Hazánk, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-17 / 15. szám

IO HAZÁNK. 15 szám. Csütörtök, 1901. január 17. az angol földművelés nyers hozadékaiban s a gyapottfonásban az utolsó 150 év alatt úgy aránylik egymáshoz, mint 1 : 27-hez. Még érde­kesebb, amit Beloch (Die Bevölkerung der Griechisch-Römischen Welt.) kimutat, hogy míg a szövésben a haladás Horn erőstől máig 1:80,000, addig Szicília gabnatermelése az ó­korban 12,5 hektoliter volt egy hektáron s ma csak 11­68. Ilyen haladás mellett alig remélhető, hogy az evolúció a Neue Zeit által jelölt irányban mozogjon, dacára a technika, bámulatos fejlődésének. Ezen utó­pisztikus kép megvalósulásának csak azon eset­ben lenne némi kilátása, ha a birtoknak «pár kézben való összpontosulása» a mainál foko­zottabb mértékben mehetne végbe, minek akadálya azonban korántsem a földmivelés mai konjunktúrájában, mint inkább azon tényben keresendő, hogy a nagy üzem bizonyos határon túl jövedelmezőségéből veszít. Ezzel szemben mit sem bizonyít az, hogy a földmivelés virágzási idejében a nagy­üzem a kis üzem rovására gyarapodott, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni a körül­ményt, hogy akkor a vasutak kiépítve még nem lévén, a természeti gazdaságból éppen csak kilépő, de gazdaságilag iskolázatlan parasztgazda termékeit még nem tudta elég jól értékesíteni, mig ezzel szemben a földesur, a jobbágyi terhek megváltása folytán, éppen akkor igen sok kész­pénzzel rendelkezett s szinte kötelességének tar­totta az elvesztett jobbágyföldek helyett kárpót­lást szerezni. Különben az az agrárkérdés praktikus súly­pontja, a szocializmusra nézve, nem a földmű­velés jövő organizációja, hanem a paroszságnak rögtöni megnyerése, minthogy e hűséges szö­vetséges nélkül, vagy éppen ellenére, bajos lesz a mai társadalmi rend kapuit bedöngetni. E cél­ból, a fentebbi kecsegtető jövőn kívül, egy ma­rék apró reformot, mint az iskola, orvos, gyógy­szertár, igazságszolgáltatás ingyenessé tétele stb. igér a Neue Zeit. Valószerűleg e tan­­tuszok­ csillogtatása is teljesen eredményte­len marad, mert a várvavárt szövetségnek áthidalhatatlan akadályai vannak. Nem a parasztság tulajdon fanatizmusa, sem ne­héz fölfogása, konzervatizmusa, individu­­alisztikus hajlamai a gát, melyen az ily kísér­let megtörik, hanem az örök ellentét a fogyasztó és termelő, eladó és vevő között. A szocializmus az ipar érdekképviselője s mint ilyen olcsó élel­mezést, nagy ipari munkabért kiván s egyrészt a termelő föld­m­ívelés jövedelmét megnyirbálni tö­rekszik, másrészt a földművelést kiszolgáltatja a fyllalkozók béráthántási törekvéseinek. Ily körül­mények közt iíiy hihető, hogy a tudás által ön­tudatra ébredt parasztság farkasra bízza a nyá­­ját, a szocializmusra érdekeinek védelmét. Csettler Jenő: József főherceg és a gazdasági munkás­­pénztár. A gazdasági munkássegítő-pénztár alapító tagjainak névsora illusztris névvel gyarapodott. József főherceg ugyanis ötezer koronás alapítványt tett a humánus célú intézménynél. A főherceg nagylelkű elhatározásáról a következő levélben értesítette a földművelésügyi minisztert : Nagyméltóságú Miniszter Uram ! Azon sok üd­vös intézkedések