Helyiipar és Városgazdaság, 1962 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Az újítók és ftalálók III. Országos Tanácskozása »Gyorsabban meg kell honosítanunk a termelésben az élenjáró tudomány, a technika eredményeit, az újítók tapasztalatait.« E jelszó fogadta az Újítók és Feltalálók III. Országos Tanácskozásának részvevőit. A tanácskozás beszámolója foglalkozott az eredményekkel és a hiányosságokkal, különösen hangsúlyozva az újítási feladattervek szerepét, készítésének fontos mozzanatait és a dolgozókkal való közlését, egyben rámutatott a jelenlegi feladattervek hibáira is. Nagy érdeklődést váltott ki a beszámoló azon része, amely az újítások elbírálásával foglalkozott. 1960-ban a benyújtott 253 ezer újításból 117 ezret fogadtak el, éppen ezért hívta fel a figyelmet az elbírálás komolyságára, alaposságára, amely döntő fontosságú az egész újítómozgalom szempontjából. Az elbírálóktól elvárjuk — mondotta az előadó, Tasnádi elvtárs —, hogy félretéve a személyes érdekeket, sőt a vállalati érdekeket is, az újítási javaslatot elsősorban népgazdasági szempontból kell értékelni és ennek megfelelően kell a döntést meghozni. Ennek a kérdésnek egy másik fontos tényezője az, hogy ha elutasításra kerül az újítás, minden esetben félreismerhetetlenül meg kell indokolni az elutasítás okát. Ezzel elérjük, hogy a ■ dolgozók megértik az elutasí- ’ tás okát, nem kedvetlenednek ■ el, nem csökken aktivitásuk. Varga György elvtárs, a Szaktanács titkára, hozzászólása során rámutatott arra, hogy a szakszervezetek —bár jelentős és sokirányú munkát végeztek — nem elégedhetnek meg az eddigi eredményekkel. • Többre, felelősségteljesebb munkám van szükség. Fel kell lépni a mozgalmat gátló hely-; lesen, káros nézetek ellen. A vitában felszólaltak hang-;súlyozták, hogy ma még nem ; minden vezető támogatja kel ldén az újítómozgalmat és kü-!jonösen többet kell tenniük a jövőben az elfogadott és hasz- nosnak talált újítások felhasz- nálása terén. Többen elmon- ■ dották, hogy a gazdasági ve- zetők közül sokan inkább a beruházásokért kilincselnek, ugyanakkor nem használják fel az újítók segítségét, a dől-'o gozók szorgalmát, pedig sokkérdés ezzel is megoldható lenne. Sérelmezték azt is, hogy hónapokig, sőt több esetben évekig is elhúzódnak az újítások elfogadása. Ilyen esetekben több segítséget és aktivitást várnak a szakszervezeti bizottságoktól is. Ennek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy az újítási feladattervre vonatkozó kérdéseket megbeszélik a dolgozókkal és az újítókkal, a segítségnyújtást megszervezik, elősegítik az újítók patronálását ezzel közelebb hozzák az új írókat a műszakiakhoz a feladatok megoldásánál. Különösen gondot kell fordítaniuk az újítók megbecsülésére, aminek nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a dolgozók részéről is meg kell nyilvánulnia. A III. országos tanácskozás felhívás kibocsátásával ért véget. December 4-től 15-ig Moszkvában tanácskozott az V. Szakszervezeti Világkongresszus. Jelképnek is szép és kifejező: a moszkvai Kreml vadonatúj, hatalmas kristálypalotájában, ahol néhány hete még a kommunizmus felépítésének nagyszerű programjáról tárgyaltak a Szovjetunió kommunistái, december közepétől a világ dolgozóinak közös akcióprogramjáról tanácskoztak több mint tíz napon keresztül a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusának résztvevői: 130 ország 143 millió szervezett