Helyi Ipar és Városgazdaság, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-05 / 1. szám
2 A szakszervezeti munka jó elvégzésének alapja a tanulás Pártunk Központi Vezetőségének útmutatása alapján a szakszervezetek feladata, hogy neveljék dolgozóinkat a munkához való új viszonyra, a Pártihoz, a Szovjetunióhoz való hűségre, szocialista kötelezettségvállalások teljesítésére. Ebből kiindulva a SZOT határozata alapján területi bizottságunk megszervezte az üb. elnöki tanfolyamot, hogy ezzel is segítséget nyújtson az üzemi és vállalati szakszervezeti szerveknek. A tanfolyamnak 12 hallgatója van. Külön-külön megbeszéljük minden elvtárssal a tanfolyam fontosságát. A tanfolyam előadója Teller Károly elvtárs, a területi bizottság tagja, aki jó felkészültségével nagy segítséget nyújt az üb. elnököknek munkájuk megjavításához. Ez megmutatkozik abban, hogy a hallgatók igen akívan kapcsolódnak a tanult anyaghoz és az elméletet mindjárt összekötik a gyakorlattal. Nagy érdeklődéssel és szívesen jönnek a tanfolyamra, mert tudják, hogy ez segítséget jelent munkájukhoz. A tanfolyam annál is inkább fontos, mert a hallgatók nagy része járatlan a gyakorlati munkában. Közülük többen nem ismerték hogyan kell megszervezni egy szakszervezeti taggyűlést, vagy mi az egyeztető bizottság hatásköre, stb. A tanfolyam értékelésénél, bár még csak négy előadás és négy szeminárium volt, a hallgatók elmondták, úgy érzik megerősödtek, szilárdabban állnak a lábukon és máris jobban megy a szervezés, az irányítás. Ezt azzal is elősegítettük, hogy a vitavezetés folyamán minden egyes témakörhöz felhasználtuk a Munka Törvénykönyvének megfelelő részét, például a kollektív szerződés megkötésének módja, az egyeztető eljárások lefolytatása, stb A tanfolyamon jó munkát végeznek Csöllei Mihály, Rudas Istvánné, Frits János, Groszmann Arthurné, Kiss János elvtársak, akik komolyan felkészülnek az anyagból, amit munkájuk megjavulása is bizonyít. Nem mondhatjuk el ugyanezt Ditrich Sándor, Balogh Béla és Karczag Emil elvtársakról, akik mindig találnak kifogást, hogy miért nem járnak rendszeresen a tanfolyamra. Ezek az elvtársak nem érzik azt a felelősséget, mellyel a dolgozók megbízták. El kell érni, hogy minden hallgató megtisztelő feladatnak vegye a tanulást, amely biztosítéka, feltétele a szakszervezeti munka jó elvégzésének. Szekerka Istvánná Levél a társadalombiztosítási tanfolyamról Központunk december 13. 14-én kétnapos oktatást tartott a területi bizottságok TB. felelősei részére. Amikor elindultam Kaposvárról Budapest felé, még nem tudtam miként fogjuk ilyen rövid idő alatt a társadalombiztosítási oktatási alapot megkapni. Az oktatásra azonban a központi elvtársak alaposan felkészültek, ütemtervet készítettek és ennek alapján kezdték el az oktatást. Az első nap késéssel kezdjük a tanulást, mert valamennyien fáradtak voltunk az előző esti utazástól és nem tudtunk időben felkelni. A tanfolyamot Futó elvtársnő, szakszervezetünk titkára nyitotta meg, majd az osztály munkatársai felváltva ismertették a szakmai előadásokat. A két nap után láttam már, központunk mindent megtett azért, hogy kellően felkészülhessünk és az anyagot területünkön a társadalombiztosítási felelősök részére továbbadhassuk. Igen hasznosak voltak a szemináriumokon kialakult viták. Gyakorlati példákkal is megvilágítottuk a társadalombiztosítás feladatait, úgy érzem, ez az oktatás jelentősen hozzásegít ahhoz, hogy Somogy megyében az oktatást jól megszervezzük és levezessük. Ebbe a munkába bevonom mind az SZMT, mind az SZTE előadó elvtársakat, hogy ezzel is nívósabbá és szakmailag alaposabbá tegyem az oktatást. Magamévá tettem a tanfolyam befejezésénél Seprényi elvtárs, a szakszervezet elnökének befejező szavait; munkánk minden területén igyekszünk mi is a Szovjetunió példája nyomán haladni. Szakszervezetünk területén is nagy, de egyben szép feladat megismertetni az üzemi bizottságok társadalombiztosítási felelőseivel, hogyan kell törődni a dolgozó emberrel, biztosítani jogaikat éskötelességeket. Azt a nagy szeretetet és gondoskodást amit ittlétem alatt tapasztani, úgy akarom meghálálni hogy a