Helyiipar és Városgazdaság, 1972 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) eleme. A hatékonyság egyik nagy, feltáratlan forrása napjainkban az a különbség, ami a dolgozók képessége és tényleges munkája között fennáll. Ezek felszínre hozása a társadalmi célok elérése érdekében, tervszerű és tudatos erőfeszítést igényel, s ehhez az üzemi demokrácia biztosít megfelelő fórumot Vállalatainknál az üzemi demokrácia adta lehetőségek jobb kihasználására irányuló törekvés erősödött, melyet szerveink sajátos eszközeikkel segítenek és ösztönöznek. Egyre inkább tapasztalható, hogy fokozódik a dolgozók tájékozottsága, a gazdasági vezetés jobban számol azzal, hogy döntéseinek politikai hatásai is vannak. KORSZERŰBB MUNKAMOZGALMAKAT! Vezető testületünk újszerű módon foglalt állást a munkaversennyel és a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatban. Megállapította, hogy a munkaverseny a tartalékok feltárásának, a jó üzemi légkör kialakításának nélkülözhetetlen eszköze. Ezért szerveink a termelést, a szolgáltatást segítő tevékenységük során fő figyelmüket a szigorúbb és ésszerűbb takarékosság érvényesítésére, a munka minőségi jellemzőinek erősítésére fordítják. Ez jut kifejezésre a felügyeleti szervek versenyszervezési irányelveiben, a sajátos, speciális célkitűzések mellett. A gazdaságirányítás változása területünkön is nagyobb lehetőséget biztosított az alkotókészség, az emberi tevékeny kibontakoztatására, ez azonban a szervezési gyengeségek miatt nem érezteti kellően hatását. Ennek fő oka az, hogy elválik egymástól a munka és munkaverseny szervezése, értékelése és elismerése. Ezért szükséges, hogy a célok megvalósítása érdekében segítsük a szocialista munkaverseny megjulását, a jelenlegi viszonyoknak és követelményeknek megfelelő kibontakoztatását. A KV nagy jelentőséget tulajdonít a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom széles körű kibontakozásának. Ez a mozgalom, mint munkarendszer, a korszerű munka- és üzemszervezés fejlett módszere, mely — lehetővé teszi — a vállalati belső mechanizmuson belül — a vezetők, a beosztottak feladatának elhatárolását, összehangolását; — összekapcsolja a fizikai dolgozók és irányító gazdasági szakemberek munkáját; — a munka- és üzemszervezés érdekében mozgósítja a dolgozókat, különös tekintettel a minőség javítására, a termelési költségek csökkentésére, mely egyaránt érdeke az egyénnek és a vállalati kollektívának is. A termelést segítő munkával kapcsolatban szó esik az újítómozgalom szerepéről, melyet a hatékonyságot segítő erőforrásnak, a dolgozók alkotó tevékenységét hasznosító lehetőségnek kell tekinteni. Ezért a központi vezetőség a benne rejlő jobb lehetőségek kihasználására hívja fel a vállalati gazdasági és szakszervezezeti szervek figyelmét. A termelési tömegmozgalmak meglevő gondjainak feltárásában, a fejlődés irányának kialakításában előrelépést vár vezetőtestületünk a több szintű szocialista brigádvezetői, tanácskozásoktól, az ott elhangzó javaslatokról dönteni, mert ez közvetlenül is kihat a lakossági szolgáltatásokra. KISS TIBOR, a XIV. kerületi IKV. igazgatója a szakmunkásutánpótlás gondjairól szólt. Elmondta, hogy ma már a fiatalok számára nem vonzó a nehéz fizikai munka, mégha tisztességesen megfizetik is. A házkezelési munka az új rendelkezések utáni egyre inkább a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A magasabb lakbérért a bérlők nem kiszolgáltatottak akarnak lenni, hanem magas színvonalú szolgáltatást várnak az IKV-któl. Ennek egyik feltétele a jó szakmunkás, de hiába keresnek például bádogost, vízvezetékszerelőt, nincs jelentkező. Felhívta a figyelmet, az önálló kezdeményezésre. Zuglóban pályázatot hirdettek