Helyiipar és Városgazdaság, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
A szakszervezeti taggyűlések tapasztalatai A szakszervezeti bizottságoknak a negyedik negyedévben megtartott taggyűléseken számot kellett adniok végzett munkájukról. Biztosítaniuk kellett, hogy a tagság bátran és nyíltan elmondhassa véleményét a szakszervezeti bizottság eddigi működéséről és javaslataival segítse munkájukat. Az eddig megtartott taggyűlések tapasztalatai azt bizonyították, hogy több helyen mind a szakszervezeti bizottságok, mind a tagság megértette a taggyűlések jelentőségét és azt valóban a szakszervezeti demokrácia eszközeként használták fel. Ilyen volt az Állami Fodrászatnál megtartott szakszervezeti taggyűlés, ahol a szakszervezeti bizottság jó előkészítő munkája nyomán a tagság zöme részt vett és alaposan megvitatta az egyébként jó beszámoló egyes részeit. Igen sok hozzászóló méltatta a szakszervezeti bizottság jó munkáját, de nem rejtették véka alá a hibákat sem. Kifogásolták, hogy a szakszervezeti bizottság nem tett meg mindent a kultúrigények kielégítése érdekében. Egyben javasolták, hogy a szakszervezeti bizottság haladéktalanul tegyen erélyes intézkedést az üzemi kultúrotthon használhatósága érdekében. Kifogásolták azt is, hogy a szakszervezeti bizottság nem ad megfelelő nyilvánosságot a fodrász dolgozók munkájának, különösen a sajtón keresztül. Megvitatták a szervezett és szervezetlen dolgozók közötti kapcsolat, illetve különbség kérdését is. Hasonlóan jól sikerültek a Kiállítást Tervező és Kivitelező Vállalatnál, a XV. kerületi Vegyesipari Javító Vállalatnál megtartott taggyűlések, ahol a tagság elismerte a szakszervezeti bizottság által elért eredményeket és utat mutatott a következő negyedév munkájához. Eredménynek tekinthető az is, hogy több vállalatnál — például a Fővárosi Finommechanikai Vállalatnál, a XXII. kerületi Vegyesipari Javító Vállalatnál — a tagság felelősségre vonta a szakszervezeti bizottságot el nem végzett munkájáért, illetve bírálta, hogy nem gondoskodik megfelelően a bizalmi hálózat kiépítéséről, s a meglevő bizalmiakkal sem foglalkozik rendszeresen. Külön elismerés illeti ezeken a helyeken a tagságot azért is, mert nemcsak megállapították a hibákat, hanem határozatot is hoztak a hibák kijavítása érdekében. A jó tapasztalatok ellenére azonban, sajnos, nem mondható el, hogy a vállalatok többségénél megértették volna a szakszervezeti taggyűlések jelentőségét. A legtöbb helyen maguk a szakszervezeti bizottságok nem tartották magukra nézve kötelezőnek a taggyűlések gondos előkészítését. Elmulasztották, hogy a tagságot a bizalmiakon keresztül felkészítsék a taggyűlésre. Nem közölték a napirendet sem. Így a legtöbb helyen a tagság 20—40 százaléka vett csak részt a taggyűléseken. Nem nagy számban bár, de előfordult, hogy egyes szakszervezeti bizottságok nem tartották kötelezőnek a taggyűlés megtartását. Az ilyen esetekben a tagság lépjen fel erélyesen a szakszervezeti bizottsággal szemben, követelje a taggyűlés összehívását és éljen demokratikus jogaival, összevetve a negyedik negyedévi taggyűlések tapasztalatait, megállapítható, hogy a jövőben a szakszervezeti bizottságoknak sokkal nagyobb gondot kell fordítani az előkészítésre. A tagság pedig éljen a szakszervezeti demokrácia által adott lehetőségekkel. Vegyenek részt minél nagyobb számmal a taggyűléseken és nyilvánítsák véleményüket a szakszervezet munkájáról. A Fővárosi Hangszerkészítő Vállalat jelenti ! Egy millióval túlteljesítjük a tervet — visszafizetjük az ártámogatást Vállalatunk 1957. évi tervét november 21-én teljesítette. December 31-ig a terv 1 000 000 forinttal való túlteljesítése várható. Kötelezettségünknek a vállalt határidő előtt 15 nappal eleget fogunk tenni, vagyis a január 15-én esedékes szállítást december 31-re teljesítjük. Vállalatunk jó eredményei elsősorban dolgozóink öntudatának, szakképzettségének köszönhetők. A dolgozók