Hazánk, 1901. január (8. évfolyam, 1-27. szám)
1901-01-17 / 15. szám
IO HAZÁNK. 15 szám. Csütörtök, 1901. január 17. az angol földművelés nyers hozadékaiban s a gyapottfonásban az utolsó 150 év alatt úgy aránylik egymáshoz, mint 1 : 27-hez. Még érdekesebb, amit Beloch (Die Bevölkerung der Griechisch-Römischen Welt.) kimutat, hogy míg a szövésben a haladás Horn erőstől máig 1:80,000, addig Szicília gabnatermelése az ókorban 12,5 hektoliter volt egy hektáron s ma csak 1168. Ilyen haladás mellett alig remélhető, hogy az evolúció a Neue Zeit által jelölt irányban mozogjon, dacára a technika, bámulatos fejlődésének. Ezen utópisztikus kép megvalósulásának csak azon esetben lenne némi kilátása, ha a birtoknak «pár kézben való összpontosulása» a mainál fokozottabb mértékben mehetne végbe, minek akadálya azonban korántsem a földmivelés mai konjunktúrájában, mint inkább azon tényben keresendő, hogy a nagy üzem bizonyos határon túl jövedelmezőségéből veszít. Ezzel szemben mit sem bizonyít az, hogy a földmivelés virágzási idejében a nagyüzem a kis üzem rovására gyarapodott, mert nem szabad figyelmen kívül hagyni a körülményt, hogy akkor a vasutak kiépítve még nem lévén, a természeti gazdaságból éppen csak kilépő, de gazdaságilag iskolázatlan parasztgazda termékeit még nem tudta elég jól értékesíteni, mig ezzel szemben a földesur, a jobbágyi terhek megváltása folytán, éppen akkor igen sok készpénzzel rendelkezett s szinte kötelességének tartotta az elvesztett jobbágyföldek helyett kárpótlást szerezni. Különben az az agrárkérdés praktikus súlypontja, a szocializmusra nézve, nem a földművelés jövő organizációja, hanem a paroszságnak rögtöni megnyerése, minthogy e hűséges szövetséges nélkül, vagy éppen ellenére, bajos lesz a mai társadalmi rend kapuit bedöngetni. E célból, a fentebbi kecsegtető jövőn kívül, egy marék apró reformot, mint az iskola, orvos, gyógyszertár, igazságszolgáltatás ingyenessé tétele stb. igér a Neue Zeit. Valószerűleg e tantuszok csillogtatása is teljesen eredménytelen marad, mert a várvavárt szövetségnek áthidalhatatlan akadályai vannak. Nem a parasztság tulajdon fanatizmusa, sem nehéz fölfogása, konzervatizmusa, individualisztikus hajlamai a gát, melyen az ily kísérlet megtörik, hanem az örök ellentét a fogyasztó és termelő, eladó és vevő között. A szocializmus az ipar érdekképviselője s mint ilyen olcsó élelmezést, nagy ipari munkabért kiván s egyrészt a termelő földmívelés jövedelmét megnyirbálni törekszik, másrészt a földművelést kiszolgáltatja a fyllalkozók béráthántási törekvéseinek. Ily körülmények közt iíiy hihető, hogy a tudás által öntudatra ébredt parasztság farkasra bízza a nyáját, a szocializmusra érdekeinek védelmét. Csettler Jenő: József főherceg és a gazdasági munkáspénztár. A gazdasági munkássegítő-pénztár alapító tagjainak névsora illusztris névvel gyarapodott. József főherceg ugyanis ötezer koronás alapítványt tett a humánus célú intézménynél. A főherceg nagylelkű elhatározásáról a következő levélben értesítette a földművelésügyi minisztert : Nagyméltóságú Miniszter Uram ! Azon sok üdvös intézkedések között, melyeket Nagy méltóságod