Hazánk, 1904. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)

1904-08-19 / 197. szám

HAZÁNK. 197. szám._______ — (Tallián Andor öngyilkossága.) Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a fölmivelésügyi miniszter 19 éves Andor fia Lipik-fürdőn agyonlőtte magát. A szomorú esetről tudósítónk még a következőket jelenti: Tallián Andor két héttel ezelőtt érkezett Lipikre teljesen ideges, exaltált állapotban. Lipiken több barátjával találkozott, akikkel folyton együtt volt. Teljesen a kúrának éltek. A jókedvű fiatalember barátai előtt sohasem beszélt öngyilkossági szándékról, idegenek előtt azonban tréfásan többször megjegyezte, hogy fejbelövi magát. Senki sem vette komolyan ezt a beszédet. Hétfőn este 10 órakor egyik vendéglő előtt állott. Barátai hívták haza, ő azonban azt mondta, hogy dolga van a vendéglőben, nem megy. Erre bement az étterembe. A többi fiatalember követte, mert észrevették rajta, hogy a szokottnál idegesebb. Vele egy asztalhoz ültek. Tallián Zsonkát rendelt s eleinte jóízűen falatozott, majd hirtelen felugrott és futni kezdett. Barátai utána vetették magukat, de mielőtt elérhették volna — lövés dördült el s Tallián halántékon találva jajszó nélkül holtan rogyott össze. A vendéglőben időző orvost azonnal a sebesült mellé hívták, de az már csak a beállott halált konstatálhatta. Tallián Andort szerdán délután Lipiken beszentelték és Törökkanizsára szállították. A miniszter apa teljesen megtörve Lipikre érkezett. A fürdő parkjában a gyász jeléül két napig nem lesz zene. A végtisztességen az egész fürdőközönség megjelent. (A malommunkások sztrájkja kitört.) Tegnapi számunkban közöltük a malomigazgatóságok határozatát, amely szerint a munkások követeléseinek nem tesznek eleget s ha sztrájkolni akarnak, ám sztrájkoljanak. Erre a válaszra még tegnap este feleletet adtak a munkások azzal, hogy egyszerre háromezeren beszüntették a munkát. Ez az immár sztrájkká fajult mozgalom féléves eredetű. A munkások egyik főkivánsága a huszonöt százalék béremelés, amelyet azzal indokolnak, hogy az átlagos korona 20 fillérből sem a magános, de még kevésbbé családos ember megélni nem tud, különösen most, mikor általános a drágaság. Ezenkívül követelik a rendes vasárnapi munkaszünetet s azt, hogy a napi munkaidő tartson 6 órától este 6 óráig, a túlóráért 50 fillért fizessenek, szüntessék meg a pénzbüntetést és töröljék el a munkások megmotozását, ha a malomból távoznak. A malomtulajdonosok e követelésekre először azt válaszolták, hogy tárgyalni fognak, de később nem voltak erre hajlandók, mire a munkások — mintmegírtuk — az elmúlt vasárnap gyűlést tartottak, s hogy a munkaadók válasza fölött tanácskozzanak. A harcrakész munkások, a higgadtabb vezetők tanácsára, ezen a gyűlésen nem mondták ki a sztrájkot,hanem három napi meggondolási időt engedtek a munkaadóiknak, hogy határozzanak állásfoglalásuk dolgában. A három nap tegnap este járt le. A munkások az este a Visegrádi utca 11. szám alatt levő kertihelyiségben gyűltek össze és itt beszélték meg a teendőket. A rendőrhatóság kiküldötte ,megjelenése után Széll Menyhért elnök az ülést , nyomban megnyitotta. Kovács Géza előadó ismertette a mozgalom előzményeit és beszámolt arról, hogy a munkaadók elutasítólag válaszoltak a munkások követelésére. Megmagyarázta, mily jogos a követelésük minden pontja és beszédét azzal fejezte be, hogy nem izgatja a munkásokat sztrájkra, határozzanak ők maguk a sorsuk fölött. A nagy tömegben egybegyült munkások viharosan éljenezték a sztrájkot, ami után Lukatschek Károly lengyel nyelven ismertette a lengyel munkások előtt a bérmozgalom helyzetét. A beszéd után Széll Menyhért elnök felvetette a kérdést, kimondják-e a munkások a bérharcot. Viharos igennel válaszoltak erre a munkások, ami után az elnök kijelentette, hogy a budapesti molnárok és malommunkások a sztrájkot kimondták. A harcban álló munkások sztrájktanyája a Zöld Vadász című várossligeti vendéglő helyiségben van. A sztrájk kimondása után Kovács Géza a munkásokat csöndre, nyugalmas viselkedésre intette, amiután a gyűlés rendben véget ért és a munkások békében