Hazánk, 1902. június (9. évfolyam, 128-152. szám)

1902-06-21 / 145. szám

HAZÁNK. 145. szám. Tévedések — szomorú játéka. Budapest, június 20. Néhány évvel ezelőtt egy német újságírónak ötlete támadt, hogy ankettet rendezzen az egy­szerű emberek között arról a kérdésről: Ki volt Bismarck? Ugyebár, első pillanatra kissé egy­­ügyűnek látszik, mert hiszen odakünn az új német imperiumban, talán a verebek is a vas­­kancellár dicsőségéről csiripelnek. Az újságíró pedig csodálatos eredményre jutott. A kér­dezettek elnevezték Bismarckot óriásnak, ki­rálynak, fejedelemnek, győzedelmes hadve­zérnek, de ez a szó: vaskancellár egyetlen­egynek sem jött az ajkára. Bizonyság ez arra, hogy a legközönségesebb fogalom is, ame­lyet az írott és a mondott szó elvisz a szélrózsa minden irányában, hogyan férkőzik az egyszerű emberek eszejárásához. A magyar közvéleményt most hónapok óta a TÁVIRATOK. Az osztrák urakháza ülése. Bécs, jun. 20. Auersperg herceg alelnök felhatal­mazást kér, hogy Mária Anunciata főhercegnőnek Siegfried bajor herceggel történt eljegyzése alkal­mából a ház szerencsekivonatait ő Felsége elé jut­tathassa. (Helyeslés.) Az elnök ezután meleg szavak­kal emlékszik meg Albert szász királynak, uralko­dónk hűséges barátjának elhunytáról. A ház tagjai a sivász jeléül felállanak. Az elnök ezután közli a francia kormány köszönetét a ház részvétéért a mar­­tiniquei katasztrófa alkalmával. Ezután több törvény­­javaslatot, mint a nyugdíjasok illetményeinek fel­emeléséről szólót, stb. intéznek el. A londoni kikötő, London, június 20. A londoni kikötői viszonyok megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése egy új egyes­ dokk létesítését ajánlja. A 40 tagú bizottság, amely a Themse vízviszonyait tanulmányozza Ted­­dington alatt, a csatornák mélyítésére szükséges összeget harmadfél millió fontra becsüli. Azonkívül ötödfél millió font kellene a dokkok javítására. A költségtöbbletet a partraszállított áruk után szedendő illetékekből kellene fedezni. Bulgária és Oroszország, Páris, jún. 20. A Figaro egyik munkatársa be­szélgetést folytatott Danev bolgár miniszterelnökkel. Danev úgy nyilatkozott, hogy Ferdinánd fejedelem vétervári útjának kétségtelenül politikai jelentősége van. Miklós cárnak a fejedelemmel és Lamsdorff külügyminiszternek Danevvel folytatott tanácskozásai egy kérdést sem hagytak felderítetlenül. A legköze­lebbi manifesztációk erősen meg fogják világítani Oroszország és Bulgária viszonyát. A miniszter­elnök tagadja, hogy Ferdinánd fejedelem fel akarja venni a királyi címet. A Firmilián­­ügyre vonatkozólag azt mondta Danev, hogy Firmiliánnak üszkübbi püspökké való kinevezése nagyon rossz benyomást tett, de a dolog jelentőségét mégis túlozzák. Csak a macedóniai viszonyok abnor­­mis volta az oka, hogy a mostani apró súrlódások annyira kiélesedtek, de Bulgária nem felelős a török rendetlenségért. Konstantinápolyig kellene a hatal­masságoknak intelmeiket küldeniük, hogy a nemzet­közi jog tiszteletben tartását biztosítsák. Európának kötelessége Bulgáriát támogatni. Danev miniszter­elnök végül közölte, hogy ma reggel írják alá a dohányadó jövedelmeivel biztosított 106 millió frankos bolgár kölcsönre vonatkozó szerződést. A kölcsönt a szobranye szünete alatt fogják kibocsátani. A kínai kártérítés, London, jún. 20. A Times jelenti Pekingből, hogy Kína az idegen hatalmasságoktól engedelmet akar kérni arra, hogy fizetéseit, három-négy évig ezüstben teljesíthesse. A fizetendő és a tényleg lefizetett összeg különbözetét pótlólag magasabb összegek fizetésével akarják kiegyenlíteni. A gőzhaj­ós­ trusat. London, június 19. Brasseg lord, akit tekintély­nek tartanak hajózási kérdésekben, egy alsóházi bi­zottság előtt kimutatta a gőzhajózási társaságok szubvencionálásának szükségességét, azzal a meg­­okolással, hogy a hajós­trusztot a brit kereskedelmi flotta szubvencionálásával kell ellensúlyozni. A szub­venció fejében azt a jogot kellene