Hazánk, 1901. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1901-05-11 / 111. szám

HAZÁNK. Ill. szám._______________ mödfingi cipőkön, mert abban az esetben, ha csakugyan ez az eset állana, egészen világossá válik, hogy Frenkel úr mödfingi gyáros és a temesvári gyár alapítója súlyos szerződésszegést követett el az állammal szemben. Így áll a dolog ténybeli része ma, de az ügy e stádiumában is konstatálható, hogy az osztrák gyáralapítókkal szemben, akik a magyar államsegélyt veszik igénybe, a legnagyobb elővigyázattal kell elbánni, mert ezek az urak képesek kijátszani az olyan szigorú és egész világos szerződést is, aminől az állam a temesvári Turullal kötött Interpelláció. Mint a Pol. Zrt. jelenti, Visontai Soma a holnapi ülésen interpellálni fog a mödlingi Turul cipőgyár ismert ügyében. A kereskedelmi miniszter már a holnapi ülésben válaszolni fog az interpellációra. A közigazgatás egyszerűsítése. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma Horánszky elnöklésével ülést tartott a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság a törvényjavaslat előadójának Kristóffy Józsefet választotta meg s a fontos és terjedelmes előterjesztés tanulmányozására néhány napi időt engedvén tagjainak, elhatározta, hogy a törvényjavaslatot a jövő hét végén, alkalmasint pénteken tartandó ülésében fogja érdemleges tárgyalás alá venni. Ezzel az ülés véget ért. Arad a Tisza, Budapest, május 10. Körülbelül sejteni lehetett, hogy az összeférhetlenségi törvényjavaslatokat nem viszik keresztül akadályok nélkül. Kétféle akadálylyal lehetett számolnunk jó előre: rejtettel és nyílttal. A rejtett akadályok közé tartozik például a junkum felállítása a főrendiházi és képviselőházi összeférhetlenségnek ugyanazon törvénynyel való rendezése tekintetében. Ezen az akadályon tudvalevőleg Széll Kálmánnak a kijelentése hidat vert s a rajongó csoport kénytelen volt belátni, hogy hatályos politikai tőkét faragni a junktimből hiába való fáradozás. A túlsó táborból titkos akadályt láttak a mezőgazdasági és a szövetkezeti összeférhetlenségnek ad abszurdum vitt hajszolásában is. Remélték, hogy emiatt az u. n. agrárius körökben támad ellenszenv a javaslat iránt. Ez a remény is befagyott, mert habár néhány idevágó paragrafus szó nélkül keresztül menni nem fog, de másrészről nem akad olyan telivér agrárius, aki néhány túlhajtott paragrafus miatt az egész törvényjavaslat megbuktatására szövetkezni hajlandó volna. Ilyen körülmények között — magyarán mondva — nyíltan ki kell vágni a rezet annak, akinek a megindult purifikáló művelet ellen ellen kifogásai vannak. De hát ki legyen ez a bátor férfi, aki nyíltan fellépjen az érdekeltségi összeférhetlenség ellen? Régen lebeg a levegőben ez az aggodalmas kérdés; nagyon kapóra jött tehát Tisza Kálmánnak az az elkapott nyilatkozata, hogy ő a pártkérdés ellenére és megteszi módosításait az inkompatibilitási javaslathoz. A sajtó terén és politikai körökben nagy készséggel vetették mérlegbe a Tisza Kálmán kijelentésének súlyát és siettek hirdetni, hogy ime itt van a nyílt akadály, amelylyel a kormánynak is számolnia kell, úgy vagyunk impresszionálva, hogy az a remény, amelyet a Tisza Kálmán fellépéséhez fűznek az inkompatibilisek, szintén füstté fog válni. Alapos tájékozódás után azt tapasztaltuk, hogy az öreg generálisnak erről a legújabb szerepléséről az a felfogás szűrődött le, hogy neki egyáltalában nincs több célja, minthogy a nyílt színen megjelenjék. Módosító javaslatai e szerint egészen jelentéktelenek lesznek és egészben véve inkább figyelmeztetést kívánnak tartalmazni arra nézve, hogy a Tisza neve alatt ismert politikai fogalom még nem avult el, hanem mint numerus követel helyet minden fontosabb politikai számvetésben. Ez a kombináció tehát úgy szövődik tovább, hogy a Tisza-párt most kiengeszteltetni