között, melyeket Nagy­ méltóságod hazánk gazdaságának felvirágzására oly fáradha­tatlan buzgósággal létrehozott, a most törvény­­hozásilag életbeléptetett «Országos gazdasági mun­kás- és cselédsegély-pénztár» egyike a legéletbe­vágóbbnak és alapítása bizton áldástel­jes lesz. Mivel legbensőbb meggyőződésem, hogy ezáltal hazánk népének egy kiváló munkás része jólétének és boldogságának alapja letetetett, elrendelem köz­ponti uradalmi igazgatóságomnak, hogy nevemben e célra 6000 koronás alapítványt tegyen. Magamat Nagyméltóságod kedves emlékébe ajánlva, maradok Emmában, 1901. január hó 16-án, őszinte tisztelője József főherceg s. k. A M. Kir. Mezőgazdasági Muzeum for­galma. A múlt évben a Kerepesi-ut 72. szám alatt elhelyezett Mezőgazdasági Muzeum 305 napon át volt nyitva, mely idő alatt 224.835-en látogatták, tehát 181.507 személyivel több, mint a múlt évben. A múzeum látogatói többnyire iskolai tanulókból és vidéki kisgazdákból kerültek ki, kik mindig tömege­sebben keresik a tanulságos gyűjteményeket. Mezőgazdasági szakoktatás a vidéken. Kecskemétről jelentik a M ind. Lev.-nek, hogy az újonnan épített vincellér iskola most nyílt meg. Az iskolába 80 hallgatót vettek föl, a jelentkezők közül azonban sokat kellett más kurzusokba beosztani, nagy részüket pedig helyszűke miatt el kellett uta­­sítani. Az iskolára a homoki szőlőtermelés ismeretei­nek népszerűsítése közöl nagy feladatok várnak. A papiros gyapjú ellen. A Bvd. levelező értesülése szerint a Magyar Gazdaszövetség figye­lemmel kísérve a saubaix tőzsde­krac nyomán megindult gyapjú határidőüzlet ellenes agitációt, érintkezésbe lépett a Reimsban megalakult szin­dikátussal és annak elnöke Domorgny Emil gyapjúkereskedő a napokban bocsátotta rendel­kezésére az összes adatokat, azzal a kijentéssel, hogy a francia közvéleménynek sikerülni fog a törvényhozást rábírni arra, hogy ezt az ezrek becsületes keresetét veszélyeztető visszaélést el­törölje. A francia kamara ezzel a kérdéssel való­színűleg még e hó vége felé fog foglalkozni, míg a Magyar Gazdaszövetség legközelebbi ülésében foglal állást e kérdésben. A lótenyésztés fejlesztése. Az Országos Lótenyésztő­ Egyesület dr. Darányi Ignác földmivelés­­ügyi miniszter elnöklésével ma folytatta tanácskozá­sát. Az értekezleten több fölszólalás történt és vala­mennyi új tervet adva, a­ kívánságot terjesztve elő a lótenyésztés fejlesztése érdekében, konstatálta, hogy" a lótenyésztés terén eddig követett irány álta­lánosságban helyes. Gróf Széchényi Aladár helyesli a lótenyésztés eddigi irányának fönntartását Felhívja a figyelmet arra, hogy a budapesti ménvásáron csak másod­­rangú telivérmézek kerülnek eladásra, az első­­ranguakat az istállóból egyenesen a külföldre adják el. Beretvás Endre a magyar lovaregyesület memo­randumát ajánlja a minisztérium figyelmébe és a fedeztetés díját m mérséklendőnek tartja. Lossonczy miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy azt, ha egy mén esetleg kimegy az országból, hanyagságnak fellem nem lehet. Lipthay Béla az arabs lótenyész­tése és fejlesztése irányának részletesebb módosí­tását kívánja. Különösen fontosnak tartja, hogy a magyar állam lovai