kapott anyagot lelkiismeretesen feldolgozom megyénk sajátosságainak megfelelően és az oktatási tervet igyekszem túlteljesíteni. Helyes Vendelné a Somogy megyei Területi Bizottság Rt. felelőse.A HELYI IPAR ÉS VAROSGAZDASAG A szakszervezetek XVII. kongresszusa sikeréért December 20-án tartották meg a SZOT VT. teljes ülését, amely értékelte a szakszervezetek eddigi munkáját, Rákosi és Gera elvtársak legutóbbi útmutatásai alapján megszabta a feladatokat. A tanácskozás különös élességgel bírálta a szakszervezeti, üzemi alapszervezetek lemaradásait. Rámutatott arra, hogy a szocialista munkaversenyt tovább kell szélesíteni, ezzel párhuzamosan éppen a szervezetek erősítésén keresztül több segítséget kell nyújtani a dolgozóknak és meg kell javítani az ellenőrzést. Mindezek végrehajtása érdekében emelni kell a vezetés színvonalát, jobb politikai munkát kell folytatniok a szakszervezeti szervezeteknek. A SZOT teljes ülésének határozata kimondja, hogy február 27-re össze kell hívni a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát, amelyre fel kell készíteni a szakszervezeti tagságot. A kongresszust megelőzően január 13-án nyilvánosságra kerül a határozattervezet, amelyet a szakszervezeti tagság megvitat. A szakszervezeti szervek feladata, hogy tanulmányozzák a Népszava december 21 -i számában megjelent a SZOT teljes ülésének anyagát ezen belül Kristóf elvtárs beszédét és ,a hozott határozatokat. A bizalmiak minden egyes szakszervezeti taggal ismertessék a kongresszus határozattervezetét, amelyet szakszervezeti taggyűlésieken tárgyaljanak meg. Az észrevételeket és a javaslatokat juttassák el a felsőbb szervekhez, amelyek végső soron a kongresszus elé kerülnek. A kongresszusra méltóképpen úgy készülhetünk, ha megjavítjuk a szakszervezeti munkánkat és már most, az év első napjaiban célul tűzzük ki az 1953. évre szóló tervek túlteljesítését. 1953. formár SL Mi a szociáldemokratizmus ? Szakszervezetünk területén folyó kötöttoktatás anyagának tanulásánál dolgozóink közül többen konzultációs kérdésként vetették fel a szociáldemokratizmus fogalmának tisztázását- A felvetett kérdésekre a Szabad Nép augusztus 2-i számából Gyergyói Mihály alábbi cikkének közlésével adjuk meg a választ. A szociáldemokratizmus a burzsoáziával való megalkuvásnak, az osztályharc tagadásának, anyárspolgári elkényelmesedésnek, anyagiasságnak és fegyelmezetlenségnek szelleme és gyakorlata a munkásosztályon belül. A szociáldemokratizmus olyan ideológia, amely szavakban gyakran hirdeti a harcot a szocializmusért, a kapitalizmus ellen, a valóságban azonban vi'.357 óta;ftj'TTS»« munkásokat a forradalmi harctól, felbecsüli a munkásosztály ’ forradalmi pártjának szerepét, jeleártjaa munkásosztályt szövetségeseitől. A szociáldemokratizmus, kispolgári ideológia, amely hitetlenséget terjeszt a munkásosztály erejével szemben, illúziókat kelt a társadalom »békés«, harcnélküli átalakulásánál. Lenin és Sztálin gyakran hangsúlyozták, hogy a szociáldemokratizmus tényleges szerepét, hatásait tekintve a burzsoáziát szolgálja, a burzsoázia befolyását tükrözi a munkásosztályra, a munkásmozgalomra. A szociáldemokratizmus tehát valójában a tőkés rendszerrel való együttműködés ideológiája, amely leszereli és elárulja a munkásosztályt az osztályharcban Hogyan kerül a kispolgári gyökerű, a burzsoáziáit szolgáló ideológia a munkások közé? Először: A munkásosztály nincsen kínai fallal elzárva a többi osztálytól, köztük a burzsoáziától sem s ezért a többi osztály, köztük a burzsoázia nézetei isbefolyást gyakorolnak a munkásosztályra. Ezt még megkönnyíti az, hogy a munkásosztály — összetétel szempontjából — nem teljesen egynemű. Mindenekelőtt a gyarmattartó tőkés országokban, de kisebb mértékben a többi tőkés országban is, kialakult a munkásarisztokrácia, amelynek az imperial's's burzsoázia juttat néhány morzsát a profitból, különösen a gyarmatokból kisajtolt extraprofitból. A munkásosztálynak ez a kispolgárosodó rétege a legkedvezőbb talaj, a társadalmi alap az opportunizmus, a szociáldemokratizmus számára. Ez az a réteg, amelynek célja nem a forradalom, hanem saját »kiváltságainak