Helyiipar és Városgazdaság, 1966 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

A bűnös felelőtlenség következménye: három halálos áldozat Ibinél áldozatokat követelt a könnyelműség, a felelőtlenség és a laza ellenőrzés. December 9-én Fekete Béla bádogos szak­munkás a XIII. kerületi Ház­kezelési Igazgatóság dolgozója a Váci út 8. számú ház tetőze­téről lezuhant. Ráesett a jár­dán haladó járókelőre, aki a helyszínen szörnyethalt. Feke­te Béla a mentőautóban halt meg­ December 12-én Vukovich Sándorné házfelügyelő, egy hat­éves kisfiút egyedül engedett fel a személyfelvonón. A kis­fiú kiszállásnál a negyedik emeletnél a lift és az akna kö­zé szorult. Mire ki tudták sza­badítani, meghalt. A harmincéves bádogos szak­munkás fiatalembert felesége és kiskorú gyermeke többé már hiába várja haza. A vizsgálat megállapította, hogy a bizton­sági öv a sérült mellé volt té­ve a tetőn. Ha használta volna, ma is élhetne. A kettős tragé­diát elsősorban a dolgozó köny­­nyelműsége okozta. De meg­előzhették volna vezetői is, ha nem elégednek meg figyelmez­tetésével, hanem azonnal el­tiltják a munkától, miután többször nem használta a biz­tonsági övét. Felelősségük mér­tékét a vizsgálat alapítja meg, de Fekete Béla és a járókelő életét m­ár semmilyen felelős­­ségrevonás nem­ adhatja visz­­sza. A kisfiú halálát kettős biz­tonsági szabálysértés okozta. A házfelügyelő annak ellenére, hogy 14 éven aluli gyermek csak kísérővel használhatja a liftet, a gyereket egyedül en­gedte fel. Ezen túlmenőleg a házfelügyelő férje önkényesen rövidre zárta a földszinti hívó­berendezést. A kisfiú kiszállá­si szándékkal a nyomópallós liftszekrény szélére lépett, mi­után a belső ajtó már nyitva volt. Ezzel az áramkör záródott, és a lift elindult lefelé. A kis áldozat, feltehetően, ijedtében a külső liftrács ajtajába ka­paszkodott meg a lift megindu­lásakor. A süllyedő felvonó­szekrény felső része a kisfiút az ajtó és a felvonószekrény közé szorította. Ismét két súlyos családi tra­gédia, három áldozattal. Talán még a szomorú eseteknél is ke­serűbb egy kisgyerek, mások gondatlansága, bűnös mulasz­tása miatti halálesete. Tanulni kell ebből a fájó esetből. Buda­pesti házfelügyelők! Liftkulcs­­csal rendelkező szülők! Hány­szor sértik meg naponta az elő­írásokat, hányszor engedik fel rendszeresen a 14 éven aluli gyerekedet kitérő nélkül, vagy a gyerek kezébe adva a liftkul­­csot. Milyen sok a liftbaleset és milyen keveset tanulunk be­lőle. Vukovichné és férje most súlyos büntetés árán fogja meg­tanulni, hogy a biztonsági elő­írásokat minden körülmények között be kell tartani. A gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti aktivistáknak a legszigorúbban fel kell lépni a könnyelműsködés, a saját és mások életének kockáztatása, a bűnös elnézés ellen. A biz­tonságos munka érdekében egyaránt keményen meg kell büntetni a könnyelműsködőket és azokat a vezetőket, akik ezt elnézik. F. G. Amit a a bizalminak tudni kell: A fiatalkorú dolgozók védelméről A Munka Törvénykönyve rögzíti a dolgozók munkavi­szonyával kapcsolatos rendel­kezéseket is. Eltérő szabályo­kat alkalmaz az ifjúság mun­kaviszonyaira, és kedvezőbb munkafeltételeket állapít meg a f­iatalkorúakra. Fiatalkorúnak minősül az a dolgozó, aki 18. életévét még i­fi.