Hazánk, 1902. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1902-10-01 / 231. szám

HAZÁNK. 231. szám.­­ Szerda,­ 1902. október 1. képezhetné. Az előadásban az ismert jó víg-opera erők vettek részt, Kertész mint igen elfogadható Hoffmann, Gábor mint Miklós, Dalnoki, Hegedüs, Mihályi a dalmű stíljének megfelelő ábrázolóimig Kornai hármas szerepében megdöbbentő drámai erő­vel játszott. Egészen kis szerepében is kellemesen érvényesült Berts Mimi gazdag ércű szép hangja. A velencei est mozgalmas rendezése most is kifogásta­­lan, a tánckar délceg és jókedvű, a zenekart Szikla karnagy biztos keze vezette. h. g. * Blaha Lujza búcsúestéi nem keltik a megérde­melt visszhangot a közönségben, mely nem is sejti, mily kincset bir még most e csodálatos művésznő­ben s mit veszit akkor, midőn a nagy művésznő legszebb alakításaitól egyenként kell elbúcsúznia. E héten a «Piros bugyelláris» Zsófija, szombaton, királyunk nevenapján a «Vöröshajú» Szilaj Katája igazi művészi események lesznek, melyekre közön­ségünket előre figyelmeztetjük. Mily epigonokat sike­rül a Népszínháznak szereznie Blaha Lujza helyére, ki tudná most, annyi bizonyos csak, hogy ilyen magyar népszínmű-énekesnő nem volt még s ameny­­nyire előre látható, nem is lesz több. Amint Blaháné megölte a német színházat Budapesten, úgy megöli őt a hazátlan kozmopolitizmus, mely ellensége minden tisztességesnek és nemzetinek. A «Borneo és Julia» előadása nagy közönséget vonzott a Nemzeti Színházba, ami azt bizonyítja, hogy a tragédia mindinkább hódít s a közönség ne­mesebb része csömörrel fordul el a külvárosi szín­­házak trágárságaitól. Az előadás a legjobbak közé tartozott: Márkus Emilia eszményi Júliája, Beregi szenvedélyes Rómeója, Császár Mercutiója s Viz­­váriné dajkája bármely előadás díszei lennének. A kisebb szereplők közül kellemesen tűnt ki Molnár László Lőrinc barátja, a lehiggadt bölcs férfiú jeles ábrázolásával. * Színház-vizsgálatok. Az állandó színházvizs­gáló-bizottság október hónap 7-ikén, kedden délután szemléli meg az Operaházat, Nemzeti Színházat, Népszínházat és Magyar Színházat, abból a szem­pontból, hogy a tűzbiztosság tekintetében teljesen megfelelők-e a berendezkedéseik. , * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Csütör­tökön: Coriolanus. — Pénteken: A föld (először).S­zombaton: A föld (másodszor). — Vasárnap: A föld (harmadszor). M. kir. Operaház. Csütörtökön: A bolygó hol­landi. —• Pénteken: nincs előadás. — Szombaton: Otelló (Prevost Henrik fölléptével). Vasárnap: A denevér. Népszaház. Csütörtökön: Fanchon asszony leánya. — Pénteken: Fanchon asszony leánya. — Szomba­ton: ő Felsége’ a király névnapján, délután: A cigány báró (ingyen előadás), este: Vereshaju (Blaha Lujza bucsuföllépte). — Vasárnap délután: Lili (Hegyi Arankával, este: A gyimesi vadvirág (Blaha Lujza bucsuföllépte.) Úgszinház. Csütörtökön: Délután (Ifjúsági elő­adás) Rodostó, este: A három grácia. — Pénte­ken : (Charlotte Wiehe vendégjátéka) La Main L’Homme aux poupeés. — Szombaton: (Charlotte Wiehe vendégjátéka) La Main L’Homme aux pou­peés. — Vasárnap , délután A három grácia, este (Charlotte Wiehe vendégjátéka) La Main L’Homme aux poupeés. Magyar Színház. Csütörtökön: A sötét kamra. Pénteken: A sötét kamra. — Szombaton: A sötét kamara. — Vasárnap: Délután A sötét kamra, este: A sötét kamra. Uránia Színház. Csütörtökön: Angol élet. — Pénteken: Angol élet. — Szombaton: Angol élet. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Magyar Remekírók, itt új kötet van asztalun­kon, a második sorozat abból a monumentális válla­latból, melyben a Franklin-Társulat összegyűjtve adja ki a Magyar Remekírókat. Arany és Vörös­marty, Kossuth, Szigligeti és Reviczky egy-egy kötetét kapjuk ebben a sorozatban, melynek díszes kiállítású kötetei, a merített papiros és a finom vá­gású betűk, mindenképpen illenek a magyar iroda­lom főműveihez. Kitűnik e sorozatból a Kossuth­­kötet, amely épp alkalomszerűleg jelenik meg a száz éves születésű évfordulókor. Ehhez Radóné Hirsch Nelli két arcképét festette Kossuthnak, az egyik férfi­korában, a másik aggkorában mutatja a kormányzót és száműzöttet. E kötet becses tartalmát Kossuth Ferenc, a szerető fiú gyöngédségével válogatta össze dicső apja írásaiból. Többet írni róla megsértése lenne a nemzet kegyeletének, mely épp egy hete impozáns módon ünnepelte szabadságunk apostolának százados születési évfordulóját. Aranyról s Vörösmartyról,akik szintén egy-egy kötettel szerepelnek ebben a második sorozatban, már az első sorozat megjelenése alkal­mával szóltunk, érdemük szerint méltatván Riedl Frigyes és Gyulai Pál mintaszerű tanulmányait, melyekkel e költő-fejedelmek munkáit bevezették. A mostani sorozat más két kötetében Szigligeti és Reviczky egy-egy kötetét kapjuk. Sokat hányatott, sokat szenvedett iró volt mind a kettő; de míg amaz, ha nem is alkothatott meg mindent, ami lelkében élt és forrongott, aggságára legalább mégis nyugodt révbe ért: l­emezt, szegényt, mint a két végén meggyújtott gyertyát, rövid élte fogytáig folyton sorvasztotta a nyomor, a betegség, és siker­telen törekvéseinek keserűsége. Szigligeti éppen jókor jött; a magyar színpad ügye fölötte rosszul állott akkor: az ő föllépése mentette meg a végleges bukástól; s bár lehet vitázni azon, hogy minden alkotása klasszikus becsű-e vagy sem, az bizonyos, hogy munkáinak válogatott sorozata nélkül hiányos lett volna a »Magyar Remekírók» kiadása. A Re­viczky költészetéről ugyanezt mondhatjuk : korának gyermeke volt ő, minden izében modern, mély kedélyű, kissé talán szilaj, de mindig nemes jellemű költő, akit el-elcsüggesztett ugyan a részvétlenség és a kaján közöny, de mindig újra fölemelt az ihlet, a költői lelkesedés. S akik némán, megdöbbenve kísér­tük dísztelen koporsóját, mind éreztük, hogy nagy lelket vesztettünk benne. Most itt van ő is, méltó társaságban, az igazi nagyok között. Ha még meg­említjük, hogy a «Magyar Remekírók» 55 kötetének ára 220 korona s ez az összeg 3 koronás havi részletekben is törleszthető, mindent elmondtunk, amit a «Franklin Társulat » valóban díszes és nagyszabású vállalatról elmondani kötelessé­günk volt. * Zászlónk. Ily című ifjúsági irat jelent meg a budapesti Mária-kongregáció kiadásában. A lap célja a magyar ifjúságnak hazafias és keresztény irányban való vezetése. A tartalmas és változatosan összeállí­tott első számba közleményeket írtak dr. Prohászka Ottokár, dr. Platz Bonifác, Kincs István, úgyszintén Izsóf Alajos, a lap felelős szerkesztője és mások. A lap szerkesztőségének és kiadóhivatalának címe: Budapest, VII., Damjanich­ utca 50. (Congregatio-ház.) Előfizetési