megőrzése«. Ez az a réteg, amely — a sztálini meghatározás szerint — »a perc érdekét« a »huzamosabb időre szóló érdek« fölé helyezi, s ezt a szellemet, a kicsinyes szűklátókörű anyagiasság és maradiság szellemét igyekszik az egész munkásosztályra átvinni. Másodszor: A burzsoáziának megvannak a maga ügynökségei és ügynökei a munkásosztályon belül: a szociáldemokrata pártok, a jobboldali szociáldemokrata vezetők. Ezek az árulók ma már nemcsak saját burzsoáziájuk ügynökeiként lépnek fel, hanem mindenekelőtt az amerikai imperializmus ügynökeiként. Az európai szociáldemokrata pártok -az amerikai imperializmus politikai és ideológiai szálláscsinálói — amerikai pártok, a háború pártjai. A jobboldali szociáldemokrata vezetők és pártjaik egyik feladata az, hogy terjesszék és tenyésszék a szociáldemokraitizmus szellemét a munkásság között, hogy ezzel megkönnyítsék a burzsoázia és különösen az amerikai imperialista burzsoázia befolyásának kiterjesztését a munkásosztály egyes rétegeire. Pártunk Központi Vezetőségének ülése rendkívül nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy a szociáldemokraitizmus a mi viszonyaink között is tovább él. Igaz, hogy az imperialisták nyílt jobboldali szociáldemokrata ügynökségeit szétvertük, az álbaloldali szociáldemokratákra is súlyos csapásokat mértünk, megteremtettük a munkásosztály egységes marxista-leninista pártját. De ez egyrészt nem jelenti azt, hogy nálunk már nincsenek jobboldali szociáldemokrata ügynökök. Másrészt a szociáldemokratizmus sokkal szélesebb körre terjed ki, nehezebben megfogható, nehezebben kiküszöbölhető, mint a jobboldali szociáldemokrácia. Miből táplálkozik és hogyan jelentkezik a mi viszonyaink között a szociáldemokratizmus? Először: A magyarországi jobboldali szociáldemokraták évtizedeken keresztül olyan emberré akarták nevelni a munkást, aki csak a saját pillanatnyi anyagi érdekeivel törődik; aki fél minden forradalmi változástól, minden újtól; aki alázatos felfelé és dölyfös erőszakos lefelé; aki maradtam korlátoltan ragaszkodik a megszokotthoz; aki nem hisz a munkásosztály teremtő erejében s nem bízik a munkásosztály államában, szemben áll a Szovjetunióval. A felszabadulás óta az egykori szociáldemokrata és pártonkívüli munkások kommunista nevelésében nagy eredményeket értünk el. Munkásosztályunk a felszabadulás óta hatalmasat nőtt öntudatban is; a munka és a harc frontján egyaránt nagy győzelmeket vívott ki, mint a nemzet vezető osztálya, kiérdemelte az egész dolgozó nép bizalmát, háláját és szeretetét. Ugyanakkor azonban a munkásosztály egy részének gondolkodásából még nem tűntek el a szociáldemokraturnus maradványai.Nem ritka jelenség például a maradiság, a megszokotthoz való ragaszkodás, a régi mellett való állásfoglalás a régi és az új harcában. Ennek megfelelően nem ritka jelenség a húzódozás az új gépektől, fejlettebb munkamódszerektől; a meg nem értés, vagy éppen ellenségeskedés az üzemekbe kerülő nőkkel és fiatalokkal szemben. Vannak még dobogók, mindennel elégedetlenkedők — sőt javíthatatlan fegyelmezetlenek, normalazítók ésbércsalók is. Mindez igen gyakran a szociáldemokratizmus maradványainak a megnyilvánulása. Másodszor: A mi viszonyaink békés, sikeres fejlődésünk megnöveli a szociáldemokratizmus táptalaját. Most, amikor kezd túlságosan is megszokottá válni a jó, nyugodt élet, könnyen terjed a kényelmesség és az anyagiasság szelleme. Erősödik egy bizonyos lapos materializmus, amely mindent egyesegyedül forinttal, vagy a fazék tartalmával akar mérni, s lebecsüli népi demokráciánk olyan vívmányait, mint az iskolák és egyetemek kapuinak kitárulása a dolgozók gyermekei felőli, mint ragyogó jövőnk megalapozása. Itt is, ott is jelentkezik az ejjuhultság és az önzés szelleme, az áldozatoktól, erőfeszítésektől, fegyelmizett munkától való viszolygás — »hiszen anélkül is megy a dolog«. A felszabadulás óta tömegesen áramlanak a munkásosztály _9Q- raiba az új dolgozói, akiknek zöme, faluról érkezik, s akik között sok a háztartásból most jövő nő. Nem kis számban kerülnek az iparbaa városi kispolgárságból, vagy polgárságból származó elemek is. Ezek "a