dolgozójának képviseletében, ezerkétszáz küldött. Ez a kongresszus a nemzetközi szakszervezeti mozgalom eddigi legjelentősebb, legszélesebb körű találkozója volt, amely új utakat tárt fel a szakszervezeti viágmozgalom fejlődésében, egységének erősítésében. Külön jelentőséget adott ennek a kongresszusnak, hogy a nyugati szakadár szakszervezetek jobboldali vezetőinek minden erőlködése ellenére tömegével vettek részt az úgynevezett Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó tagszervezetek képviselői. A 35 tagú japán delegáció például az ország valamennyi szakszervezetét képviselte, s főként Latin- Amerikából és Afrikából érkeztek küldöttek, akik, ha mindenben nem is értettek egyet a Szakszervezeti Világszövetség programjával és céljaival, a nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítésére kívánják fordítani munkájukat. A kérdés így vetődött fel a kongresszuson: mit tehetnek a szakszervezetek az embenség oly fontos problémáinak megoldásáért, mint a béke, a gyarmatosítás végleges felszámolása, a dolgozók jobb, emberségesebb munka- és életkörülményeinek kialakítása a tőkés országokban stb. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió miniszterelnöke világos, egyértelmű feleletet adott erre, amikor hangoztatta, hogy ez a kongresszus a világ dolgozóinak legszélesebb, legreprezentatívabb tanácskozása.A Szakszervezeti Világszövetség a dolgozók érdekeiért folytatott önfeláldozó harcával kivívta a világ dolgozóinak mélységes megbecsülését — hangsúlyozta. — A világ dolgozói különösen azt a tényt értékelik nagyra, hogy az SZDSZ eltökélten és következetesen harcol a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, az általános és teljes leszerelésért, a szégyenletes gyarmati rendszer végleges felszámolásáért.« A tanácskozások négy fő kérdés körül csoportosultak. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom feladatainak és erői összefogásának meghatározása a béke megóvásáért vívott világméretű harcban. Louis Saillant, az SZDSZ főtitkára beszámolójában erőteljesen aláhúzta, hogy a szakszervezeteknek a világ minden részén meg kell magyarázni, honnan és miért fenyeget a háborús veszély, felvilágosító munkájuk további kiterjesztésével, a szervezőmunka megjavításával, az egység gondolatának még szélesebb tömegekbe való bevitelével és a hitéért harcoló minden népi-nemzeti erővel a legszélesebb körű kapcsolatokat létesítve. A gyarmati rendszer végleges megszüntetésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalók, a kolonializmus és a neokolonialista törekvések ellen harcoló népek fokozott támogatása. Az alapvető probléma itt az, hogy ki kell alakítani a még gyarmati sorban levő országokban, s a már felszabadult népek között is valamennyi gyarmatosítás elleni erő összefogását és cselekvő egységét. Az újonnan felszabadított országokban ki kell fejleszteni a nemzeti függetlenség és a gazdasági önállóság megszilárdításának alapvető tényezőjét, a nemzeti ipart. Különösen ezeken a területeken kell élesen leleplezni a szakadár szakszervezeti vezetőket, a dolgozók ellenségeit. A szakszervezeti világkongresszus felhívta ezért a világ dolgozóit, sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a gyarmatosítás és imperialista agressziók nélküli világ megteremtéséért. A tőkés országok dolgozóinak harca a monopóliumok ellen politikai, gazdasági és szociális követeléseikért. A kongresszus