Helyi Ipar és Városgazdaság, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-04 / 1. szám

2 Határit!é­rh­írt teljesítettük Vállalatunk múltévi tervét még október 31-én befejezte. Ebben je­lentős része van a ciánozó és pat­kányirtó részlegünknek. Az itt dolgozók lelkiismeretes, eredmé­­­nyes munkája következményeként újabb szerződéseket gyűjthettünk. A takarítónők közül jó mun­kát végeztek Rostás Lászlóné, a helyi ipar ki­váló dolgozója, valamint Bencze Józsefné, akinek teljesítménye 135 százalék körül mozog. Hídvégi Im­­réné 164, Palotai Józsefné 172 szá­zalékos, Garai Dezsőné és mások szintén normájuk lényeges túltel­jesítésével tettek ki magukért.­­ Példás munkát végeztek az üveg­tisztító és nagytakarítási részleg, valamint az adminisztráció dolgo­zói is. A terv túlteljesítését azzal ké­szítettük elő, hogy a minőségi versenyt állandóan napiren­den tartottuk a dolgozók kö­zött. A termelési értekezleteken is sike­rült — a vállalatvezetéssel kar­öltve — politikailag és gazdasági­lag alátámasztani a verseny fon­tosságát. Lelkesítette a versenyt az időnkénti jutalmazás. Az igaz­gatói alapot jól hasznosítottuk az élenjáró dolgozók megjutalmazá­­sára. Látták és ez serkentőleg hatott a dolgozókra, hogy a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos észszerű és jogos kívánságaik el­jutnak a vállalatvezetőség felé, amely a múlt évben mintegy 8300 forintos beruházással biztosí­totta a dolgozók biztonságos munkafeltételét. A jövőben még nagyobb sike­rekre számítunk, amelyet dolgo­zóink ismert munkaszeretetére, a párttal és a vállalatvezetőséggel való szoros együttműködésre, a szakszervezeti munka kollektív vi­telére alapozunk. Kertész Györgyné VB-elnök Pécsi Takarító és Féregirtó Vállalat 200.000 forint értékű villamosenergiát takarítottak meg A Debreceni Víz- és Csatorna­mű dolgozói másfél hónappal a határidő előtt eleget tettek múlt­­évi kötelezettségüknek, határidő előtt befejezték éves tervüket. E munkában kiemelkedő telje­sítményt végeztek a víztermelés­ben résztvett brigádok. Az épü­lőben lévő II. sz. vízműtelep be­ruházási munkálatain eredménye­sen dolgoztak, biztosították a vá­ros fejlesztéséhez szükséges víz­­mennyiséget. A vállalat verseny­ben van az ország összes vízmű­veivel és a Debreceni Ruhagyár­ral is. Az üzemen belül páros­verseny folyik az üzemrészek és brigádok között. A versenyben a sztahanovisták járnak az élen. Munkamódszerátadással el­érték, hogy a sztahanovisták száma négyre emelkedett, akik közül II. Szabó Istvánt, a mun­­kaérdemrend bronzfokozatá­val tüntették ki. Gábos László, Kovács József, Vásári Mihály és Kovács Józsefnek pedig a könnyűipar minisztere a helyi ipar kiváló dolgozója jelvényt adományozta. A munkaversenyben kimagasló eredménnyel dolgozott a kubikos­brigád a munkaérdemrenddel ki­tüntetett sztahanovista vezetésé­vel. 183 százalékos évi átlagtelje­sítménnyel zárták a múlt évet. A vízmű­telep karbantartó bri­gádjai jó eredményt értek el a víztermelő gépek karbantartásá­val. Lecsökkentették a gépállási időt, melynek következtében a víztermelésben 116 százalékos eredményt, a villamosenergia te­rén 200 ezer forint értékű takaré­kosságot értek el. A 40 éves gépe­ken helyes ötletekkel felújításokat alkalmaztak, így biztosították a folyamatos munkát. Az elavult gépek kicserélésére már vannak tervek, így az I. sz. vízműtelep