-t töltötte be. A fiatalkorú­ak 14 és 18 éves kor között alkalmazhatók munkára. Az iskolai szünet alatt azonban könnyebb munkára a 12 és 14 év közötti fiatalkorú is foglal­koztatható. A fiatalkorúak egészségét védi a Munka Törvényköny­vének az a szabálya, hogy egészségre ártalmas és na­gyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben őket nem szabad foglalkoztatni. Ugyancsak a fiatalkorúak egészségvédelme érdekében munkába állításuk előtt az ór­iási vizsgálat kötelező, és csak ezt követően, a vizsgálat eredményétől függően állapít­ja­ meg beosztásukat. A 18. életévüket be nem töl­tött, de 18 évesnél idősebb dolgozókat az éjszakai munka alól lehetőleg mindenütt men­tesíteni kell. A 16. évét be nem töltött fiatalkorút, vala­mint az ipari tanulót — utób­bit életkorra való tekintet nél­kül — éjszakai munkára be­osztani nem szabad. A 16 éves­nél fiatalabb dolgozót túl­munkára még saját kérésére sem szabad foglalkoztatni. Ugyanez vonatkozik az ipari tanulókra is, azzal a különb­séggel, hogy életkorra való te­kintet nélkül nem túlórázhat­nak. A fiatalok fokozott védel­mét szolgálja az a rendelke­zés is, hogy a munkaviszony tartama alatt minden fiatalko­rú dolgozót évenként legalább egyszer, éjszakai munkát vég­ző fiatalkorút pedig kéthavon­­ként orvosi vizsgálat alá kell vonni. Ha az orvos megálla­pítása szerint a fiatalkorú a munkakörének betöltésére, il­letőleg éjszakai munkára egészségi állapota miatt al­kalmatlan, más munkakörbe kell áthelyezni, illetőleg éjsza­kai munkára 18. életévének betöltéséig beosztani nem sza­bad. A dolgozókat munkájuk alapján szabadság illeti meg. Vonatkozik ez a fiatalkorú dolgozókra is. Részükre nap­tári évenként 12 munkanap alapszabadság jár. Az alapsza­badságon felül a fiatalkorú dolgozókat pótszabadság, az ipari tanulókat ezen felül in­gyenes munkaruha illeti meg. A pótszabadságról tudni kell, hogy a fiatalkorú dolgo­zóknak — a naptári évenként megillető 12 munkanap alap­­szabadságon felül — 16 éves korig 12 munkanap, azon túl­ 6 munkanap pótszabadság jár. A fiatalkorú dolgozónak utol­­jára abban a naptári évben kell 12 munkanap pótszabad­ságot kiadni, amelyben a 16. életévét betölti, illetőleg 8 munkanap pótszabadságot kell kapnia abban az évben, amelyben a 18. életévét tölti be. Ezek a kedvezmények is hozzájárulnak a dolgozó fiata­lok egészséges, művelt, öntu­datos emberekké való fejlődé­sükhöz. Szerezzen örömet hozzátartozóinak — ajándékozzon Szerencsesorsjegyet Főbb nyeremények: korszerű családi ház garázzsal, személyautóval, kétszemélyes 12 napos egyiptomi társasutazás, különböző személyautók, televíziók, hűtőszekrények, rádiók, stb. Húzás februárban. A sorsjegy ára: 4,5 forint. Kapható: a levélkézbesítőknél, trafikokban, házfelügyelőknél és a közértekben. Mit ér a f­ennállóság , ha nem élnek vele A dolgozók problémáit, ne­velését, a vállalatot érintő kérdéseket a szakszervezet a leggyorsabban és legjobban ott intézheti, ahol a vitatott kérdés, vagy kérdések felme­rülnek. Különös súllyal jelent­kezik ez az összevont vállala­toknál, ahol a szakszervezeti bizottságok mellett műhelybi­­zottságok működnek, valamint minden üzemben a szakszer­vezeti csoportokban. E cikkben olyan vállalatok­ról esik szó, amelynek szak­szervezeti bizottságát és tevé­kenységét sokszor jó példa­ként emlegetjük más szak­­szervezeti bizottságoknak. A Fővárosi Finom­­i­e­chanikai Vállalatnak 5­­­­ .­­ helye és minden telephelynek önálló műhelybizottsága és hatásköre van. Egyoldalú fejlődés Tudnak-e élni a műhelybi­zottságok az önállósággal, a hatáskörrel, tényleges veze­tőj­e annak a kollektívának, amely a telepen dolgozik? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a Füzér utcai Finom­­acél-üzemegység műhelybizott­­ságnál. Arról már előzőleg tájékoz­tatott László elvtárs — a szak­­szervezet titkára —, hogy az acélüzemegység a vállalat egyik legjobban termelő tele­pe, és termékük: — a »Figa­ró* borotvapenge — minőség­ben sokat javult Nem javult azonban a szakszervezet mű­helybizottságának tevékenysé­ge, az önállóság, a kezdemé­nyezés, a dolgozók politikai nevelésének módszerei és ha­tása. Tóth Mátyás elvtárssal — a műhelybizottság titkárával — és Biró elvtársnővel — a párt­titkárral — beszélgettünk a fenti kérdésekről. Tóth elvtárs elmondotta, hogy a műhelybizottság tevé­kenysége még nem tekint hosszú múltra náluk. S ép­pen ezért több segítségre van szüksége a műhelybizottság­nak, feladatai ellátásában, el­sősorban a szakszervezeti bi­zottság részéről. Az szb titká­ra ugyan részt vesz a műhely­bizottság ülésein, tájékozódik a telephely gazdasági felada­tairól, de módszerbeli, hely­színi segítséget kevésbé ad. A regkorifelelősök is segítsenek A szakszervezeti bizottság tagjai — a munkavédelmi és a bérfelelősön kívül — igen kevés segítséget adnak a te­lephelynek. A meglevő lehe­tőségeket sem használják ki a műhely­bizottság segítésére. Az szb termelési felelősének például munkakörébe tarto­zik, hogy a telepeket, üzem­egységeket járja, de a műhely­bizottság termelési felelősével szakszervezeti kérdésekben nem tanácskozik, módszerbeli segítséget nem ad, pedig prob­lémák vannak a szocialista brigádok tevékenységében, szervezésében. Az szb társada­lombiztosítási elnöke közel egy hónapig leltározott az üzem­egységnél, de ez idő alatt nem tudott időt szakítani arra, hogy beszélgessen és tájékozódjon a társadalombiztosítási munká­ról. Pedig van elintézni való, megoldásra váró probléma. Például a segélykeretet a vál­lalatnál — helyesen — felbon­tották üzemekre és a műhely­bizottság dönt. — a bizalmiak véleménye alapján —, hogy ki kapjon segélyt , m­ert eseten­ként több a segélykérő, mint a segélykeret, mindenkinek nem tudnak adni. Ahelyett hogy őszintén megmondanák: a legindokoltabb esetben tud­nak csak adni, hagyják, hogy olyan hírek keringjenek az üzemben, valaki azért nem kapott segélyt­, mert a férje katonatiszt, vagy azért, mert családi háza van. Természe­tesen az ilyesmi sérti a dol­gozó önérzetét és elégedetlen a szakszervezet tevékenységé­vel. Kezdeményezni is lehetne Véleményem szerint a mű­helybizottság is, a titkár is jobban önálló lehetne. Pél­dául a csengő­ szereldében — évek óta — azok a nődolgo­zók, akik piszkos, szennyező munkát végeztek, kaptak mun­kaköpenyt. Ez évben megvon­ták tőlük. Az érintett dolgo­zók zúgolódtak. A műhelybi­zottság keveset tett azért, hogy megelégedésre intézzék el a dolgozók és a vállalat köz­ti súrlódást. Az igazsághoz tartozik, hogy a telephely dolgozói nagyrészt vidékről járnak be és munka végeztével rohannak a vonat­hoz. Ezért a szakszervezeti ne­­velő-felvilágosító munka ne­hezebb, de szerintem nem megoldhatatlan. Meg kell ta­lálni a dolgozókat érintő — rövid időtartamú — értekez­letek tartását, a bizalmiak ok­tatásán keresztül a dolgozók helyes felvilágosítását. Ez pe­dig elsősorban a műhelybizott­ság feladata. A szakszervezeti bizottság pedig ne elégedjen meg azzal, hogy szb-ülésre meghívja a műhelybizottság titkárát, biz­tosítsa részükre a munkater­vet, a MUNKA című folyó­iratot, az Elnökségi Tájékoz­tatót. Ez szükséges, de kevés, ennél többre van szükség. A gyakorlati munkában is segí­teni kell — nem helyettük el­végezni — a feladatokat, ha­nem módszereket adni, mert ebben a szakszervezeti bizott­ság felkészültebb. Szanyi Dezső A szocialista brigádok kitüntetésének új rendszeréről A SZOT elnöksége a szocialista brigádok fokozottabb tár­sadalmi elismerés kifejezéseként úgy határozott, hogy a moz­galomban részt vevő brigádokat és brigádtagokat több foko­zatú kitüntetésben kell részesíteni a mozgalomban eltöltött idejük és eredményeik alapján. A határozat megjelenése óta több alapszervezet és brigád levélben kért választ a határozat értelmezéséről. Miután a kérdésekre adott válaszok közérde­kűek, ezért megfelelő csoportosításban minden brigád tudomá­sára hozzuk, íme: a kérdések és a válaszok.