ezeknek a kérdéseknek a megvitatására határozta el, hogy az ifjúmunkások helyzetével foglalkozó nemzetközi konferencia és a dolgozó nők második nemzetközi szakszervezeti konferenciájának az összehívását indítványozza. A szakszervezeti világmozgalom egységének továbbfejlesztése és kiszélesítése, mint e feladatok megoldásának kulcskérdése. A Szakszervezeti Világszövetség és az V. szakszervezeti világkongresszus felhívott minden dolgozó, minden szakszervezetet, hogy szigeteljék el az egységbontókat, fejlesszék a proletár nemzetköziség szellemében testvéri és baráti kapcsolataikat, szélesítsék egységmozgalmukat Ugyanakkor keresik a további együttműködés lehetőségeit a Szakszervezeti Világszövetséghez nem tartozó különböző szakszervezetekkel. A kongresszus vitája során helyenként, részletkérdésekben elhangzottak ugyan helytelen nézetek, a világ szervezett dolgozóinak »csúcsértekezlete« azonban az alapvető célok, tennivalók ügyében teljes egyetértésre jutott. Határozatában, akcióprogramjában, a világ dolgozóihoz intézett felhívásában akcióegységre hívja a világ dolgozóit a tartós béke biztosításáért, az általános és teljes leszerelésért, a német békeszerződés megkötéséért, a nyugat-berlini helyzet rendezéséért, a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolásáért. A magyar szakszervezetek nevében Brutyó János főtitkár hangsúlyozta Moszkvában, hogy helyesli és elfogadja az SZVSZ akcióprogramját, amely a világ dolgozóinak legfontosabb harci feladatait összegezi. A moszkvai kongresszust a világsajtó is a nemzetközi munkásmozgalom története egyik legjelentősebb eseményeként könyvelte el. A tanácskozásoknak több száz nyugati újságíró is szem- és fültanúja volt, s Párizs, London, New York és Bonn nagv lapjai fájdalmas melankóliával írtak a kongresszuson kibontakozott szakszervezeti egységről. S ennek az egységnek, az egység mögött álló erőnek a tudatában bátran foghatunk hozzá a világkongresszus határozatainak végrehajtásához nálunk. Magyarországon is. Kocsis Tamás : NAGYVILAG BÁNT ISi nt1 A szovjet kormány jegyzékben javasolta, hogy I moy. *1. | Genfben újból flljön össze a háromhatalmi atomértekezlet. I „ . I Hruscsov és Kekkonen finn köztársasági elnök Novoszibirszk- I «**•i ben Finnország semlegességéről és Észak-Európa békéjéről tárgyalt. | .. I Kennedy elnök a Fehér Házban nyilatkozatot adott Adzsubejnek, ■s az Izvesztyija főszerkesztőjének, amelyben a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának szükségességéről beszélt. 28. Összeült Genfben a háromhatalmi atomértekezlet. A franciaországi politikai feszültség fokozódásának következtében általános közlekedési és közüzemi sztrájk tört ki. lop. I Utcai harcok Dominika fővárosában. Az ellenzék a diktatórikus L- I kormány megdöntésére szólít fel. Ünnepélyesen fogadták Indiában Gagarin őrnagyot. II . Hruscsov szovjet miniszterelnök tárgyalásokat strrv-1------*•___________ tatott Lange norvég külügyminiszterrel. Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának vitáját. Az Egyesült Államoknak manőverezéssel sikerült a kérdést egy évvel ismét elodáznia. HsZi,Uigrik vérfürdöt rendeztek Algír utcáin. Tizennégyen meghaltak, harmincan megsebesültek. 6 5 bail Ba,aBUer vezetésével katonai junta vette át a hatalmat Dominikául kongresszusa. meenylW * Szakszervezeti Világszövetség V. 5- Csembe zsoldosai megtámadták a katangai ENSZ-haderőket. 