több szakmával rendelkező házfelügyelők részére. Januárban tanfolyamot indítanak, ahol nemcsak a házfelügyelőket, hanem azok családtagjait is megtanítják a leggyakoribb szakmai tudnivalókra (zárjavítás, vízszerelés stb.). Tervezik barkácsoló szakkörök alakítását, ahol a lakók a lakásban adódó kisebb hibák javítását — csekély ellenszolgáltatásért — a jól felszerelt műhelyben végezhetik el. • SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az építőipar anyagellátottsági színvonalának gyengeségeiről beszélt. Kihangsúlyozta : a költségvetési üzemek önállóságának fontosságát a lakosság kommunális ellátásában. — Az 1972-es év a hatékonyabb vállalati gazdálkodás, a jobb munkaszervezés, a szilárdabb és takarékosabb beruházási politika éve kell, hogy legyen — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — Ehhez a tanácsoknak és a helyiipari, városgazdasági vállalatoknak is többet kell tenniük az eddigieknél. Az igények szakadatlanul nőnek, lépéstartás nélkül nem lehet eleget tenni a lakossági, a társadalmi elvárásoknak a szolgáltatásban sem. A lakóházkezelés és fenntartás reformja sokakban aggodalmat kelt. Pedig az eddigieknél több anyagi áll a rendelkezésre. Kisgépesítésre csaknem 800 millió forint, ami a nehéz fizikai munka megszüntetését gyorsíthatja. Lesz lehetőség az XKV-k központi műhelyeinek fejlesztésére, a bérek differenciált növelésére is. Szólt Szilágyi elvtárs a házfelügyelői rendszer korszerűsítésének folyamatáról, amelynek végső formája az érintett ágazati minisztériumokkal való egyeztetés és jóváhagyás után tavasszal kerül nyilvánosságra. HORVÁTH LÁSZLÓ, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője, az 1038-as kormányhatározat szellemében, a szolgáltatások töretlen fejlesztését hangsúlyozta. Ez társadalmi érdek, amit segíteni mindenkinek kötelessége. „A középtávú bérpolitikai tervekben elsősorban a kommunális ágazat dolgozóinak jogos bérfejlesztési igényeit kell kielégíteni” — mondotta hozzászólásában. — Az egyre több helyütt elhangzó központi támogatásra való igénnyel, a preferációkkal, csínján kell bánni, nehogy az éppen a rosszul gazdálkodó vállalatok meggondolatlan, túlzó törekvéseit segítse. Kiemelte: a tanácsi szervektől többet kell elvárni, mint tulajdonosi szervektől, de mint irányítóktól is. SOLTÉSZ LAJOS, Pest megyei bizottságunk titkára a szocialista munkaverseny hatását számokkal érzékeltette. Elmondta: 26 vállalatuknál és 20 költségvetési üzemükben 149 brigád csaknem másfél ezer taggal elnyerte a szocialista címet, 93 pedig különböző fokozatú cím tulajdonosa 1113 taggal, míg 193 versenyez e cím megszerzéséért. A számszerűséggel tehát nincs baj, a tartalmi munkában viszont akad még javítani való. A vállalások néhol sablonosak, egysíkúak, a hármas jelszó csak részben válik a mozgalom előrelendítőjévé. A pontozásos rendszer már elavult, meg kell találni a korszerűbb és ösztönzőbb értékelési formát. GÁL LÁSZLÓ, a SZOT titkára az MSZMP december 1-i központi bizottsági üléséről szólva megállapította: az ott hozott döntések hosszú távon meghatározzák a szakszervezetek feladatait is a munkamozgalmak továbbfejlesztésében, a munkaszervezés javításában. 