hazánk gazdaságának felvirágzására oly fáradhatatlan buzgósággal létrehozott, a most törvényhozásilag életbeléptetett «Országos gazdasági munkás- és cselédsegély-pénztár» egyike a legéletbevágóbbnak és alapítása bizton áldásteljes lesz. Mivel legbensőbb meggyőződésem, hogy ezáltal hazánk népének egy kiváló munkás része jólétének és boldogságának alapja letetetett, elrendelem központi uradalmi igazgatóságomnak, hogy nevemben e célra 6000 koronás alapítványt tegyen. Magamat Nagyméltóságod kedves emlékébe ajánlva, maradok Emmában, 1901. január hó 16-án, őszinte tisztelője József főherceg s. k. A M. Kir. Mezőgazdasági Muzeum forgalma. A múlt évben a Kerepesi-ut 72. szám alatt elhelyezett Mezőgazdasági Muzeum 305 napon át volt nyitva, mely idő alatt 224.835-en látogatták, tehát 181.507 személyivel több, mint a múlt évben. A múzeum látogatói többnyire iskolai tanulókból és vidéki kisgazdákból kerültek ki, kik mindig tömegesebben keresik a tanulságos gyűjteményeket. Mezőgazdasági szakoktatás a vidéken. Kecskemétről jelentik a M ind. Lev.-nek, hogy az újonnan épített vincellér iskola most nyílt meg. Az iskolába 80 hallgatót vettek föl, a jelentkezők közül azonban sokat kellett más kurzusokba beosztani, nagy részüket pedig helyszűke miatt el kellett utasítani. Az iskolára a homoki szőlőtermelés ismereteinek népszerűsítése közöl nagy feladatok várnak. A papiros gyapjú ellen. A Bvd. levelező értesülése szerint a Magyar Gazdaszövetség figyelemmel kísérve a saubaix tőzsdekrac nyomán megindult gyapjú határidőüzlet ellenes agitációt, érintkezésbe lépett a Reimsban megalakult szindikátussal és annak elnöke Domorgny Emil gyapjúkereskedő a napokban bocsátotta rendelkezésére az összes adatokat, azzal a kijentéssel, hogy a francia közvéleménynek sikerülni fog a törvényhozást rábírni arra, hogy ezt az ezrek becsületes keresetét veszélyeztető visszaélést eltörölje. A francia kamara ezzel a kérdéssel valószínűleg még e hó vége felé fog foglalkozni, míg a Magyar Gazdaszövetség legközelebbi ülésében foglal állást e kérdésben. A lótenyésztés fejlesztése. Az Országos Lótenyésztő Egyesület dr. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elnöklésével ma folytatta tanácskozását. Az értekezleten több fölszólalás történt és valamennyi új tervet adva, a kívánságot terjesztve elő a lótenyésztés fejlesztése érdekében, konstatálta, hogy" a lótenyésztés terén eddig követett irány általánosságban helyes. Gróf Széchényi Aladár helyesli a lótenyésztés eddigi irányának fönntartását Felhívja a figyelmet arra, hogy a budapesti ménvásáron csak másodrangú telivérmézek kerülnek eladásra, az elsőranguakat az istállóból egyenesen a külföldre adják el. Beretvás Endre a magyar lovaregyesület memorandumát ajánlja a minisztérium figyelmébe és a fedeztetés díját m mérséklendőnek tartja. Lossonczy miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy azt, ha egy mén esetleg kimegy az országból, hanyagságnak fellem nem lehet. Lipthay Béla az arabs lótenyésztése és fejlesztése irányának részletesebb módosítását kívánja. Különösen fontosnak tartja, hogy a magyar állam lovai mentői olcsóbban jussanak