korszerű gépekkel lesz felszerel­ve. A vállalat példás teljesítmé­nyét nagyban elősegítette, hogy az üzem dolgozói 472.500 forint érté­kű felajánlásokat tettek az év fo­­lyamán. VÁROSGAZDASÁG Megjutalmazták a legtisztább kerületeket Jól harcolt a „Tiszta Buda­pestért“ mozgalomban a V. és a XVIII. kerület. Az elis­merés sem maradt el, 10—10 ezer forinttal és vándorzászlóval jutal­mazták munkájukat. A IX., XII. és XVI. kerületek mint második helyezettek 6 ezer forint jutalom­ban részesültek eredményeik méltánylásaként. A „Tiszta Bu­dapestért“ mozgalom középső ke­rületeinek versenyében a XIX. kerület is első helyre került, s ezzel szintén megnyerte a 10 ezer forintos pénzjutalmat és a díszes vándorzászlót. A jutalom lehető­vé tette a mozgalomért legtöbbet tevő dolgozók megjutalmazását. Folyó hó 22-én délután a kerü­leti tanácsház nagyterme zsúfo­lásig megtelt ünneplő közönség­gel, kik nagy tetszéssel fogadták a kultúrműsor keretében fellépő művészek játékát. A végrehajtó bizottság elnökének beszéde után örömtől csillogó szemmel vet­ték át a dolgozók jó munkájuk jutalmát. Nyolcvanöten részesültek pénz-, 54-en könyvjutalomban, 25-en pedig díszoklevelet kaptak. A jól sikerült ünnepély lelkes hangu­latban ért véget és mindenki úgy érezte, hogy a „Tiszta Buda­pestért“ mozgalom eddig elért eredményei már magukban fog­lalják a jutalmat a kerület min­den lakosa számára. Mert ki ne látná örömmel azt, hogy lakó­helye napról napra szebb és tisz­tább lesz, kit ne töltene el büsz­keséggel az, ha lakóhelyéről min­denütt, mint tiszta, rendes helyről emlékeznének meg. Van azonban a tisztaságnak egy sokkal fontosabb következ­ménye, melyet egy közmondás fe­jez ki legtömörebben: „A tisztaság, fél egészség!“ Ez valóban így van, mert vala­mely lakóhely tisztasága mindig szoros kapcsolatban van a lakos­ság egészségügyi helyzetével, a fertőző betegségek elterjedésével, járványok kialakulásával. Tuberkulózis, tífusz, vérhas és sok más retteget fertőző beteg­ség a piszokkal, porral terjed, szóródik szanaszét. A betegsége­ket okozó baktériumok mozgásra alig képesek, de porszemekhez tapadva, mindenhová könnyen el­jutva, megbetegedést okoznak. A szemétben tenyésző baktériumo­kat pedig legyek, egerek, patká­nyok hurcolják tovább s az élel­miszerek szennyeződésének for­rásává válva fertőzik a lakossá­got. A baktériumok elszaporodá­sa, szétszóródása elleni küzde­lemben leghatásosabb fegyverünk a tisztaság, melynek fokozásával, jobbátéte­­lével legyőzhetjük a fertőző be­tegségeket, leküzdhetjük a járvá­nyokat. Ha emlékezetünkbe véssük és nem feledkezünk meg a tiszta­ság és betegségek közötti kapcso­latról, akkor értjük meg igazán a „Tiszta Budapestért“ mozgalom nagy jelentőségét, hiszen a moz­galom fellendítésével tulajdon­képpen magunkon segítünk, mert a kitűzött célok elérésével kultu­ráltabbá, egészségesebbé tesszük környezetünket. Dr. Becsei Dezső „Tiszta Budapestért“ mozgalom XIX. kerületi felelőse Az üzemi alkotmány törvényesítése elé A módosított Munka Törvénykönyv alapelveinek megfelelően ez évben újabb városgazdasági üze­mekre terjesztjük ki az üzemi kollektív szerződések rendszerét. Az új kollektív szerződések megkötése elé a dol­gozók nagy érdeklődéssel tekintenek. Ez érthető is, hiszen jogaik és kötelességeik hosszú időre szóló pontos meghatározásáról van szó. Az üzemek dol­gozói