20—30 százalékos „rejtett” munkaerőtartalékot tarthatunk számos üzemeinkben és ez a helyi ipari szakmára is vonatkozik. Ma nem a tervektúlteljesítése a döntő, mert ennek sokszor a gyengébb minőségű áru a következménye. A „dolgozz hibátlanul” mozgalomban sem csak az a fontos, hogy ne legyen selejtes áru, hanem hogy ezen keresztül javuljon a vállalati hatékonyság. Nem szabad megengedni szerveinknek azt sem, hogy a „fekete” túlórákkal takarják el egyes vállalatok a gazdasági vezetés hibáit. ÉLIÁS LÁSZLÓ, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala osztályvezetője az urbanizációt világjelenségként említette, amelynek jellemzője, hogy mindenki a fejlettebb életkörülményeket keresi. Ennek egyik fő mutatója a város és falu víz- és csatorna ellátottsága, melynek fejlesztésére a mostani tervidőszakban csaknem 12 milliárd forintot fordít államunk. Szólt a tanácsi, szervek fokozott felelősségéről és ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy a KV állásfoglalása jó kiinduló alap. A tanácsi szervek szerepét, feladatát kritikusabban is meg lehetett volna határozni — mondotta. Elmondta, hogy a lakóházfenntartás és karbantartás világszerte gond, mindenütt a sajátos körülmények alakítják megoldásuk formáját. FABÓK ZOLTÁN, szakszervezetünk főtitkára foglalta össze az az első napirendet, hangsúlyozva, hogy a gazdasági hatékonyság egésze rendkívül összetett, bonyolult problémakör. A vezetőtestületek az V. kongresszus óta tudatos rétegpolitikával, széles körű elemzéssel a szolgáltatások egészének konkrét helyzetképét adták és külön- külön is eljuttatták állásfoglalásukat az illetékes SZOT és állami szervekhez. A gazdasági hatékonyság fokozása továbbfejlődésünk kulcsa. Ennek legmegfelelőbb útja a szocialista munkaverseny, a különböző munkamozgalmaik magasabb szintű fejlesztése. Az állásfoglalás, melyet az elnökség a központi vezetőség elé terjesztett, reálisan szabja meg ennek az útnak állomásait, szakszervezeti szerveink tennivalóit, a tanácsi és más állami szervek feladatkörét. A vitában elhangzottak bizonyították, hogy szakszervezetünk helyesen fogott hozzá a hatékonyabb gazdasági munka megszervezéséhez, de természetesen ezt elsősorban az üzemekben kell úgy kialakítani, ahogy a társadalom mai érdekei és az igények megkövetelik Fabók elvtárs összefoglalójában kitért a beruházási politika szükséges változásaira, a műszaki fejlesztés anyagi eszközeinek differenciáltabb biztosítására, a belső üzemi tartalékok feltárásának fontosságára. A cél tudatos: a lakosság igényeinek kielégítése, a gazdasági munka hatékonyságának javításával. A módszerek lehetnek különbözők, de elsősorban saját erőből, a munkaszervezés a munkafegyelem megszilárdításával biztosítható a termelékenyebb, minőségileg jobb munka. A szocialista brigádmozgalomban rejlő erők sincsenek még megközelítően sem kihasználva. A tartalmi munkában sok a formális vonzás, a kétségtelenül dicséretes fejlődés mellett. Az ágazati minisztériumokkal kialakult kapcsolatot Fabók elvtárs jónak, hasznosnak ítélte meg. Az öt évre kötött együttműködési megállapodások biztosítják a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javulását. A tanácsokkal kialakult munkakapcsolat azonban még nem megfelelő, mindkét oldalról meg kell vizsgálni a gyümölcsözőbb együttműködés lehetőségeit. — Egyetértett a Vitában felszólalókkal, akik óva intenek attól, hogy a preferenciákkal a gazdasági vezetés hibáit takargassuk. Azzal is, hogy a helyi ipar funkciója még sokáig változatlan marad, ne akarjon tehát minden kis vállalat maximális felfutást elérni, nagy vállalattá lenni. A központi vezetőség decemberi ülésén került jóváhagyásra a szakszervezet 1972. évi költségvetése, valamint a KV káder-hatásköri jegyzéke. Tájékoztató jelentés került a KV tagjai elé a vállalati középtávú tervekről és az öt évre szóló kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól, valamint a két ülés között végzett munkáról. KISS TIBOR, a XIV. kerületi IKV igazgatója SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszter , helyettes HORVÁTH LÁSZLÓ, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője SOLTÉSZ LAJOS, Pest megyei bizottságunk titkára GÁL LÁSZLÓ, a SZOT titkára elias lászlo, a Minisztertanács