megadni a kor­mánynak, hogy a szubvencionált társaságok igaz­gatóságaiba tagokat nevezhessen ki. A kereskedelmi flotta által föntartandó segédflotta háború esetén a hadiflotta szeme volna és felderítő szolgálatokat végezne, erősen foglalkoztatja a kivándorlás kérdése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdemé­nyezéséből kivándorlási kongresszusok tanács­koznak, amelyek a gazdasági nyomorúság okait országrészenként puhatolják, tapasztalataik, tanul­mányaik eredményéről beszámolnak kormány­nak, társadalomnak, hogy a kettő együttesen fáradozzék a kivándorlás okainak kiküszö­bölésén. A kivándorlási kongresszusok számára központi irodát szerveztek Budapesten, mely az előké­szítés munkálatait végzi. Ebben az irodában most napról-napra furcsa jelenetek játszód­nak le. Kopott külsejű, zord, elkeseredett arcú atya­fiak állanak meg a Köztelek palotája előtt. —­ Kérem, hol van itt a kivándorlási iroda ? — Balra, a kapu alatt. Az atyafiak valahogy eligazodnak s illedelme­sen kopogtatnak. - -— Ez itt a kivándorlási iroda? — Igen. •­- Akkor hát jól van, mert mi is de­járatban vagyunk! — Ugyan? !— Hát kérem, mi már sehogysem bírjuk ezt az állapotot; küldjenek az urak akárhova, jobb lesz, mint ebben a nyomorúságban. — De hát bátyám uram, tudja-e, hol jár most és mi voltaképpen micsodások lennénk? — Hát úgy véljük, hogy az urak küldenének bennünket Amerikába. Nagy nehezen megértetik a jó emberrel, hogy ez nem kivándorlási ügynökség, hanem olyan iroda, amely azon fáradozik, hogy a nép ide­haza munkát kapjon s ne legyen oka a kiván­dorlásra. Erre aztán előbb nagyot néz az atyafi, aztán elkeseredik és kifakad: — Hát nem jól van így. Ha az urak segíteni akarnak a mi nagy bajunkon, úgy tegyék meg, hogy minél hamarabb vezessenek ki ebből a nyomorúságból. Munkát nem kapunk, a ruhánk elkopott, a családunk nyomorog, a gyermekeink éheznek. Csak az segít rajtunk, aki kivezet ebből a nyomorúságból... Ilyen jelenetek napról-napra sokszor ismét­lődnek. A kivándorlási kongresszusok országos irodájában egymásnak adják a kilincset, akik azt kívánnák, hogy kiszállítsák Amerikába. Az egyik csoport távozik, jön utána a másik, egymás kezébe adogatják a kilincset és követe­lik, hogy vezérelnék ki őket az országból; kit Transvaalba, kit Amerikába, kit máshova, mert a magyar földön már csak halni lehet, élni hovatovább már nem lehet. Mi itt maradunk, fűzve betűt-betű után, gon­dolkozva csalódott vendégeink sorsa felől. Ők pedig távoznak, hogy keressenek más irodát és más országot. NAPIHÍREK, Budapest, június 20.­­— (Időjárás.) A magyarországi, meg bukovinai depresszió kevéssel északnyugatra vonult, az észak­­nyugati minimum Anglia fölött kifejlődött, a magas levegőnyomás pedig Európa északi és déli részeit borítja. Európában a hőmérséklet változatlan ma­radt. Jelentékeny esők voltak Anglia és Franciaor­szágban és Németország partjain, ahonnan zivataro­kat is jelentettek. Hazánkban az idő hűvös, szeles és borús jellegét megtartotta, sok helyütt esett, meny­­nyisége azonban kevesebb volt, mint az előző napon. Jóslat: A hőmérséklet emelkedése és sok helyütt, főleg északon meg nyugaton eső (zivatar) várható. Hőmérséklet 17*1 fok C. — (Udvari és személyi hírek.) Bécsből jelen­tik : Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tegnap este ide érkezett. — Bécsből jelentik: Rezek miniszter ma délelőtt 11 órakor kihallga­táson volt a királynál. — Bukarestből jelentik: Sturdza miniszterelnök Karlsbadba utazott für­dőzésre. Távollétében Aurelian belügyminiszter helyettesíti. — (Beck báró útja.) Balassa-Gyarmatról jelentik: Beck báró vezérkari főnököt Nagy-Szécsényben nagy ünnepséggel fogadták. A Káprás-erdőnél úri fogatok várták és Baross Árpád főszolgabiró üdvözölte. A város végén diadalkaput állítottak, ahol Niedermann Vilmos városi főbiró üdvözölte a táborszernagyot, aki Ruszinko Antal házába szállt. — (Uj titkos tanácsos.) Ő Felsége gróf Polocki Andrásnak, Galicia