javaslatára visszatértünk a darabbéres rendszerre, amivel termelékenységünk megemelkedett. Vállalatunk az elsők között volt az országban, ahol február 1-vel visszaálltak a darabbéres rendszerre. Eredményünk elérésében döntő volt az a tény, hogy a termelés növelésére operatív műszaki intézkedéseket tettünk. Orgonaüzemünkben a helyhiány megszüntetésére új épületet emeltünk, amivel a termelékenysége 15 százalékkal nőtt. Fémipari részlegünket a Kőris u. 19. sz. alá helyeztük át. A fémgépműhely dolgozói rossz szociális körülmények között, pincehelyiségben dolgoztak, jelenleg pedig kedvező feltételek mellett, egészséges helyiségekben. Faipari gépműhelyünk is pincehelyiségben volt, ahol állandó talajvíz veszély fenyegetett. Ezt a műhelyt az udvarunkban levő szín megnagyobbításával és körülfalazásával szintén új üzemhelyiségben helyeztük el december 31-ig. Műszaki gárdánk jó munkáját dicséri az, hogy ezeket az átszervezéseket és áthelyezéseket úgy hajtotta végre vállalatunk, hogy abból termeléskiesés nem származott. Komoly eredmény továbbá az, hogy az I. negyedben veszteséges vállalatunk a II. negyedtől kezdődőleg nyereségessé lett és az állami ártámogatást december 31-ig államunknak visszafizetjük. SCHUH KÁROLY KISS ENDRÉNÉ VESZÉLY GYÖRGY sz. b. elnök MSZMP titkár h. igazgató Új klubot avattak a XI. kerületben A XI. ker. Házkezelési Igazgatóság dolgozói szóvá tették a szakszervezeti bizottságnak, hogy jó lenne egy olyan helyiség, ahol az egyébként is öszszetartozó kollektíva esténként össze tudna jönni és szolid szórakozással kellemesen eltölthetné az estéket. Az elgondolást tett követte. A pártvezetőség, a vállalatvezetőség és e szakszervezet összefogott, s két hét alatt az ebédlőből klub született. Új köntöst vettek magukra a falak, új csillárok és falikarok szórják a fényt a klub kincseire: a televízióra, a magnetofonra, a rexbiliárdra, a könytárszekrényre, a rádióra és a képes folyóiratokra. A függönyökön barátságosan süt be a téli napsugár, a cserépkályhában dorombol a tűz, s ahogy a belépő körültekint, az az érzése, hogy ez valóban családias kis fészek. Ez a kis klub nemcsak szórakozó hely, hanem a továbbtanulás, az iskolán kívüli népművelés és a kultúra kis támaszpontja is. Népszerű előadásokkal, Dia-vetítéssel és műsorokkal tarkítják a téli estéket. A dolgozók kevés dolgot fogadtak ilyen örömmel, mint ezt a klubot, s remélhetőleg a látogatottság sem csökken. Köszönet jár a pártnak, a vállalat igazgatójának, és a szakszervezeti bizottságnak, de elsősorban a dolgozóknak, akik munka után felépítették, kicsinosították és otthonossá tették klubjukat. Csikvári Dezső H. V. TANÁCSAI Több dolgozó részéről felvetődött a kérdés: mennyi a kocsisok munkaideje, és a törvényes munkaadón túl végzett munkáért (túlmunkáért) milyen díjazás illeti meg őket? A kocsisok (hajtó-rakodók), kocsikísérők (utazó-rakodók) és lóápolók (etetők) bérezését és munkaidejét a munkaügyi miniszter 11/1957. (VIII.) M. v. M. sz. utasítása szabályozza. Ennek értelmében a kocsisok, kocsikísérők, és lóápolók munkaideje havi 210 óra. A havi 210 órán felül teljesített munkáért az alapórabéren, illetve a teljesítményért járó kereseten felül túlórapótlékátalány illeti meg a dolgozókat. A túlórapótlékátalány összege: 211—250 óra havi munkaidő után 40.— Ft 251—280 óra havi munkaidő után 80.— Ft 281—310 óra havi munkaidő után 120.— Ft 311— órától havi munkaidő után 150.— Ft Heti pihenőnapon (vasárnap) teljesített munkaórákat — amennyiben a dolgozó más munkanapon pihenőnapot nem kapott — a havi teljesített munkaidőbe nem szabad beszámítani. Erre az időre a dolgozót alapkeresetén felül 100 százalékos pótlék illeti meg. . A munkaszüneti napokat napi 8 óra munkaidővel a havi munkaidőbe be kell számítani. Munkateljesítés esetén a 8 órán felüli tényleges munkaórák is beszámítanak a havi munkaidő keretébe. Tlaisz József, a Keceli Tőzegbánya dolgozója azt kérdezi, hogy betegállományban levő dolgozónak a munkaviszonyát meg lehet-e szűntetni? A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 37. paragrafusa b) pontja értelmében nem lehet felmondással megszüntetni a beteg dolgozó munkaviszonyát a keresetképtelenséget okozó betegség alatt és az azt követő 15 nap elteltéig, legfeljebb azonban keresőképtelenségének első napjától számított egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig. Milyen kártérítési kötelezett!