6. MagyarországraNSZ ügyvezető főtitkára bejelentette: ellátogat I-----összeütközések Goában a portugál katonák és a hazafiak között. I 8.| Kikiáltották Tanganyika függetlenségét, felemelését b°nnÍ hadügyminiszter bejelentette a katonai szolgálati idó |o | Hruscsov elvtárs beszédet mondott a Szakszervezeti Világszöv I I vétség kongresszusán. Adenauer és de Gaulle a német kérdésről tárgyalt Párizsban. Ilis A szovjet kormány visszahívta tiranai diplomáciai misszióját és I-----is távozásra szólította fel az albán nagykövetséget. 112.1 K„üZ?aJetJ1,?.iő ífszéket intézett az Egyesült Államokhoz, amely. *eretet tartóztassák le és adják ki a szovjet hatóságoknak a háborús bűnös Heusinger NATO-tábornokot. |13.| uosMIellenCSaPatok 41talános támadást indítottak Csembe zsol___India a Biztonsági Tanácshoz fordult Goa ügyében. 114.1 *,»“?*"* és az Egyesült Államok megállapodtak a lesze-*- relési bizottság összetételében. I * I Befejeződött a Szakszervezeti Világkongresszus. 118.1 Elisabethville az ENSZ-csapatok ellenőrzése alá került. Az indiai csapatok harcot indítottak Goa, Damao és Diu portugál gyarmati területek felszabadításáért. 119.1 Goa felszabadult a 450 esztendős gyarmati rendszer alól. Sukarno indonéz elnök kiadta parancsát Nyugat-Irlán felszabadítására a holland uralom alól. 120. 1 Százezres tömegtüntetés Párizsban az ultrák ellen. Az ENSZ politikai bizottsága újból határozatot hozott: tárgyalni kell az algériai kérdés megoldásáról, . Van társadalombiztosítási szakirodalom Szakszervezetünknek, a »Helyiipar és Városgazdaság« című linja decemberi számában Vágó Imre elvtárs cikket írt "Az eredményesebb munka feltétele« címmel. A cikk foglalkozik a Békés Megyei Bizottság társadalombiztosítási tevékenységével. Valóban fejlődés van a segélyezés, beteglátogatás, az üdültetés, a nyugdíjelőkészítés, a nők és fiatalkorúakkal való foglalkozásban, az idevonatkozó határozatok betartásában. Helytálló a cikkben, hogy Békés megye vízellátása igen szegényes, pedig az a higiénia alapfeltétele. A szakszervezet Központi Vezetősége tárgyalta a második ötéves terv célkitűzéseit és állást foglalt Békés megye vízellátása érdekében is. A továbbiakban a cikk fejtegeti, hogy a jó munka végzéséhez elengedhetetlen a szakmai tudás fejlesztése. A cikk írója panaszolja, hogy nincs irodalom a társadalombiztosítási munkához az aktíváknak. A Táncsics Könyvkiadó Vállalatnál be lehet szerezni anyagot, de úgy vélem, a vidéki könyvesboltokban is — a következő szakirodalmat: az új társadalombiztosítási jogszabályokat, az új nyugdíjtörvényt, a családi pótlék, a Társadalombiztosítási Tanács feladata a törvényesség védelmében. Ezenkívül kiadásra került a szakszervezetünk részéről a Társadalombiztosítási Figyelő és újabban az Aktivisták Tájékoztatója is foglalkozik szakmai kérdésekkel. Gondolom, hogy valóban helyes a törekvés Békés megyében is, hogy minél jobban foglalkozzunk a dolgozók mindennapi kérdéseikkel és ezt egyrészt úgy lehet elérni, hogy a szakmai tudásunkat növeljük. Szanyi Dezső a HV TANÁCSÁT ♦ V. 3. egyik vidéki helyiipari vállalat dolgozója, levelében szóvá tette, hogy a vállalatnál a munka normáját — új techno ílógiai eljárás bevezetésével egy időben — megváltoztatták. Jöljgos volt-e a vállalat eljárása, mivel úgy tudja, hogy évente ► csak egyszer lehet a vállalatnak a munkanormát megvál toztatni. A vállalat vezetőinek ezen ► intézkedése helyes volt, mivel ► a technológiai