tehát elvárják, hogy az üzemi bizottságok je­lentőségüiknek megfelelően foglalkozzanak a kollek­tív szerződés megkötésének munkájával. A szocialista kollektív szerződés mozgósító és szervező erő a dolgo­zók, a szakszervezet és a gazdasá­gi szervek kezében a reájuk háruló feladatok megoldásában. Igen nagy szerepe van a munkához való új, szocialista viszony, fej­lett állampolgári öntudat kiala­­kításában. Fontos eszköz arra, hogy segítsé­gével a dolgozókat bevonjuk a ter­melés vezetésébe. Ugyanakkor meg­határozza a dolgozókról való foko­zottabb gondoskodás megvalósítá­sát. A kollektív szerződés az említett feladatoknak csak akkor válik haté­kony emelőjévé,­­ ha híven vissza­tükrözi az üzem előtt álló legfonto­sabb célkitűzések megvalósítását. Éppen ezért a kollektív szerződések tartalmi kialakítása alapvető feladat. A mz­últ évben megkötött kollektív szerződés egyik komoly hiányossá­ga volt, hogy általánosságban jelöl­te meg a tennivalókat. A hiányos, felületes tételeket tartalmazó kol­lektív szerződés nem lehet az igaz­gató és az üzemi bizottság munká­jának szilárd alapja, mert tervsze­rűtlenné teszi munkájukat. Az üzemi kollektív szerződést a dolgozók megbízásából az üzemi bizottság köti a vállalat igazgatójá­vá. Ez azonban semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a szerződést az igazgatónak és az üzemi bizottság elnökének egyedül kell elkészíteni. Érvényre kell juttatni a szer­ződés megkötésekor a Munka Törvénykönyve alapelveit, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a kollektív szerző­dések rendszerével lehetőséget nyújt a dolgozóknak arra, hogy közvetlenül részt vehessenek mun­kafeltételeik megállapításában. Jó munkát végzett a tavalyi kollektív szerződés megköésésé­nél a BORSODI VÍZMŰVEK, ahol az üzemi bizottsági ülésen megtárgyalták az üzemi kollektív szerződéssel kapcsolatos feladato­kat. Megalakították a szerkesztő­­bizottságot, amelynek tagjára egyes fejezetek kidolgozása várt. A bizott­ság esetenként összeült és a dolgozók által megtett javaslatot felülvizsgálta és figyelembe vette a szövegezésnél. Az igazgató vállalá­sait 10 tagú brigád állította össze, amelybe bevonták a műszaki dol­gozókat, a tervosztály, munkaügyi osztály vezetőit és a főkönyvelőt, valamint több értelmiségi dolgozót. Ezzel biztosították, hogy a szerző­désben konkrét kötelezettségvállalá­sok legyenek. El kell érni, hogy minden vállalatnál ilyen módszerrel kezdjenek a kollektív szerződések megkötéséhez. E nagy feladattal egyidejűleg január 5—20 között a már üzemi kollektív szerződéssel rendelkező vállalatoknál a negyedévi beszámo­lót is meg kell tartani. A negyedévi beszámolók meg­tartása nem gátolhatja a szer­ződés kötésének munkáját, sőt fel kell használni az eddig szer­zett tapasztalatok­at, a dolgozók javaslatait az új kollektív szer­ződés előkészítésénél. A megtartásra kerülő negyedévi beszámolók alkalmával egy év fá­radságos munkája kerül megvita­tásra. A vállalati igazgatók, VB- elnökök beszámolnak arról, hogy mit tettek és miként hajtották vég­re a vállalásokat. Hogyan munkál­kodtak a dolgozók élet- és munk­a­­körüköményeinek szociális és kultu­rális helyzetének megjavítása érde­kében. Alapos, körültekintő munkával szervezzék üzemi bizottságaink a beszámolói értekezleteket és azok­ra mozgósítsák a dolgozókat. Kom­munista lelkesedéssel vegyenek