rétegek, amelyek a múltban nem mentek keresztüt a nagyüzem fegyelmező iskoláján, magukkal hozzák és hosszabb-rövidebb ideig megtartják régi kispolgári nézeteiket, ingadozásaikat, amivel ugyancsak szülik és táplálják a szociáldemokratizmust. Hangsúlyozni kell, hogy a kényelmeskedők, dobogók, maradtak, stb. gyakran becsületes, rendes munkások, akik nem is sejtik, hogy a szociáldemokratizmus hatása alatt cselekszenek. Azt sem sejtik, hogy a jobboldali szociáldemokraták, az ellenség ügynökei gyakran felhasználják őket aljas céljaik érdekében. ..A szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdése — állapította meg a Központi Vezetőség ülése a kapitalizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben. Természetesen rendkívül fontos, hogy leleplezzük és kisöpörjük az üzemekből a kártevő jobboldali szocdemeket; az eddiginél sokkal éberebben kell folytatnunk ezt a harcot. De a szociáldemokratizmus elleni harcban döntő a rendszeres céltudatos politikai munklaa. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy abékés illúziók, a megnyugvás és az önelégültség taglalják a szociáldemokratizmust. Éppen azértlankadatlan politikai ideológiai küzdelmet kell vívnunk a megnyugvás szellemével szemben, erősítenünk kell a munkásosztály, a kommunisták harci szellemét, rá kell mutatnunk az osztályharc kiéleződésére, az ellenség aknamunkájának fokozódására. Állandó meggyőző felvilágosító munkával kell segítenünk a becsületes, de politikailag elmaradt dolgozókat, hogy megszabaduljanak a szociáldemokratizmus maradványaitól. dolgozó step érdekeit szolgálja a túlélt és pihenő napokra vonatkozó Határozat A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatot hozott a túlóra, valamint a pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzendő munka szabályozásáról. Ennek a határozatnak gyakorlati végrehajtása rendkívül felelősségteljes feladatot ró szakszervezetünk területi, üzemi bizottságaira. Hogy ennek eleget tudjunk tenni szükséges, hogy szakszervezetünk minden funkcionáriusa a rendeletet alaposan áttanulmányozza, tisztában legyen azokkal a feladatokkal, amelyek a rendelet végrehajtása során reá hárulnak. A túlórák engedélyezése, valamint a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka engedélyezése ezideig kizárólag csak a vállalati igazgatók hatáskörébe tartozott. Az új rendelet értelmében a szakszervezetek szerveinek bevonása, illetve meghallgatása, valamennyi hozzájárulása szükséges ehhez. A Rendelet végrehajtásáért vállalaton belül a vállalat igazgatója, valamint a vállalat szakszervezeti szervének elnöke felelős. A határozat érvényesítéséért, továbbá a tanácsok V. B. elnökei, valamint a szakszervezet területi bizottságainak elnökei a felelősek. A rendelet értelmében túlórát csak túlóra bizonylattal lehet elrendelni. A túlóra bizonylatokat műhelyenként, üzemegységenként sorszámszerint, okmányszerűen kell nyilvántartani és kezelni. A vállalat igazgatója köteles gondoskodni arról, hogy a hónap bármely napján, bármely dolgozónál ellenőrizhető legyen a hó folyamán felhasznált túlórák mennyisége. Mielőtt a vállalat igazgatója, valamint az üzemi bizottság elnöke aláírná a túlóraigénylést, köteles meggyőződni arról, hogy az egyes dolgozóknak az adott hónapban jogos-e, illetve megadható-e a kért túlóra. Mint már említettük a határozat nagy felelősséget ró a szakszervezeti funkcionáriusokra; biztosítani kell, hogy minden vállalatnál a határozat értelmében járjanak el. Ez a határozat is dolgozó népünk és államunk érdekeit szolgálja, tehát elsőrendű hazafias kötelességünk éberen őrködni a határozat maradéktalan végrehajtása felett. MUNKABÉROSZTÁLY A segélyekről A magyar szakszervezetek alap-szabályai feladatként jelölik meg a szakszervezet tagságáról való gondoskodást, a szakszervezeti tagság segélyezését, házasság, szülés és halálozás esetében. Szakszervezetünk megalakulása óta, július 27 óta a mai napig 240.051 forint segélyt utaltunk ki szervezett dolgozóink részére. Ez az összeg is azt bizonyítja, hogy a befizetett tagdíjak jelenős százaléka közvetett formában visszajut tagságunkhoz. Társadalombiztosítási osztály