óhajtja magát s ennek az igénynek a bejelentése közvetlen a választások előtt nem is egészen rossz taktika. Többségben vannak bizonyára azok, akik a Tisza áradásában komolyan nem hisznek, hanem csak taktikát látnak benne. Valljuk be, hogy ez a feltevés egy kicsit illetlen, habár valószínűnek látszik is. Részünkről szívesebben adnánk helyt annak a feltevésnek, hogy Tiszáék csakugyan nyílt akadályokat állítanak az inkompatibilitási mozgalom elé. Ez tudniillik a politikai morál szempontjából kedvezőbb feltevés. A Tiszáék nyílt fellépésében a meggyőződés folytonosságának egyik ritka jelenségét üdvözölhetnénk és az efféle jelenségeket ellenes nézeteink dacára is respektálni tudnánk. Ám ez a színvallás a politikai megtisztulás folyamatát is nagyban elősegítené. Széll Kálmánt az meg nem zavarhatja ez idő szerint, ha akad egy csoport, mely a párturalom egyik évtizedes használatú hatalmi eszközének kiküszöbölésekor önmagára nézve is levonja a konzekvenciát. «Ha az eszközeim nem kellenek többé, akkor ne kelljek magam sem.» — Az áradás ellen megküzdeni most könnyű volna. Sokkal nyugtalanítóbb az a tudat, hogy lassan és észrevétlenül előszivárgó talajvíz kezdi ki majd a most emelendő védgátakat. Ez a nyugtalanító tudat arra ösztönöz, hogy erős védőépítményt emeljünk, hogy a megkezdett purifikáló műveletet legnagyobb erélylyel keresztül vive, melléje kell adni a szigorú végrehajtás mindenkori biztosítékait is. ____________________________________ Szombat, 1901. május 11. 111 ■ ■ ■■ 1 ■ ■ " ■ ■■■ .... , Budapest, május 10. Választási készülődések. Aradmegyéből jelentik, hogy a szabadelvű párt a megye minden kerületében erősen szervezkedett, úgy, hogy előreláthatólag a megye több kerületében győzni fog a szabadelvűpárt jelöltje. Nagy küzdelem csak a megye székhelyén, Aradon lesz, ahol a függetlenségi párt jelöltje Müller Károly ipartestületi ügyész és földbirtokos lesz, akit Kossuth Ferenc is ajánlott az aradiaknak. A szabadelvű párt itt még nem szervezkedett. A városban az a hir van elterjedve, hogy Hieronymi Károly volt miniszter többé nem vállal mandátumot. Ez esetben Atzél Péter volt főispán lép fel, aki az előbbi ciklusban nemzeti párti képviselője volt Aradnak. — A pécskai kerületben Vásárhelyi Béla szabadelvűpárti megválasztása bizonyos. A függetlenségi párt állít ugyan jelöltet, de a győzelem kilátása nélkül. — A világosi, szentannai, jószáshelyi, borosjenői és radnai kerületben a mostani képviselők újramegválasztása bizonyos. A néppárt az őszi választásokra már jó eleve megkezdi kerületekként való szervezkedését. Minden vasárnap népgyűléseket tartanak Május 12-én Nagy- Kanizsán beszámolóját tartja gróf Zichy Aladár, akit az országgyűlési néppárt tagjai közül Rakovszky István, Kálmán Károly, Buzath Ferenc és Farkas József kisérnek. Május 19-én Hont megye székhelyén, Ipolyságon rendeznek népgyűlést, amelyen beszédeket tartanak gróf Zichy Nándor, valamint dr. Major Ferenc és Kálmán Károly országgyűlési képviselők és Foltin János ipolysági plébános, aki az általános választások alkalmával a néppárt jelöltje lesz. A kvóta a pénzügyi bizottságban. A képviselőház pénzügyi bizottsága május 13-án, hétfőn délután 5 órakor egybegyűlt amelyen a kvótabizottság jelentését és a kvótajavaslatot fogja tárgyalni. A bizottság napirendjére még ki van tűzve a népfelkelés fegyverzetének beszerzéséről szóló javaslat, valamint a honvédelmi és belügyi minisztériumok számára (a lakásbérek fölemelése miatt) szükséges póthitel javaslata is. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottsága hétfőn, május 13-ikán délelőtt 11 órakor összegyűl, hogy a kereskedelmi miniszternek a képviselőház tegnapi ülésében tudomásul vett több jelentését tárgyalja. Tizenketted fél órakor pedig a pénzügyi bizottsággal fog együtt tanácskozni a magyar-horvát gőzhajós társaság két szerződéséről és az államvasúti beruházásokról. A főrendiház közjogi és törvénykezési bizottsága ma délelőtt 11 órakor gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt ülést tartott, melyen a Fiuméban szervezendő középfokú közigazgatási hatóságról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Pártértekezletek. Az országgyűlési néppárt pénteken, e hó 10-én este 7 órakor értekezletet tart, melyen az összeférhetlenségről szóló törvényjavaslattal fognak foglalkozni. Az elnökség kéri a párt tagjait, hogy az értekezleten lehetőleg teljes számban szíveskedjenek megjelenni. A függetlenségi és 48-as (Kossuth) párt folyó hó 11-én, szombaton este 6 órakor Kossuth Ferenc elnöklete alatt értekezletet tart. Tárgy: Az összeférhetlenségi törvény revíziója. Gyöngyösi küldöttség a Házban. Visontai Soma a gyöngyösi iparosok egy nagyobb küldöttségét vezette ma délelőtt Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter elé, a gyöngyösi ipartestület dolgában. Ugyanekkor a küldöttség nevében orvoslást kért a minisztertől a temesvári cipőgyár dolgában. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, május 10. A képviselőház mai ülése is csekély érdeklődéssel kezdődik. A magyar-horvát tengerhajózási társulattal kötött szerződések becikkelyezéséhez Major Ferenc készül a részletes tárgyalás során módosításokkal, mire a kormánypárti sorokból megjegyzik: — Ez már tengeri betegség! Az ülést megelőzőleg különben jelen vannak az ülésteremben a t. Ház tengerésztagjai, gróf Batthyány Tivadar és Lukács Gyula, akik lebeszélni igyekeznek Major orvost módosításairól. — Nem engedünk ! Módosítunk! — mondja a néppárt orvosa. Az ülést Tallián Béla alelnök nyitja meg, alig harminc képviselő jelenlétében. A jegyzők csöngetnek, hogy talán majd becsalják a folyosókon és büffében levőket. — Erősebben! Erősebben! biztatják őket az elnöki emelvény alatt levő képviselők. De azért nem jön be alig néhány honatya, mire, az iratok felolvasása után megkezdődik a napirend, a magyar-horvát tengerhajós-társasággal megkötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat. Nyegre László jegyző olvassa az egyes szakaszokat s a 18-ik §-hoz Major Ferenc ad be módosítást, melyben azt követeli, hogy a magyar-horvát tengerhajós-társaság, a szabad hajózást csak a saját hajóival teljesíthesse. Ezáltal kényszerítve lesz hajóparkjának szaporítására. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter kéri a szakasznak eredeti alakjában való elfogadását. A Ház így is határoz. A 19-ik §-nál Rátkay László azt kérdi, hogy a társasággal szemben a kormány micsoda biztosítékot kap arra, hogy a társaság hajóin csak magyar állampolgárokat alkalmaz. Hegedűs miniszter megnyugtató válasza után ezt a szakaszát is elfogadták. A 24-ik §-hoz Lukács Gyula nyújt be indítványt az adókedvezmény korlátozása tárgyában. Ugyanily értelemben nyilatkozik Major Ferenc is. Kifogásolva, hogy ezen és hasonló társulatok a közteherviselés alól kivonassanak. Ha Lukács Gyula módosítása nem fogadtatnék el, oly irányban jelent be módosítást, hogy az adókedvezmény csak addig adassák meg, amíg a társaság jutaléka a 6 percentet el nem éri. Gróf Batthyány Tivadar a szakasz változatlan fentartását, kéri. Ugyanígy nyilatkozik Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is, mire a Ház Lukács Gyula és Major Ferenc módosításának mellőzésével fogadta el a szakaszt . bár az időt ilyen szavazásokra vesztegetni szól közbe Förster Ottó. Rátkay László a 30. %-nál megszégyenítőnek mondja azt az indokolást, melylyel a miniszter az adómentességet megindokolja. Kifogást, tesz különben a társulatnak e szakaszban megadott kedvezmények ellen. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter és gróf Batthyány Tivadar előadó felvilágosításai után a szakaszt változatlanul elfogadták.