ára egész évre 2 korona, félévre 1 korona, negyedévre 50 fillér. * A Vörösmarty-szobor. A városligeti Iparcsarnok­ban nap-nap után sokan keresik fel a Vörösmarty­­szoborpályázatra érkezett pályamunkák kiállítását. A szoborbizottság elnöksége az Iparcsarnok felügye­lőségének kérésére úgy intézkedett, hogy mától kezdve a kiállítás reggel 9-től este 5-ig lesz nyitva. A kiállítás tehát egy órával korábban zárul, aminek oka az, hogy a csarnokban most már hamarabb áll be a sötétség. A kiállítás az eredeti rendelkezések szerint szombat este 5 óráig tekinthető meg. * A Filharmóniai Társaság az idén 10 hangver­senyt rendez a következő napokon: október 22., november 5. és 17., december 3. és 17., január 7. és 28., február 18., március 11., április 6. Kerner István karnagy vezetése alatt. Műsoruk a következő: I. hang­verseny: 1. Beethoven «Házavatás-nyitány». 2. Grieg zongoraverseny (A moll), előadja Thomán István tanár. 3. Liszt «Faust» szimfónia, a tenorszólamot énekli Broulik Ferenc, a kart­a «Budai Dalárda». — II. hangverseny. 1. Weber «Jubel-Ouverture». 2. Ének: Krausz úrnő, a berlini udv. Opera tagja. 3. Dvor­­zsák II. szimfónia (D-dúr). 4. Ének: Krausz Ernő. 5. Svendsen «I. norvég rapszódia». (nj.) — III. hangverseny. 1. Mozart X. szimfónia. 2. Ének: Destinn Emmy, a berlini udvari opera tagja. 3. d’Judy «La forêt enchantée» (uj). 4. Ének: Destinn Emmy. 5. Goldmark «Falusi lakodalom» szimfónia. — IV. hangversenye 1. Schumann «Julius Caesar» nyitány. 2. Gluck-Moh­l «Ballet-suite» (uj). 3. St. Saens hegedű­verseny, előadja Ysaye Jenő he­gedűművész. 4. Csajkovszky II. szimfónia (új). —­V. hangverseny. Beethoven-est. 1. «Corio­lan» nyitány.» 2. Ének: Rothauser Teréz, a berlini udvari opera tagja. 3. Diadal szimfónia (Budapesten először). 4. Ének: Rothauser Teréz. 5. VI. szimfónia (pastorale). — VI. hangverseny. 1. Berlioz «Kortár» nyitány. 2. Bach «Brandenburger Concert» (először). 3. Beethoven zongoraverseny, előadja d’Albert Jenő zongoraművész. Dohnányi szimfónia (uj.) — VII. hangverseny. 1. Volkmann «III. Rikárd» nyitány. 2. Wictor «Choral» változa­tokkal (uj). Hárfa-szóló : Motthammer Román a m. kir. Opera első hárfaművésze. 3. Csajkovszky zon­goraverseny, előadja Godovszky Lipót zongoraművész. Beethoven I. szimfónia (c-dúr). — VIII. hangver­seny. 1. Cherubini «Vizhordó» nyitány. 2. Ének? Wittich Mária, a drezdai udv. opera tagja. 3. Mihálo­­vich szimfónia (uj.) 4. Ének: Wittich Mária 5. Mendelssohn «Szentivánéji álom» zenéje, IX. hang­verseny. 1. Haydn Szimfónia (c.-dúr). 2. Farkas Ödön «Suite» (uj). 3. Zongora­verseny, előadja Pugno Raul zongora­művész. 4. Smetana «Aus Böh­mens Flur und Hain» (uj). X. hangverseny. 1. Schu­bert nyitány (c­-moll). 2. Brahms hegedű­verseny, előadja Auer Lipót, orosz csász, hegedűművész, a Budapesti Filharmónia Társaság tiszteletbeli tagja. 3. Massenet «Scénes pittoresques» (uj). 4. Beehoven, VII. Szimfónia (a.