hazaszéledtek. Ma reggel óta a sztrájk elérte tetőpontját. Ugyanis a tegnapi határozat folytán az összes malmok összes munkásai abbahagyták a multéit. A munka mától kezdve szünetel mind a tizenhárom budapesti malomban és kilátás sincs rá, hogy hamarjában vége szakadjon ennek a sztrájknak. A munkások igen elkeseredettek rossz helyzetük miatt és bíznak a jogos követeléseik teljesülésében. A sztrájkoló mainévsora a következő: Viktória, Király, Hungária, Gizella, Konkordia, Pannónia, Molnárok és sütők, Hengermalom, Első budapesti, Haggenmacherék két malma, Lujza, Schmidt és Császár és az Erzsébetmalom. A sztrájkolók ma reggel hét órakor kezdtek gyülekezni s tíz óra felé már kétezernél többen voltak együtt a sztrájktanyán. Jegyzőjük, Eisler György, egy kürlönszobában egyenként felolvassa a malmok munkásait és összeírja a négy-négy bizalmi férfit. Minden malom négy bizalmi embert választ. A sztrájkolók az elnökük, Széll Menyhért vezetése mellett tisztelegtek a délelőtt folyamán a főkapitánynál s bejelentették a sztrájkot. Onnan egy négytagú bizottság az elöljáróságra ment ugyanezen célból, bejelentve egyúttal a békéltető bizottság tagjainak névsorát is. A molnárok és malommunkások sztrájkjához csatlakoztak a kirakodó és berakodó alkalmazottak is, úgy, hogy most az összes malmok összes munkásai sztrájkolnak. (A cár és a politikai foglyok.) Az orosz trónörökös születésekor híte járt az egész világban, hogy a cár ez alkalommal sok politikai fogolynak fog kegyelmet adni. Ez azonban mind ez ideig nem történt meg. Berlinből jelentik. Pétervári hírek szerint ott nagy feltűnést kelt, hogy a cár a trónörökös születése alkalmával eddig nem gyakorolta szokásos kegyelmező jogát. A forradalmi pártok ezt a körülményt — hír szerint— fel akarják használni saját céljaikra, amit annál könnyebben megtehetnek, mert a dolog még mérsékelt cárpárti körökben is valóságos megdöbbenést okozott. Érdekes, hogy az odesszai, vilnai és más kormányzó a trónörökös születése alkalmával a maguk hatáskörében kegyelmet adtak közigazgatásilag elitélt foglyoknak. (Csokonai Vitéz Mihály szülőháza.) Debrecenben néhány évvel ezelőtt a fővárosi irodalmi társaságok élénk részvétele mellett leplezte le a debreceni Csokonai-kör azt az emléktáblát, amelyet Csokonai Vitéz Mihály debreceni szülőházán helyeztek el. Ez a ház a Bethlen-utca 3. számú háza. Most Zonhaiy Lajos levéltáros Debrecen város pincéjében olyan régi írásokat talált, amelyek kétségtelenné teszik, hogy Csokonai nem ott, hanem a Hatvan utcában, a 23. számú házban született. A Csokonai-kör most ezt a házat fogja megjelölni emléktáblával.— (Házasság.) Gallé Antal budapesti és gödöllői királyi várkapitány leánya, Gizella, vasárnap, e hó 21-én délelőtt 10 és fél órakor kél egybe a gödöllői kir. kastélykápolnában ifj. Szabó Kálmán gödöllői koronauradalmi mérnökkel. — (A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése.) A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület ez évi rendes közgyűlését augusztus hó 23-ik napján Breznóbánya sz. kir. városban tartja meg. A város közönségének hagyományos vendégszeretete várja ez alkalommal ősi falai közé a Felvidék magyarságának hivatalos képviseletét. A közgyűlés után több kirándulás lesz, többek között a Dobsinai jégbarlangba is. (Inkvizíció Finnországban.) A meggyilkolt Bobrikov utóda Obolenski herceg, Finnország kormányzója, úgy látszik semmivel sem külömb elődjénél, alatta csakúgy folyik az inkvizíció, mint annakelőtte. Mint a berlini «Vorwärts» értesül, Rexholm finn városban most letartóztatták Snellmann polgármestert, egy dr. Krook és egy Halin nevű finn embert. Valamennyiüket Viborgba vitték, de senki sem tudja, hogy miért. Saloban, Bradestad közelében Weisel Izsák, községi elöljárót letartóztatták azért, mert állítólag «földalatti» iratokat terjesztett és tudott a Bobrikov ellen készülő merényletről anélkül, hogy jelentést tett volna a hatóságoknak. Helsingforsban letartóztattak egy diákot és egy ácsot tilos irodalom terjesztése miatt. A «Ritzau Bureau» jelentése szerint Gummerns Herman tanárt és Colton gépkonstruktort