** gök van az SZTK biztosítottak* nak túlfizetések esetén? A 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 73. §-a a segélyezési (táppénz stb.) túlfizetések megtérítéséval kapcsolatosan úgy rendelkezik, hogy a dolgozót a kár megtérítésére a téves kifizetéstől, illetőleg a szolgáltatás jogtalan igénybevételétől számított 30 napon belül írásban kell kötelezni. Ha az értesítést a vállalat (kifizetőhely) az említett 30 napon belül elmulasztja, illetve csak 30 napon túl történik, akkor a dolgozó a túlfizetés (okozott kár) megtérítésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés, illetve a szolgáltatás jogtalanságáról tudomása volt (rosszhiszeműség), vagy a téves kifizetést, illetőleg a szolgáltatás jogalap nélküli megállapítását maga idézte elő (helytelen adatok bemondása stb.). Ezekben az esetekben a dolgozót a kár megtérítésére csak a vállalat (kifizetőhely) társadalombiztosítási tanácsának (T. T.) határozata, fellebbezés esetén az illetékes szakszervezet területi bizottságának határozata kötelezheti. Ha a dolgozó a szakszervezeti területi bizottság határozatát is sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel fordulhat a vállalat (kifizetőhely) székhelye szerint illetékes járásbírósághoz (városi bírósághoz, illetőleg Budapesten az illetékes kerületi bírósághoz. A 6/1953. (II. 8.) M. T. számú rendelet 14. §-a szerint a családi pótlék jogtalan igénybevételével keletkezett kárt a dolgozó, amennyiben azt jóhiszeműen vette fel, a jogtalanul felvett családi pótlék legfeljebb 3 havi összegének erejéig köteles megtéríteni. Ezen túlmenő megtérítési kötelezettség csak a rosszhiszemű felvevőt terheli.. Amennyiben a dolgozó a jogtalanul felvett családi pótlék visszafizetésére vonatkozó munkáltatói felszólítást sérelmezi, az ügyet döntés végett az 1/1952. (XI. 2.) SZOT számú szabályzat 26. §-a értelmében a munkáltatónak a társadalombiztosítási tanács elé kell terjesztenie. A társadalombiztosítási tanács határozata ellen — végsőfokon — Budapesten a fővárosi tanács, vidéken a megyei tanács végrehjató bizottságához lehet fellebbezni. ÜZij &SZISM0Dűft iffy inffyYA A FŐVÁROSI takarítovallalatnAl A BUDAPESTI RUHANEMÜJAVfTO VALLALATNAL — Egy kis stoppolág kelleni elvállalják? — Ó, hogyne, tessék meg várni... — Amióta Zátopek edzésmódszerével készülök a kiszállásokra, minden alkalommal világcsúcs beállítással érek a küldött helyre ! A FŐVÁROSI CSATORNÁZÁS! MÜVEKNÉL — így oldottuk meg, hogy ne kelljen állandóan felszedni a burkolatot, s A KÉMÉNYSEPRŐ VÁLLALATNÁL — Kéményseprőt látok, szerencsét találok? Lehet, hogy az Újévben nálunk is lesz prémium? A FŐVÁROSI VÍZMÜVEKNÉL — Lefektettük ezt a pontházat és így elértük, hogy a negyedik emelet is ugyanannyi vizet kap, mint az első, a fővárosi köztisztasági hivatalnál — Bácsiké:», azonnal menjen a szomszéd utcába, valaki leszórta a cigarettahamut. A VEGYESIPARI JAVÍTÓ VÁLLALATNÁL — Vigye ezt a csokor virágot a Vállalatának, tartsa meg a konyakot, hálám és elismerésem jeléül az olcsó és gyors munkáért. A budapesti Állami fodrászatban — Nézd, hogy megsértették szegényt, valaki borravalót akart a zsebébe csúsztatni... A HÁZKEZELÉSI igazgatóságnál — Nézze csak, lakó kartárs, már megint nem jelentette, hogy sérült az ajtaja! Ha mégegyszer előfordul, megtesszük az intézkedést... V patyolat vállalatnál — Parancsoljon, elkészült s. fehérneműje! — Hiszen még oda sem adtam ... — Na látja, ilyen gyorsan dolgozunk mi! (Pogány Sándor rajzai)