-dúr). Ezen hangversenyekre bé­­relni lehet Méry Béla zeneműkereskedésében (An­­drássy­ út 12.) . Crawford Marion angol írónak több sikerüst munkája jelent meg magyar fordításban. Via Crucis című regénye érdekességében méltán sorakozik leg­jobb regények közé. A két kötetes mű, melyet jeles szépirónk, Sziklay János fordított, a keresztes hadak idejének eseményét hozza felszínre. A jeles iró annyi psychologiával festi alakjait s annyi történeti hűséggel mutatja be ezen kor eseményeit, a clairveau-i szt. Bernét szereplését, Eleonora királyné rejtélyes sze­replését, hogy a regény mindvégig figyelembilincse­­lőleg érdekes. Az érdekes feldolgozás keretében val­lásos lelkületű alakokkal találkozunk, akiket megbá­mulunk, szereplésükből lelki erőt merítünk. A két kötetes mű bérmentve 2 korona 40 fillér ellenében rendelhető meg. Oktató Népkönyvtár szerkesztősége Budapest, VII., Csömöri-út címen. Ugyanott Saverny Róbert avagy a keresztes hadak keleten című re­gény­kötet­­­kor­ megrendelhető. * A Grünfeld—Sopronyi—K­erkovits—Bürger vo­nós­négyes társaság okt. 20., nov. 9. és 23., decem­ber 14. és 28., január 11. és 25., február 9-én nyolc kamaraestélyt rendez a Royal termében; a hangver­senyek mindig d. u. fél 5 órakor kezdődnek s azo­kon Adler Mihályné, Buttykay Ákos, Kelen Ida, Márkus Lili, Polónyi Elemér zongoraművészek és Diósy Bé­­láné, Krammer Teréz, Lindh Marcella, Stark Ludo­­vika és Takáts Mihály ,énekművészek fognak közre­működni. Bérelni lehet Rózsavölgyi és társa zenemű­­kereskedésében. * Tompa-ünnep Eperjesen. Az eperjesi Széchényi­kör ez év október 5-ikén nagyszabású ünnepet ren­dez Tompa Mihálynak, az eperjesi költői verseny egykori kiváló részesének emlékére. Az ünnepen Berzeviczy Albert dr., v. b. t. tanácsos, a kör ala­pitó védnöke fog Tompáról megemlékezni. Az ünnep után a Fő-utca 60. számú házába, — mely Dessewffy Lajosnak képezi tulajdonát, — mint Tompa egykori lakóházába, beillesztett emléktáblának a megtekintése következik. Ha az időjárás megengedi, az ünnep dél­utánján kirándulás lesz az erdei laknál emelt emlék­oszlophoz, amelyet ez alkalommal a Széchenyi-kör előzetesen meg fog koszorúzni. * Aurora. Most jelent meg az Aurora Irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat szeptemberi száma élénk és változatos tartalommal, mely a főszerkesztő Beksics Gusztávné és a felelős szerkesztő, dr. Vrabély Armand ismert választékos ízléséről tesz tanúságot. A füzet tartalmából kiemeljük a következőket: A művészetekről általában. Taksonyi József. Hárman. Pekár Gyula. Mitől híztak az Alexis-bakák ? Hajdú István. Dalok. Károlyi Gyula. Szegény nagyasszony. Laky Imre. Prológus. Faragó János. A kandalló­sarokban. Háry. Irodalom. Laky Imre. Művészet. Taksonyi József. Fortuna. Faragó János: Ellen grófnő (Regény). Franz Lujza. Hirdetések. * Katholikus Szemle. A Szent­ István-Társulat megbízásából szerkeszti dr. Mihályi­ Ákos. Most je­lent meg az októberi füzete a következő tartalom­mal: Fraknói Vilmos: Egy jezsuita­ diplomata ha­zánkban. Második közlemény. Tillmann Béla: A jogi oktatás reformja. Dr. Szeghy Ernő: A buddhizmus­ról. Második befejező közlemény. Békési Emil: Ma­gyar írók Hunyadi Mátyás korából. Nyolcadik közle­mény. Andor József: Két világ között. Társadalmi regény. Hetedik közlemény. Szűcs József: Viharban. Költemény. Gyulai Ágost: A tánc legendája. Könyv­ismertetések és bírálatok: Margalits: Horvát törté­nelmi repertórium. Ism. Evetovics János. Békefi: A pásztói apátság. Ism. Andor József. Kincs István: A leánymamák fia. Ism. Bán Aladár dr. A Katholikus Szemlét a Szent­ István­ Társulat tagjai tagilletmény­­gyanánt kapják; nemtagoknak előfizetési ára egy !

Next