mentői olcsóbban jussanak a magyar tenyésztők tulajdonába. Báró Harkányi An­dor a telivér tenyésztést igen fontosnak tartja. A kancaállományra is kiváló gondot kíván fordít­­tatni. Báró Podmaniczky Géza helyesli a jelenlegi irányt s minden kísérletezést rendkívül veszedelmes­nek tart, nézete szerint a túlságosan drága mén helyett hasznosabb, ha megveszik azokat a verseny­lovakat, amelyek verseny­karrierjeiket befejezték. Makfalvay Gáza kívánatosnak tartaná, hogy a katona­ságnál a legénységet a lóval való bánásmódra jobban kioktassák. Hamm­ersberg László a felsővidék szem­pontjából az arabs lófejlesztést tartja fontosnak. Mezőhegyesen ismét egy arabs ménest kellene léte­­síteni. Lossonczy Mihály statisztikával szolgál ar­a, hogy a köztenyésztésre használt mének között az angol telivér emelkedőben van és kijelenti, hogy a felvidéken a lipicai vér válik be a legjobban. Báró Harkányi Andor és Miklós Ödön helyesli az eddigi irányt. Gróf Dessewffy Aurél a méntóvásárok ügyé­ben megjegyzi, hogy nem ment el onnan egyetlen­egy valamire való anyag, amit meg lehetett volna köztenyésztés érdekében venni. Szilassy Zoltán sür­geti az 1894: XII. t.-e. és különösen annak a tenyésztő­kes­ületekre vonatkozó intézkedéseinek végrehajtá­sát. Hammersberg Jenő az Országos Gazdasági Egye­­sület megbizottjaként kijelenti, hogy az Országos Gazdasági Egyesület a lótenyésztés terén eddig követett iránynyal általánosságban meg van elégedve és továbbfejlesztését óhajtja. Schmausz Endre a népies lótenyésztés érdekében tenyésztőkerületek fölállítását ajánlja. Beretvás Endre a fedezés díját nagynak tartja. Némai Ferenc őrnagy szerint a ló­tenyésztés egyik akadálya az, hogy a gazda nem elég szakavatott arra, hogy a kancájához milyen mént használjon. Azért jó volna, ha azt az állam jelölné meg. — A tanácskozást folytatják. A Magyar* Jelzálog-Hitelbank 3° 6-os nye­reménykötvényeinek tervszerű huszonötödik sorso­lása (nyeremény és dijhuzás) f. hó 25-én d. u. 4 órakor fog a bank helyiségeiben kir. közjegyző je­lenlétében megtartatni. Budapesti gabonaforgalom. 1901. január hó 13-án esti 6 órától január 14-én esti 6 óráig helyi for­galomban érkezett: búza 10948 métermázsa, rozs 762 mm., árpa 1029 mm., zab 853 mm., ten­geri 1992 mm., összesen 15584 mm.; elszállit­­tatott: búza 1 mm. , rozs 303 mm., árpa 133 mm., zab — mm., tengeri — mm. össze­sen 436 mm.; az átmeneti forgalomban érkezett: búza — mm., rozs — mm., áma — mm., összesen------mm.; elszállittatott: búza-------mm., rozs -----mm., árpa — mm., zab ------- mai, tengeri — mm., összesen — mm. Kőbányai sertésüzlet. 1901. január 16. Hízott sertés árak: I. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz páronkint 400 kilogrammon felüli súlyban) 90— 92 f. 2. Öreg közép (páronkint —---- kilo­gramm sulyban) ----- f. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 95—96 f. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 kilogramm súlyban) 92—94 fillér. 5. Fiatal könnyűi (páronkint 250 kilo­grammig terjedő sulyban) 90—92 f. I. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronként 280 kilogrammon felüli sulyban) ——— 1. 7. Közép (páronkint 240—• 280 kilogramm sulyban)------— 1. 