részt a kollektív szerződés megkö­tése és a negyedévi beszámolók megtartásának munkájában. Te­gyék a kollektív szerződést a szak­­szervezeti munka alapjává. Kovács Pál Kiszélesedett az egyeztető bizottságok jogköre Amíg a Fővárosi Köztisztasági Vállalat Egyez­tető Bizottságához 1952-ben 53 fellebbezés érke­zett, addig 1953-ban összesen 21 fellebbezéssel fog­lalkozott. Megállapítottuk, hogy a csökkenést a vállalatnál működő bérbizottságok jó munkája idézi elő. Besorolások, bérkérdések, normaügyek, munka­­védelem szempontjából a bérbizottság a legszoro­sabb kapcsol® ot tartja a dolgozókkal és kérelmü­ket a vállalatvezetőségnél legtöbb esetben eredmé­nyesen elintézi. Fegyelmi határozatokkal történő­ büntetések esetében a vállalat vezetősége igyekszik a törvény szellemében nevelő hatást kiváltani é­s ez is egyik oka, hogy a közel 2700 dolgozót foglal­koztató vállalatnál nincs sok munkája az egyeztető bizottságnak. A módosított törvénykönyv egyeztető bizottsá­gokra vonatkozó rendelkezései feltétlenül megnö­velték az EB tagjainak felelősségét. Eddig a fegyel­mi ügyekben az EB a vállalat vezetősége felé csak javaslatot tehetett, most pedig szükség esetén meg­változtathatja a fegyelmi határozatot. Az EB hatá­­rozatát mind a vállalatvezető, mind a dolgozó a közléstől számított 8 napon belül köteles végrehaj­tani. Ha nem hajtják végre, a járásbíróság segítsé­gével kell érvényt szerezni a határozat végrehaj­tásának. A Munka Törvénykönyve módosítása eltörölte :a fegyelmi határozatok közül a pénzbírságot és a szociális juttatásokból való kizárást. Az enyhítő rendeletek bevezetése megkönnyíti az EB mun­­káját. Mint hiányosság merült fel vállalatunknál, hogy a munkaügyi osztály vezetője tagja volt az EB-nek. A „Szabad Nép*’ e kérdéssel foglalkozó cikke alapján azonban megszüntettük ezt a helytelensé­get. A Munka Törvénykönyve módosítása elrendezi a bizottság tagjainak egy évre való megválasztását és a fegyelmi vétségtől eltekintve a vál­alatvezető­­ségnek nem ad lehetőséget a bizottság tagjainak felmondásához, vagy áthelyezéséhez csak abban az esetben, ha ahhoz a szakszervezet hozzá­járul. Az EB a törvényesség védelmét akkor tudja maradéktalanul érvényesíteni, ha az általa hozott határozatoknak nevelő hatásuk van. Erre vállala­tunknál a közelmúltban az alábbi esetnél volt al­kalom: K. J. dolgozónkat iszákosság és megismétlődő" igazolatlan "távolmaradások miatt a vállalat igazga­tója azonnali hatállyal elbocsátotta. A dolgozó az EB-hez fellebbezést nyújtott be, amelyben bejelen­tette azokat a­ családi körülményeket, amelyek tó­vá hozták belőle a sorozatos szabálytalanságokat. Ebben a beadványában egyben ígéretet tett arra, hogy változtat életmódján és hasznos tagja kíván lenni társadalmunknak. Az EB tárgyalás előtt kör­nyezettanulmányt folytatott és meggyőződött arról, hogy a fellebbezésben felhozott indokok helytállóak. Ezután javaslatot tett a vállalat igazgatójának K. J. munkába állítására. — Azóta eltelt idő alatt meggyőződtünk róla, K. J munkáját maradéktala­nul elvégzi, magatartása ellen kifogás nem merült fel, így válik a szocialista törvényeinkből új típusú embert formáló erő. KENDE GYÖRGY, HVDSZ központi bérbizot­ság tagja 1954 január 4. Egy délelőtt a Szabadság-fürdőben Szorgalmas munka folyik strand területén, az úgynevezet várakozási időben. Készülődnek a nyári