tanácsi hivatala osztályvezetője FABÓK ZOLTÁN, szakszervezetünk főtitkára ALKOTÓ VITA KIRÁLY MIHÁLY, a budapesti bizottság titkára a hatékonyság, a jobb gazdálkodás feltételeinek biztosítását kérte a gazdasági vezetéstől. Alapvető gondnak továbbra is az elégtelen munkaerőhelyzetet tartja. „Az állásfoglalás olyan munkaokmány, amely hoszszú távra megszabja a közép- és alapszervek tennivalóit” — mondotta. Király elvtárs beszélt az ingatlankezelési rendszer és a házfelügyelők helyzetének rendezéséről, amelyre kormányhatározat is kötelezi a szakszervezetet és az ágazati minisztériumokat. Megfontoltan, körültekintően kell KIRÁLY MIHÁLY, a budapesti bizottság titkára Az elnökség megtárgyalta... Az óévben két hét alatt két elnökségi ülésre kerül sor, melyről most tájékoztatjuk olvasóinkat. November 30-án Csongrád, Pest és Baranya megyei bizottságunk jelentését vitatta meg elnökségünk, a vállalati munkavédelmi szabályzatok és a kártérítési rendelet végrehajtásának tapasztalatairól. Általános megállapítás, hogy a balesetek után a legtöbb esetben a dolgozót tették felelőssé a következményekért és a kárvallottak mindössze az esetek 20 százalékában kezdeményeztek kártérítési eljárást. (Erről bővebben lapunk 3. oldalán olvashatnak.) Szakmánk területén mintegy félszáz üzem rendelkezik az agitáció írásos eszközével, üzemi híradóval, tájékoztatóval. Ezek szerepéről és hatásáról szóló jelentés került az elnökség elé. Az üzemi lapok politikai jelentőségét figyelembe véve, a tartalmi munka erősítésére az elnökség hosszú távra kidolgozott programot fogadott el, s levélben köszönte meg a gazdasági vezetők eddigi segítségét.1972-től további üzemi lapok megjelenésére lehet számítani. A december 13-i elnökségi ülésen Nógrád, Heves és Tolna megyei bizottságunk jelentése volt napirenden a munkabizottságok tevékenységéről. Az elnökség elismeréssel szólt mindhárom megyében a társadalmi aktivisták munkájáról. A tömegsport helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentés szerepelt még a napirenden, amelyről részletesen a 7. oldalon tájékoztatjuk olvasóinkat. ÖNKISZOLGÁLÓ VARRODA ötletes, jó kezdeményezés hozta létre a Fővárosi Mértékutáni Szabóság új üzletét Újpesten, az Árpád u. 52. sz. alatt, önkiszolgáló varrodát nyitottak azoknak a nődolgozóknak, akik varrni szeretnek, tudnak, de nincs varrógépük. Ebben az üzletben óránként 4 forintért megvarrhatják az otthon kiszabott anyagból kikészülő új ruhát, elvégezhetik a kisebb-nagyobb igazításokat, a szakadozó ágy- és asztalneműt megjavíthatják. Gondoltak azokra is, akik nem tudnak szabni. Az üzlet vezetője kiszabja és próbálja a ruhát — természetesen különdíj, női ruha esetén 50,5 Ft ellenében. Az üzletben 6 villany- és egy lábhajtású varrógép, valamint vasaló és próbafülke áll az érdeklődők rendelkezésére. S hogy a háziasszonyokon kívül a két műszakban dolgozók is igénybe vehessék, reggel 9-től este 6-ig tartanak nyitva. Az üzlet átadásakor Wertheimer Tibor, a vállalat főmérnöke elmondta, hogy az igényeknek megfelelően esetleg 2 műszakos nyitvatartásra fognak áttérni. Pályázati felhívás Szakszervezetünk fennállásának 20. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetünk olvasóink körében, írják meg azoknak az alapító tagoknak életútját, akik a vállalatuk megalakulása óta ott dolgoznak, s érdemeket szereztek az elmúlt két évtized során. Az írások terjedelme ne legyen több, mint három géppel írott oldal. Szakszervezeti aktivisták, szocialista brigádtagok, fizikai munkások portréját várjuk elsősorban. A három legjobb pályamű beküldőinek 800, 500, illetve 300 Ft jutalmat adunk a szokásos szerzői tiszteletdíjon kívül. Az eredményt szeptemberi számunkban tesszük közzé.