a magyar tenyésztők tulajdonába. Báró Harkányi Andor a telivér tenyésztést igen fontosnak tartja. A kancaállományra is kiváló gondot kíván fordíttatni. Báró Podmaniczky Géza helyesli a jelenlegi irányt s minden kísérletezést rendkívül veszedelmesnek tart, nézete szerint a túlságosan drága mén helyett hasznosabb, ha megveszik azokat a versenylovakat, amelyek versenykarrierjeiket befejezték. Makfalvay Gáza kívánatosnak tartaná, hogy a katonaságnál a legénységet a lóval való bánásmódra jobban kioktassák. Hammersberg László a felsővidék szempontjából az arabs lófejlesztést tartja fontosnak. Mezőhegyesen ismét egy arabs ménest kellene létesíteni. Lossonczy Mihály statisztikával szolgál ara, hogy a köztenyésztésre használt mének között az angol telivér emelkedőben van és kijelenti, hogy a felvidéken a lipicai vér válik be a legjobban. Báró Harkányi Andor és Miklós Ödön helyesli az eddigi irányt. Gróf Dessewffy Aurél a méntóvásárok ügyében megjegyzi, hogy nem ment el onnan egyetlenegy valamire való anyag, amit meg lehetett volna köztenyésztés érdekében venni. Szilassy Zoltán sürgeti az 1894: XII. t.-e. és különösen annak a tenyésztőkesületekre vonatkozó intézkedéseinek végrehajtását. Hammersberg Jenő az Országos Gazdasági Egyesület megbizottjaként kijelenti, hogy az Országos Gazdasági Egyesület a lótenyésztés terén eddig követett iránynyal általánosságban meg van elégedve és továbbfejlesztését óhajtja. Schmausz Endre a népies lótenyésztés érdekében tenyésztőkerületek fölállítását ajánlja. Beretvás Endre a fedezés díját nagynak tartja. Némai Ferenc őrnagy szerint a lótenyésztés egyik akadálya az, hogy a gazda nem elég szakavatott arra, hogy a kancájához milyen mént használjon. Azért jó volna, ha azt az állam jelölné meg. — A tanácskozást folytatják. A Magyar* Jelzálog-Hitelbank 3° 6-os nyereménykötvényeinek tervszerű huszonötödik sorsolása (nyeremény és dijhuzás) f. hó 25-én d. u. 4 órakor fog a bank helyiségeiben kir. közjegyző jelenlétében megtartatni. Budapesti gabonaforgalom. 1901. január hó 13-án esti 6 órától január 14-én esti 6 óráig helyi forgalomban érkezett: búza 10948 métermázsa, rozs 762 mm., árpa 1029 mm., zab 853 mm., tengeri 1992 mm., összesen 15584 mm.; elszállittatott: búza 1 mm. , rozs 303 mm., árpa 133 mm., zab — mm., tengeri — mm. összesen 436 mm.; az átmeneti forgalomban érkezett: búza — mm., rozs — mm., áma — mm., összesen------mm.; elszállittatott: búza-------mm., rozs -----mm., árpa — mm., zab ------- mai, tengeri — mm., összesen — mm. Kőbányai sertésüzlet. 1901. január 16. Hízott sertés árak: I. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz páronkint 400 kilogrammon felüli súlyban) 90— 92 f. 2. Öreg közép (páronkint —---- kilogramm sulyban) ----- f. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 95—96 f. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 kilogramm súlyban) 92—94 fillér. 5. Fiatal könnyűi (páronkint 250 kilogrammig terjedő sulyban) 90—92 f. I. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronként 280 kilogrammon felüli sulyban) ——— 1. 7. Közép (páronkint 240—• 280 kilogramm sulyban)------— 1. 8. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban)--------fillér. Ifj. Romániai: 9. Nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban)--------10. Könnyű páronkint 250—320 kigr. sulyban) —----- i. 11. Könnyű (páronkint 260 kigrig terjedő sulyban) --------1. — IV. Romániai ered. (Stahl: 12. Nehéz (páronkint 204 klgron felüli súlyban) -------- I. 13. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő 220 kilogrammon felüli súlyban -------- I. —V. Szerbiai: 14. Nehéz (páronkint 260 kilogr. súlyban) 88—90 fillér. 15. Közép (páronkint 240—260 kilogramm súlyban) 86—88 f. 16. Könnyű (páronkint 240 kilogrammig terjedő súlyban) 80—84 f. A hízott sertés üzletirányzata változatlan. ■' Konzumsertésvásár. 1901. évi jan. hó 14-én. Készlet 431 darab. Uj felhajtás 1262 darab. Összen felhajtás 1693 darab. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 1560 darab. Eladatlanul visszamaradt 133 darab. Napi árak: Malacok 50—100 klg. súlyban ---------kor. Páronkint 120—180 kilogramm súlyban 80—84 kor., 220—280 kg. súlyban 82 —86 kor. 320—380 klg. sulyban 84—87 korona, 400—500 klg. súlyban 80—87 korona. A vásár hangulata élénk volt. BUDAPESTI TŐZSDÉK. (»a hona tőzsde. Búza elkelt 12.000 mm. gyengén zarlott árak mellett. Készáru eladások. Búza. 'Uszavidéfo: 250 mm. 79 k. 7.80 kor., 150 ram. 78’7 b. 7.80 kor., 100 mm. 78 k. 7.77-5 kor.. 100 mm. 78 k. 7.72*5 kor.. 100 mm. 77*5 k. 7.72 kor., 400 mm. 78 b. 7.70 kor., 100 mm. 7 7.5 k. 7,70 kor., 600 mm. 77 b. 7.70— kor., 10n mm. 77-5 k. 7.70 bor.. 100 mm, 77 b. 7.55— kor., 100 mm. 76*8 k. 7.50— kor., 100 mm. 76*5 k., 7.50 kor., 100 mm. 78*5 k. 7.60 korona, 100 mm. 78 k., 7.55 korona. Pestrulékx: 100 mm. 80 k. 7.87*5 kot ., 150 mm. 80 b. 7.80 kor., 100 mm. 79-5 b. 7.75 kor., 100 mm. 77 k. 7.62-5 kor., 200 mm. 76*8 k. 7.67*5 korona. . i Raktár*: 2000 mm. 75 b. 7.54 kor., 1700 mnt, 77 b. 7.67 o korona. Erdélyt: 300 mm. 80 b. 7.70 kor. Feiérmeqvei: 300 mm. 77*5 k. 7.40 kor., 200 mm, 76-5 k. 7.50 borona. Bánát* : 500 mm. 75*5 k. 7.-37Va kor., 1000 mm 74*3 k. 7.25 kor. Zab: 600 rrint 565 kor., 100 mm. 610 kor., 100 mm. 592.50 kor,. 100 mm. 612.50 kor., 2Ó0 mm. 625 k. 400 mm. 572.50 kor., 100 mm. 620 kor., 2( 0 mm. 590 korona. Kosa: 200 mm. 725 k. 100 mm. 730 k. 10Q mm. 725 kor., 100 mm. 705 korona. Határidőüzlet: Csekély forgalom mellett az irányzat is gyengébb volt. Határidő-üzleti jegyzések: Kötöttek Hivatalos zárlati árak: 7.51,7.53, 7.52, 0.—, 7.34, 7.36, 7.35, 0.—, 5.99, 5.98, 5.94, Róza áprilisra 18 «28 áprilisra /.ah » Tenffer) májusra 4 96, 4 97, 4.96, Káposztarepce —.—, —.—, — Zárult továbbá: Magyar búza októberre . . Nemzetközti búza októberre A tegnapi árakkal szemben : a búza ...... 1 a rozs ...... 1 a zab ..................................1 a tengeri..........................0 Hívarirtatt tíz ffl. 1. órakar 7.52-7.53 7.66—7.87 6.98—6.94 4.97- 4.98 . 7.66-7.67 . 7.62-7.63 fillénel gyengült » emelkedett » » » % Búza áprilisra__________ __ 7.55 okt.-re ______ ... 0.— Rose áprilisra _ 7.36 Zaj» áprilisra ... __________ 5.93 1 encseri áprilisra „ ... __ 4.98 Olaj ianuár—áprilisra 0.— Repce aug.—ezept.-re ... — 0.—