eljárás megvál► toztatása következtében csőkeként az egy termék előállítá► sához szükséges munkaidő. De ► ugyancsak helyes akkor is a ► munkanorma megváltoztatása, ► ha a munkagép kapacitása ► változik meg, vagy egyéb ► olyan műszaki szervezési intézkedés történik, mely hoz► rájárul a munka termelékeny- ségének növeléséhez. A munkanormák megállapításának, megváltoztatásának és rendszeres karbantartásá► nak rendjét a 22/1961. (VI. 9.) ► számú kormányrendelet szabályozza és többek között ki► mondja: ► -IV. fejezet 8. § (1). A normákat azonnal meg kell változtatni: [ a) műszaki és szervezési ► változások (új technológia bevezetése, a gépkapacitás megváltoztatása, egyedi gyártásról [sorozatgyártásra való áttérés ► stb.) esetén a változás arányáéban, továbbá újítás esetén, a) natuunik, hagy megál-lapításuk hibásan történt, olyan mértékben, amely a hi-ba kiküszöböléséhez szüksé- l ges, c) ha az ideiglenes norma érvényességi ideje lejár. 1 (2) Az (1) bekezdés a) pont-ja nem érinti az újítók és az újítást önként átvevők ked-! vezményeire vonatkozó ren-! delkezéseket.« A levélben említett évente ! egyszeri rendezést a rendelet! valóban tartalmazza, de az | nem a felsorolt esetekre vonnatkozik. A vonatkozó rende- let előírja, hogy a vállalat j igazgatója a rendeletben meg-› állapított feladatok végrehaj- › tása érdekében éves, esetleg› féléves időszakra külön intéz- › kedési tervet köteles kidol › gozni. Ezen intézkedési terv › ben kell többek között szabá- ” lyozni a munkanormák rend- szeres ellenőrzését, felülvizsgálását . Az ily módon végrehajtott felülvizsgálatokból, ha meg-alapozottan kitűnik, hogy a norma már nem felel meg a rendeletben meghatározott kö- vetelményeknek, azt a 8. § ] esetén kívül is meg kell vál-- toztani. Ilyen esetben azon-ban ugyanazon munkáknál évente legfeljebb egy alka-lommal szabad a normát megváltoztatni. Így dolgoznak és élnek a szocialista brigádok A Fővárosi Kommunális és Szolgáltató Vállalatok szocialista brigádvezetői részére decemberben értekezletet tartottunk a Közmű Szolgáltató Igazgatósággal közösen. A tanácskozáson részt vett néhány vállalati igazgató és a szakszervezeti bizottsági titkár is. A brigádvezetők beszámoltak brigádjaik életéről, munkamódszerükről és tanácsokat adtak egymásnak. Kovács Lajos elvtárs, a Fővárosi Csatornázási Művek egyik szocialista brigádjának vezetője hozzászólásában többek között elmondta, hogy a brigádjuk vállalásai között az elvtársi segítségnyújtás van előtérben. Ő, mint brigádvezető is szívesen foglalkozik a fiatal dolgozókkal, de a brigád nagy élettapasztalattal rendelkező tagjai is készséggel adják át munkamódszerüiket a brigád fiatalabb tagjainak. Varga István elvtárs, a Vívművek gépkonajavító műhelyének szocialista brigádvezetője arról számolt be, hogy a brigádon belül egsére mélyebb tartalmat kap a szocialista együttélés és a szocialista módon végzett munka. Arra törekszenek, hogy a gépkocsivezetőkkel is szocialista emberhez illő kapcsolatot alakítsanak ki. Papp Tibor, elvtárs a Fővárosi Vízművek elfogadója elmondta, hogy a vállalatvezetőség és a szakszervezeti bizottság is rendszeresen foglalkozik a szocialista brigádmozgalommal, gyakran meglátogatják a brigádokat, és biztosítják a feltételeket a brigádoknak vállalásaik teljesítésében. Részletesen ismerhette a nagy felszíni vízmű ,Zalka Máté nevét viselő szo► cialista brigád tevékenységét. A héttagú brigád