a kormány 3, a város pedig 2 képet szerzett meg. Katona (6 drb), Markó Ernő (4 drb), Bubovics (1 drb), Strobl Zsófia, Kubányi, Wetzl, Rieger, Háry Glatter, Baditz, Stein, Nyilasy Kenek, Egervári, Brodszky, Fodorné, Heverdle, Wagner Ferenczné, Pörge, Gerhardt Lajosné, Kende, Benes, Kézdi Kovács és Kriesch művészek képei már az első napokban elkeltek. 1SS5. MÁRCZIUS 23. 5