Hazánk, 1904. október (11. évfolyam, 233-258. szám)

1904-10-16 / 246. szám

HAZÁNK. 246. szám.­ ­ (Lányi Bertalan kitüntetése.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Lányi Bertalan igazságügyminisztériumi miniszteri tanácsosnak, az igazságügyi igazgatás és a törvényelőkészítés terén tett kiváló szolgálatai elismeréséül a Szent István­­rend kiskeresztjét díjmentesen adományozta. Ismeretesek azok az érdem­e, amelyeket Lányi Bertalan az igazságügyi kodifikáció körül szerzett. Lányit, aki akkor királyi ítélőtáblás bíró volt, 1890- ben Szilágyi Dezső hivta meg az igazságügyminisz­­terium­ba, ahol Lányi tevékeny részt vett az akkori reformkorszak valamennyi alkotásának előkészítésé­ben , így többek között az örökösödési eljárásról, a fizetési meghagyásokról s a majorsági zsellérbirto­kokról szóló törvények javaslatainak kidolgozásá­ban. Rábízták a sommás eljárásról szóló törvény életbeléptetésének, valamint a konstantinápolyi kon­zuli főtörvényszék szervezésének munkálatait. 1895- ben az igazságügyminiszteriumban külön törvényelő­készítő osztályt szerveztek, amely nemcsak az igaz­­ságügyminiszterium kodifikatórius tevékenységének középpontja, hanem más minisztériumok jogalkotó munkálataiban is közreműködik. Lányi ezenkívül vezető tagja a magyar általános polgári törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottságnak. E bizottság működése már most is jelentékeny ered­ményeket képes felmutatni. 1900-ban megjelent a tervezet szövege és 1902-ig öt kötetből álló meg­­okolása. Azóta a további tárgyalások előkészítése folyik s ennek eredményekép eddig megjelent a főelőadmány s a bírálati anyag három kötete. Külön megbízás következtében a pénzügyminisztérium egyik szakközegének közreműködésével és bizottsági meg­vitatások kapcsán Lányi elkészítette a bányatörvény javaslatát, amely 1903-ban jelent meg s amelylyel jelenleg az illetékes szakkörök tüzetesen foglalkoz­nak. Lányi a magyar jogi irodalomnak is régi mű­velője és legutóbb általános elismerésben részesült a tulajdonjogról szóló munkája.­­ (Idegen rengyelek.) Ő felsége megengedte, hogy báró sédeni Ambrózy Lajos cs. és kir. követségi titkár a királyi siami korona-rend III. osztályát és dr. báró Andrian-Werburg Lipót, követségi titkári címmel felruházott cs. és kir. követségi attaché a görög királyi Megváltó-rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse.­­ (Kitüntetések.) A király dr. Csapó Lóránd pomázi járási főszolgabírónak, a népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Schneider István pécsvárosi iskolai felügyelő-igazgatónak, a tanügy terén szerzett érde­mei elismeréséül ugyancsak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.­­ (Egy gimnazista rémtette.) A lengyel­­országi Kossov mellett borzasztó gyilkosságot követett el egy Marfin Skowrowski nevű gim­nazista. A fiatal diáknak, aki feltűnő magavise­lete miatt már régebben magára vonta tanárai figyelmét, annyira elborult az elméje, hogy ott kellett hagynia az iskolát. Szülei gondos ápolás alá vették a beteg fiút, akin a javulás jelei mu­tatkoztak. A múlt éjjel az őrültség teljes vehe­menciával tört ki rajta s agyonütötte hetvenéves apját, anyját és 22 éves bátyját. Azután maga kiabált segítségért.­­ (Meteor az időről.) Vozáry Pál főmérnök, a kitűnő időjós, a következőket jelenti: Október elején jelzésemnek megfelelőleg változatos volt az időjárás, legkivált pedig a 9-iki csomópont hatáskörében volt erős változás esős­ jelleggel. Ezután állandóbb lesz az időjárás, és pedig ha a Napon jelenleg levő négy foltcsoport tisztán feketén lesz látható, úgy derült meleg időre lehetünk elkészülve; míg ha elmosódott szürke és fátyolozott kinézésük lesz, vagy eltűnnek a Nap felületéről, úgy kellemetlen, bűvös, szeles időt várhatunk, mely a 18-iki csomópont hatásköréig tart. Ekkor újra változik az idő, de jellege még most meg nem állapítható. Október vége, 24-két követő- meg, újra állandóbb időt hoz, és pedig hosszabb idő­tartalommal, egész a november hó 5-iki csomópont hatásköréig derült jelleggel. Október h­ó hátralevő csomópontjai 16., 18., 20., 23., 24., 30-ra esnek, ezek közül 18—24-iki erős hatású, —­­Amerikából hazatérő képviselők.) Az Ame­rikában járt magyar képviselők