napokra, amikor majd a felüdülést váró dolgozók tízezreinek igényeit kel kielégíteni. Húsz holdon végzik­­ parkosítást, hatszáz facsemeté ültetnek, mert tudják, hogy e évben kétszeresére bővül a me­dencék száma. Rendes napi mun­kájukhoz tartozik — amit éjje végeznek — a medencék kimo­sása és hetenkénti meszelése. Ez ma már örömmel végzik, mert a dolgozók panaszát, hogy munka­ruhájuk átázik, azzal küszöbölte ki a vállalatvezetés, hogy a sö­rösök kötényéhez hasonló vízhat­lan védőt csináltatott részükre Munkakedvüket ugyancsak növel­te, hogy a múlt év utolsó negye­dében a fürdőigazgatóság hiány­talanul biztosította a téli munká­jukhoz szükséges bundát, kucs­mát, bakancsot stb. így hát vidáman megy a munka a szabadban, csinosítják, szépítik munkahelyü­ket. Sok ötletességgel teszik kel­lemessé a szabadban való für­dést. Hulladéktéglából 25—30 mé­ter hosszú védőfalat építettek, ily­­módon védik a hideg széltől a fürdőzőket. Ezenkívül a korszerű épülethez illő portásfülkét is há­zilag összegyűjtött kövekből ál­lították össze. Senki nem monda­ná meg, hogy nem egyidőben ké­szült a nagy épülettel. Ezzel öt­ezer forint megtakarítást értek el és érvény­re juttatták a legfőbb ér­ték az ember elvét, mert lehetővé tették, hogy a két jegyszedő me­legben dolgozzon. Gogolyák VB-elnök igen nép­szerű a dolgozók között. Nemcsak víg kedélye miatt szeretik, ha­nem azért, mert mint a vállalat egyetlen szerelője és műszaki ve­zetője a munka nehezebbik ré­szét fogja meg. Az ő munkáját di­cséri a fürdőt díszítő, kőből faka­dó forrás, amely fölé egy kecses női szobor hajlik. A fürdő dolgozói között élénk a versenyszellem. Tisztasági versenyben vannak egymással. A kivétel nélkül szak­­szervezeti tagok közül Jenei Jó­zsef, Kovács Adrianna, Tassi Ist­vánné csoportvezetők, Izsó And­rás, Keller Károlyné fürdőmun­kások tesznek, különösen sokat a kiszolgálás kifogástalanságáért. Ők és a hozzá hasonló dolgozók munkája nagy mértékben hozzá­járult ahhoz, hogy a fürdőt a múlt év utolsó negyedében 10 ezer vendéggel több látogatta, mint ahogy azt előirányozták. A sportcsopportválasíttáshoz Egyesületünk 1953 december 15-től megkezdte a Vízművek, a Főkert, Gyógyfürdők, Fővárosi Csatornázási Művek, Díjbeszedő, Patyolat, Köztisztasági és Bp. MÉH Vállalat, valamint a Te­mető sportköröknél a sportcso­portok vezetőségének választását. A választások sikere érdekében a Vízművek sportkörének egyik alapszervénél, a vízműórajavító­­műhelynél mintaválasztást bonyo­lítottunk le, melyre a többi sport­kör elnökségét is meghívtuk ta­pasztalatcserére. A mintaválasztáson elhangzot­tak alátámasztották azt, hogy idő­szerű volt a sportcsoportok vá­lasztásával foglalkozni, mert igen kevés kivétellel a sportkörökön belül működő csoportok el van­nak hanyagolva és nem vesznek részt a sportkör munkájában. A mintaválasztás sikerrel járt, mert közelebb hozta a sportkör elnök­ségét a sportolókhoz, közösen vi­tatták meg a problémákat, a fel­adatokat. A csoportok végre megkapták a várva-várt asztal­i­­teniszfelszerelést és a továbbiak­ban röplabda- és sakkfelszerelés­­sel is el lesznek látva. A sport­csoportválasztás tehát elérte igazi célját, aktivizálta a tagságot és a sportcsoport vezetősége pedig megkezdte ama feladatának vég­rehajtását, hogy a dolgozók maxi­mális sportlehetőségeit biztosítsa. Udvardi János Petőfi SE

Next