­ ­ Milyen módon kell hatá­rozni akkor, ha a brigád személyi összetétele megválto­zott? Az élet természetes rendjé­ből adódóan gyakori, hogy a brigádok személyi összetétele változik. Ugyanis 4—5 év alatt a brigádmozgalom ösztönző ha­tására sok dolgozó szerzett ma­gasabb képzettséget és került közülük sok magasabb beosz­tásba. Ezzel egyidőben a bri­gádokba új, fiatal dolgozók lép­tek be. Ilyen esetben a brigád „jogfolytonossága” fennmarad, ugyanis — ha részére a terme­lési tanácskozás folyamatosan megítélte a szocialista brigád címet — a kitüntető cím a bri­gádot mint közösséget, mint termelési kollektívát illeti meg. Ebben az esetben a kollektíva jogosult a bronz, ezüst jelvény­re.­­ Mi történik a fenti eset­ben a brigád egyes tagjai­val? Milyen fokozatú jelvény illeti meg a brigád tagjait? Minden brigádtag csak olyan kitüntetési fokozatra tarthat igényt, amelyre a szocialista brigádm­ozgalomban eltöltött évei alapján jogosult. Tehát a brigádtagokra is vonatkozik a határozat azon megállapítása, hogy a különböző fokozatú ki­tüntetések alapvető feltétele a mozgalomban eltöltött évek száma. Ilyen esetben előfordul­hat, hogy a brigád mint közös­ség 1966. április 4-én ezüst fo­kozatú plakett kitüntetésben részesül és ezzel egy időben a brigád tagjai közül a fele bronzkoszorús jelvényt, míg a másik fele csak zöldkoszorús jelvényt kap, mivel a bronzko­­szorús jelvény elnyeréséhez 4 év, a zöldkoszorús jelvény el­nyeréséhez pedig 2 év eredmé­nyes munka szükséges. • Mennyiben lehetséges nyugdíjas dolgozók részé­re a brigádjelvény folyamatos adományozása? A határozat értelmében azok­nak a jelenleg nyugdíjas, volt brigádtagoknak, akik nyugál­lományba vonulásuk után is brigádjukkal rendszeres és fo­lyamatos kapcsolatot tartanak, akiknek kapcsolatuk brigád­jukkal nem szakadt meg, ugyanúgy lehet brigádjelvényt adományozni, mintha nem ke­rültek volna nyugállományba. Ebben a kérdésben mindig a brigád kollektívája dönt. • Hol döntenek arról, hogy a brigád és a brigád tag­jai milyen fokozatú kitüntetést kapjanak? A határozat szerint termelé­si tanácskozáson kell dönteni arról, hogy a brigád, a szocia­lista mozgalomban eltöltött idő és eredmények alapján milyen fokozatú kitüntetést kaphat. Ugyancsak termelési tanácsko­záson kell dönteni arról, hogy a brigád tagjai közül ki és mi­lyen fokozatú kitüntetést kap. A termelési tanácskozás dönté­se alapján a vállalat vezetője és a szakszervezeti bizottság (ifjúsági brigád esetén a KISZ bizottsággal közösen) felter­jeszti a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsához, illetve Buda­pesti Bizottságához a termelési tanácskozás döntését, vélemé­nyezéssel. Ugyanis a határozat értelmében a döntés a terme­lési tanácskozást, az adomá­nyozás pedig a felsőbb szak­­szervezeti szervet illeti meg.­­ A szocialista címet már több év óta megszakítás nélkül elnyerő brigádok és tag­jaik megkapják-e a mozgalom­ban eltöltött idejük alapján visszamenőleg a kitüntetést? Azok a brigádok és brigád­tagok, amelyek (akik) több év óta megszakítás nélkül részt­­vesznek a mozgalomban és fo­lyamatosan elnyerték a szocia­lista brigád rímet, visszamenő­leg megkapják a különböző, fo­kozatú kitüntetést. A határo­zat értelmében a jogosultság kiszámításánál figyelembeve­hető időpont 1956. január 1. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 1966. április 4-én lesz olyan brigád, mely egyszerre kapja meg a bronz és az ezüst plakett kitüntetést és lesz olyan brigádtag, aki a bronz­­koszorús jelvénnyel egyidőben ezüstkoszorús brigádjelvény kitüntetést is kap.­­ Mit kell tartalmazni a vál­lalat vezetője és szak­szervezeti bizottság felterjesz­tésének? A felterjesztés az alábbiakat tartalmazza: — vállalat neve és elme — a brigád neve és mozga­lomban való részvétel ideje — a tagok neve és mozga­lomban való részvétel ideje — a szocialista cím évenkén­ti odaítélésének felsorolása — a javaslat milyen kitünte­tési fokozatra vonatkozik — a kitüntetés átadásának javasolt időpontja. ,___HÍREK____. A NAGYVILÁGBÓL­I MOSZKVA 26 FŐISKOLÁ­JÁN megkezdődtek az előadá­sok a fővárosi iparvállalatok vezetői számára. Az első elő­adást a moszkvai üzemek 750 igazgatója hallgatta végig, akik nagyrészt a helyi ipar vál­lalatait irányítják. Az előadá­sok kötelezőek és az egyéves tanfolyam végén a hallgatók diplomamunkát dolgoznak ki. Egyes előadásokra meghívták az élvonalbeli szovjet tudóso­kat is. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS helyi gazdálkodást fejlesztő bizottsága a közel­múltban ülést tartott, amelyen a szolgáltatások és a helyi i­­par " szlovákiai ötéves tervé­ről tárgyalt. Az ülésen elha­tározták, hogy a jövőben to­vább fejlesztik a helyiipari szolgáltatásokat, így a bútor­­javítást, a lakáskarbantartást, a mosást és egyéb javításokat. A SANTIAGO DE KUBA vá­rosban most helyezték üzem­be azt a modern házépítő kombinátot, amelyet a Szov­jetunió ajándékozott a kubai népnek, amikor két évvel ez­előtt Oriente tartományban végig söpört a hurrik­án. A kombinátban gyártott pane­lekből nagy szélnyomásnak és nyolc hallos rengéshullámok­nak is ellenálló 16, 32 és 48 lakásos házakat fognak épí­teni. * CSEHSZLOVÁKIA NEM­ZETGYŰLÉSÉNEK élelmi­­szeripari közszükségleti helyi gazdálkodási és szolgáltatási bizottsága a közelmúltban tar­tott ülésén megtárgyalta az 1966. évi helyi gazdálkodás tervét és költségvetését A hi­vatalos jelentés hangsúlyoz­za, hogy a szolgáltatásokért 1965-ben 3,1 milliárd korona folyt be. 1966-ban a helyi gaz­dálkodás vállalatai az új gaz­daságirányítási rendszer kere­tében mintegy, 4,3 milliárd koronát fognak kitermelni. A lakosságnak nyújtandó szol­gáltatások ellenértéke több mint 100 millióval emelkedik, a munkaerők száma pedig 8123-mal növekszik. A beru­házások az 1965. évihez hason­lóan ismét 530 milliót tesznek kd. A terv a munkatermelé­kenység növekedésével ará­nyosan az átlagos munkabé­rek 0,9 százalékos emelkedé­sével számol. Az árutermelés a helyi i iparban 2,3 százalék­kal, a javítások és a megren­delésre végzett szolgáltatások 2 százalékkal növekszenek. A kommunális szolgáltatá­sok vállalati teljesítményüket átlag 4,3 százalékkal, de pél­dául a mosodák 7,­ a vegy­tisztítók pedig 6,8 százalékkal növelik. A karbantartásokat 10 635 dolgozó végzi, úgy hogy egy karbantartóra országos viszonylatban 103 lakás jut. A lakásalap-javítási terv 1,3 milliárddal számol, de ez az összeg korántsem fedezi a szükségletet (A fenti hírek a következő külföldi lapok alapján ké­szültek: Cseszlovákia Új Szó, Die Welt, Izvesztyija) Y HARE-KÖZ L VII. LENIN KÖRÚT ». VM. RÁKÓCZI ÚT II. vn. TANÁCS KÖRÚT 3/A XI. FEHÉRVÁRI Orst. , SEM JÓZSEF U. ?.

Next