második csoportja Hock János vezetése alatt ma érkezett meg a Pannónia hajón Triesztbe, ahonnan Fiumén keresz­tül utaznak Budapestre. »­­— (Lotz Károly temetése.) Lotz Károlyt ma dél­után temették el a városligeti Műcsarnokból, ahol tegnap helyezték ravatalra. A palota homlokzatát fekete posztóval vonták be; a lépcsőzet talapzatán felállított kandeláberek messziről hirdették, hogy belsejében a magyar művészet nagy halottja van kiterítve. Az oszlopcsarnokban felállított és virágok­kal díszített termeken keresztül reggel óta ezrével járultak az elhunyt pályatársai, tanítványai és tisz­telői, hogy elbúcsúzzanak tőle. Az egész csarnok feketébe volt borítva, csupán az oszlopokat és pilléreket hagyták meg fehéren s ezeket friss virágokból kötött füzérek ékesítettek, míg alant, az oszlopok között drága délszaki növé­nyek pompáztak, melyek között a mester kedvenc virágai, fehér krizantémumok virítottak. A ravatal szemben a bejárással volt fölállítva. A koporsón feküdt az özvegy koszorúja, Kornélia leányáé, akit legjobban szeretett, Viktor fiának és családinak, Ilona leányának és férjének, Sándor Ákosnak és kis unokáinak koszorúja. A koporsó lábánál jobbról egy piros bársony párnáir­a csillogó érdemrendek, balról pedig Lotznak a palettája és ecsetjei voltak elhe­lyezve. _ A ravatalos termet telj­esen megtöltötték a drága virágkoszorúk, melyeket a mester ravatalára hoztak az iránta érzett hála és tisztelet jelenül. Ezek között a legszebb, melyet a Képzőművészeti Társulat, Ber­­zeviczy miniszter, Benczúr és Strobl tanárok tettek a koporsóra. A ravatalhoz eljött délelőtt az egész gyászoló család, még a mester Kornélia leánya is, aki orvosai tanácsa ellenére kelt fel ágyából, hogy drága apja koporsója mellett imádkozhassék. A ra­vatalt délben elzárták a közönség elől és megtették az utolsó intézkedést a temetésre. A temetési aktus kevéssel három óra után vette kezdetét, amikorra ezernyi főnyi tömeg verődött össze a Műcsarnok körül; míg bent, a ravatal mel­lett ott volt a művészi- és írói­ világ minden számot­tevő tagja s a köz- és magánélet számos előkelősége. A temetési szertartás az operaházi énekkar gyász­dalával vette kezdetét, Haypál Benő budai ev. ref. lelkész mondott megható búcsúztatót. Ezután Berze­­viczy miniszter a kormány nevében búcsúztatta el a halottat, Jendrassik Jenő pedig a művészek nevében. A beszédek után a zenekar Wagner Szigfridjéből és a Hunyadi Lászlóból gyászindulót játszott. Majd kivitték a koporsót a gyászkocsira s megindult a hatalmas menet az Andrássy-uton, Nagykörúton, a Kerepesi-és Köztemető-uton a Kerepesi-uti temetőbe. A menet­ben a koporsóvivő kocsi mellett jobbról és balról a következő művészek haladtak: Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Stettka Gyula, Zala György, Szé­kely Bertalan, Stohl Alajos, Dudits Andor, Ébner Lajos, Balló Ede, Lechner Ödön, Telepy Károly és Nádler Róbert. A három mesteriskola növendékei pedig római koszorúkat vittek a menetben. Künn a temetőben a festőmesteriskolai igazgatók, a minta­­rajziskola és rajztanárképző intézet nevében Székely Bertalan, Lotz mester volt növendékei nevében Köl­­ber Dezső beszéltek, fájdalmas szavakban búcsúzva el a mestertől.­­ (Egy tanító jubileuma.) Székesfejérvárról Ír­ják: Keller Károly nagyperkátai főtanító 50 éves tanítói jubibileuma alkalmával megható szép ünnep­séget rendezett Nagy-Perkáta község és a kerületi tanítóság. Az ünnepségen, mely az iskola feldíszített nagytermében folyt le, megjelent a község kegyura, Győry Teréz grófnő és nagyszámú előkelő közön­ség. Pödör István kerületi esperes megnyitó beszéde után Kéri Ferenc plébános méltatta a jubiláns kiváló érdemeit s különösen kiemelte a magyarosítás érde­kében kifejtett hazafias buzgalmát. A kerületi tanító­ság nevében Herder Károly hantosi főtanitó üdvö­zölte az ősz főtanitót. Végül Vértesi Vencel községi jegyző adta át meleg szavak kíséretében a község ajándékát s bejelentette, hogy Keller Károly főtanitó nevére a község 200 koronás alapítványt tett egy szorgalmas tanuló megjutalmazására. Győry Teréz grófnő szintén szép ajándékban részesítette a jubi­láló főtanitót. Az ünnepséget lakoma fejezte be. — (Gyászrovat.) Dr. Belgrád Ignác, a budapesti