és Lodoméria királyság és Krakó nagyhercegség országos marsalljának a titkos taná­csosi méltóságot díjmentesen adományozta. — (Kitüntetések.) Mint a hivatalos lap mai száma közli, a király gróf Paar Alajos altábornagy lovassági főfelügyelőnek és Schönaich Ferenc altábornagynak, osztályfőnöknek a közös hadügyminisztériumnál a titkos tanácsosi méltóságot, a dij elengedésével; jekel- és margitfalvai Jekelfalussy Lajos altábornagy­­nak, osztályfőnöknek a közös hadügyminisztériumnál a Lipót-rend lovagkeresztjét, a dij elengedésével; lovag Rockenzaun Rikhárd osztályfőnöknek, a had­ügyminisztérium gazdasági osztálya főnökének a Ferenc József-rend nagykeresztjét adományozta.­­ (Az angol koronázás) alkalmával tartandó kör­menetek végleges programmja tegnap jelent meg. Ferenc Ferdinánd trónörökös, az aosztai herceg és Mihály nagyherceg közvetlenül a király díszhintója mellett lesznek a kíséretben, melyet lord Roberts fog vezetni. A koronázási ünnepély programmját a követ­kezőképpen állapították meg: Junius 23-án a külföldi fejedelmek képviselőinek megérkezése; diszebéd a Buckingham-palotában; a kiséret bemutatkozása. — Junius 24-én a király és királyné a különböző deputációkat és a külföldi kül­döttségeket fogja fogadni; diszebéd a Buckingham­­palotában. — Junius 25-dikén a gyarmatok kép­viselőinek fogadtatása? díszebéd a walesi herceg­­nél, a St.­James-palotában a fejedelmi vendégek és követek tiszteletére. — Junius 26-án megy végbe a koronázási aktus ; utána ebéd a királyi palotában, amelyen csak királyi család tagjai vesznek részt. — Június 27-én tartják meg a nagy koronázási diszfel­­vonulást; a királyi pár este részt vesz Landsdowne márki fogadó estélyén. — Június 28-án elutazás a királyszemlére. — Június 29-én diszebédek a kö­vetségeknél az idegen fejedelmi vendégek és követek tiszteletére. — Június 30-án a királyi pár visszatér Londonba; este díszelőadás az udvari operában. — Julius 1-én kirándulás a windsori parkba. — Julius 2-án a fe­jedelmi vendégek hivatalosan elhagyják Lon­dont; a királyi pár a Londonderry houseban ebédel. — Julius 3-án istentisztelet a Szt Pál-székesegyház­­ban, lund­ a Guildhallban. — Julius 4-én az indiai fejedelmek fogadtatása. — Julius 5-én a királyi pár megvendégeli a londoni szegényeket. — (Újabb áradások.) Deésről jelentik: Az újabb esőzések következtében a Szamos kiáradt és elöntötte Deésnek egy részét és sok községet. Betlehnben két ember vízbefult. A galgói mal­mot a molnár családjával együtt elsodorta a víz. Kackón egy holttestet fogtak ki a vizből. A blenkemezei körjegyzői irodát mindenestül elra­gadta az ár. Deés-Aknán 50 hold hegység lesü­­lyedt és megrongálta az iparvasút sínjeit. Deés, Beszterce és Zilah között szünetel a vasúti for­galom és a kocsiközlekedés is veszedelemmel jár. A vasúton 300,000, a közutakon 60,000 ko­rona kárt okozott az árvíz. A kormány vető­magot küldött a lakosságnak. Deéssy főispán, Bándy főjegyző és Szilágyi polgármester a lakossággal és a katonasággal éjjel-nappal tal­pon vannak. Az Ínség nagy. Még folyton esik és a Szamos meg egyre árad. •­ (Csokonai szülőháza.) Debrecen híres szülöt­tének, Csokonai Vitéz Mihálynak Bethlen­ utcai szülő­házát már régebben emléktáblával jelölte meg a hálás utókor. A Csokonai Kör azonban ezzel nem elégedett meg, mert Csokonai szülőházát örök időre meg akarja menteni az enyészettől. A ház a város tulaj­­donát képezi és jelenleg elemi iskola­helyiségül szol­gál. A Csokonai Kör, hogy a házat megmentse és fentartsa, arra kérte Debrecen város tanácsát, en­gedje át Csokonai szülőházát örök használatra a körnek. A tanács elé tegnap került a kérvény és mint debreceni tudósítónk jelenti, a tanács egyhan­­gúlag hozzájárult a Csokonai Kör kérelméhez, de mivel jelenleg ott még elemi iskola van, várni kell addig, mig az iskolák szabályozása megtörténik és az ott lévő elemi iskola elhelyezéséről gondoskod­hatnak. Szombat, 1902. június 21.

Next