8. Könnyű (pá­ronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban)--------­fillér. Ifj. Romániai: 9. Nehéz (páronkint 320 kilo­grammon felüli sulyban)--------10. Könnyű pá­ronkint 250—320 ki­gr. sulyban) —----- i. 11. Könnyű (páronkint 260 kigrig terjedő sulyban) --------1. —­ IV. Romániai ered. (Stah­l: 12. Nehéz (páronkint 204 klgron felüli súlyban) -------- I. 13. Könnyű (pá­ronkint 240 kilogrammig terjedő 220 kilogrammon felüli súlyban -------- I. —­V. Szerbiai: 14. Nehéz (páronkint 260 kilogr. súlyban) 88—90 fillér. 15. Közép (páronkint 240—260 kilogramm súlyban) 86—88 f. 16. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban) 80—84 f. A hízott sertés ü­zletirányzata változatlan. ■'­ Konzumsertésvásár. 1901. évi jan. hó 14-én. Készlet 431 darab. Uj felhajtás 1262 darab. Összen felhajtás 1693 darab. Elszállittatott budapesti fo­gyasztásra 1560 darab. Eladatlanul visszamaradt 133 darab. Napi árak: Malacok 50—100 klg. súlyban ---------kor. Páronkint 120—180 kilogramm súlyban 80—84 kor., 220—280 kg. súlyban 82 —86 kor. 320—380 klg. sulyban 84—87 korona, 400—500 klg. súlyban 80—87 korona. A vásár hangulata élénk volt. BUDAPESTI TŐZSDÉK. (»a hona tőzsde. Búza elkelt 12.000 mm. gyengén zarlott árak mellett. Készáru eladások. Búza. 'Uszavidéfo: 250 mm. 79 k. 7.80 kor., 150 ram. 78’7 b. 7.80 kor., 100 mm. 78 k. 7.77-5 kor.. 100 mm. 78 k. 7.72*5 kor.. 100 mm. 77*5 k. 7.72 kor., 400 mm. 78 b. 7.70 kor., 100 mm. 7 7.5 k. 7,70 kor., 600 mm. 77 b. 7.70— kor., 10n mm. 77-5 k. 7.70 bor.. 100 mm, 77 b. 7.55— kor., 100 mm. 76*8 k. 7.50— kor., 100 mm. 76*5 k., 7.50 kor., 100 mm. 78*5 k. 7.60 korona, 100 mm. 78 k., 7.55 korona. Pestrulékx: 100 mm. 80 k. 7.87*5 kot ., 150 mm. 80 b. 7.80 kor., 100 mm. 79-5 b. 7.75 kor., 100 mm. 77 k. 7.62-5 kor., 200 mm. 76*8 k. 7.67*5 korona. . i Raktár*: 2000 mm. 75 b. 7.54 kor., 1700 mnt, 77 b. 7.67 o korona. Erdélyt: 300 mm. 80 b. 7.70 kor. Feiérmeqvei: 300 mm. 77*5 k. 7.40 kor., 200 mm, 76-5 k. 7.50 borona. Bánát* : 500 mm. 75*5 k. 7.-37Va kor., 1000 mm 74*3 k. 7.25 kor. Zab: 600 rrint 565 kor., 100 mm. 610 kor., 100 mm. 592.50 kor,. 100 mm. 612.50 kor., 2Ó0 mm. 625 k. 400 mm. 572.50 kor., 100 mm. 620 kor., 2( 0 mm. 590 korona. Kosa: 200 mm. 725 k. 100 mm. 730 k. 10Q mm. 725 kor., 100 mm. 705 korona. Határidőüzlet: Csekély forgalom mellett az irányzat is gyen­gébb volt. Határidő-üzleti jegyzések: Kötöttek Hivatalos zárlati árak: 7.51,7.53, 7.52, 0.—, 7.34, 7.36, 7.35, 0.—, 5.99, 5.98, 5.94, Róza áprilisra 18 «28 áprilisra /.ah » Tenffer) májusra 4 96, 4 97, 4.96, Káposztarepce —.—, —.—, — Zárult továbbá: Magyar búza októberre . . Nemzetközti búza októberre A tegnapi árakkal szemben : a búza ...... 1 a rozs ...... 1 a zab ..................................1 a tengeri..........................0 Híva­­rirtatt tíz ffl. 1. órakar 7.52-7.53 7.66—7.87 6.98—6.94 4.97- 4.98 . 7.66-7.67 . 7.62-7.63 fillénel gyengült » emelkedett » » » % Búza áprilisra__________ __ 7.55 okt.-re ______ ... 0.— Rose áprilisra _ 7.36 Zaj» áprilisra ... __________ 5.93 1 encseri áprilisra „ ... __ 4.98 Olaj ianuár—áprilisra 0.— Repce aug.—ezept.-re ... — 0.—

Next