ügyvédi kar egyik legjelesebb tagja, Koburg Fülöp herceg ügyésze és a bécsi hitelezői védegylet ma­gyarországi képviselője, e hó 13-án élete 46 évében elhunyt. — (Szerencsétlenség a vadászaton.) Gernowitzből jelentik: Drazynski lelkész tegnap egy vadászaton vigyázatlanságból agyonlőtte Grigorowitz törvény­­széki bírót. — (Bókay János emlékezete.) Bókay Jánosnak, a hírneves orvosnak emlékét október 20-ikán, halá­lának huszadik évforduló napján ünnepli meg a budapest-józsefvárosi orvostársaság. E napon esti hat és fél órakor a budapesti kir. orvosegyesület nagytermében ünnepi nagygyűlést tartanak, amelyen «Bókay János jutalomdíj-alap»-ot létesítenek. A nagynevű tudós fölött az emlékbeszédet dr. Halniss Géza mondja. Esti 8 órakor az orvos­klub helyisé­gében közös vacsora lesz. Másnap, október 21-ikén a társaság Bókay emlékszobrára ünnepélyesen ko­szorút helyez.­­ (Tauszig Ottó szökése.) Mint Bécsből jelentik, a bécsi rendőrség immár teljes bizonyossággal meg­állapította, hogy a szökevény Tauszig Ottó Marseille­­ben az «Italia» hajóra szállt, hogy azon Buenos­ Airesbe utazzék és pedig Náray Géza néven. Tauszig mielőtt hajóra szállt volna, két napig lakott Mar­­seillebe a Terminus-szállodában. A szálló tulajdono­sával 10.000 koronát váltott fel frankokra és aztán megváltotta az Itália nevű hajóra szóló jegyet, ame­lyen másnap elindult. Egy párisi hölgynek, akivel a nyarat együtt töltötte Trouvilleban, elmondta, hogy Amerikába megy új hazát keresni. Vagyona ugyan nem több 39.000 koronánál, de hiszi, hogy nem­sokára sikerül majd valami jövedelmező pozíciót teremtenie magának. Tauszig Ottó magával akarta vinni ezt a hölgyet, aki azonban vonakodott vele menni és Marseillesből, ahová barátját kísérte, visz­­szautazott Párisba. Bátyja öngyilkosságáról Tauszig Ottó Marseillesben még semmit sem tudott. —­­Csalárd bukás. A Turócszentmártonban alig hét év óta fennálló Plonka-Szirány-Város cég alatt működő bőrgyár, mely ezen idő alatt 600000 korona passzívát tudott felmutatni az alig 250.000 korona aktívával szemben, mint megírtuk, a napokban csődbe jutott. A hitelezők így alig kapnak valamit, most pedig, mint turóc­­szentmártoni tudósítónk táviratozza, a tulajdo­nosokat csalárd bukás gyanúja miatt letartóz­tatták és vizsgálati fogságba helyezték. Ennél a cégnél a Tátrabank 160000 koronával van ér­­dekelve. Turócszentmártonban azon fáradoznak, hogy az eladásra kerülő ipartelep hazafias ke­zekbe kerüljön. —­jNémet kábeltársaság török területen.) A berlini német kábeltársaság Constanza és Konstanti­nápoly közt kábelt akar lefektetni. A kábelvonal ki­építésére irányuló szerződés aláírása céljából báró Nordenflos, a német kábeltársaság vezérigazgatója Konstantinápolyban van és tárgyalásokat folytat a török kormánynyal.­­ (Közművelődési esték a Ferencvárosban.) A «Ferencvárosi Független Polgárok Köre» elhatározta, hogy a tél folyamán közművelődési estéket tart, melyeken főként tudományos és szépirodalmi fel­olvasásokkal a kerület közreműködésének ügyét akarják szolgálni. Ez estéket minden hó első és har­madik vasárnapján este 8 órakor fogják megtartani saját helyiségekben (IX., Soroksári­ utca 25.) s tizen­két estét terveznek az egész téli idényre.­­ (Visszakerült püspöki levéltár.) Temesvárról jelentik : A Csanádi levéltár a napokban jelentéke­nyen meggazdagodott. Gróf Engl Ferenc Antal Csa­nádi püspök halálakor, 1777-ben, felső-ausztriai rokonai a Temesváron felvett örökséggel együtt ma­gukkal vitték a püspöki levéltár egy részét is, amii a napokban irattári régi foliánsokban feljegyezve találtak. Dessewffy püspök erről értesülvén gróf Engl Zsigmondot, a család utolsó sarjadékát Linz­ben megkereste, hogy a püspökre vonatkozó iratokat és okmányokat szolgáltassa vissza. Gróf Engl a kérelmet teljesítette és a levéltárt elküldötte. A püspöki aulában most rendezik a levéltárt. Engl püspök belgrádi püspök volt 1739-ben. A törökök Belgrád visszafoglalása után elűzték és 1750-ben lett Csanádi püspök. Alatta épült a temesvári szé­kesegyház. — (Fagy.) Trencsénből írják, hogy több napi eső­zés után október 14-ére virradó éjjel erős fagy állott be s a hőmérő még nappal is néhány fokkal emel­kedett 0 fölé. 7 Vasárnap, 1904. október 16.

Next