Helsingforsból Szentpétervárra vitték, ahol a Péter-Pál-erődbe csukták őket, mint Schaumann szenátort, a merénylő apját. (A megdorgált elnök.) A «Magyarországi, Gyógyszerész-egylet»-nek Tauffer Károly egyetemi tanár az elnöke, aki nemrégiben a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyesülethez intézett fel, hívására az egyesület tudta és beleegyezése nélkül önmagát jelölte a gyógyszerészgyakornokok budapesti vizsgálóbizottságában megüresedett s természetesen díjazott vizsgáló tanári állásra. Mint a «Gyógyszerészi Hírlap» írja, az alapszabályok értelmében az elnöknek kötelessége minden ügyiratot ülés elé terjeszteni. Tatiffer ezzel szemben a maga hatáskörében intézte el ezt a miniszteri megkeresést. Meghatta a fölterjesztést a titkárral és a néhány száz forint évi jövedelemmel járó állásra önmagát hozta javaslatba s a beadványt az alelnökök és az igazgatóság értesítése nélkül a saját és a titkár aláírásával benyújtotta a kultuszminiszterhez. A kultuszminiszter pedig, aki az ügyirat szabályellenes elintézését sem sejthette, Tauffer Károly ajánlatára kinevezte az állásra Tauffer Károlyt. A kinevezés előtt egy-két nappal már a gyógyszerészegyletben suttogni kezdtek a dologról, ámde a fatális véletlen úgy hozta magával, hogy a kultuszminisztériumban az ügyirat a referens elutazása miatt soron kívül nyert elintézést, minek folytán a hivatalos lap Tauffer kinevezéséről adott hírt. A dolgon tehát már nem lehetett segíteni. Ekkor Tauffer, mint elnök, mégis reparálni akarta valahogy a dolgot és a titkárral sürgősen ülésre hívatta össze az igazgatóságot. Itt azonban a következő egyhangú határozatot hozták: «A Magyarországi Gyógyszerész Egylet igazga tósága Tauffer Károly úr azon tényében, hogy az igazgatóság megkerülésével a gyakornokokat vizsgáló budapesti bizottság egyik megüresedett helyére önmagát terjesztette föl és neveztette ki, immár a miniszteri kinevezéssel állván szemben, kénytelen megnyugodni. Az elnök úr eljárását nehezményezi.» —(Birtokvásárlás.) Mint Körmendről jelentik, Szájbely Gyula udvari tanácsos, a kőszegi kerület országgyűlési képviselője, megvásárolta a hatalmas csajtai uradalmat kilencszázötvenhatezer koronáért Gompercz Zsigmondnél. — (Szarvas Gábor és a helyesírás.) E címen — beküldött tudósítás alapján — adott napihírünkre vonatkozólag Gyetvai Béla nyugigazgatótól helyreigazító sorokat vettünk, melyeknek készséggel adunk helyet. Önkéntes, alkalmi levelezőnk ugyanis arról tudósított bennünket, hogy Adán, Szamos Gábor emlékszobrán a következő felírás van: «Szarvas Gábornak, nagy fiának szüllő várossá». Ezzel szemben Gyetvay úr figyelmeztet, hogy a «szülő» szó egész helyesen egy «r» betűvel van az emléktáblán, ellenben városa tényleg két «s»-el. A két «s» betűnek története az, hogy az illető feliratszerkesztő a két — már itthon is hibáztatott — «s» betű miatt Simányi Zsigmondhoz, mint a «Magyar Nyelvőr» szerkesztőjéhez fordult bírálatért, kitől azon bírálatot kapta, hogy helyes az egy «s»-sel való írás, de nem helytelen s a kiejtésben megszokással egyező a két «s» betűvel való írás is: város, városa. Város, városja. Megjegyzi még azt is, hogy a szobor leleplezése hat évvel ezelőtt, 1898-ban történt. .A szobor felírása ez: Szarvas Gábornak. A magyar nyelv leglelkesebb őrének Emelte szülővárossá A honfoglalás ezredik évében 1896. Péntek, 1904. augusztus 19. Ezekben foglaltuk össze a helyreigazítást s ha így áll a dolog, természetesen a derék Ada községet nem érheti gáncs, legfeljebb egy körömfeketényi — Simonyi Zsigmondot, az extravagáns tanácsért. — (Siketnémák elhelyezése.) A budapesti állami siketnéma-intézet igazgatósága (VIII., Mosonyi utca 8. sz.) felhívja az iskola környékén, a keleti pályaudvar közelében lakó azon nemes érzésű családokat, kik siketnéma gyermekeket óhajtanak eltartásra (lakás, élelmezés, mosás) magukhoz venni, hogy jelentkezzenek a megjelölt igazgatóságnál. hó 20—25-ig eső napokon a délutáni órákban. Eltartási díj havi 20 korona. Előnyben részesülnek a gyermektelen családok. Azoknak is jelentkezniök kell, kik a múlt évben is tartottak ilyen, gyermekeket.