termelési ► vállalásai teljesítése mellett a ► szocialista együttélésre ,és önképzésre is nagy gondot fordít. A brigád három tagja ► technikumba jár, többi tagjaszakmai és politikai oktatásiban vesz részt Valamennyien rendszeres olvasói az üzemi könyvtárnak. Vállalásaik közül kiemelkedik aSzlágyi Erzsébet Állami Gyermeknevelő Intézet úttörőcsapatával kötött szerződésük. A brigád vállalta az intézet állóeszközeinek és politechnikai oktatás céljait szolgáló szerszámok, gépek és egyéb felszereléseinek állandó javítását és karbantartását, hogy az úttörőkkel megismertetik brigádjuk tevékenységét. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a két úttörőraj negyedévenként beszámol a tanulmányi eredményeiről, és kultúrműsorral kedveskednek a Fővárosi Vízművek dolgozóinak és családtagjainak. Az intézet tantestületének tagjai vállalták az állami oktatásban részt vevő brigádtagoknak a beszámolókra és vizsgákra való felkészítését. AZalka Máté szocialista brigád élete és munkája szemléletesen igazolja, hogy a szocialista brigádmozgalom valóban fejlettebb formája a szocialista munkaversenynek. Váraljai Ferenc TAKARÉKOSKODJUNK• Mint most mindenütt, úgy a IX., Házkezelési Igazgatóságnál is nevezetes napokat élünk. Nagy munkában is találjuk a KST ügyintézőket, Percze Nagy Katalin és Szabó Mihály szakszervezeti aktívákat. Hogyne, mikor 352 tag részére 414 000 forintot és közel 10 000 forint kamatot kell vissza-, illetve kifizetniük. Nagy munka, nehéz munka ez így összesűrítve, de szívesen csinálják, mert hiszen sok embernek, főleg gyermeknek okoznak ezzel örömet, így karácsony előtt. Ugyanis a betét, ez az előzetes takarékosság a legtöbb KST-tag szerint elsősorban ajándékozási célokat szolgál, főleg a gyermekek számára. Ezzel kívánják a szülők az ajándékozásra szánt összeget kiegészíteni, s ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan egy betevő részére mintegy 1200 forint kerül kifizetésre, a takarékoskodó szülők gyermekeinek bizonyára igen nagy örömet fognak okozni ajándékaikkal. A KST útján való takarékoskodás ebből a szempontból is nagy jelentőségű, de — amint többen is elmondják — van egy másik előnye a közönséges takarékbetéttel szemben. Takarékbetétkönyvről ugyanis mindig csak a betett összeget lehet kivenni, többet nem. Ezzel szemben egy KST-tag, ha évközben valami rend-kívül fontos okból nagyobb összegre van szüksége, a KST- től havi betétje 24-szereséig, legfeljebb azonban egyhavi fizetésének megfelelő összeg erejéig kölcsönt kaphat. És ez a betevők szerint igen nagy segítség. A tagokkal beszélgetve meggyőződhetünk, hogy az egyéni takarékosság a KST módja szerint egyre népszerűbb lesz, ezt az állításunkat a számok is bizonyítják. Az elmúlt esztendőben viszszafizetett KST-nek a kamatokkal együtt 273 személy részére 334 000 forintot, az 1961 évben visszafizetett összeg nagysága már 352 fő részére 423 000 forint volt, ami igen tekintélyes, több mint 25 százalékos emelkedést jelent És mit mutat az a körülmény, hogy a takarékossági mozgalom egyre szélesebb körben terjed és a megtakarított összeg nagysága is arányosan növekszik? Jelenti egyrészt hogy a dolgozók — akár ajándékvásárlási, akár tartósabb, nagyobb értékű fogyasztási cikkek vásárlása céljából takarékoskodnak — egyre igényesebbek lesznek, s másrészt ezeket az igényeiket egyre inkább ki is tudják elégíteni, mert ma már van miből takarékoskodniuk. Kiss Endre4